Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIV ÉVF., 277. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 24., PÉNTEK Népünk azonosul a párt politikájával Ünnepi megemlékezés a Kommunisták Magyarországi Pártfa megalakulásának 60L évfordulójáról ' A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága. Dev- csics Miklós, a megyei pártbizottság titkára bevezető szavaiban többek között elmondotta, bogy a párt megalakulásának évfordulója elsősorban a párttagok, a kommunisták ünnepe, de ünnepe az -egész munkásosztálynak, dolgozó népünknek is. Hiszen a szocialisfa társadalom építésében elért eredményeink, a hatvan évvel ezelőtti eseményekben gyökereznek, alapjait forradalmár elődeink teremtették meg. Ezért emlékezünk tisztelettel a pártalapítókra, a Tanácsköztársaság harcosaira, az illegális pártmunka és a fasizmus elleni harc hőseire, a felszabadulás utáni küzdelmek részeseire, a szocializmus építőire. Devcsics Miklós, a pártbizottsági tagok mellett az ünnepi tanácskozás résztvevői között üdvözölte a párt régi harcosait, a munkásmozgalom veteránjaid, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, valamint a KISZ- fiatalok képviselőit. Részt vett a pártbizottsági ülésen Péter János, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője, továbbá az Anton Podolec, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság ideológiai titkárának vezetésével, a Nógrád megyében tartózkodó küldöttség valamennyi tagja. Az évforduló alkalmából Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me. gyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi megemlékezőt. Géczi János beszéde ’ Tisztelt pártbizottság! Kédves elvtársnők, elvtársak! Hatvanéves hazánkban a kommunista mozgalom, hat éytizeddel ezelőtt alakult meg 'a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ez az esemény fordulópontot jelentett munkás- mozgalmunk, népünk történetében: a kommunista párt állt a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott harc élére. A párt a proletariátus élcsapataként szerveződött, de születésétől kezdve a legszélesebb néptömegek érdekeit képviselte, milliók vágyait, reményeit fogalmazta meg, azokért szállt síkra. Ezért jelentős dátuma 1916. november 24-e egész nemzeti történelmünknek. Pártunk megalakulása hazánk századeleji társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéből következett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szelleme, az orosz proletariátus példája, a szocializmus valóságának tudata biztató üzenetnek minősült a kapitalista elnyomástól szenvedő, az I. világháború poklát megjárt tömegek számára. Felismerték, hogy alapvető érdekük a háború befejezése, a béke, a nemzeti függetlenség megteremtése. E célkitűzéseket írta zászlajára az 1918. októberében győztes őszirózsás forradalom A súlyos, feudális maradványokkal terhelt reakciós társadalmi, politikai viszonyok felszámolásának polgári demokratikus programja azonban már nem volt elégséges. A győztes szocialista forradalom példájára és hatásaként a néptömegek mindenfajta elnyomás megszüntetését akarták, s e célok már messze túlmutattak a polgári demokratikus rendszer keretein. A haladó érdekeket képviselni, a kizsákmányolás ellen következetesen harcba szállni a munkásság küldetése volt hazánkban is. A mi munkásságunk is lététől kezdve szemben állt a burzsoáziával, küzdött az elnyomás ellen. Nem teljesíthette azonban feladatát forradalmi elmélettel felvértezett szervező, irányító erő nélkül. Szükség volt egy olyan pártra, amely vezetni tudta a mozgalmat, s tovább vinni a forradalom zászlaját. E történelmi szükségszerűség hívta életre a magyar munkásság lenini típusú élcsapatát: a Kommunisták Magyarországi Pártját. tője lett. 1919. március 21-én, a kommunista párt irányításával — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után másodikként a világon — hazánkban is győzött a proletár- diktatúra, a hatalom a munkásosztály, a nép kezébe került. A Magyar Tanácsköztársaság. — a lenini tanításokat követve — rövid idő alatt bizonyította, hogy a dolgozó nép, a munkásosztály és pártja vezetésével képes az új társadalom, a szocializmus megteremtésére. Az új típusú államszervezet kiépítésé, a gyárak államosítása, szociális, kulturális intézkedések sora jelezte a munkáshatalom érvényesülését. Elismerésre méltó eredmények születtek Salgótarjánban és megyénk más helyiségeiben is. Népünk elszántan harcolt a Tanácsköztársaság vívmányainak megőrzéséért. Ezt A párt hat évtizedes harcára Géczi János, a megyei párt- bizottság első titkára emlé' kezett, a megyei pártbizottság tegnap megtartott ünnepi ülésén. igazolja a dicsőséges északi hadjárat is, amelyben megyénk munkásai * is bizonyították helytállásukat. A nemzetközi reakció osztályösszefogása, az imperializmus fegyveres intervenciója, túlereje — a fiatal Vörös Hadsereg és az új rend minden védelmezőjének erőfeszítései ellenére — vérbe fojtotta a Tanácsköztársaságot, derékba törte a magyar munkásság 133 napos hatalmát, népünk szabadságát. Harc a szocializmusért A forradalom vezető ereje A párt bázisát a baloldali izociáldemokraták és a forradalmi szocialisták legprog- esszívabb erői alkották, őket izólította egységbe a Szovjet- Droszországból hazatért in- ernacionalisták kezdeménye- iő, hívó szava, akik közvetle- lül ismerkedhettek meg a enini tanításokkal, a forra- ialmi gyakorlattal. E három örradalmi irányzat képvise- ői alapították meg a Kom- nunisták Magyarországi Pártját. Megválasztották a párt központi Bizottságát, élén Sun Bélával, akit marxista nűveltsége és a Nagy Októ- ter hatása érlelt a forrada- om vezetőjévé. A párt tevékenységét olyan programmal kezdte meg, ímely a társadalmi haladás is a nemzeti érdek elválaszt- natatlan egységére épült, ímely konkrétan napirendre ;űzte a hatalom közvetlen -negragadását is. Ez fogalmazódott meg a párt lapjának, a. Vörös Újságnak 1918. de- :ember 3-i, első számában is: .Elérkezett az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkra szállni... Ezért állunk mi, kommunisták a magyar munkásság elé, hogy a szükségszerűen elkövetkező, sőt már itt levő új, proletárforradalomra előkészítsük”. . A párt tömegbefolyásának, tudatos szervező, nevelő munkájának volt köszönhető, hogy néhány hónap múltán már 30—40 ezer tagja volt, százezrek követték jelszavait, programját. A forradalmi lendület magával ragadta megyénk — Nógrád megye — munkásságát is. A párt eszméi, programjának célkitűzései különösen termékeny talajra találtak a salgótarjáni iparmedencében. A bányász- és vasasszakszervezetek haladó vezetői és tagjai, a "Szovjet-Orosz- országból hazatért volt hadifoglyok, internacionalisták országosan is elsők között csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A párt salgótarjáni szervezete már 1918 decemberében megalakult és élére állt a munkás- hatalomért vívott küzdelmeknek, folyamatosan növelte létszámát, tömegbefolyását. Pártunk forradalomban született, s a forradalom vezeA proletárdiktatúra leverését nemzeti történelmünk legsötétebb negyedszázada követte. Az ellenforradalmi Horthy-korszak uralmával egész népünkre, — de különösen a haladó érzelmű és gondolkodású emberekre, a forradalmárokra, a kommunistákra — nehéz évek vártak. A párt illegalitásba kényszerült, de nem vesztette el forradalmi hitét, elszántan teljesítette veszélyekkel terhes küldetését. Az osztályöntudat, az emberhez méltatlan körülmények tüzelték ellenállásra, szólították sztrájkba, éhségmenetbe Nógrád megye kommunistáit, a munkásmozgalom legjobbjait is. A nyirkos koióniala- kások íélhományában szerveződött, s a dolgozók mind szélesebb tömegeire hatott az illegális pártsejtek tevékenysége. Dolgozóink legjobbjai soha nem veszítették el hitüket, erejüket a fehérterror elleni harc szervezésében és szélesítésében. A II. világháború alatt tovább erősödött a párt tömegbázisa. A párt szervezője, ösztönzője volt a magyar antifasiszta ellenállási mozgalomnak, a tömegek békevágyát is kifejezte, képviselte. A német megszállás, a nyilas rémuralom idején a munkások országszerte — így megyénkben is — nyerítették a gépeket, termelőberendezéseket, szaboltálták a munkát. Az elszántság példája volt a karancslejtősi bánvászok ellenállása is. A Vörös Hadsereg oldalán szerveződött partizánmozgalom egyik egysége a Karancs erdőségeiben harcolt. Nógrádi Sándor parancsnoksága alatt együtt harcoltak a magyarokkal — többek között — szovjet és szlovák partizánok is. Ezen kívül még több helyen a szervezétt ellenállások különböző formái mutatták megyénk dolgozóinak harcos elszántságát a fennálló társadalom megdöntésére és az új szabad haza megteremtésére. 1945-ben a magyar nép számára is történelmi jelentőségű fordulat következett be a háborús eseményekben: a Szovjetunió Vörös Hadseregének és szövetségeseinek közös harca szétzúzta a fasizmus erőit. Felszabadult hazánk és béke köszöntött egész Európára. Visszanyertük nemzeti függetlenségünket, s megteremtődött a reális lehetősége az 1919-es eszmék végleges valóra váltásának. A ^kommunista párt programja alapján kezdődött az ország újjáépítése, megtörtént a földosztás, a bányák, gyárak, bankok, iskolák államosítása. E program megvalósítása éles osztályküzdelmekben, pártharcokban ment végbe. A párt politikai súlya és tömegbefolyása megyénkben különösen jelentős volt. Ezt igazolja, hogy 1945-ben, a nemzetgyűlési választásokon 10, 1947-ben pedig már 15 százalékkal kapott több szavazatot az országos átlagnál. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai pulii kai tanácskozó testületének üléséről 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás résztvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája, a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás résztvevői, híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teen? dókét. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Ku- likovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió marcalijának jelentését _ az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. " A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. (MTI) A Varsói Ssersódés tagállamainak nyilatkosata (Elfogadta a politikai tanácskozó testület moszkvai ülése 1978. november 22 —23*án) Rövidített szöveg Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai ülésén áttekintették az európai^ helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az utóbbi időben még erősebbé vált a népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége, hogy véget vessenek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus agresz- szív és elnyomó politikájának. Mind szélesebben bontakozik ki a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a szabadságért és társadalmi haladásért, a békés, egyenjogú nemzetközi együttműködésért vívott harc a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján. E harcban jelentős, kedvező eredmények születtek. Az enyhülés tendenciája, amelynek során valamennyi állam egyenjogúságát elismerik és tiszteletben tartják, mind nyilvánvalóbb hatást gyakorol a világ fejlődésére általában. Ugyanakkor megnövekedett az imperialista és a reakciós erők aktivitása, megpróbálják befolyásuk alá vonni a független államokat és népeket, ösztönzik a fegyverkezési versenyt, durván beavatkoznak más államok bel- ügyeibe, ami veszélyezteti, az enyhülés folyamatát, s szem- benáll a népeknek a békére, a szabadságra, a függetlenségre és a haladásra irányuló törekvéseivel. Az események fejlődése egészében igazolta a Varsói Szerződés tagállamainak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című nyilatkozatában foglalt értékelést, amelyet a politikai tanácskozó testület 1976. évi bukaresti ülésén fogadtak el. /. Az ülés résztvevői különös figyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. Megállapították, hogy az európai konti- aensen jelentős kedvező változások mentek végbe. Ezt elősegítette, hogy a kontinens államainak kapcsolatai az európai biztonsági és együtt? működési értekezlet záróokmányában foglalt elvek szellemében fejlődnek. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet be. fejezése óta hasznos munka folyt a tanácskozáson kidolgozott elvek és megállapodások valóra váltásáért, amely megalapozta a további előrehaladást. Az élet igazolta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program helyesen határozza meg a béke érdekében teendő intézkedéseket és megbízható irányt ad a további tevékenységnek. Fontos tény, hogy a belgrádi találkozón az összeurópai értekezlet minden részvevője megerősítette készségét a helsinki értekezlettel elkezdett folyamat folytatására, bár számoj lényeges, gyakorlati jelentőségű konstruktív javaslatban — többek között a biztonság katonai aspektusaiban — nem született megállapodás. Kedvező az a megállapodás, amely szerint 1980- ban megtartják a részt vevő államok képviselőinek soron következő találkozóját Madridban, az összeurópai tanácskozással megkezdődött sokoldalú folyamat keretében. A kontinens népei azt várják, hogy a madridi találkozó ténylegesen előmozdítja. az európai biztonság és együttműködés ügyét és különösen a katonai enyhülés, a leszerelés előrehaladásához járul hozzá. A mostani tanácskozáson képviselt szocialista országok kinyilvánítják eltökélt szándékukat, hogy hozzájárulnak a madridi találkozó sikeréhez. (Folytatás a 3. oldalonJ1
