Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

I A kormányzás „műhelytitkai” Járművünk kormán yozha­tóságának, kormány érzékeny­ségének ismerete a közleke­dési biztonság egyik legfon­tosabb feltétele. A kormá- nyozhatóságot meghatározza a jármű mérete, a hajtás módja, illetve a jármű súly­pontjának elhelyezkedése. Mi­nél kisebb a jármű tengely- távolsága, s minél hátrább he- lvezkedik el a súlypontja, a jármű annál fordulékonyabb. Csak a kormányozhatóságot tekintve nincs különbség a mellső- és hátsókerék-meg­hajtás között, de a kormány­zás lehetőségeit befolyásolják a kerék tapadási viszonyai, a jármű sebessége és az útvi­szonyok is. Az egyes gépkocsitípusok különbözőképpen „tűrik” a korrriányzást. Az egyik szí­vesen kanyarodik, a másik nehezebben veszi a kanyaro­kat. Van, amelyiket állandó kormányozással kell egyenes­ben tartani, a riiásik viszont hosszú egyenesekben is Irány- tartó. Mindezeket összefogla­lóan a járművek saját kor­mányzási tulajdonságainak nevezik. E jelenségek mindig összefüggésben állnak a gu­miabroncs rugalmas alakvál- t*v»ásá”al, de a Kerék beállí- t a is befolyással van rá­juk. Előfordul, hogy megfelelő állapotú kormánymű, jól beállított kormányszerkezet meiiett is jelentkezik egy rendkívül zavaró jelenség, a rángatás. Ilyenkor a vezető­nek erősebben kell tartania a kormánykereket, ami kifá­rasztja, de a figyelmét is le­köti ez a kellemetlen hiba. Mindkettő közvetlenül fokoz­za a balesetveszélyt. A kormányrángatás ' leg­gyakoribb oka a kormányzott kerekek — netán csak az egyik kerék — kiegyensúlyo­zatlansága. Ilyenkor billent- gető jellegű hatás lép fel és az a kormánykerékre ránga­tás formájában hat vissza. Ez a jelenség a csapágyakon kí­vül rongálja a kormányszer­kezet összes egyéb részét is (gömbcsapszegek, tengelycsap- szeg-csapágyazás, kormány­mű stb.). E hiba előfordulása­kor nyomban fel kell keresni a szakműhelyt, ahol az erre a célra készített gépen, gyor­san és viszonylag olcsón el­végzik a kerekek kiegyensúlyo­zását. Kormányrángatást okozhat még a tönkrement vagy nem é'éggé hatásos lengéscsilla­pító is. A rángatás akkor ér­ződik, amikor a kocsi kereke rossz úton — a nem megfelelő lengéscsillapító miatt — a levegőbe emelkedik. Ilyenkor a kormányrudazat legszélső darabjának vetületi hossza megváltozik és a kereket, ha kis mértékben is, de kormá­nyozni igyekszik. Az effajta kormányrángatás már vi­szonylag alacsony sebességnél is jelentkezik. Elhárítása tu­lajdonképpen nagyon egysze­rű: műszeresen meg kell vizs­gáltatni a lengéscsillapítókat és a rosszakat nyomban ki kell cseréltetni. A kormányzás biztonságától életek függnek. Nem véletle­nül érdeklődnek tehát kellő szigorral a műszaki vizsgázta­tók a kormányholtjáték mér­téke és a kormányszerkezet állapota iránt. B. I. Map!t számlálása A vetés — kényes művelet: • talajba szigorúan meghatá­rozott mennyiségű magnak kell bekerülnie. A kiömlő magok folyamatában meg­szakítások egyáltalán nem for­dulhatnak elő. Itt jön a föld­művelők segítségére az elekt­ronika, a „Kedr”, sorozatban készült műszerekkel. Ezek érzékeny adói, a vetőberende­zések kivezetésére szerelve, a nedvességtől, portól, a rázás­tól függetlenül számba vesz­nek gyakorlatilag minden sze­met. Ha a vetőmagfulyam megszakad, vagy eltér a meg­adott normától — sűrűbb, vagy ritkább lesz — a ,.Kedr—lt” elektromos blokk­ja riasztójelzést ad. A trak­toros műszerfalán kigyullad a hibás berendezés száma és' egyidejűleg hangjelzést is ad. Tudomány — technika Polgári repülőgépek — egykor és ma Bár a második világháború előtt is létezett Magyarorszá­gon polgári légiközlekedés, igazán csak a felszabadulás után bontakozott ki. 1946-ban a Szovjetunió segítségével megalakult a Magyar—Szov­jet Polgári Légiforgalmi Rt, amelyből 1954-ben alakult meg a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt (1920-ban ala­kult meg a Magyar Aerofor- galmi Rt, amely féléves mű­ködése alatt Szombathelyre és Szegedre légiposta-szállítást végzett) csaknem 20 géptípus volt forgalomban. A felszaba­dulás előtt a Fokker F—VIII és a Junkers Ju—52-es gépek voltak a legjelentősebbek, a felszabadulás óta pedig a Liszunov Li—2, az Iljusin II— 14, 11—18, a Tupoljev Tu—134 és Tu—154. Az egyes típusok közül a Li—2-es 17 évig volt szolgálatban, az II—14-es pe­dig 14 évig. Az II—18-asok már 18 éve repülnek és még egy ideig megállják a helyü­ket. A felszabadulás előtti gé­pek közül az F—VIII-as 10 évig, a Ju—52-es 8 évig bo­nyolítottak le forgalmat. A légi közlekedés egyik nagy előnye a gyorsaság. A mai 800—900 kilométeres se­bességnek azonban nagy ára van: az F—III-as hajtómű­teljesítménye 185 lóerő volt, az II—18-as 4 hajtómű véé összesen 16 000 lóerő. A dugattyús repülőgépmotor teljesítményének felső hatá­rát a II. világháború első éveiben érte el 4000 lőerő 'körüli értékkel. Már a háború alatt felhasználásra került a gázturbinás hajtómű, ek­kor azonban rendkívül nagy üzemanyag-fogyasztása miatt nem volt gazdaságos. Ezért fejlesztették ki a gázturbinás légcsavaros hajtóműveket, amelyek 600—800 kilométeres sebességtartományban gaz­daságosabbak, fejlettebb vál­tozata a kétáramú gázturbi­nás sugárhajtómű, Ilyen van a Tu—134 és Tu—154 gépek­ben is. Gépeink az II—14-lg bezá­rólag dugattyús hajtómű­vekkel voltak felszerelve. Az 1960 óta üzemelő II—18-as gépekbe 4x4000 lóerős légcsa­varos gázturbinás hajtómű 650 kilométeres sebesség mel­lett gazdaságos üzemet biz­tosít. A Tu—134 és a 154-es gépek 800—1000 kilométeres sebességgel közlekednek. A világ 23 országában és a Szovjetunió valamennyi köztársaságában használt II— 18-as repülőgépek javítását az 1931-ben alapított bikovói repülőgépjavító üzemDen végzik. Gépesített hagy A kalászosokat betakarító kombájnok már jól ismertek, általánosan használtak a mezőgazdaságban, nélkülük szinte elképzelhetetlen lenne az aratás. Az utóbbi időben a nagy terméshozamú ha­szonnövény, a kukorica gé­pesített begyűjtése is meg­oldódott már. Napjainkban ott tartunk, hogy a legtöbb mezőgazdasági termelvény- nél megoldották a gépi sze­dést, az automatizált beta­karítást, ha némelyik még tökéletesítésre szorul Is. A legtöbb gondot a termésüket a földben kinevelő növények — például a burgonya, a hagyma, a répafélék — be­gyűjtésének a gépesítése okozza. Kezdetben úgy igye­keztek megkönnyíteni ezt a nehéz munkát, hogy rostélyos felületű kiemelő eketestte! mintegy kiszántották a föld­ből a termést. Ehhez képest haladást jelentettek a forgó­villás gépek, amelyek a hala­dás irányára merőleges villa­szerkezetükkel már könnye­dén kiemelték a föld alól a termést. Azonban a felszedés, az összegyűjtés műveletét itt még emberi erővel kelljett vé­gezni. A gépesített hagymaszedés még a burgonyabetakarítás­nál is kényesebb feladat, mi­vel a hagymafejek nem szí­vesen tűrik az ütődéseket. Az viszont előny, hogy a hagy­ma kevésbé mélyen fekszik a talajban, mint a burgonya. Kezdetben a hagyma betaka­rítására Is azokat a burgo­nyakombájnokat használták, amelyek csupán a földfelszín­re forgatják a termést. A képünkön látható hagy­maszedő gép holland konst­ruktőrei tovább léptek, ami­kor elkészítették ezt az új, nagy teljesítményű szei'keze­tet. A hagymát acéltüskéből álló vibrációs lazítóvas eme­li ki a földből, s rögtön le is rázza a rátapadt földet. Ez­után a hagyma gumival borí­tott szitarendszerű szállító- szalagra, majd rázószitára ke­rül. A szita alatt vágóélekkel ellátott gyorsfordulatú pro­peller vágja le a lelógó hagy­maszárakat. A rázószitáról hidraulikusan állítható hely­zetű szállítószalag adja át a gép mellett haladó teherautó­ra a hagymát. A hagymasze­dő gép 35 lóerős traktorhoz kapcsolható. A szedési szé­lessége 1,3—2,1 méter, a gép napi teljesítménye 3—4 hektár. Nemdohányzó falu Egy ősi szokás szerint ti- sem tudja, mi okból és kik los a dohányzás az indiai határoztak éppen így, de min- Hundar (Rajasthan állam) fa- denesetre a lakosok szigorúan luban. Akik megszegik a sza- tartják magukat a vétóhoz, bályt, a vének tanácsa ítél Az utóbbi három év alatt fölöttük. Az ítéletet mindenki mindössze egy embert kaptak ismeri előre: 51 rúpia. Senki dohányzáson. A tűzoltás napjainkban Is leg­többször még vízzel történik. A folyadékot azonban már a tűz el­fojtását gyorsító, tökéletesítő ké­miai szel ekkel vegyítik. Jól bevált az ún. könnyűvíz, a szintetikus habképző. Hatszázalékos vizes oldata egyaránt alkalmas szilárd anyágok és kőolajipari termékek tüzének lokalizálására. Az oltás a habból kiváló, s az égő folyadék felületén szétterjedő,' gázt át nem eresztő filmréteggel történik. A filmréteg percekig lezárja a tűz­fészket, s akadá’vozza az úgyne­vezett visszagv,,1iadást. A csak­nem vízsűrűsé'ní babképző anyag, a könnyűvíz, a helyszíntől függő­en a kilövei'i !ő beépített beren­dezésekkel sugárcsövekkel. A tűzoltás tudománya Legkedvezőbb a hatás ha hab- ág.vúval, porlasztva jutfcaják a ha­bot a tűzre, elárasztva a felüle­tet. A tűzoltás technikusai világszerte egvre újabb oltóporokkal, oltógá­zokkal kísérleteznek. Ezek sorá­ba tartozik például a Monnex-por, amelynek igen jó az oltási hatás­foka és az elektromos vezetőké­pessége elenyésző (mintegv száz­ezer voltig biztonságos.) Haboltó­val együttesen használható, s ilyenkor nitrogéngázzal lövellik rá az égő felületre. Nagyon jól bevált tűzoltó szer­ként a holland kutatók által ki- kfsérletezett . BCF (bromo-Rloro- difluoro-met&n). Bár ez a vegyü- let brómot, klórt és fluort, tehát halogénelemeket tartalmaz, az egészségre teljesen ártalmatlan. Kézi, fél- és teljesen automatikus tűzoltóberendezésekben alkalmaz­zák. A szakemberek szerint a jövő a távirányítású tűzoltó rakétáké. Nagy kiterjedése vagy intenzitása miatt nehezen megközelíthető fü­zeknél használják majd (erdőtü­zek, repülőtéri tüzek, olaj tüzek­stb.) A tudományok szigete A Bah ama-sri get csoport 29 nagyobb és 600 kisebb szi­getből áll a nyugat-indiai szi­getvilágban, Amerika kapujá­ban. Kolumbusz ezeket a szi­geteket pillantotta meg elő­ször, amikor felfedezte az Új­világot. A Bahama-szigetcso- port összterülete 11 406 négy­zetkilométer. A szigetcsoport egyik különleges adottságok­kal rendelkező tagján leg­újabban tudományos kutató- központot létesítenek. A szi­get szakmai eseményeknek, konferenciáknak is otthont fog nyújtani az elkövetkező évtizedben. A kutatócentrum intézetei­ben a fő kutatási témák: a nap- és a szélenergia hasz­nosítása, a tengervíz sótala- nítása, és a tengeri kultúrák (aquakultúra) tanulmányo­zása. A továbbiakban rovar­populációk szabályozásával és a sósvizes rizstermesztéssel foglalkoznak majd a szigeten, valamint a laboratóriumi kí­sérleti állatok tenyésztési problémáival. A kutatási témák között a legégetőbb talán a víz- és az energiaprobléma. Az emberi­ség édesvízfogyasztása ijesztő mértékben növekszik. A víz- fogyasztás növekedése együtt- jár a demográfiai robbanás­sal, az iparosodással, a városi ember igényeinek a növekedé­sével. Földünk egyes városai­ban egyetlen lakos napi víz- fogyasztása meghaladja a 400 litert. Szomjasak tehát a vá­rosok, szomjazik a mezőgaz­daság és a sivatai területek. Sahse! vidékén, Afrikában az 1968 óta tartó szárazság egész néptörzseket kergetett ki ott­honából. Földünk vízfogyasz­tásának mutatói 1900 óta így alakulnak: 1900: 0,2, 1950: 0,4, Szövetség A nagy betongátakat kü­lönálló blokkokból építik fel. Közöltük az építkezés idején résáket hagynak. Ami­kor a gát eléri a teljes ma­gasságot, a vízgyűjtőt még nem lehet megtölteni, először el kell tüntetni a blokkok kö­zötti réseket, vízhatlanná és hézagmentessé kell tenni a gátat. E célból rendszerint cementoldatot nyomnak a résekbe. Ez a munka bonyo­lult és sokáig tart. Hogy a „varrat” vízhatlan legyen, szi­gorúan meghatározott össze­tételű cementoldatot kell hasz­nálni, olyant, hogy a beton térfogata a megszilárdulás után ne csökkenjen. Mindez különösen bonyolulttá válik, ha a tömítést télen kell vé­gezni. Szovjet kutatók felfi­gyeltek arra az érdekes tör­vényszerűségre, hogy a kifa­gyasztott nedves beton tér­fogata megnő. Valósággal „megduzzad”, és azután úgy is marad. Ez az átalakulás mínusz 5 C-foknál megy végbe, és csak olyan beton­nál, amelynek víztartalma 6 százaléknál nagyobb. A be­tonkeverék pórusaiban meg­1970: 0,7, 2000: 1,0, 2015: 1,2. Sok nehézséget okoz egyes szigetek vízellátása is. A Bermuda-szigeteken például nincsenek patakok, folyók és így ivóvíz sincs. A felszíni ku­takból nyert víz ihatatlan. Az állami kutak sótlanított ivó­vizének ára magas, ezért a lakosság egy része esővizet gyűjt és tárol ivási célokra. A sziget jobb szállodái a ve­zetékes vizet fordított ozmózi­sos elven alapuló berendezé­sekkel tisztítják ivóvízzé. A másik nagy probléma az emberiség energiaellátása. A jövő e téren a természetadta, „tiszta” energiáké, így a nap- és a szélenergiáké. Előrehala­dott kísérleteket folytának a napenergia hasznosításával kapcsolatban a Szovjetunióban, az NSZK-ban, az USA-ban, Franciaországban, Izraelben, Ausztráliában és más orszá­gokban. Afrikában több or­szágban sikerrel alkalmaznak napenergiával működtetett hőszivattyúkat, amelyek egy- egy település, oázis, minden­napi vizét emelik ki a ku­takból. Napenergiával fűtött és légkondicionált házak mű­ködnek már több országban. Jól haladnak azok a kísérle­tek is, amelyeknek a célja a napenergia átalakítása elekt­romos energiává. Franciaor­szágban nap-villanyerőmű üzeme] és a jelek szerint még ebben az évezredben a „nap­kilowatt” ába versenyképes lesz a hagyományos villany­erőművekben előállított ki­lowatt árával. A tudomány szigetén még ebben az évtizedben megin­dítják a kutatásokat az em­beriség égető problémáinak a megoldása érdekében. H. M. « faggyal fagyó vízrészecskék kitágul­nak és eltávolítják egymástól a betonszemcséket. A hidro- technikusok elhatározták, hogy hasznosítják ezt a je­lenséget. Ha télen a 'gát­blokkok közötti réseket ned­ves, betonnal töltik ki, ak­kor az kitágulva megbízha­tóan fog tömíteni. A közön­séges cementálást így az építmény kifagyasztása vált­ja fel. A fagy a beton ellen­ségéből annak segítőtársává válik. De mi történik a gáttal, ha a fagyasztott beton meg­olvad? A kísérletek szerint tartósabb lesz, ugyanis ol­vadáskor bekövetkezik a be­ton „öngyógyítása”. Ennek lé­nyege az, hogy még a leggon­dosabb összekeverésnél sem lép reakcióba a víz minden egyes betonrészecskével. A fagyasztásnál a betonban mik- rohasadékok keletkeznek. Ezek nem befolyásolják az építmény szilárdságát, de új, „friss” betonszemcséket hoz­nak napvilágra. Olvadáskor a hasadékokat megtöltik az utóreakció termékei, így a duzzasztott beton -szilárdsá­ga növekszik. Teleffonör A japán Orient Elektronics cég olyan készüléket terve­zett és kezdett gyártani, amely megszabadítja a tele­fonálót a nem kívánatos be­szélgetőtársaktól. A berende­zést „telefonőr”-nek nevezik. A telefonkészülékhez szerel­hető, s csak annak a személy­nek a hívását engedi át, aki ismeri a titkos kódot. Mű­ködés közben a hívott fél csengője nem jelez azonnal. Kezdetben a hívó egy szalag­ra rögzített hangjeísorozatot hall, majd, ha ismert számá­ra a tulajdonos kódja, meg­számlálja a bizonyos kódszá­mú jelet, leteszi a kagylót, majd onnan, de még egy per­cen belül újra tárcsáz. A telefon most csöng és a tu­lajdonos megszólal: Halló! Tessék! Takarító giliszták Thaiföld 15 ezer földi­gilisztát vásárolt az Egyesült Álamokból: Szemét és hulla­dék megsemmisítésére hasz­nálják fel őket. A szokatlan takarítók egész hadserege az óceánon túl megfelelő felké­szítést kapott én teljes mér­tékben alkalmas a hulladék jó minőségű trágyává alakítá­sára. Ha kevés a fű... A bahreinl golfozók nem egykönnyen találnak maguk­nak megfelelő játékteret. Ter­mészetes rét ezen a homok­szigeten nincs, a mesterséges telepítések sem maradnak meg igazán: túlságosan száraz és forró itt a klíma. De a bahreini főváros, Manáma la­kosai mégis kiutat találtak ebből a helyzetből. Golfozni ha mennek magukkal viszik mesterséges fűazőnyegüket. NÚGRAD - 1778. november 19., vasárnap II I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents