Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-23 / 276. szám
'S ;r.)Tfc* ELV Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP nograd megyei bizotts ága es a megyei tan ács lapja OCXXIV FVF ,276. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Megkezdte munkáját a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ' Moszkvában szerdán délelőtt megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése. Az ülésen részt vesz: A Bolgár Népköztársaság küldöttsége, Todor Zsivkov- nak, a Bolgár KP KB első titkárának, az államtanács elnökének vezetésével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, Gustáv Hasúknak, a Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével, a Lengyel Népköz- társaság küldöttsége, Ed.ward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának vezetésével, a Magyar Népköztársaság küldöttsége, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkárának, az államtanács elnökének vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével, a Szovjetunió küldöttsége, Leo- nyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével. Az ülést a szovjet kormány Lenin-hegyi vendégházában Leonyid Brezsnyev nyitotta meg. Az ülés csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) A nőpolitika nyolc éve Ulcst tartott a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége A nőpolitikái határozat végrehajtásának nyolcesztendős tapasztalatairól, valamint a Minisztertanács—SZOT üzemi demokráciáról szóló határozatának időarányos végrehajtásáról tárgyalt tegnapi ülésén a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége. A nők meghatározó szerepet töltenek be a termelésijén, részesei a népgazdaság és az egész társadalom fejlődésének. A munkaképes korú nőknek ma már több mint 10 százaléka dolgozik (szemben az 1970-es 39 százalékkal). A megye iparszerkezetének megváltozása, a könnyűipar részarányának növekedése és néhány új gépipari üzem létesítése elősegítette a nők munkavállalásának kiteljesedését. A foglalkozási ágak legszélesebb skáláján megtalálhatóak a nők. A megye szakszervezeti szervei az elmúlt években jelentős munkát végeztek a bérezés szocialista elvének érvényesítésében. Folyamatosan vizsgálták a bérarányok alakulását, az elmaradások pótlására intézkedéseket tettek. Ennek hatására a kollektív szerződésekben is kellő hangsúlyt kapott az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvének érvényesítése. Elsősorban a fizikai dolgozó nők bére emelkedett erőteljesen a bérintézkedések hatására. Nyolc éve az iparban foglalkoztatott nők 51 százalékának jövedelme nem érte el az 1500 forintot, ma csupán 8—10 százalékuk bére mozog az 1500—1800 határ között. A nők magasabb ütemű bérnövekedéséhez a szemléleti változások mellett a központi bérintézkedések is hozzájárultak. Jelentősek a lemaradások azonban az adminisztratíy és a műszaki területen dolgozó nők bérénél. Egyes területeken még ma sem tudtak szakítani azzal a beidegződött gyakorlattal, hogy a kezdő diplomás nőnek kevesebb bér „jár”, mint a férfiaknak. Gondot okoz az is, hogy a női dolgozók bérkülönbségének csökkenése lassúbb ütemű, átlagkeresetük a férfiak átlagkeresetétől jobban elmarad, mint ahogyon az - általuk betöltött munkakör nehézségi foka indokolttá tenné. Alapvető probléma, hogy a munkaviszonyban álló nők szakmai képzettsége gyakran alacsonyabb, mint férfi munkatársadé. mesve i.>7£m9ibPH sz° essé vált a gyesen levő nők folyamatos béremelése. Az országban elsőként a‘ megye bányáiban 1976-tól hűség- jutalmat is fizetnek a gyermeküket nevelő nőknek. Több üzemben nyereségrészesedést is kapnak. Legszámottevőbb az előrelépés a nők munkakörülményeiben és szociális helyzetében. A munkakörülmények változása, javulása azonban ellentétes tendenciák közepette megy végbe. Az újonnan létesített üzemekben lényegében megszüntették a nehéz fizikai munkát, többségébén a por- és hőártalmakat is. Ezzel egy időben azonban csaknem minden iparágban növekedett ' a zajszint, s a korszerű technika bevezetésével, a szalagsendszer elterjedésével együtt járó monotónia. Ez utóbbi különösen a betanított munkásnőket érinti. Jobb munkaszervezéssel, munkaközi szünetekkel. tornával, a munkaművelet átalakításával igyekeznek az új munkaártalmakat kiszűrni. Igen fontos a rendszeres egészségügyi ellátás. Mennyiségileg és színvonalában is fejlődött az üzemorvosi hálózat. A többségében nőket foglalkoztató üzemekben megszervezték a nőgyógyászatot, a terhesgondozást, egyre több üzem gondoskodik az intézményes rákszűrésről is. Változatlanul súlyos gond azonban a várandós asszonyok foglalkoztatása. Igen gyakori, hogy a terhes nők éppen a nem megfelelő munka- körülmények miatt kerülnek táppénzes állományba. Elgondolkodtató, mi több, sürgős cselekvésre inspiráló a következő adat is: a terhes nők 41,6 százaléka veszélyeztetett, a kismamák 22,5 százalékát kórházban ápolják! Úgy tűnik, az üzemeknek még mindig lényegesen egyszerűbb, ha táppénzbe kerül a kismama, mint könnyebb, számukra is elvégeznető munkát keríteni nekik. A gólyaüzemek, kismamaszalagok létesítésére akadnak ugyan jó példák, de csak szórványosan, alig néhány üzem dicsekedhet ilyennel. Fokozatosan emelkedik a nők általános és szakmai . műveltsége. A dolgozók általános iskolájában például arányuk 29,8 százalékról 45 százalékra nőtt. Súlyos gond azonban, hogy az aktív kereső nőknek csaknem 40 százaléka még mindig nem rendelkezik az alapfokú iskolai végzettséggel. Az elmúlt két esztendőben több mint háromszorosára nőtt a szakmunkásképzésben részt vevő nők száma. Ennek ellenére az összes szakmunkásokhoz viszonyított arányuk még mindig alacsony. Megyénkbe látogatott a jugoszláv nemzetgyűlési küldöttség A Dragoszlav Markovics vezette jugoszláv parlamenti küldöttség és a kíséretében levő személyiségek: Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Vitomir Gasparovics, Jugoszlávia budapesti nagykövete és megyei vezetőink ellátogattak a salgótarjáni öblösüveggyárba is. Képünkön: a vendégek az üvegfestők munkájával ismerkednek. (A képen, középen a jugoszláv delegáció vezetője). A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet- gyűlési küldöttsége, amely az országgyűlés meghívására a hét elején érkezett hazánkba, és budapesti tárgyalásai után, szerdán, vidéki körútra indult, tegnap Nógrád megyébe látogatott. A küldöttséget elkísérte Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Dragoszlav Markovicsot, a JSZSZK nemzetgyűlés elnökét, a JKSZ KB tagját és a küldöttség tagjait: Nándor Majort, Dragica Kobelkát, Ib- ro Maglajlicsot, Milena Rak- csevicset és dr. Vulnet Sztaro- vát, nemzetgyűlési képviselőket, és a kíséretükben levő személyiségeket, Salgótarjánba érkezésük után a megyei pártbizottság székhazában fogadta Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, az ország- gyűlési képviselők, Nógrád megyei csoportjának vezetője és Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Nógrád megyei Tanács elnöke. A találkozón részt vett Ozsvárt József, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja,-- a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, valamint Dancsák Lászlóné, Szomszéd István és HUtter Csaba, megyénk országgyűlési képviselői. A találkozón Géczi János köszöntötte a küldöttséget a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megyében működő képviselőcsoport nevében. — Nagy örömünkre szolgál — mondotta Géczi János —, hogy ellátogattak hozzánk, szeretnénk minél többet megismertetni megyénk dolgozóinak életéről, két szocialista üzemünk munkájáról. Géczi János tájékoztatójában utalt Nógrád megye munkásmozgalmi múltjára és arra, hogy a második világháború idején a fasizmus elleni fegyveres ellenállás egyik jelentős hazai pontja volt a salgótarjáni medence. — Büszkék vagyunk ezekre a hagyományokra, ápoljuk őket, de egyben nagyobb felelősseget is jelent mindannyiunknak Nógrád munkásmozgalmi múltja — hangsúlyozta Géczi János. Tájékoztatójában áttekintést nyújtott a megye felszabadulás utáni években elért fejlődéséről, és külön 's szólt arról, hogy a párt-, államigazgatási munka középpontjában —, csakúgy, mint az ország más tájain — a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése szerepel. Ismertette azt a folyamatot, amely a hetvenes években meggyorsította a megye iparának fejlődését, növelte jelentőségét. Szólt az V. ötéves terv teljesítése során eddig elért eredményekről és kitért a gondokra is. Ezzel kapcsolatban a legközvetlenebb feladatokról szólt. Közülük csupán egyet kiemelve — a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta az üzem- és munsa- ' szervezés további javításának szükségességét, valamint azt, hogy a dolgozók kezdeményezőkészségét az eddiginél tudatosabban kell hasznosítani. A tájékoztatóban ismertetés hangzott el Nógrád mezőgazdaságának fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, a háztáji (Folytatás a 2. oldalon) Négy hómaró, 11 hóeke, több ezer tonna só Előkészületek a hó és a jég ellen Megtette a téli előkészületeket a KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatósága. A minap erről tartott tájékoztatón Szakos Pál főmérnök elmondta, hogy a hó és a jég okozta veszélyek elleni védekezés igen sok pénzt emészt föl: 1976-ban, 4 millió 400 ezer, ’77-ben pedig kevés híján 7 millió forintot költöttek télen az úttestek biztonságossá tételére. Ez utóbbi összeg négy-öt kilométernyi út aszfaltozására elegendő. Az előkészületek ütemterv alapján zajlottak. Énhez igazodva november elején tartották meg a téli gépszemlét,' amely jó eredménnyel zárult, a gépkocsik, a hóekék a szemlebizottság által megfelelőnek találtattak. Idén négy hómaró, tizenegy hóeke és huszonhét gépkocsi — ezekből tizenhárom bérelt — áll az igazgatóság rendelkezésére. T?bben az évben először pihenhetnek a készenlétben álló gépkocsivezetők kifogástalan körülmények között. Elkészült az igazgatóság embereinek az egész télre szóló munkaidő-beosztása is. Várhatólag elegendő lesz az igazgatóság szóróanyagkészlete. Tavaly sóból 3 ezer 498 tonnányit terítettek szét a megye útjain. Idén ennél többet: 4 ezer 450 tonnát szereztek be. Salakot 6 ezer 635 tonnát szórtak múlt télen az úttestre. Jelenleg valamivel kevesebb, mint három és fél ezer tonna salak van az igazgatóság birtokában, a még szükséges mennyiség beszerzése folyamatosan történik. A jegesedés okozta veszélyek elhárításának költségeit jól mutatja, hogy egy tonna salak száz, egy tonna só négyszáz forintba kerül. A hó ellen hórácsokkal is védekeznek, ezeket összesen nyolc kilométer hosszan helyezték el az ilyen szempontból veszélyes utak mentén. Ha föllép a jegesedés, először a nemzetközi forgalom által is igénybe vett 2-es, 21- es és 22-es utakat szórják le az igazgatóság kocsijai. Ezután az alsóbb rendű, majd az összekötő, bekötő utak következnek. A fontossági sorrendet az határozza meg, melyik útvonalon közlekednek a munkásjáratok. A főmérnök felhívta a figyelmet ari-a, hogy nem minden út -alkalmas a sóval történő le- szórásra. A friss aszfaltutak például tönkremennek a sótól. Ezért az utak többségét salakkal terítik le. Fáklya Károly igazgató elmondta, hogy az igazgatóság emberei minden tőlük telhetőt megtesznek a veszélyek elhárítására, ám jeges út így is lesz ideig-óráig. Erre a gépjárművezetőknek számítani muszáj, az egyéb évszakokban megszokottnál sokkal nagyobb elővigyázatra — és kifogástalan gumiabroncsokra — lesz szükség ezen a télen is. Salgótarján — Szécsény — Hollókő Minőséget nyújtani a páitoktatásban A Nógrádban tartózkodó közép-szlovákiai pártküldótt- ség — Anton Podolec kerületi ideológiai titkár vezetésével — szerdán délelőtt Salgótarjánban a NÖGRAD szerkesztőségében járt. A négytagú delegációt elkísérte Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Az eszmecserén rész vettek az üzemi lapok és a Palócföld vezető munkatársai. Gotyár Gyula, a NÖGRÁD főszerkesztője vázolta a nógrádi tömegkommunikációs rendszer felépítését, örvendetes bővülésének jeleit. Foglalkozott az 1964. óta napilapként megjelenő NÖGRÁD ta- jékoztató-orientáló tevékenységével. Ismertette a lap előtt álló politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai, kulturális tennivalókat. Hangsúlyozta a NÖGRÁD és a Besztercebányán megjelenő Smer című napilap együttműködésének jelentőségét. Ondrej Textoris, a Smer főszerkesztője pedig a kapcsolatok bővítésének további lehetőségeit ecsetelte. A csehszlovák pártküldöttség ezután Salgótarjánban felkereste az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságát, ahol dr. Bandur Károly igazgató fogadta a vendegeket. Kalauzolásával megtekintették a pártintézményt, melyről a szlovák küldöttség tagjai elismerően nyilatkoztak. Dr. Bandur Károly tájékoztatójában az intézmény oktató-nevelő munkájával foglalkozott. Mondanivalóját három kérdés köré csoportosította: mit oktatnak, kit oktatnak és miként oktatnak. Hangsúlyozta, hogy a párt kádereinek Képzésével, továbbképzésével foglalkoznak alap-, közép- és felsőfokon. Tantárgyként oktatják a marxizmus—leninizmus három alkotórészét, a pártélet és pártirányítás időszerű Kérdéseit és ehhez igazodik az intézmény szervezeti felépítése is. A pártiskolán tanévenként mintegy kétezer hallgató oktatását, nevelését végzik párt- iskolai, valamint marxista— leninista esti egyetemi keretek között. Manapság például hét-? ven esti egyetemi osztályban és a pártiskolai tanfolyamokon közel száz előadó irányításával folyik az oktató-nevelő munka. A teendőket csokorba szedve hangsúlyozta, hogy a legfontosabb manapság 1 az oktató-nevelő tevékenység minőségének a javítása, a hatékonyság fokozása. A csehszlovák vendégek ezután Szécsénybe látogattak, ahol megtekintették a Fot- gách-kastélymúzeumot. Felkeresték a palóc népi építészetéről híres Hollókőt, ahol a településsel és a falumúzeummal ismerkedtek. A delegáció ma Balassagyarmatra, Rétságra, Bánkra és Rom- hányba látogat.
