Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
Jobb ipari növény NaqybáionybóI Jól jövedelmezett a nagy- bátonyi közös gazdaságnak a nemrég eladott 1400 mázsa olajlen és az 1800 mázsa mustár. amit a vetőmagtermeltető vállalatnak szállítottak. Az olajlen idei termesztéséből származó nyereség 5—6-szo- rosa volt a búza hektáronkénti nyereséghányadának. A termelőszövetkezet vezetősége a jövőben csökkenti a ráfizetéses kukoricaföld területét és növeli vaz ipari növények vetésterületét. A munka gépesítéséhez nem szükséges speciális gépsorokat beszerezni, valamennyi teendőt a meglevő eszközökkel végezhetik. MOSZKVA— NOVOSZIBIRSZK — EGYENES KAPCSOLÁS Novoszibirszkben automata interurbán-telefonközpon- tot helyeztek üzembe. A Szovjetunió keleti részének ez a legnagyobb teljesítményű telefonközpontja. A novpszi- birszkiek ezentúl közvétlen tárcsázással telefonálhatnak Moszkvába, Leningrádba, As- habadba és más városokba. A lakosság számára nyújtott szolgáltatások volumene kétszeresére bővül. A vizek tisztaságáért A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa rendszabályokat hozott a Fekete-tenger és a Duna-környék vizeinek tisztán tartása érdekében. A hosszú távú program szellemében ezeken a területeken a vízparti települések és üzemek 1980-ig mindenütt megfelelő tisztítóberendezéseket kötelesek üzembe helyezni. A Fekete-tenger védelmét szolgáló és irányító igazgatóság Várnában székel, külön flottával, laboratóriumokkal rendelkezik. Szakembered korszerű műszerekkel ellenőrzik a nagy tengeri kikötőkbe érkező és onnan induló hajókat, vétének-e a szabályok ellen. A várnai és a burgaszi kikötőkben különleges — szovjet gyártmányú — olajfogó és tisztítóberendezések működnek. A Duna partján 16 megfi- gyelőállomást létesítettek a vízszennyeződések okainak felderítésére. A közeibe telepített ipari nagyüzemek víztisztító tevékenységét szigorúan ellenőrzik. Bulgária kezdeményezte a 'nemzetközi összefogást a Duna menti országok között a környezetvédelmi együttműködésben. — Ügy számolom, hogy hányat kell még az indulásig aludni, mint a gyerekek az ünnep előtti napokat — pironkodik Cserődi Mária, aki munkahelyén, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében jutalmul kapta a Szovjetunióba való utazást. A pénteken reggel induló barátságvonat delegációjának egyik tagja lesz. November 7-én Leningrádban köszönti a szocialista forradalom ünnepét. Közösségi munkájáért, társadalmi megbízatásainak példás ellátásáért küldik az utazásra. Nemcsak az üzemben végzett csoportvezetői munkáját, hanem falujában, Csesztvén végzett népfronttitkári megbízatását is elismerik ezzel. — Az Ermi- tázst és a Tretyakov Képtárat várom a legjobban. Nagyon szeretem a képeket! — izgul már előre, s útikalauzokban, térképeken már a helyszínen kalandozik. Munkatársai ugyan néhány napig nélkülözik, de büszkék csoportvezetőjükre. és sok-sok tanácscsal látják el. Képünkön: brigádértekezlet a vasalóműhelyben: Cserődi Mária — bal oldalon — munkatársai között. Ifjúsági parlament az építőknél A Nógrád megyed Állami Építőipari Vállalat központjában ifjúsági parlamentet tartottak. A negyvenkét főnyi hallgatósággal Perényi László, műszaki igazgatóhelyettes ismertette a vállalat gazdasági eredményeit és szólt a feladatokróL Kérte a fiatal műszakialtat, hogy az eddiginél jobban segítsék a pályakezdőket, könnyítsék meg beilleszkedésüket és többen vegyenek részt a továbbképzéseken, réndezvé- nyeken. Az előterjesztést követően két hozzászólás hangzott el. Hegedűs János üzemgazdász ígéretet tett a munkahelyi légkör és a munkatársak közötti hangulat javítására, az új kollégák beilleszkedésének támogatására. A másik felszólaló Her- czeg István üzemmérnök, az FMKT-mozgalom vezetője volt, aki a munkáslakások építéséről, az akció sikeréről beszélt és az FMKT működéséhez további támogatást kért. A tanácskozás az összevont, vállalati parlamentre delegált küldöttek megválasztásával ért véget. Egy jubileum kapcsán Először volt Csille KI. Bemegy az ember egy élelmiszerboltba, s mily természetes: amit akar, kér — és kap. Kap, mert van. És ez is megszokott már. Nincs jegy, amire kiszabott mennyiség jár kenyérből, lisztből, zsírból. Nincs bizonytalanság, évtizedek óta biztosítják mindennapi szükségleteinket a jelenlegi Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat boltjai. Azé a vállalaté, amely a közeljövőben, november hu- szonhetedikén, ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Harminc év... Történelem immár. Hiszen emlékezni kell a legifjabbaknak is most: anyák, apák mesélhetik el nekik az akkori időket, amikor — hivatalosan fogalmazva — az ország kis- és nagykereskedelmében megjelent a szocialista szektor. Nemzeti, állami vállalatok alakultak. A tarjá- ni szénmedencében elsődleges célja volt a bányászok élelemmel történő ellátása. Államosították a bányai élelemtárakat, létrehozták a Csille Bányászellátó Részvény- társaságot, amelynek magazinjaiból, a különféle szövetkezeti boltokból jött létre a 2. számú Népbolt Nemzeti Vállalat. Történt mindez 1948- ban. A történelmi visszapillantás megköveteli az akkori állapotok leírását. Hiszen olyannyira különböznek a mostanitól, hogv összehasonlításuk híven érzékelteti: honnan jutottunk •1 idáig... A korszerű bolthálózatig, a bő választékig, a gépesített, modern kereskedelemig. Forgassuk hát vissza az idő kerekét 1 Áruellátás akkoriban? Szinte valamennyi boltvezető, hogy ne üres kézzel távozzanak tőle, éjjel-nappal járta a vidéket. Itt petróleumot hajtott fel, amott lisztet, zsírt, pótkávét, s mi mindent még... S ha esetenként döcög- ve-nehézkesen is, de megindult az élet. Átalakították az üzleteket, s formálták a kialakuló szocialista kereskedelmet. Ami másabb lett már, mint a hajdani, a háború előtti. De hogy jobb legyen, sok régi dolgozó fáradságába került. Hiszen (s ez még csak fokozta a gondolat) a megyeszékhelyen megalakult 2. számú Népbolt Nemzeti Vállalatnak nemcsak Nógrád- ban voltak boltjai: működése kirterjedt Heves és Pest megyére is. A szűkös keretekből ki kellett elégíteni a gyöngyösi, a hatvani, az aszódi, a gödöllői. a kistarcsai, a váci és a zebegényi vásárlókat is. S milyenek voltak azok a hajdani népboltok... Árultak mindent, amire az embereknek igénye volt; a mostani értelmezés szerint betöltötték az iparcikküzletek funkcióját is. De az élet haladt tovább. 1949. végén, majd a következő esztendő közepe táján „leadták” a nem megyei boltokat és 1951. .december 31-én a vállalat működési területe már csak Nógrád megyére korlátozódott. És ezt követték a szervezeti változások Is. Még ebben az évben megalakult, Balassagyarmat székhellyel a Nyugat-Nógrád megyei Népbolt és salgótarjáni központtal a Kelet-Nógrád megyei Népbolt Vállalat, a Népbolt Nemzeti Vállalat jogutódja. S csak 1960-ban, érdekes módon, meglehetős hosszú idő eltelte után alakult meg a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, s vele egyidejűleg az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat. Amelyik attól az időtől számítva, három ízben nyerte el a Kiváló vállalat kitüntetést. Több alkalommal kapott miniszteri dicséretet és se szeri se száma azon dolgozóinak, akiket — s ez egyben a vállalat tevékenységének is elismerése — kitüntettek. És ,mi minden változott harmirtc év alatt? Felsorolni is hosszú, oldalakat venne igénybe. Mégis Az SZKP tapasztalata a szocialista verseny irányításában A szocializmus es kom- munizmus építésének hatvanéves szovjet tapasztalata meggyőző erővel bizonyítja, hogy az emberek öntudatos alkotásának nagy szerepe van az új társadalom létrehozásában. A tömegek kezdeményezése, lelkesedése fejlesztésének, a termelés irányításába való bevonásának egyik leghatékonyabb módszere — a szocialista verseny. Az emberiség történetében először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom teremtette meg az objektív feltételeket a széles dolgozó tömegek hatékony versenyéhez, nagyfokú társadalmi aktivitásához, a kommunista társadalom sikeres építéséhez. A szocialista verseny szüntelenül fejlődik. Története egyben a szovjet nép hősi történetének, a szocializmus építésének, az új típusú személyiség alakulásának krónikája. A szocialista verseny születését 1919. április 12-re, arra a szombati napra vezetjük vissza, amikor megrendezték az első kommunista szombatot, amelyet Lenin „nagy kezdeményezésnek” nevezett. Az önkéntes munkaszombatok hagyományát továbbfejlesztette a harmincas évek rohammunkások mozgalma, amely a szocialista munkáért folyó harc fontos szakasza volt. A verseny fejlesztésének jelentős állomása volt a Sztahanov- mozgalom. Miután tökéletesen elsajátították az új technikát, a sztahanovisták többszörösen növelték munkateljesítményüket, számos esetben felülmúlták a fejlett tőkésországokban elért munkatermelékenységet. A Nagy Honvédő Háború „harctéri brigádjainak” versenye a háború utáni ötéves tervek éveiben tömegmozgalommá vált, amelynek célja az volt, hogy valóra váltsa a különféle hazafias munkakezdeményezéseket. A fejlett szocializmus viszonyai között kialakult egy új versenyforma — a munkához való kommunista hozzáállás. Ez a mozgalom mintegy hatvanmillió embert ölel fel. A szocialista verseny fejlesztésének fő feladatait az SZKP XXV. kongresszusa, az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Lenini Komszo- mol központi bizottságának határozatai szabják meg. Ezek: a munka minőségének javítása, és a tizedik ötéves terv néhány jellemző tény! Három évtizeddel ezelőtt a vállalat hatvanmillió forint értékű árut értékesített, amit mintegy nyolcmillió forintos árukészlettel bonyolított le. 1978-ra hétszáznyolcvannégy- millió forintos forgalmat terveztek, ami a jelenlegi bevétel szerint eléri, sőt meg is haladhatja a nyolcszázmilliót. És milyen árusítóegységekben, milyen felszereltséggel 1 Régi népboltvezetővel találkoztam a minap Tarjánban, s kérdtem tőle, mi járatban van. Bejöttem a központba kicsit szétnézni, mert nem halt ki belőlem a „boltosvér”. És mit látott, hallott? Annyi mindent, hogy kedvem támadna- újra felvenni a munkát. Csak hát, hetven felé közeledek már. És voltam az ÉVI-ben. Hát olyan boltöt... No, látja, ilyennek képzeltük el valamikor a korszerű kereskedelmet. Ami bár kielégíti az igényeket, de napról napra változik. Jobbá. Mindennapjainkhoz alkalmazkodóbbá. És jövőre, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fennállásának harmincegyedik évében is jelentős események történnek. És azt követően is... S nekik nagv erőfeszítésekbe kerül, de mi természetesnek vesszük, hogy bemegyünk egy boltba, mindent kapunk, ami kell, s csak azután -jut eszünkbe: milyen is lehetett a „hőskor”. Amitől harminc évre távolodtak el a kiskeresek... feladatainak sikeres végrehajtása. A munka termelékenységének további fokozása és a kommunista építés más feladatainak a megvalósítása nagymértékben az embertől, az ember műszaki műveltségének színvonalától, öntudatától, kommunista meggyőződésétől függ. Ezért különösen fontos a verseny nevelő funkciója. A párt gazdasági, társadalompolitikai célkitűzéseinek megvalósításában nagy szerepe van a munkaversenynek. Ez tükröződött az SZKP KB 1977. decemberi- plénumának, az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Lenini Komszomol kb levelében, amelyet a párt- szervezetek, a gazdasági egységek a szakszervezetekhez, a Komszomolhoz, a Szovjetunió dolgozóihoz intéztek az 1978. évi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. A levelet széles körben megvitatták. A brjánszki területen a dolgozó kollektívák tanácskozásain 180 ezer ember vett részt. Több mint 9 ezren szólaltak fel a gazdaságon belüli tartalékok maximális kihasználása, a termelés hatékonyságának fokozása, a munka minőségének javítása érdekében. Az idén a terület iparvállalatainak mintegy egynegyed része vállalta a tervek túlteljesítését, hogy évente több mint 6 millió rubel értékű terméket állítanak elő. Az ötéves terv elmúlt két évében terven felül 66 millió rubel értékű ipari terméket adtak. A szocialista verseny az ipari és a mezőgazdasági üzemekben együtt jár a tervek, a vállalások teljesítésével és legjobb tapasztalatok széles • körű ismertetésével. A verseny minden résztvevője tudja, mennyi és milyen minőségű terméket állított elő, milyen értékű az anyag-, az üzemanyag-, a villamosener- gia-megtakarítás. A szocialista munkaverseny a kommunista ember nevelésének hatékony eszköze. Kezdeményezői, élenjárói ott vannak az SZKP soraiban. A brjánszki területen az elmúlt években felvett új párttagok csaknem 90 százaléka részt vesz a kommunista munkaverseny-moz- galomban. A szocializmus viszonyai (cözött a munkaverseny különösen nagy szerepet játszik a tudományos-műszaki forradalom kibontakozásában. Lehetőséget nyújt arra, hogy a folyamat meggyorsításába bevonja a termelés valameny- nyi résztvevőjét, a tudósokat, a mérnököket, műszaki dolgozókat, munkásokat. Ezt példázza a tudományos-kutató és tervező szervezetek, a tanintézetek dolgozóinak versenye az olyan alkotói tervek kidolgozásáért, amelyek lényegesen növelik a tudományos munka hatékonyságát. A szakemberek szocialista versenyben való részvételének egyik elterjedt formája a moszkvaiak által kezdeményezett mozgalom: „A munkáskezdeményezésnek — mérnöki támogatást”. Ennek lényege, hogy a munkások egyéni terveit és szocialista felajánlásainak teljesítését mérnökök segítik. A munkások és mérnök-műszaki dolgozók együttműködése hozzájárul a korszerű termelési eljárások gyorsabb meghonosításához, a mérnökök és a munkások közötti, kommunista viszony erősítéséhez. A mozgalomhoz mintegy 30 ezer mérnök-műszaki dolgozó csatlakozott. A brjánszki területen több száz mérnök-munkás komplexbrigád működik és az elmúlt évben több mint 1300 javaslatot dolgoztak ki a termelés korszerűsítésére. Üzemeinkben. gyárainkban egyre növekszenek a termelés méretei és összetettebbé válnak a gazdasági kapcsolatok. A végeredmény számos vállalat, szervezet és intézmény összehangolt munkájától függ. Ezért egyrészt a nyersanyagokat, alapanyagokat. előkészítő termékeket szállító, másrészt a késztermékeket kibocsátó vállalatok, továbbá a vállalatok és a tudományos-kutató intézetek között is verseny bontakozott ki. Az egymással kapcsolatban álló kollektívák versenyének szervezése újult erővel sürgeti az alkotói együttműködést. A kölcsönös kifogások helyébe mindinkább a szorosabb együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás léo. Ebben az ötéves tervben széles körben elterjedt a rokonvállalatok és szervezetek kollektíváinak versenye. De erőteljesen fejlődik a köztársaságok, területek és kerületek dolgozóinak versenye is. Hagyomány lett, hogy a brjánszki terület, az ukrajnai csernyigovi terület és a be- lorussziai gomeli terület dolgozói évről évre szocialista versenyszerződést kötnek egymássá’, s a végzett munkát rendszeresen értékelik. Így a köztársaságok, a területek, az üzemek, a munkakoilektivák és áz egyének egyformán részesei a népgazdasági tervek megvalósításának. szocialista országok közössegének gazdaságában, tudományában és kultúrájában tapasztalható egyre nagyobb arányú integráció előnyös hatással van a szocialista versenyre. Ezt bizonyítja a Csepel Vas- és Fémművek dolgozó kollektívája által a szocialista hazafiasság és az internacionalizmus jegyében az Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny nemzetközi jellege. A szocialista közösség országaiban egyre jobban terjed a „Tanuljunk, dolgozzunk és éljünk szocialista módon” jelszó jegyében folyó szocialista verseny. A tapasztalatok hasznosítása valamennyi ország javára válik. A Szovjetunióban a brjansz- ki területen a verseny tapasztalatait rendszeresen feldolgozzák a politikai oktatásban. Mintegy 11 millióra tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik részt vesznek a politikai oktatásban. A hall- gatók nemcsak a gazda ági 'e- vékenység alapjait tanulmányozzák, hanem az élenjáró termelési tapasztalai ikaf is, az erkölcsi neveléssel összefüggő problémákat. Ezzé! magyarázható, hogy a politikai és gazdasági körök hallgatói fegyelmezetten dolgoznak, élen járnak a munkában, a közéletben. Fejlesztették szakmai és politikai ismereteiket, sok újítást, a munka ésszerűsítését szolgáló javaslatot dolgoztak ki. Mint sok más példa, ez is bizonyítja, hogy a szovjet emberek mindent elkövetnek országunk erősödéséért, gyarapodásáért. V. A. Szmirnov a brjánszki területi pb titkára Munkás kulturális hetek A II. salgótarjá'ni munkás kulturális hetek alkalmából, ma délután fél három órakor nyílik meg G. Mészáros Erzsébet textiliparművész kiállítása a Kohász Művelődési Központban. Megnyitó beszédet Csongrádi Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettese mond, a tárlatot november 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában ma fórumot rendeznek a nők számára a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatairól, a további tennivalókról. A fórum résztvevőinek kérdéseire Varga Gyula gyárigaagató válaszol. k. gy. NÓGRÁD — 1978. november 2., csütörtök 3
