Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

Jogi eaelelt V&grűdban 55 A lakás az enyém 11 Lapunk szeptember 7, 8, 9 vonatkozó és 10-i számában azokról az ható meg. esetekről kértük az olvasók véleményét, amelyek megol­dását szakértők mondták el a szeptember 23-1 ,,Jogi ese­tek Nógrád megyében” című műsorban. A korábbi felhí­vásunkban közöltöknek meg­felelően Ismertetjük a Jog­esetek helyes megoldását. szabályaival old­A tulajdonjog — leegyszerű­sített formájában jelenti a A szakigazgatási szerv köte­lezte határozatában a fér­jet, hogy birtoksértő, zavaró magatartásától tartózkodjon. Mivel ezt a határozatot 3 na­birtokba vehető dolgok fele;- pon belül végre kell hajtani, * I KneirínllrA-rÓiCi híftnHáct Q _ 1 • ~ . onnr»? n^tin ío ti rendelkezést, birtoklást, használatot és a hasznok sze a szakigazgatási szerv arra is figyelmeztette a férjet, nogy désének jogát. A tulajdonos amennyiben nem hagy tel a dolog használatát másnak magatartásával, úgy pénzotr- átengedheti. ság kiszabásával fogja kény­. „ , ,. , szeríteni annak abbahagyásá­A birtoklás — ugyancsak A jogeset megoldásához két leegyszerűsített formában és —z—-----'seii lényegét tekintve, a használat j ogterület rendelkezéseit kell lényegét tekintve, a használat az államigazgatási eljárás segítségül hívni. A lakásügyi és hasznok szedésének jogút általános szabályairól szóló jogszabályok közül. a bérlő, jelenti. A konkrét esetben a 1957 évi IV. tv-nek a végre- illetve bérlőtársakra vonatko- házastársak —, mint a lakás hajtására vonatkozó rendelke­ző szabályokat, a PTK ren- bérlőtársai —, birtokosok. zése szerint a kötelezett pénz- delkezései közül a birtok és Polgári Törvénykönyvünk ve- bírság kiszabásával is le- bírtokvédelemmel kapcsola- dl a tulajdont, de védelem- hét a végrehajtásra kénysze- tos szabályokat. ben részesítik a birtokost iv ríteni, melynek összege kóz­„ , ségekben 1000- forint, városok­Nézzük meg a férj állás- A PTK 188. paragrafusa ban 5999 forint és ismételne- pontját, miszerint a lakást a szerint, ha a birtokost birto- tő azaz több3zör is kiszabható szüleitől kapta, a feleségnek kától jogalap nélkül ineg- egymást; követően, tehát ahhoz semmi köze. fosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem ille- Helyesen hívta fel tehát a A férj álláspontja téves. A ti meg. szakigazgatási szerv a férj ti­lakások elosztásáról és a la- ............. _ gyeimét a végrehajtás elmu­k ásbérletről szóló 1/1971. A közös birtokosok egymás- ia3ztásának lehetséges követ- (II. 8.) korm. számú rende- sál szemben is jogosultak bír- kezményeire. let 47. paragrafusa úgy ren- tokvédelemre. Akit birtokától delkezik, hogy a bérlőnek a megfosztanak, vagy birtoka- A férj a jog szabályainak lakásban lakó házastársa ak- ban zavarnak, a szakigazgatá- megfelelően az államigazga- kor is bérlőtárs, ha a lakás- sí szervtől — városban az tásí szerv határozatának meg- bérleti szerződés megkötésé- igazgatási osztálytól, község- változtatását a bíróságtól kör­ben nem vett részt. A bérlő- ben a tanács vb-titkárától — te. A bíróság a határozatot íe- lársak jogai és kötelezettségei egy éven belül kérheti az ere- lülvizsgálja, a döntését az eset egyenlőek, a lakással együlte- deti blrtokállapot helyreálli- összes körülményeinek mérle­gen rendelkeznek. tását, vagy a zavarás meg- gelésével meghozza. Az ál­szüntetését. A szakigazgatási lamigazgatási szerv határo- A házastárs lakásbérleti jo- szerv a kérelem tárgyában 30 zatát vagy helybenhagyja, gairól hasonlóképpen rendel- napon belül köteles döntést vagy megváltoztatja, kezik az építési és városfej- hozni és határozatát három lesztési miniszter is a vonat- napon belül végrehajtani. A kozó 1/1971. (II. 8.) ÉVMszá- döntés ellen államigazgatási mú rendeletében. A rendeiet . ... , , 29. paragrafus (4) bekezdése ütőn nincs helye fellebbez %­szerint „a lakásba később be- nek. Az a fél, aki a határo­költöző házastárs a házasság- zatot sérelmesnek tartja, aha- .. , ,, . . _ . kötés és a lakásba beköltözés tározat kézbesítését követö 15 bériőfá«ak -hÄ^tlük l tényével a lakásügyi hatosag , .... , , , , , . DenotarsaK , na kozoixuk a intézkedése nélkül is bérlő- naP°n beIul bíróságtól kerhe- viszony annyira megromlik, ti annak megváltoztatását. hogy a bérlőtársi együttélés tovább nem tartható fenn — A konkrét esetben a férj az- a bíróságtól kérhetik a lakás által, hogy a feleségét — az- használatának megosztását, az a birtokostársát megverte, vagy végső soron a lakás ki- a fenyegetően kijelentette, hogy zárólagos használatának a a lakásba nem mehet vissza férj, vagy a feleség javára azonos jogok Illetik és note- — megfosztotta a birtoklás jo- történő megitélését. E kérdés lezettsések terhelik A ioe-set gának gyakorlásától, a lakás- már nem birtokvédelem, így lezettsegek térnénk. a jogesel ba nem engedte be A feleség nem a tanácsok, hanem a bí­másik vonatkozása a PTK-nak helyesen a szakigazgatási róság hatáskörébe tartozik a a birtok és birtokvédelemre szervtől kért birtokvédelmet, döntés. Balesetveszélyes „alagutak” önmagában az a tény, hogy a férj a bírósághoz fordult, nem akadálya a végrehajtás­nak, arra nincs halasztó ha­tállyal. társsá válik' A rendelkezésekből egyér­telműen következik, hogy a feleség ugyanolyan bérlő lakásban, mint a férj, őket Meredélyen szalad lefelé az autóbusz. Az út alig szélesebb a hatalmas járműnél, ablakait- oldalát fület sértő dobolással akácágak söprik. Bár mindenki tudja jól, hogy az autóbusz megvédi az arculcsapástól, az utasok mégis ösztönösen oldal­ra hajolnak, a jármű közepe fe­lé húzódnak. Okkal és ösztönüktől vezérel­ve. Egy nyitva hagyott felső kis ablakon zöldessárga lomb reb­ben a kocsi belsejébe, az út fölé tolakodó akácot leborotválta az autóbusz. Kissé felemelkedek, előre te­kintek. A szűk. végét nem lát­ható, kanyargós „alagútban1' lamiféle biztonságérzetet ad, „termetével”, erejével. A napok­ban azonban ugyanitt, a szécsé- nyi országút ecsegi elágazás— Nagymező közötti kitérőjében, motorkerékpárral vitt valaki. S a bukósisak alatt égnek állt a hajam. Rettegtem az esetleges találkozástól; a pillanattól, ami­kor szembe is jöhet valami jár­mű. Szívesen idézném —, de a köznek szóló írásokban nem ill­— A Hős szú völgynél már nin­csen különösebb baj. Valaki ki­vágta a siheder fákat és bokro­kat, belátható a kanyar. Újra egy röpke káromkodást ereszt meg, s így folytatja: — Legyen csak egy kis sza­bad időm! Elmegyek az apósom­mal és majd én kitisztítom az út szélét, ha már erre hiába vá­runk. hiába koptatjuk a szán­kat. Dicséretes ez a törekvés, a domos ilyesmit papírra vetni — baleset-megelőző társadalmi mun- gépkocsivezető szavait. Vaskos ka szándéka. Csak egyetlen ap­káromkodások szaladtak ajkáról, ró gondolat, egy sanda gyanú de úgy hiszem, hogy ezen sen- motoszkál bennem. Ez a koránt- ki sem botránkozott meg. Elvég- sem apró jelentőségű munka, ______ re is értünk — az utasok biz- aligha az erre rendszeresen köz­S emmi pénzért nem cserélnék »»nságának féltése miatt — fe- lekedö gépkocsivezetőknek a az autóbusz vezetőjével - ez az ledkezett meg a Jó modorról. feladata. Sokkalta inkább a első gondolatom. Mert itt, ha Talán már huszonöt kilomé- KpM Közúti Igazgatóságnak kel- csak lépésben halad is, a sze- terrel is odébb járunk. útban Je®* elvégeznie — mindenütt és rencséjében — a szerencsénkben Salgótarján felé, de még min- Következetesen — a gépkocsive- — bízhat. Csupán néhány lépést dig szóbeszéd a kocsiban a fe- ^etők, meg az utasaik érdeké­lát előre, s nem tudhatja, mit jünk fölött korábban összeboru- hen. is rejt a sűrűn benőtt, emberi ló zöld „alagút”, az összes ve- Igaz is: inkább ma mint hol­tekintet által át nem járható, szélyével. Pilótánk már lehig- nap, mert már tegnap is késő lett bozóttól takart kanyar. gadf, s ezt mondja két Volán- volna. Ez a hatalmas jármű még va- egyenruhát viseld férfinak: —k— Aki csikós akar lenni... TUDNIVALÓK. Az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről Az MSZMP XI. kongresszu­sa megerősítette azt az elvet és gyakorlatot, hogy a szoci­alizmus építésének együtt kelj járnia a dolgozók életszínvo­nalának emelkedésével. En­nek során következetesebben kell érvényt szerezni a szo­cialista elosztás elvének, A bérek, a keresetek, a jöve­delmek alakulása az eddigi - nél jobban kell, hogy tükröz­ze az egyének és a közösségek teljesítményét. Ennek a határozatnak a szellemében az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete VII. kongresszusa jogo­san fogalmazta meg, hogy az V- ötéves tervidőszakban az elsők között szükséges bizto­sítani az egészségügyi dolgo­zók egyszeri, nagyobb bér­emelését. Köztudomásúvá vált, hogy az előző bérintéz­kedések pozitív hatásuk elle­nére sem egyenlítették ki az aránytalanságokat. Az egész­ségügy közeli és távlati fel­adatainak személyi előfeltéte­lei szükségessé tették a jelen­legi anyagi ösztönzés rendsze­rének fejlesztését, annál is inkább, mert a várható mun­kaerőhelyzet — a munkaerő- források szűkülésével — egyébként zavart okozhat az egészségügyi ellátásban. Az egészségügyben a bér­helyzet, a bérlehetőségek és bérarányok alakulása döntő hatást gyakorol a munkaerő Ősz a nyírjesi tavon — Balassagyarmaton.- kj = megszerzésére, vagy megtar­tására. Erre utalt — többek között — a korábbi tervidő­szak példája is. Az előző idő­szakban ugyanis az egészség- ügyi intézményeink munka­erőhelyzetében olyan feszült­ségek, belső és külső bér­aránytalanságok alakultak ki, amelyek már-már a folya­matos egészségügyi ellátást veszélyeztették- Intézménye­ink munkaerőgondjai növe­kedtek. Sok a betöltetlen ál­lás. Növekedett a munka­erő-vándorlás. A pályakezdő fiatalok mind kevésbé érdek­lődtek az egészségügyi, első­sorban középfokú képesítésű pályák iránt. E kedvezőtlen helyzet kialakulásának egyik fő oka — a nehéz munkakö­rülmények mellett — a kere­setek rendkívül alacsony szín­vonala volt­1971. és 1975. között példá­ul az orvosok bére csak 8,4 százalékkal, a középfokú egészségügyi szakdolgozóké 9,7 százalékkal, a kisegítőké 13,4 százalékkal emelkedett. A külső arányok tekintetében, ez rendkívül alacsony, mert ezen időszak alatt az állami keres, kedelemben 26,7 százalékos; a könnyűiparban 36,3 százalékos volt a bérnövekedés. Ennek következtében a megyében például orvosi, gyógyszerészi munkakörökben 1,4 százalék­kal nőtt az üres állások szá­ma­A megyei párt- és állami ve- ■zetése — tudva, hogy az egész­ségügyben jelentős e lemara­dás — gondjaink enyhítésére nagymértékben javította a munkavégzés körülményeit A végrehajtott fejlesztések be­ruházásai következtében fo­kozatosan javultak a megyé­ben az egészségügyi ellátás tárgyi feltételei. Ezeknek a feltételeknek a biztosítása mellett kiemelt je­lentőségű a kétlépcsős bérren­dezés. Így tavaly október 1- től a három műszakban dolgo­zók; a bölcsődei gondozónők, a fizikai, a kisegítő dolgozók; a gyógyszerellátás területén dolgozók bérét emeltük. Sor került az ügyeleti és készenlé­ti díjak rendezésére is. A fenti intézkedések folyta­tásaként, az egészségügy tár­sadalompolitikai jelentőségét, az értelmiség növekvő tár­sadalmi szerepét, elkötelezett­ségét értékelve az MSZMP Közpönti Bizottsága javasol­ta a kormánynak a béreme­lést- Népgazdaságunk jelenle­gi helyzetében ez az intfeke. dés komoly erőfeszítést jelent, és mégis — éppen az egész­ségügyi dolgozók áldozatos munkájának kiemeléseként — sor került rá. Ennek során a megyében 1.546 dolgozónk kapott differenciált bérfejlesz­tésre lehetőséget. Az évi bér. alap-növekedés 12 894 000 fo­rint. Az Egészségügyi Minisztéri­um és az OEDSZ központi vezetőségének állásfoglalása értelmében először vették fi­gyelembe megyénk orvosellá­tottságának alakulását — így Nógrád megye az átlagnál 10 százalékkal többet kapott az egyetemi, főiskolai végzettsé­gű munkakörökben dolgozók bérarányainak javítására. Eb­ben a kategóriában enhek megfelelően 1100 forintot tud­tunk személyenként differen­ciált bérfejlesztésre felhasz­nálni. A területi munkát végző egészségügyi szakdolgozóknál a nehezebb munkafeltételeket figyelembe véve 400 forintot; az intézeti szakasszisztensek­nél, asszisztenseknél és a gaz. dasági, műszaki, ügyvitelt el­látóknál 350 forintot fordítot­tunk átlagbéremelésre. A béremelés előkészítése és végrehajtása során szakszer­vezeteink és a bizalmiaink nagy felelősséggel végezték munkájukat annak reményé* ben, hogy ez a bérrendezés je­lentős lehetőség lesz az ellá­tás személyi feltételeinek ja­vítására. Nagyon készültünk erre a bérrendezésre, sokat várunk tőle, és sokat vár tő­lünk a társadalom. Az ellátás hiányosságait, a sokszor nem zökkenőmentes munkát, a betegekkel való bá­násmódot, az etikai helyzetet számtalanszor magyaráztuk, és az alacsony bér is érveink között szerepelt. A bérintézkedés természete­sén nem pótolhatja a felelős vezetést, a munka arányos megosztását, a munkaszerve­zési feladatok kialakítását, az ellenőrzést, a személyre szó­ló értékelést. Ez az intézkedés elsősorban az egészségügyi dolgozók életszínvonalának emelését szolgálta, de meg­győződésünk, hogy nagymér­tékben hozzá fog járulni a lakosság eeészségügyi ellátá­sának javulásához. Gondá János, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára NÓGRÁD — 1978, október 4., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents