Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

ŐftoVrí* Botos András üi kére a felnőtt országos bajnokságon Az országos felnőtt-ökölvívó egyéni bajnokságot Pécsett rendezték meg, ahol a három­napos küzdelmek során Botos András, az STC EB-ezüstér- mese, a . többszörös magyar bajnok is szorítóba lépett, s megőrizte bajnokságát a könnyűsúlyúak csoportjában. Botos András első ellenfele Márton volt. A tatabányaiak reménysége csak két menetig bírta Botos ütéseit. Ezután feladta a számára reményte­lennek látszó mérkőzést. A kö­vetkező ellenfél Mózer, a SZIM ökölvívója volt, aki szintén az előző ellenfél sor­sára jutott, mert ő is csak két menetet öklözött Botos ellené­ben, s feladta a mérkőzést. A döntőben azután Botos Takáccsal, a Borsodi Bányász versenyzőjével került szembe, aki ugyan három menetet ök­lözött, de így is meg kellett elégednie a 2. hellyel, mert Botos imponáló fölénnyel. 5—0 arányban győzte le bor­sodi vetélytársát. így Botos András, az STC ökölvívója immár hatodszor lett egyen! országos ökölvívóbajnok. A mostani bajnokságon a Ma­gyar Ökölvívó Szövetség fenn­állása óta ez volt az 500. baj­noki cím, melyet ökölvívó nyert el. Ezért Botos András Pécs város Tanácsa külön tiszteletdíját, egy szép ólom- kristályvázát is kapott a baj­noki aranyérem mellé. Edző­je, Pintér János, a sok gratu­láció közben a Zsolnai Porce­lángyár igazgatója által tel­ajánlott, közel 50 centiméteres szobrot kapott tiszteletdíj- ké"t. A válogatott keret edzője, Keller Ferenc meghívta a tar­jám fiút a Belgiumban, Svéd­országban, majd Hollandiában szorítóba lépő magyar váloga­tott keret tagjai közé. A túrát novemberben rendezik meg. (gregor) Edtett Ifjúságért Megyei futó nap Salgótarjánban Az Edzett ifjúságért tömegsnortmozgalom jegyében va­sárnap rendezik meg Salgótarjánban a megyei futónapot. Lebonyolítására a KISZ Nógrád megyei bizottsága kezde­ményezésére és tíz társszerv rendezésében kerül sor kilenc órától a tóstrandi sporttelepen. Célja az Edzett ifjúságért mozgalom második éve indításának népszerűsítése, az at­létika, a futás propagálása. A Nógrád megyei futónapok három szakaszban bonyolódnak le. Két szakasz már lezaj­lott. A községekben, üzemekben, KISZ-alapszervezetekbcn megtartották a háziversenyeket. Szeptember végéig bonyo­lították le, 26 ezer résztvevővel. Utána rendezték meg a já­rási-városi döntőket, amelyeknek mintegy ötezer résztve­vője volt. Kiemelkedően jól sikerült Salgótarjánban, Ho- mokterenyén, Pásztón és Szécsényben. A vasárnapi megyei döntőre 1300 résztvevőt várnak'. Ünnepélyes megnyitót mond Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács helyettes el­nöke. Utána kerül sor korcsoportonként a futóversenyekre. Rendeznek ODK-túrát, légfegyveres lövészversenyt, honvé­delmi akadályversenyt, ügyességi sorjátékversenyt. kis­pályás labdarúgást, kézilabdát, lábteniszt és tollaslabdát is. A fakultatív sportversenyek után 16 órakor tartják az ered­ményhirdetést. Az őszi (majális jellegű) megyei sportren­dezvényen minden résztvevő emlékplakettet kap, a győzte­sek érem- és oklevéldíjazásban részesülnek. Labdarúgó NB I Elszalasztott győzelmi lehetőség Salgótarjáni TC~ Tatabányai Bányász 3 — 3 (2—0) Arcok a tömegsportból Példát mutat a szertáros Leningrad várja az olimpiát ' Leningrád, a Néva-parti, város lázasan készülődik az olimpiára. Felújítják a 80 ezer nézőt befogadó Kirov Stadiont. 70 méteres világító- oszlopokat szerelnek fel, dísz­vendégpáholyt, kommentátori fülkéket, sajtóközpontot épí­tenek. Mint ismeretes, az olimpiai futball torna selejte­zőit Leningrádban, Kijevben és Minszkben tartják majd. Ily módon a Szovjetunió nagy­városait is bevonják az olim­piai játékokba. Leningrád vendégeit ter­mészetesen nemcsak az olim­piai labdarúgó-selejtezők vonzzák. Sok ezren érkeznek ide azért, hogy megismerked­jenek a város nagyszerű épí­tészeti alkotásaival, gyönyör­ködjenek csodálatos emlék­műveikben, s hogy felkeressék világhírű . múzeumait. Ké­pünkön: A leningrádi Kirov Stadion madártávlatból. Itt játsszák majd az olimpiai lab­darúgótorna selejtezőit. Salgótarjánban a Rákóczi úti Általános Iskola tanulója­ként került kapcsolatba a sporttal. Ma már 38 éves, de a mozgást, testedzést most sem nélkülözi. Telek Gyu.a, aki fiatalon került az SKSE birkózóihoz, mely szakosztály­ban közel tíz évig versenyzett, nem csupán „koptatta” a sző­nyeget, hanem szép sikereket is elért. Lég-, pehely- majd könnyűsúlyban nyerte a terü­leti versenyeket. Aztán volt második az országos vidék- bajnokságon. A magyar baj­nokság küzdelmeiben negye­dik helyezést harcolt ki. Kö­zel egy évtizedes birkózó-pá­lyafutása után újabb sport­ágat választott. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szerszámkovácsa, a népszerű „Szuszi” sportpiszto- lyosként tűnt fel és lépett lő­állásba. Nagyon megkedvelte e sportágat is. Az MHSZ ke­retében szintén szép sikereket ért el. Itt is mintegy tíz éven át szerepelt, versenyzett. Leg­szívesebben arra az időszakra emlékezik, amikor a Décsei, Katkő, Matuszka összetételű csapattal országos vidékbaj- nokságot nyertek, majd csa­patban harmadik helyezést szereztek a magyar bajnok­ságon a sportpisztolyosok kö­zött. Bizony, szép emlékek ezek. Sok időt, fáradságot követelt a húsz év, de megérte, hiszen nagyszerű barátokat talált a sportolók között, s bejárta az egész országot, és a sikerél­mények, amelyeket nem lehet pótolni, sem megfizetni. Telek Gyula két gyermek édesapja, akik szintén nagyon fiatalon eljegyezték magukat a sporttal. Azonban még ő sem hagyta abba. Bár az ak­tív sporttól térdsérülés miatt búcsút vett, az üzemi bajnok­ságokban, továbbá egyéb ren­dezvényeken mindig ott talál­juk. Játszott és játszik nagy- és kispályás labdarúgásban, bekapcsolódik a tömeges lö­vészetekbe, s ugyanakkor az MHSZ honvédelmi napjain Salgótarján, . 5000 néző, v.: Jaczina (Felkér, Hartman). STC: Szűcs — Cséki, Ke­gye, Varga (Balga a 22. perc­ben), Kovács J. — Répás (Tóth K. a 80. percben), Föl­di, Kajdi — Szoó, Bíró, Be- rindán. Edző: dr. Lakat Ká­roly. Tatabánya: Dombai — Szabó, Lakatos, Néder, Gál- hidi (Udvardi a szünetben) — Dupai, Csapó (Barabás a 17. percben), Arany — Hegyi, Schmidt, Kisteleki. Edző: Mo­nostori Tivadar. A kezdés után tüstént rá­ijesztett a vendégcsapat a ha­zai szurkolókra. Csapó a jobb oldalon elfutott, beívelt lab­dáját Schmidt fejelte kapu­ra és Szűcs bravúrral ütötte kapu fölé a bal felső sarok­ból a labdát. A 8. percben Cséki buktatta Csapót, aki a bokáján úgy megsérült, hogy kórházba vitték és begipszel­ték a lábát. Helyére csak 8 perc múlva állt be Barabás. A 11. percben Lakatos feltar­totta 10 méterre a kaputól Bí­rót. Szoó legurított Kovács­nak, lövését Dombai bravúro­san védte. Hullámzó volt a já­ték, kevés helyzet és kevés lövés jellemezte. Némi fölényt az STC harcolt ki. A 24. perc­ben viszont ismét meleg pil­lanatok keletkeztek Szűcs ka­puja előtt. Hegyi közeli lövé­sét Szűcs kiütötte, a labda Kisteleki elé került, de Cséki az utolsó pillanatban a gól­vonal közeléből fölé vágta a labdát. Gyors ellentámadás kö­vetkezett, Szoó balról beívelt, Bíró 5 méterről csúsztatva alig fejelt a bal sarok mellé. Fél óra eltelte .után eleredt az eső és megkezdődött a gól gyártás is. A 43. percben Kovács J. hosszú, remek átadást tálalt Szoó elé, aki jobbról beívelt, és Földi 15 méterről jobbal nagy lövést zúdított a bal fel­ső sarokba. 1—0. A 44. perc­ben Bíró ügyes lefordulás után a kaputól 14 méterre álló Be- ríndánhoz passzolt, aki a vé­dők díszkísérete mellett a jobb alsó sarokba lőtt. 2—0. Szünet után nagyobb se­bességre kapcsolt a Tatabá­nya és levegőben lógott a gól. Az 52. percben Dupai 8 mé­terről leadott lövését még védte Szűcs. Számos alkalom­mal akadt dolga a tarjáni ka­puvédőnek. A szakadó esőben sok átadási hiba, csúszkálás tarkította a játékot. A 60. percben Szabó felfutott a jobb oldalon az alapvonal közelé­ből középre ívelt és Arany 5 méterről előrevetődve fejelt a hálóba. 2—1. Negyedórás gyengélkedés után ismét fel­jött az STC és a 70. percben tovább növelte előnyét. Bí­ró ügyes cselekkel átkígyó­zott a védőkön és a kimozduló kapus mellett a jobb alsó sarokba lőtt. 3—1. Kezdés után Dupai beadásából Arany kapta a labdát, aki 5 méterről helyezett a jobb alsó sarokba. 3—2. A 75. perc­ben Kisteleki beadásából He­gyi 6 méterről lőtt a jobb sa­rokba. 3—3. Az utolsó ne­gyedórában már érdektelenné vált a játék, mert egyik csa­pat sem erőltette a góllövést. Ezen időszak utolsó eseménye volt, hogy Répás és. Schmidt összefejelt és a tarjáni játé­kost le kellett cserélni. A vízilabda-eredmény el­lenére kissé csalódottan tá­vozott a mérkőzésről a hazai közönség, mert győzelmet vár­tak kedvenceiktől. Erre volt is esély, hiszen 2—0-ra és 3—1-re is vezetett a tarjáni gárda. Ám a védelem ezután könnyelműsködött és középre belőtt labdákból a csúszós ta­lajon kiegyenlítettek a vendé­gek. A mutatott játék alapján rászolgáltak az egy pontra. Közepes iramú, alacsony szín­vonalú mérkőzésen az ered­mény igazságos. Az STC kapujában Szűcs bravúrosan védett, a gőlbk- ról nem tehetett. Cséki több­ször előretörésekre is vállal­kozott. Kegye megbízható tel­jesítményét lerontotta, hogy a gólok előtt rosszul helyezke­dett. Varga korán megsérült. Balga megfelelően helyettesí­tette. Kovács J. váltakozó sze­rencsével küzdött. Répás kö­zepes teljesítményt nyújtott, Tóth K. nem tudott igazán játékba melegedni. Földi volt a legjobb középpályás, sokat dolgozott, gólt is lőtt. Kajdi ritkán került gólhelyzetbe, be­adásai nem mindig sikerültek. Szoó veszélyes, lendületes volt. Bíró a szokottnál vissza­fogottabban játszott. Berindán megfelelt. A Tatabánya kapujában Dombai a 3. gól előtt hibázott. Szabó szürke teljesítményt nyújtott. Lakatos megfelelően sepregetett, de a védelem leg­jobbja Néder volt, aki a já­ték szervezésével is törődött. A középpályán Arany volt a legjobb, aki két góljával je­lentős érdemeket szerzett. He­gyi lendületes szélsőjátékot nyújtott, Kisteleki hasznos mezőnymunkát végzett. Jaczina játékvezető elfogad­hatóan bíráskodott. Rozgonyi István bírói, vagy egyéb minőségben serénykedik. A sportpisztoly után a pus­kát nem volt könnyű megszokó nia. Ám Telek Gyula, a sport szerelmese, megbarátkozott ezzel az eszközzel is. Nyert már több kispuska-lövészver- senyt és eljutott a honvédelmi lövészkupa országos döntőjé­be. A kemény kötésű szerszám­kovács az STC megalakulása óta a serdülő III. és az ifjú­sági II. labdarúgócsapat szer­tárosa. Szinte mindennap ott találjuk a stadionban. Így a szertáros nem csupán a gond jaira bízott fiatalokkal törő­dik, hanem mint a sport meg­szállottja, számos üzemi és más sportrendezvénybe is bekapcsolódik. Telek Gyula olyan sportember, aki azon fáradozik, hogy ő maga is példát mutasson a mai fiata­loknak. Hiszen a sport nem öncélú, hanem társadalmi, egyben nemzeti ügyünk is. A nagyszerű sportember tehát közös, társadalmi ügyet szol­gál.-— demény — .. s-wfl ■ ■!* * Röplabda 1\B II. Közel egy évig tarló nyeretlenségi sorozat ért véget lobbi csapataink is jól szerepeltek STC—Tokod 3—1 (11, —13, 13, 8) Salgótarján, v.: Záhony. STC: Szmorad, Radvánszki, Póczosné, Józsa, Somo&kői, Sándor. Cs.: Tari, Bihon. Mol­nár, Kovács. Varga, Bagoly. Edző: Monori István. Az eddig igen balszerencsé­sen szereplő hazaiak a má­sodik játszma kivételével nem­csak lelkesen, hanem jól is játszottak. A játékosok mintha megérezték volna a győzelem lehetőségét, végig olyan lelke­sedéssel és akarattal küzdöt­tek, amely a mérkőzés egyes periódusaiban a tudást is fe­lülmúlta. A jól küzdő csapat­ból még külön ki kell emelni Szmorad és Radvánszki já­tékát. Kazárt Kötöttárugyári Tsz SK—Beloiannisz 3—2 (—3, 5, —9, 8, 11) Kazár, v.: Balogh. Kazár: Gubányi. Kovács V-né, Ko­vács. Berki, Csipkés. Takács- né. Cs.: Kovács J-né. Edző: Gubányi Ottilia. A kiküldött játékvezető ké­sése miatt a mérkőzést a má­sodbíró vezette le közmegelé­gedésre. Küzdelmes, fordu­latokban gazdag mérkőzésen a hazai csapat az őszi idény legjobb játékával győzte le a papírforma szerint esélyesebb fővárosiakat. A mérkőzés kró­nikájához hozzátartozik, hogy a vendég fővárosiak az ötö­dik játszmában már 8—3-ra vezettek, de a hazaiak nem adták fel, kitűnő hajrával si­került a maguk javára for­dítani a játszmát. A csapat minden játékosa dicséretet érdemel. A győzelemhez nagy­ban hozzájáruló Takácsné sánc játékával a mezőny leg­jobbjának bizonyult. Kisterenyei SE— FERROGLOBUS 3—2 (—12, 9, —12, 13, 14) Kisterenye, v.: Sándor. Kisterenye: Hanyiné, Rása, Ökrös, Körösi, Kovács, Len­gyel. Cs.: Orosz. Edző: Mol­nár László. A közel Írét. és fél óráig tar­tó mérkőzésen a hazaiak drá­mai küzdelemben és idegtépő véghajrában csikarták ki a mi­nimális győzelmet az igen jól játszó budapestiekkel szem­ben. Jó: Hanyiné, Kovács, Ökrös, Rása. STC—Esztergom 3—0 (9, 7, 12) Salgótarján, v.: Radicsai. STC: Félegyházi, Sárai,, Papp, Lip­tai I., Liptai II., Galló. Cs.: Szikora, Kőbán. A harcosabb játékot produ­káló hazaiak fölénybén vol­tak, azonban a harmadik játszmában 11—7-nél könnyel- műsködtek és ez majdnem megbosszulta magát. Az edző gyors taktikai cseréjével si­került a vendégek lendületét lefékezni és a győzelemhez szükséges pontokat megsze­rezni. Romhányi Kerámia— Szegedi DÉÜÉP 3—1 (—14, 10, 13, 13) Romhány, v.: Söck. Rom­hány: Róka. Prajsnár, Szed- lák. Zagyvái, Baranyi, Boros. Cs.: Imre, Varga, Lichy. Az első játszmában válto­zatos küzdelem alakult ki, a vendégek szerencsés körülmé­nyek között szerezték meg a győzelmet. Ezután a haaaiak eggyel nagyobb sebességre kapcsoltak, nemcsak lelkese­désben, hanem hidasban is felülmúlták a szegedieket és így sikerült ledolgozni a hát­rányt. A harmadik és negye­dik játszmában is igen vál­tozatos. szoros küzdelem ala­kult ki, melyet a romhányiak bírtak jobban idegekkel. A mérkőzésen a hálónál nyújtott jobb teljesítmény döntött a hazaiak javára. Jó: Szedlák, Róka. Nógrádi SE—Romhányi : Kerámia 3—0 (14, 5, 7) 1 Budapest, v.: Seres. Rom­hány: Róka, Boros, Varga, Baranyi, Prajsnár, Zagyvái. Cs.: Lichy, Imre. Az első játszmában a ven­dég romhányiaknak játszma­labdájuk is volt. sajnos elhi­bázták a nagy lehetőséget. A második és harmadik játsz­mában a hazaiak irányították a játékot, végig fölényben vol­tak és biztosan nyertek. Varga Nándor Atlétika Országos lífúságl csapatbajnokság A Népstadionban rendezte meg a MASZ a megyei váloga­tottak, Budapest válogatott és az „A” kategóriás szakosztá­lyok versenyzőinek részvéte­lével az ifjúsági CSB döntő­jét. A versenyen indulhattak azok a 15—18 éves verseny­zők, akik az elődöntők 1—3. helyezettjei voltak, továbbá akiknek a nevezését elfogadta a MASZ. A nógrádi verseny­zők közül a balassagyarmati Pózner Béla bronzérmes lett a 400 méteres síkfutásban 50,52 mp-el. Torda Erzsébet negyedik lett 800 méteren. Eredménye: 2:14,4, alig rosz­szabb megyei csúcsánál. Zán- doki Géza 100 méteren 11.53 mp-el ötödik helyen végzett, az előfutamban 11,1 mp-t fu­tott. . Három STC-futó indult a 3000 méteres síkfutás 25 főnyi mezőnyében, Kadlót Zol- tár( kissé gyorsan kezdett, ami később megbosszulta magát. Arany jel vény re képes, így azonban meg kellett eléged­ni a nyolcadik hellyel és nem csekélység 8:53,6 megyei ser­dülőcsúccsal. Kellemes meg­lepetést szerzett az elsőéves ifjúsági Bene István, aki 10 mp-t javított eddigi legjobb- ján, 8:51,8 mp-el éppen Kadlót előtt ért célba. NÓGRÁD — 1978. október 5., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents