Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
Érelmeszesedés ellen Napi néhány kanálnyi csukamájolaj két dán orvos megállapítása szerint csökkenti az embólia és az érelmeszesedés veszélyét. Tízévi kutatómunka és háromévi grönlandi tartózkodás után dr. J. Dyerberg és dr. O. H. Bang — mindketten az aal- borgi kórház klinikai-vegyi osztályának munkatársai — bizonyosak abban, megoldották, miért nincsenek thrombusok (vérrögök) az eszkimók vérében. A két orvos eiscosanentant — egyfajta zsírsavat talált az eszkimók vérében. Erről a zsírsavról kiderült, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását, ami adott esetben feltartóztathatja az érelmeszesedést. Az eiscosapentan — amely teljes mértékben hiányzik például a dánok véréből — az eszkimók esetében azok különleges étrendjében leli létrejöttének magyarázatát. Az eszkimók ugyanis igen sok fóka- és bálnahúst. valamint halat esznek. Ez pedig a két orvos megállapítása szerint megfelel napi három kanál — körülbelül Ötven milliméter csukamájolajnak. Dánokból álló ellenőrzési csoport orvosi felügyelet mellett naponta csukamájolajat ivott. Megállapították, hogy vérükben eiscosapentan képződött és a vérrögképződés folyamata erősen visszaesett. A két orvos a csukamájolajas gyógymód különlegességének tartja az azonnali hatást. Így aztán ők maguk is naponta isszák ezt a folyadékot, bár Dyerberg maga is elismerte, hogy „förtelmes íze” van. Értelmetlen lenne azonban — mondja a két orvos — a csukamájolajat tabletták formájában bevenni, mivel az ebben a formában csak vitamint tartalmaz, de nem az életmentő zsírsavat. írók. akik nem éltek írók, akik nem éltek? Lehetséges ez? Ha valaki nem élt, hogyan írhatott könyvet? A könyvtörténet azonban több ilyen esetet ismer. Nézzünk, 'néhány példát! A múlt század végén több filológus tagadni kezdte Homérosz létezését. Szerintük az Iliász és az Odisszea népköltemény, sok névtelen író közös munkája. A költőről, akinek születési helyéért egykor hét város versengett, semmi biztosat nem tudunk. Élete teljesen ismeretlen. Az évtizedekig tartó vitában kialakult vélemény szerint lehet, sőt valószínű, hogy a két eposz egyes részei 'népi eredetűek, azonban a szerkezet annyira művészi, hogy ezt csak egyetlen nagy költő alkothatta. Homérosz tehát feltétlenül élt. Időszámításunk I. és II. századából 42 egyiptomi eredetű könyv maradt ránk görög fordításban, közülük 4 orvosi, 4 csillagászati és 32 filozófiai tartalmú. Szerzőjüknek Hermes Trismegisztont tartották, egy egyiptomi istent, akinek neve ebben a görögös formában szerepelt. Ki írta a könyveket, ezt ma már lehetetlen megállapítani. Biztos csak az, hogy nem az egyiptomi isten művei. A XV. században sok kiadásban jelent meg egy be- szédgyűjtemény a következő címmel: Sermones Meffreth alias Hortulus raginae, magyarul: Meffreth beszédek vagy A királynő kertecskéje. (A középkorban szerettek a könyveknek hangzatos címeket adni, mint Rózsakért, Az üdvösség kocsija). Ezeknek a prédikációknak névtelen szerzője kettős címet adott. A Meffreth keleti szó, jelentését nem ismerjük, valószínűleg ezért lett belőle szerző. Minden katalógus annak tartja, sőt egy régi német lexikon többet is tudni vél róla, amikor Johannes Meffreth XIV. századi 'német szerzetesről beszél. Hozzá hasonlóan egy másik prédikációskötet állítólagos szerzője sem élt, Paratus, akinek sokan még a keresztnevét is „tudják”: Paulus Paratus. A munka két részre oszlik, vasárnapokra és ünnepekre szóló szentbeszédekre, és mindkét rész a paratus szóval kezdődik. Innen a gyűjtemény címe: Sermones Parati. A paratus latin szó, felkészületet, valamivel pl., bölcsességgel rendelkezőt jelent. 1761-ben Nevezetes irodalmi esemény történt, James Mac- pherson angol fordításban verseskötetet jelentetett meg. Szerzője Ossian, az I—II. században élt kelta költő, kelta bárd, aki öregkorában, megvakulva, költötte verseit. Pár év múlva ugyancsak Mac- pherson fordításában újabb, addig ismeretlen Ossian-mű- vek kerültek ki a sajtó alól. A gyönyörű költemények az egész világirodalomra 'nagy hatást gyakoroltak. Róluk szól Arany János jól ismert refrénje: „Jer Ossian ködös, Nemzetközi térképészeti kiállítás Budapesten A budapesti Vajdahunyad- várban a napokban nyitották meg az ipari és kereskedelmi térképek tizenhetedik alka. lommal megrendezett nemzetközi kiállítását. Budapesten 1962 óta rendeznek nemzetközi tematikus térképkiállítást. A jelenlegi kiállításra —, melyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendeztek meg —, 21 ország 122 térképét és atlaszát hozták el. Elsősorban olyan térképeket, atlaszokat mutatnak be, melyek a területi tervezéshez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. A kiállítás témája: az ipari termelőerők térbeli elhelyezkedése, az egyes ágazatok egymással való kapcsolata, a termékek forgalma, cseréje és elosztása. Térképek láthatók a különböző ágazatok termelési volumenéről, a forgalom nagyságáról, a termelés időbéli alakításáról, a népesség alakulásáról. A tervszerű iparfejlesztéshez. a gazdasági elemzésekhez nélkülözhetetlenek az egységes méretarányban készült, több ágazatra kiterjedő térképek. Láthatunk a kiállításon olyan térképet, amely szemlélteti a szénre épült ipartelepet a Ruhr-vidéken- Egy másik térképről elénk tárul a Szovjetunió ipara. Láthatjuk India cement- és építőanyag- iparának fejlődését, Jugoszlávia ipari térképét. Franciaország gazdasági térképét, mely érzékelteti az energia és a vasútvonalak változását, de megtalálhatjuk itt az európai gázvezeték-hálózat atlaszát csakúgy, mint a svédországi agglomeráció alakulását. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a térképek jelentősége az utóbbi két évszázadban világszerte megnőtt és szoros kapcsolatban van az erősödő urbanizációs folyamattal és az iparosítással is. Ez a magyarázata annak, hogy miért került a tematikus várostérképek készítése előtérbe — ezt is jól szemlélteti a kiállítás. A térképkészítés munkaigényessége miatt világszerte törekszenek az ipari és kereskedelmi térképek számítógépes előállítására. Érdekessége a kiállitásnak, hogy néhány új módszerrel — géppel készült térképet is bemutatnak. A budapesti nemzetközi ipari és kereskedelmi térkép- kiállítás fő célja, hogy tovább tudatosítsa az ipari és kereskedelmi térképek használatának fontosságát, a területi tervezéssel foglalkozó szakemberek, diákok és a térképek iránt érdeklődők körében. A kiállítás alkalmat ad az eddigi módszerekkel készült térképek, atlaszok nemzetközi összehasonlítására és ezek hasznosítására a tudományos és a gazdasági életben, a mindennapokban egyaránt, így lehetőség nyílik a legeredményesebb módszerek kiválasztására és hazai elterjesztésére. A nemzetközi kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban november 8-ig — nét- fö kivételével —, naponta 10-től 17 óráig tekinthetik meg az érdeklődőkSzente Erzsébet homályos énekeddelA legtöbb európai nép sietett le- fodxtani. Nálunk az első fordítások Kazinczy nevéhez fűződnek. Akadt azonban egy tudós, aki már 1764-ben kételkedni kezdett az Ossian szerzőségében. Hosszú, szenvedélyes vita keletkezett. Mac- phersön az eredeti kelta (gael) nyelvű kéziratokat, amelyből „fordított” nem tudta felmutatni, állítása szerint elvesztek. Azóta bebizonyosodott, hogy Ossian sohasem élt, Macpherson felhasználta az ír nép ajkán a XVIII. században is élő költői, mondái elemeket, ezeket kiegészítette, összefűzte, átdolgozta és úgy fordította le. Magyar szellemi rokonát, Thaly Kálmánnak hívták. 0 egyes kuruc korból származó, verstöredékek felhasználásával művészi, a Rákóczi-kor hangulatát idéző balladákat költött. Ahnyira lelkesedett a kurucokért, hogy inkább lemondott a szerzői dicsőségről, csakhogy minél több „eredeti” költeménnyel növelhesse a Rákóczi-korabeli irodalom fényét. 1913-ban Riedl Frigyes bravúros nyomozással bizonyította be, hogy ezeknek a balladáknak csak a tárgya, egy-egy sora. néhány kifejezése származik a XVIII. század elejéről, a többi Thaly munkája. 1850-ben egy kötet portugálból fordított szonett jelent meg Angliában. Tárgyuk: egy beteljesedett szerelem lírai hangon megírt története, a szerelmes asszony diadaléneke. Az irodalomtörténészek azonban kiderítették, hogy a szonettek állítólagos portugál szerzői sohasem éltek, a költeményeket a „fordító” írta, Elisabeth Barret-Browning. Abban a korban nem illett nőnek nyíltan írni szerelmi boldogságáról, és ezért félt a költőnő, hogy a puritán Anglia kitagadja. A nyomozás azonban nem mindig vezet sikerre. Kom- lós Aladár irodalomtörténész például évtizedek óta nyomozza egy magyarul az Olcsó Könyvtárban századunk elején megjelent állítólagos Anatole France-novellának. A rózsafabútor-nak a szerzőjét. Francia „eredetije” ismeretlen. Valóban Anatole France tollából származik a szellemes, a nagy francia tehetségéhez mindenben méltó írás? Egyelőre nem lehet eldönteni. Könnyen adhat okot tévedésre az az eset, amikor az író története hősét első személyben beszélteti, mert a kitalált személyt tarthatják szerzőnek. A múlt század elején sokan kételkedtek abban, hogy Kármán József valóban írója volt a Fanny hagyomá. nyainak. Azt hitték, hogy csak kiadója egy a szerelmi bánatába belehalt leány naplójának. Vértesy Miklós Bélyeggyűjtőknek A szakemberek megítélése szerint hasznos volt az a dú- vadirtási felhívás, amelyet a MAVOSZ megyei intéző bizottsága tett közzé és ez ev január 1-től egy fél éven át volt érvényben. Ezerhetven szőrmés (róka, kóbor macska, kutya) kétezer-négyszázhatvanhárom szárnyas (dolmányos és vetési varjú, szarxa, szajkó), a nemes vadállományra igen káros ragadozót pusztítottak el. A vadászok ezen teljesítményét bizottság értékelte. Az érsekvadkertieket, a cserhátit és a hollókői vadásztársaságokat ítélte a legeredményesebbnek a dúvad- irtást illetően. A győzteseket 200, 150, illetve 100 felnevelt fácánnal jutalmazták. A helyes kezdeményezést —, amely az ipolytarnóciaktól éred — érdemes lenne a jövő év elején megismételni. A gondos vadgazdálkodáshoz tartozik ez is. Megyénkben is hagyományossá kezd válni a SKEET-lő- verseny. Közismertebben agyaggalamblövés, amelyet egy erre a célra a palotási vt által készített igen korszerű pályán bonyolítanak le. CélVADÁSZAINK életéből ja: a vadászok lőkészségét fejleszteni- Megrendezték az első hivatalos lóversenyt. A megyei vadászok képviseletében négy-négy fős, csapat mérte össze lőtudását. Szép eredmények születtek. A csapatban első a palotási, második a Ce- redvölgye, míg a harmadik az ipolytarnóci vadásztársaság. Az egyéni versenyben első Al- mási Lajos Palotás, második Bauer György Palotás, harmadik Bárdos László Ipolytarnóc. Már javában folyik a fácánvadászat, amely kiváló sportolást biztosít a vadászaidnak, de nem utolsósorban ínyenccsemegét. Mindezek megteremtése komoly tenyésztési munkával jár. Az idén 24 vt foglalkozott mesterséges fácántenyésztéssel. Közel ti- zenkilencezer naposcsibét neveltek mesterségesen- Az így felnevelt szárnyasok többségét szabadon engedték, csupán ezer darab maradt a nevelőkben, mint törzsállomány. A NÖGRÁD - 1978. októbei 25., szerda megyében hírneves fácántenyésztők az őrhalmiak,' az sr- sekvadkertiek és a palotási- ak. De már ezekhez zárkózik fel a Lókosvölgye és a cserháti vadásztársaság. A nógrádi vadászok számára egy legutóbbi megyei küldöttközgyűlés meghatározta a fácántenyésztési feladatodat. Ezért a fácánok vadászatát is szabályozták. Csupán a túlságosan elszaporodott kakasokat szabad elpusztítani. Ezt viszont a vadászok többségében már pontosan be is tartják. Véget ért a szarvasbőgés. Nagyon szép volt az idén is- A vadászok lemérhették a szarvasállomány létszámát, megközelítő pontossággal. Legfontosabb célkitűzés volt selejtezni, hogy a nem kívánatos egyedek ne rontsák az egyébként szép állományt. A szarvasvadászat alkalmából meghatározott létszámú bikát lőhettek ki. Ez évben történetesen 119-et, ami selejt és golyóra érett lehetett. Tehát kapitális kilövését nem tervezték. A vadászok többségében betartotta a szabályokat. A kilövésre) szánt bikák nyolcvanhárom százalékát elejtették a bőgés idején. Ezek minősége selejt. Csak néhány helyről érkezett jelentés helytelen kilövésről. Az elejtőnek a megyei trófeabíráló bizottság előtt kell a felelősséget vállalnia- A kilövésre megjelölt teheneknek és borjaknak hatvanhét százalékát ejtették el eddig. A szarvasvadászat az esztendőben még tart. A vadértékesítéssel foglalkozott többek között legutóbbi ülésén ja megyei intéző bizottság. Megvizsgálta a MAVAD megyei hűtőházában leadott lőtt vad számát. Ez azt bizonyítja, hogy a megyében jól alakul a vadértékesítés. Az elmúlt évben például 67 ezer 500 kilogramm vadhúst adtak a megyei vadászok a kereskedelemnek. Ez az értékesítési arány magasabb az országos átlagnál. Kitűnt a hollókői, a szécsényi, a ceredvölgyi, a kállói, a cserháti, a nézsai vadásztársaság, ami egyben a vadászok fegyelmezettségét is jelzi. A vadat nem a saját konyhára lövik többségében, hanem értékesítik. Természetesen a vadászt megilleti a maga kompetenciája- Ezzel sincs baj a megyében, mert a vt-k közgyűlése által meghatározott mennyiséget legtöbb helyen megkapják. KŐSZEG A nyugati határvidék műemlékekben gazdag települése, Kőszeg ünnepet ül; 650 éve kapott szabad királyi városi rangot. A jubilieu- mot 1 forint névértékű bélyeggel köszönti a Magyar Posta. Kőszeg helyén már az avarok idején laktak. A városka hányatott történelme során több mint 200 évig Ausztriához tartozott. 1532-ben kapitánya. Jurisics Miklós 800 vitézzel állta a török sereg rohamát és ezzel megmentette Bécset. Az új bélyeg e dicső tettre emlékeztet, bemutatja a hős kapitány szobrát, Mikus Sándor alkotását. A bélyeg tervrajzát Füle Mihály grafikusművész készítette és ezen a Jurisics- szobor mellett a 10 ezer lakosú Kőszeg egyik belvárosi részét ismerhetjük meg. Az új kiadványból 2 586 000 fogazott és 4 400 vágott példányt bocsátanak ki. JÖVŐRE Számos olvasónk kérte a Magyar Posta 1979. évi bélyegkiadási tervének ismertetését. Hivatalos tájékoztatást még nem kaptunk, de sok olyan eseményről, évfordulóról tudunk, amely nem nélkülözheti a bélyeget. Tavasszal ünnepeljük a Tanácsköztársaság 60. évfordulóját. A fiatal gyűjtők — ezúttal Békéscsabán megtartandó — seregszemléjére biztos a szokásos, feláras bélyeg. A baráti Bulgária első bélyege 100 esztendős, nemzetközi kiállítással ünnepelnek, de várható magyar bélyeg is. A munkás- mozgalom mártírjairól minden év novemberében erhlé- kezünk meg. A téli olimpia küzdelmeit 1964 óta blokk és sorozat örökíti meg. Nem szakadhat meg a folyamatosság sem itt, sem pedig a filatelis- tálc ünnepét, a bélyegnapot hirdető kiadványoknál. Az ENSZ a világ összes postájától bélyeget kért a gyermekek éve alkalmából. Ezt kevés ország tagadja majd meg, a Magyar Posta bizonyára nem. Régi adósságot törleszt- hetünk, Móricz Zsigmond születésének centenáriuma jó alkalmat kínál az eddig hiányolt emlékbélyeg kibocsátására. Rövidesen magyar űr- pilóta indul útnak, á nagy eseményt várja az egész ország, a nemzetközi űrrepülés sorozatát a filatelisták serege. A postai Bélyegkiadási irányelvek 1979-re az eddigieken kívül még változatos témájú sorozatok, blokkok megjelentetésére nyújtanak lehetőséget. A filatelistaközvéle- mény már az ismertetésüket, is nagy izgalommal várja. ÚJDONSÁGOK Dánia 120+20 őre névértékű bélyeggel támogatja a rák betegség leküzdésére 50 éve alakult egyesületet. Az új bélyeg az egyesület jelképét ábrázolja, felárából a gyógyítás érdekében folyó kutatómun. kát és a betegeket segítik. E. R. Varkade holland színész és rendező 100 éve született. A jubileum alkalmából hazája 45 c névértékű bélyegen, Hamlet szerepében mutatja, be a művészt. Az inuit indiánok primitív műalkotásai sajátosan érzékeltetik az utazási módok rohamos változását. A vándorlást, a közlekedési eszközöket ábrázoló szobraikat, rajzaikat 'négy kanadai bélyeg tárja elénk. —Az NDK négy címletből álló ösz- szefüggően nyomtatott sorozata cirkuszi mutatványokban gyönyörködtet. Eelefánt-, ló- és jegesmedveszámok között hét akrobatából álló piramist lát- hatunk. YVERT A világ összes bélyegét négy kötetben ismerteti és francia frankban értékeli az Yvert- katalógus. Az 1979. évi kiadásban jól szerpelnek a magyar bélyegek. „A pöttyös király”, a kőnyomatos 2 kr megsemmisített változatából fen'nmaradt ritkaság most 70 ezer frank, tízezerrel több mint tavaly. Egyes kiadásokat (80 éves a bélyeg, Mon a Lisa stb.) korábbinak kétszeresén jegyeznek. Nagyon sok bélyegnél, blokknál jelentős az áremelés, néhány olyannál is, amelyet itthon nem különösebben becsülnek. (Pl. Apollo 17- és Fogaskerekű-blokk, egyformán 25 frank az előző 16, illetve 15 helyett.) Hüllőház az állatkertben Több éves szünet után október 15-én megnyílt a Fővárosi Állat- cs Növénykert hüllőháza. A látogatók mintegy negyvenfajta — a trópusokról származó — állatot láthatnak a terráriumbán. A képen: Afrikai óriás teknősök.
