Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-31 / 257. szám
A Kőfaragó- és Épflletszobrászipari Vállalat vegyes brigádja felújította a Gel^rt-hegyen a felszabadulási emlékművet. A korrodált szoborelemeket védőanyaggal vontak be, s megerősítették szerkezetét. A talapzat új kőburkolatot kapott. Már befejeződött a foalak restaurálása és bontják az állványokat. A tervek szerint november 7-re elkészülnek a felújítással. A képen: A fő szoboralak talapzatát vörösrézzel bontják be. Ifiúgárdisták Szécscnifbau Mindenki iskolája A KÖZOKTATÁS világszerte élénk viták tárgya. Nálunk is széles körben befolyásolja a kedélyeket. S ha nem érintene úgyszólván létében mindenkit, kivált diákokat, pedagógust, szülőt, azt mondhatnánk divat az iskoláról beszélni, gyakran szidni, kevésszer dicsérni. Az országgyűlésen nagy figyelmet keltve, most Polinszky Károly oktatásügyi miniszter számolt be róla. Ha egyetlen szóval kívánnánk kifejezni, amit a miniszteri jelentés, mint különösen időszerűt, igen-igen szívesen értékel a mai iskolákban, s többnyire nem lelvén, határozottan megkövetel tőle, úgy azt mondhatnánk, ez a rugalmasság. A képzés és továbbképzés kialakult rendszere meglehetősen merev, helyenként és időnként nem vág egybe társadalmunk munkaerőigényével — állapítja meg. Továbbá, hogy nem beszűkített, hanem rugalmasan várható, konvertálható képzettséget és képességet kell, hogy adjon a szakképzés. A „másik oldalon”, a gimnáziumban pedig az utolsó két évben belépő fakultatív oktatással kívánja erősíteni az egyetemi szintre való felkészítést, egyszersmind segíteni a tovább nem tanulókat a munkába álláshoz, de nem a szakmai iskolák módján. Tartalmi vonatkozásban pedig Győri Imrének, a párt Központi Bizottsága titkárának felszólalásából világlik ki jól a követelmény; hogy iskolánk nem elégedhet meg a tegnapi, akár a mai tudás továbbadásával; az a hivatása, hogy az egyetemes és a nemzeti értékek őrzése mellett, nyitott, rugalmas legyen a tudomány, a kultúra új és újabb eredményeinek befogadására. S, hogy a rugalmas alkalmazkodás nem puszta kívánalom, hanem az elhatározásokban, intézkedésekben is kifejeződik, arra példa egyebek közt az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák tervezett módosítása, attól függően, hogy gimnáziumot, vagy szakközépiskolát végzett a jelentkező, továbbá az az őszintén önkritikus állásfoglalás, miszerint történelemből újra kötelezővé teszik az érettségit, mert ezt kívánja a sokoldalú műveltség, az emberi nyitottság, az érdeklődés szélesítése. Mondani sem kell, a közoktatás főszereplőiről, a pedagógusokról is sok szó esett. Amit feltétlenül ki kell emelni: hogy önálló munkájuknak lehetőségei megnőttek. Nyilván ezzel és egyebekkel kapcsolatban is állapította meg a miniszter: szeretnénk elérni, hogy minden rátermett, hivatásszerető pedagógus jól érezze magát a pályán. Győri Imre, kiterjesztve ezt a gyerekekre is, egyenesen az iskolai demokráciáról beszélt korántsem elégedetten. A demokráciáról csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak — jelentette ki. Mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítgatáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. A legnagyobb és legnehezebb kérdés azonban a tanár és a diák oldaláról vizsgálva egyaránt az, hogy az oktatás mellett, milyen iskolai nevelésről beszélhetünk. Mellett? Nos, éppen az kapott erős hangsúlyt az országgyűlésen, hogy nem szabad elválasztani az oktató és a nevelő munkát. A nevelésben minden tantárgynak és tanárnak fontos szerepe van, amit különben saját iskolai jó emlékeinkkel is igazolhatunk. Mert mely tanárainkra gondolunk igazán melegen? Akik emberként is hatottak ránk, s akiknek ezért hálásak vagyunk. Hogy miként hasson a mai iskola? Bármily sok is a nézeteltérés az iskola körül, az erre adható válasz nem kavar vitát. Fel kell készíteni a fiatalokat a munkára — ezt legszívesebben magunk is háromszor aláhúznánk —, nemkülönben a szocialista közösségi és magánéletre, a szabad idő hasznos, kulturált, értelmes eltöltésére. És bizony ez utóbbiakra is csak bólint, sőt szívből mélyet sóhajt a jóindulatú ember, annyira átérzi e követelmény rendkívüli fontosságát és megvalósulásának időszerűségét. MERT KÉTSÉG nem férhet hozzá: a bólintó, sóhajtó és egyébként az iskolaügyben hol lelkesedő, hol kételkedő embernek — a társadalomnak — minden vonatkozásban köze van az iskolához. Ezt az iskolának, éppen a korábbinál jóval nagyobb nyíltságával, tudomásul kell vennie. Ez, mint több oldalról elhangzott, bizony nem gond nélküli folyamat, hiszen a vélemények sokfélék, nem mindig hízelgők, mégis meg kell hallgatni és szívlelni őket. Asszonyok mondták Elrepülnek a szavak? ' Az Ifjú Gárda tevékenysége az elmúlt évben tovább fejlődött a szécsényi járásban, színvonalasabb lett a képzés, a KISZ-megbízatások között rangot jelent feladatokat teljesíteni. Mint az eredmények igazolják, az ifjúgárdisták helytállnak az alapszervezeti életben és a kiképzésük során szerzett ismereteket jól hasznosítják a sorkatonai szolgálatban. Az Ifjú Gárda járási parancsnoksága elkészítette az 1978—79-es mozgalmi évre szóló képzési tervét, abban meghatározta a legfontosabb alapelveket, feladatokat. Ho- lecz Ferenc, a KISZ járási bizottságának nevelési felelőse elmondta, hogy a bizottság időben elvégezte az előkészítő munkát, jóváhagyta a parancsnokság terveit, a KISZ-vezetőségek és az Ifjú Gárda-tisztségviselők már megszervezték az évet indító alegységgyűléseket. A helyenként megfogyatkozott rajokat új ifjúgárdistákkal kiegészítették, az alegységek és a rajok már a saját képzési terveik alapján vesznek részt a foglalkozásokon. A járási parancsnokság tagjai szerint a rajok jól felmérték a képzéshez szükséges személyi és tárgyi lehetőségeket. A politikai képzéshez a katonapolitikában jártas személyeket kérték fel. a szakprogram végrehajtásához — ilyenek a közrend és közbiztonsági, határőrizeti, polgári Filmklub a nyomdaklubban Üj „szolgáltatás” gazdagítja a salgótarjáni nyomda ifjúsági klubprogramját. Minden második hét keddi napján nagy sikerű filmekből összeállított sorozat darabjait láthatják a megyeszékhely fiataljai. A bemutatókon — egyebek között — a „Vörös kányafa”, a „Kabaré”, a „Baracktolvaj” és a „Jeremy” című filmek vetítését tervezik. Elsőként ma este hat órától Antonioni „Foglalkozása: riporter” című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Követendő kezdeményezés, hogy a fiatalok a vetítés után vitát rendeznek a látott alkotásról. védelmi, tűzoltó- és munkás- őrf eladatok — az illetékes szervek segítségét Is megkapják. A beosztott parancsnoki állomány a járási parancsnokság által szervezett speciális képzésen vesz részt. A KISZ járási bizottságán azt is elmondták, hogy a járásban 25 raj tevékenységére számítanak. Űj kezdő alegység van Kisgécen és Nagylócon, haladó Hollókőn és a Nógrádme- gyeri Vastömegcikk Szövetkezetben. Huszonegy több éves gyakorlattal rendelkező Ifjú Gárda-raj már szakalegységként tevékenykedik! Közrend és közbiztonsági képzést kapnak és ehhez kapcsolódó feladatokat látnak el Rimóc községben és a szécsényi szakközépiskolánál működő IG-rajok. Határőrizettel kapcsolatos szaktematika alapján dolgoznak az Ipoly menti községekben és Benczúrfalván. Polgári védelmi jellegű kiképzésen vesznek részt az ELZETT szécsényi gyáregységnek és az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepének ifjúgárdistái. Tűzoltóismeretek képezik a fő szaktantárgyat a karancssági völgy községeinek IG-rajainál, míg a munkásőr- feladatokkal a nógrádmegye- ri, a varsányi és a nógrádsi- peki ifjúgárdisták ismerkednek. Várhatóan a mihálygergei és egyházasgergei KlSZ-alap- szervezet is szervez IG-rajt, így a szécsényi járás valamennyi lakóterületi alapszervezeténél meghonosodik az Ifjú Gárda-tevékenység. A szocialista versenymozgalmat november elejétől szervezik az alegységeknél. Az ifjúgárdisták már most számításba veszik a községekben sorra kerülő különböző rendezvényeket, ünnepségeket és kellő segítői a társszerveknek. Egyre több lakásba költöznek a családok a Beszterce- lakótelepen. Magasodnak a házak, dolgoznak a daruk, szinte hónapról hónapra változik a városrész képe. Üj lakótelep, új lakásokkal, új lakókkal, új gondokkal. Átmeneti nehézségek. Az is igaz, hogy a szép lakás kedvéért mindenki szívesen vállalja, még ha olykor morgolódunk is. Nemrégiben a körzeti nő- bizottság hívta össze az esz- szonyokat. Biztatni, bátorítani, ösztönözni őket, vegyenek részt lakóterületük közéletében. Mert pezsgő társadalmi életet csak úgy, a semmiből megteremteni nehéz feladat. Rendeztek már több fórumot, összejövetelt, amelyen szó esett a városrész életéről, a kulturális, egészségügyi, kereskedelmi ellátásról, a szolgáltatásokrólTöbb alkalommal szerveztek olyan rendezvényeket, ahova a gyermekgondozási szabadságukat töltő anyukákat hívták meg. Író-olvasó találkozóra, ismeretterjesztő előadásra, vidám klubestekre. HOL TART A KERESKEDELEM Nem panaszként mondták, igazán nem. De sokszor bosz- szankodnak, amíg vásárolnak Reggel még nincs kenyér, délutánra pedig vagy már elfogyott, vagy a bolt is zárva — panaszolják a beszterce- lakótelepi asszonyok. Az ellátásban jobban figyelembe kellene venni a lakótelepi élet ritrtiusát. Hisz az ott élők főként kora reggel és késő délután igénylik az üzletek nyit- vatartását. Annyira haladtak már, hogy a „faház” mellett nyílt egy másik bolt is. Szükség volt rá nagyon- A Beszterce- lakótelepre főként fiatal házasok költöznek egy vagy két gyerekkel. De nem ritka a háromgyerekes család sem. Az édesanya rendszerint a kisebbet lefekteti, a nagyobbat húzza magával, amíg vásárol. Igen ám, de a boltok szűkösek, kicsik. Sort kell állni, mert rendszerint a kora délelőtti órákban vásárolnak a gyesen levők. A másik nagy panaszuk a csecsemőtej. Az ÁFÉSZ üzemelteti az újonnan nyílt boltot. Általában meg lehet vásárolni a fontosabb dolgokat, de nincs jegyes tej. Csak a másikban. Ott viszont sort állhatnak- Azt mondják az asszonyok, szervezze úgy a kereskedelem az ellátást, hogy mind a két boltban legyen egyformán csecsemőtej. Elvégre sok családról van szó. A húst, felvágottakat úgyis Salgótarján belvárosából viszik. ÉS A KÖZLEKEDÉS? Talán ez váltotta ki a legtöbb vitát. Ennél a témánál szóltak hozzá legtöbben. Köztudott, hogy az északi városrész lakói — Kemerovo-, Beszterce-, Béke-telep — a déli városrész ipari üzemeiben dolgoznak zömmel. Az öblös- üveggyárban, a ZIM-ben, a VEGYÉPSZER-ben, a BRGben, Zagyvapálfalván. Utazni tehát kell. De nem mindegy, hogy miként. A nemrégiben forgalomba állított csuklós autóbuszok könnyítettek ugyan a helyzeten, csökkentették a zsúfoltságot, kevesebben maradnak le a járatokról- De ... A gyerek a telepen sok. Helyhiány miatt böléfeődébe, óvodába a városközpontba, vagy még távolabbi intézményekbe viszik a kicsiket. A gyerekek szállítása legalább kétszeri buszra való1 fel-leszállással jár. Ezt még tetézi a helyijárati autóbuszállomáson az átszállás. Ha meg azt is számításba vesszük, hogy délutánonként hazafelé nemcsak a gyerekeket, hanem a kenyeret, és a többi vásárolt holmit is cipelik az asszonyok, bizony sokan mondanak okkal — elkeseredett véleményeket a Közlekedésről és az ellátásról. Az egyik fiatalasszony mesélte, hogy otthonról fél hatkor indul a bölcsődés kisfiával. Jön a Beszterce-lakótelepről a főtérig. Ott átszáll egy másik buszra, mert a csizmadia-telepi bölcsődébe vették fel a gyereket. Most csak tessék elképzelni. Azt is tudják az asszonyok, már nagyon sok szó hangzott ez ügyben, nem lehet egyik napról a másikra változtatni a dolgokon, nyilván országos fórum elé kívánkozik. Hozzátették viszont, ha hallgatnak, marad minden a régiben, mert néma gyereknek1 anyja sem érti a szavát . . . MIRE FELNŐNEK A GYEREKEK Változó, gyarapodó városunk része a Beszterce. Mire felnőnek a mostani kicsik, akkorra lesz bölcsőde, elegendő hely az óvodásoknak. Talán már az iskola is meglesz. De a mostani kisgyerekes szülők, a mostani gondokat érzik. Kicsit több figyelmet, támogatást, segítséget kérnek a városi tanács illetékes szerveitől, a kereskedelemtől, a szolgáltatást végző vállalatoktól. Akiknek kötelességük, hogy ne csak szóban, hanem gyakorlatban is komolyan vegyék a nő- és a népesedéspolitikai határozatot. Helyesebben ennek a végrehajtásátCsatai Erzsébet ! Rácz András Nyolc évvel ezelőtt Debrecenben, az Alföldi Nyomdában tanulta ki az ofszetgépmester szakmát Nádasdi Imre a Globus Nyomda rétsági telepének fiatal szakmunkása. Fél éve érkezett Budapestről az „anyagyárból”, s úgy tűnik megtalálta számítását: havonta négyezer forintot visz haza fizetési borítékjában. A képen a Brillant típusú ofszetnyomógépről lekerülő ívek egyikét ellenőrzi. _____ ___ (báb—) > NÓ GRÁD — 1978. október 31., kedd 3