Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
Washingtont tárgy alá soft Izrael üj és üj kifogásokat talál A béhe forradalma (2.) Előzmények: háború és összeomlás Carter amerikai elnök, aki kulcsszerepet játszott az izraeli—egyiptomi különbéke- szerződés tervezetének kidoL- gozásában, kedden az izraeli kormányhoz intézett üzenetében felszólította Izraelt a dokumentum elfogadására. Az izraeli kormány kedden folytatta a vitát a szerződéstervezetről. Izraeli kormányforrások szerint Begin- nek és néhány jobboldali miniszterének kifogása van a tervezet több olyan pontja ellen, amely az Egyiptom és Izrael közötti különbéke- szerződést összekapcsolja a Camp David-i keretmegállapodás Ciszjordániára és a Gaza-övezetre vonatkozó rendelkezéseivel. *0 Űrhajósok Á 131. nap Az űrállomás és a teherűrhajó berendezéseit ellenőrizték, biológiai és technikai kísérleteket végeztek kedden a Szaljut—6 utasai. Kisebb módosítástól eltekintve Kovaljo- nok és Ivancsenkov űrtartózkodásának 131. napján is úgy élt, mint napokkal ezelőtt. Munkanapjuk moszkvai idő szerint reggel 8-tól 23 óráig tart. A délelőtti órákban általában az űrállomás és az űrhajó fedélzeti műszereinek ellenőrzésével vannak elfoglalva. Ehhez járul most, hogy időről időre ellenőrizniük kell a Progressz—4 teherűrhajó műszereit is. A teherűrhajó kirakodásával, az üzemanyag átszivaty- tyúzásával végeztek az űrhajósok, sőt, az űrállomás időszaki pályamódosítását is végrehajtották a teherűrhajó hajtóműveinek segítségével. A Progressz leválasztásra kész. Kovaljonok és Ivancsenkov kedden folytatta a biológiai kísérleteket és a minikohóval végzett technikai kísérleteket. Az űrhajósok néhány órára felöltik a „Bibic”-vá- kuumruhát, amely a súlytalansághoz szokott szervezetüket fokozatosan visszaszoktatja a földi körülményekhez. ★ Kedden lekapcsolták a Szaljut—6 űrállomásról a Progressz—4 teherűrhajót. (MTI) Schlesinger Kínában ' James Schlesinger amerikai energiaügyi miniszter kedden Pekingbe érkezett, hogy kínai vezetőkkel az energiaügyi együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon. Az amerikai miniszter országjáró kőrútján több nagyváros mellett ellátogat Kína legnagyobb qlajmezőjére is. (MTI) Határsértő akciók Győri Sándor, az MTI tu. dósítója jelenti: Üjabb határsértő akciókat követtek el az elmúlt napokban a kínai hatóságok. A keddi hanoi lapok beszámolója szerint a kínai fél újabb fegyveres provokációi és zavarkeltése ezúttal Hoa’ng Lien Son tartomány ellen irányult. Október 14-e és 19-e között fegyveres kínai rendőrök végeztek felderítést vietnami területen, kínai vadászgépek pedig mintegy 40 kilométer mélységben behatoltak a VSZK légterébe. A kínai rendőrök október 19-én — vietnami területről való távozásukkor — tüzet nyitottak, s végül magukkal hurcolták Ta Chu Phung falu négy lakóját. Folytatódik a korábbat! nomád életmódot folytató nemzeti kisebbségek letelepítése Vietnamban. Az elmúlt kilenc hónapban csaknem 28 000 nemzetiségi lakost telepítettek le a központi fennsíkhoz tartozó Lám Dong tartományban. Z NÓGRAD - 1978. Izraeli sajtóértesülések szerint a kormány egyes tagjai biztosítékot kívánnak az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy — a szerződéstervezetben előírtaknak megfelelően állni fogja az izraeli hadsereg Sínai-félszi- getről való kivonásának hatalmas költségét. A miniszterek pontosan szeretnék azt is tudni, hogy mikor létesül normális diplomáciai kapcsolat Egyiptom és Izrael között. Az izraeli kormányt a szerződéstervezet elfogadására szólította fel James Callaghan brit miniszterelnök is — jelentette be kedden az izraeli kormány szóvivője. Az Al-Ahram című egyiptomi félhivatalos lap keddi beszámolója szerint Szadat elnök a szerződéstervezet szövegének „bizonyos módosítására” utasította az egyiptomi küldöttséget. Ez a megfogalmazás ellentétben van ugyanannak a lapnak hétfői hírével, amely szerint Szadat „alapvető változtatásokat” követelt volna az izraeli tárgyalóféltől. összhangban van viszont Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök nyilatkozatával, amely szerint az egyiptomi küldöttség csupán néhány technikai részlet megváltoztatását kérte a tervezet szövegében. „Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály t. képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük!” Rengeteg vérrel kevert víz folyt le Európa folyóin addig, amíg 1918. október 17-én Tisza István gróf, a dualista rezsim legfőbb megtestesítője, többszörös miniszterelnök, az Ady-ostorozta geszti nagyúr beismerte azt, amit a közvélemény jelentős része még mindig csak neki volt hajlandó elhinni. De pergessük vissza az eseményeket, és nézzük meg, hogyan került a Monarchia az öngyilkos háborúba? A századfordulóra — az iskolai tananyagból is ismerjük — kialakult az egymással szemben álló imperialista hatalmak két tömbje: az antant (Anglia és Franciaország) és a központi hatalmak (Németország, Ausztria-Magyaror- szág). A világ fel- és újrafelosztására, a „gazdátlan területek” megkaparintására, piacok, vagy nyersanyagellátó övezetek megszerzésére szövetkeztek egymással és egymás ellen, s csak az alkalomra vártak, mikor tehetik a másik torkára a kést. Ez az alkalom 1914-ben jött el. Miért? Téves számítások A kiindulópont a forrongó Balkán volt. Európa régóta .»beteg emberének”, a korszerűsödni nem tudó török birodalomnak fokozatos kivonulásával az osztrák-magyar Külpolitika gazdátlan területnek és saját érdekszférájának tekintette a térséget- Törekvéseiben nemcsak a hasonló dinasztikus hatalmi érdekpolitikát folytató, meleg tengerekre és Konstantinápolyra vágyó Oroszországgal, hanem a térség újonnan alakuló és fokozatosan konszolidálódó nemzeti államaival is ellentétbe került. Ráadásul ez utóbbiak egyre határozottabban kacsintgattak a Monarchia területén élő saját etnikumukra is, s mondanunk sem kell, hogy a rokonszenv kölcsönös volt. A dualista kormányzat nem volt hajlandó tudomásul venni az átrendeződő Balkán nemzeti realitásait, a térségben való jelenlétéből — valószínűleg joggal — élethalálkérdést csinált. Nagyhatalmi státuszának sorsát a Balkán feletti ellenőrzéshez kötötte. Így, amikor 1912—13-ban, az egymást követő két Balkán-háború eredményeképpen úgy tűnt, hogy az ottani kis nemzetek maguk oldják meg problémáikat, s ezzel kiszorul a térségből, dinasztikus presztízsszempontokból csak egy kiutat látott: a háborút. Szerencsétlenségére a kor nagyhatalmai mind elérkezettnek tudták az időt a döntésre. Így közös erővel sikerült az emberiséget addigi legpusztítóbb kataklizmájába sodorni. Nem kívánom az olvasót a világháború eseményeivel terhelni. Voltaképpeni tárgyunktól túlságosan messzire vezetne. Elég legyen annyi, hogy a vérzivataros világégés több mint négy éve alatt előtűnt a Monarchia minden szerkezeti gyengesége, nemhogy hosszú, de rövid háborút vívni is teljes képtelensége. A birodalom nemzetközi státusza (elsőrendű nagyhatalom) és funkciója (kelet-euórapai ütközőállam) csakúgy, mint belső erőviszonyai, gyökeresen megváltoztak. így a háborús vereség a felbomlás régtől érlelődő tendenciája előtt nyitott utat. Szociális forrada'om felé Az elhúzódó háborúban a népesség teljesen kimerült. A kezdet mesterséges harci szelleme teljesen tovatűnt, a hátország forrongott- A férfilakosság hatalmas tömegei ették át a gyengén ellátott és rosszul felszerelt frontkatonak sorsát, estek el, rokkantak meg, vagy kerültek fogságba a szövetséges német hadsereghez viszonyítva hatalmas arányokban. Nem különben megváltozott a hátországban élők sorsa is. Nőtt a munkaidő, általánossá vált a női- és gyermekmunka, a megélhetési költségek pedig ugrásszerűen emelkedtek. Egyben súlyos áruhiány lépett fel, s a beszerezhető is selejtes, vagy pótlékáru volt. A munkásság katonai felügyelet alatt dolgozott és nem alkalmazhatta hagyományos fegyvereit helyzete javítására. Ugyan néhány hadiszállító milliós vagyon ura lett, ezzel szemben széles munkás- és alkalmazotti rétegek éltek majdnem nyomorszinten. Hatalmas volt a tömegek békevágya — és erősödött felháborodása. A háború utolsó évére mind a harctereken, mind pedig az országban elviselhetetlenné vált a helyzet. Az oroszországi forradalmak példája egyre inkább a kiutat jelentette Európa meggyötört lakosságának- A fronton erősödött a szembenállók barátkozása. az úgynevezett fraternizálás, idehaza sztrájkhullám öntötte el az országot. A breszt-litovszki béketárgyalások hírére 1918 januárjában Szovjet-Oroszor- szágot támogató politikai tö- megsztrájk robbant ki a Monarchia területén. Munkástanácsok alakultak, de a szociáldemokrata pártvezetőség a kormányzat első gesztusára mindenhol leszerelte a mozgalmakat. Mégis, a munkás- mozgalom erre az időre már túlfeszítette a hagyományos, az általános választójog elérését abszolutizáló politikai kereteket és ki-kicsapott a szociáldemokrata párt kereteiből is. A forradalmi hullám tovább rombolta az ancien regime, a régi rend dűledező épületét. A júniusi újabb általános sztrájk pedig már az érlelődő szociális forradalom előszele volt. A hadseregnél szaporodtak a szökések- Különösen a nemzetiségi katonák tömegesen adták meg magukat. Februárban a flottánál (Cattaro), májusban Pécsett volt jelentős zendülés. A breszti béke után Oroszországból hazatérő hadifoglyok tovább erjesztették, tették egyértelműbbé a helyzetet: a hazainál tudatosaob forradalmi szellemet terjesztettek és egy jelentős részük gyakorlati forradalmi tapasztalatokkal is rendelkezett. A nemzetiségek szakítása A Monarchia nemzetiségeinek vezetői az összeomlás láttán csatlakoztak azokhoz sz antantországokban tevékenykedő emigráns politikusokhoz (ilyen volt például a későbbi csehszlovák köztársasági elnök, Masaryk), akik a közép- kelet-európai nemzeti kérdést a Habsburg-monarchiától való elszakadással, a történelmi képződmény felbomlásával kívánták megoldani. Az egyes nemzeti burzsoáziák erre az időre már úgy vélték, hogy az utódállamok kereteiben nemcsak korlátozott szociális és nemzeti-függetlenségi céljaikat érhetik el teljesebben, de hatásosabban szerelhetik le a belső osztályharcot, az érlelődő szociális forradalmat is. Mindebben felfogásuk találkozott az antant vezető köreinek álláspontjával. A párizsi „antant-nagyok” a széteső Monarchia újbóli összetákolása helyett Németországgal és Szovjet-Oroszországgal szemben hatásosabb ellensúlyt éreztek fiatal, dinamikus nem- i zetállamok kialakításában. A helyzetet Magyarország szempontjából még súlyosbította, hogy a végzetesen vak hazai uralkodócsoportok folytatták az addigi politikát : semmi engedmény a nemzetiségeknek! S, ha 1917. folyamán még lehetőség volt különbékére, tárgyalásokra, 1918-ra az amerikaiak tényleges és tömeges háborús részvételével az antant is a katonai megoldás mellett döntöttA bolgár front 1918. szeptember végi összeomlása és Bulgária kapitulációja után felgyorsultak az események. A vég nyilvánvalóvá lett. Az október 16-i elkésett császári manifesztum már csupán az események után kullogott Ausztriának szóló föderációs ígéreteivel. A magyar uralkodórétegek azonban még erről sem akartak hallani. Októberben sorra alakultak az egyes nemzeti tanácsok — Zágrábban a délszláv, Krakkóban a lengyel — a már korábban működő csehszlovák és román egység nemzeti tanácsai mellé. Ezeket a nemzeti tanácsokat az antant önálló hadviselő félként ismerte el — ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt létezni . , • Hogyan reagált a magyar politika a fejleményekre? Voltak-e olyan erők, amelyek alkalmasnak bizonyulhattak arra, hogy az ország szekerét a kátyúból kivezessék? A következőkben erre igyekszünk választ adni. Dérer Miklós (Folytatjuk) Következik: 3. őszirózsás katonasapkák. Budapestre érkezett Joshua Nkomo A Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Szolidaritási Bizottság meghívására kedden hazánkba érkezett Joshua Nkomo, a Zimbabwe Hazafias Front társelnöke a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Göbölyös Gábor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi osztályának vezetője fogadta. (MTI) Smith fenyegetőzik Ian Smith, a rhodesiai fehértelepes rezsim főnöke az Egyesült Államokban tett körútjáról hazatérve hétfőn ismét megfenyegette Zambiát és Mozambikot, hogy a múlt heti terrortámadások nemcsak folytatódnak, de fokozódhatnak is. A Salisbury rezsim helikopteres kommandókat szándékozik átdobni a két ország területére a Zimbabwe Hazafias Front gerillái és menekülttáborai ellen. Rhodesiai források szerint a múlt heti mészárlásnak 1700 ember esett áldozatul. Az ENSZ székhelyén, New Yorkban, a Zimbabwe Hazafias Front képviselője hétfőn írásbeli nyilatkozatot tett közzé, amely a nyugati hatalmak felelősségét hangsúlyozza a mészárlásokban. Dar es Salaamból származó értesülések szerint a brit és az amerikai diplomácia újabb rendezési tervet akar elfogadtatni a szembenálló felekkel. A terv ismét felmelegíti egy minden érdekelt fél jelenlétében megtartandó értekezlet gondolatát, számos verziót tartalmaz a választásokra nézve és a hatalomnak a Zimbabwe Hazafias Front és a Smith-rezsim közötti jól adagolt megosztásán alapszik. Az elgondolás szerint az ország biztonsági erőit a hazafias front harcosai és annak a rhodesiai hadseregnek a katonái alkotnák, amelyek a legutóbbi mészárlást elkövették. A biztonsági erők ilyen felépítését a Zimbabwe Hazafias Front eddig is a leghatározottabban tóttá. (MTI) elutasíA SALTAárgyalások visszhangja Az amerikai és a szovjet államférfiak tárgyalásain tovább közeledtek az álláspontok a SALT-egyezmény kérdésében, de változatlanul ma" radtak megoldatlan kérdések — jelentette Cyrus Vance útja után az amerikai sajtó. A külügyminiszter azonnal visz- szaérkezése után, jelentést tesz Carter elnöknek, akinek (egyes jelentések szerint) új szovjet javaslatokat hoz Moszkvából. A két fél nem jutott ugyan végleges megállapodásra, de újabb lépéseket tett a SALT- egyezményhez vezető úton — kommentálta a fejleményeket a Wall Street Journal. Még legalább egy találkozóra lesz szükség, hogy megoldhassák a fennmaradt „maroknyi, összetett kérdést”. A lap feltételezi, hogy Vance külügyminiszter, akit hétfőn másfél órás tanácskozáson fogadott Leönyid Brezsnyev, új szovjet javaslatokat is továbbít Carter elnöknek. A lap rámutat: függetlenül attól, mennyire haladt előre a SALT ügye, mindkét fél úgy értékeli, hogy javultak a szovjet—amerikai kapcsolatok Vance külügyminiszter legutóbbi áprilisi moszkvai látogatása óta. Jóllehet Brezsnyev és Vance tárgyalásain más kétoldalú és nemzetközi kérdések is napirendre kerültek, nem valószínű, azokban nagyobb haladás mindaddig, amíg a SALT-megbeszélések még tartanak — írja a lap. A Washington Post is valószínűnek tartja, hogy újabb külügyminiszteri találkozóra lesz szükség a SALT-szerződés fennmaradt kérdéseinek megoldásához — bár (az amerikai lap szerint) hadászatilag nagyabb jelentőségű kérdésekben már megegyeztek, mint amilyenek még hátravannak. (MTI) Drámai állapotok Kamliodz§ában Havonta mintegy ezren >knek át Kambodzsából, a tár mentén elterülő Bat- nbang -tartományból Thai- bdre. A menekültek a kibir- tatlan életkörülményekkel, önkényuralommal, a töme- 5 kivégzésekkel indokolják aatáirozásukat. A menekültek egybehangzó számolói szerint Kambod- íban nemcsak a rendszer- . elégedetlenkedőket üldö- t, hanem azokat is, akik a asz munkafeltételekre, a omorúságos táplálkozásra, lakáskörülményekre pasz kodnak. Az ilyen „illojális október 25., szerda magatartást" általában halállal büntetik: erről azonban nem bíróság dönt, hanem — a kinai tanácsadók tudtával és beleegyezésével — a helyi vezetők. Kambodzsában országszerte szigorú kijárási tilalom van érvényben. A polgári lakosságot az „Űj élet falvainak” nevezett településekre költöztetik, amelyekben a koncentrációs táborokéhoz hasonló állapotok uralkodnak. Valamennyi településfélén őrtorony emelkedik — géppuska- állással. A menekültek elbeszélése szerint engedély nélkül senki sem hagyhatja el azt az utcát, hol lakik, és senki sem látogathatja meg más településeken élő rokonait. Idősek és fiatalok egyaránt, napi 11—12 órát dolgoznak. A munka szüneteiben gyűléseken vesznek részt, amelyekén „a kambodzsai nép fő ellenségének” minősített Vietnam ellen agitálnak. Az erőszak a mindennapi élet részévé vált. A párt- és az adminisztratív apparátusban. valamint a hadseregben rendszeres tisztogatásokra kerül sor. Számos pártszervezetet feloszlattak, vezetőiket elmozdították. Egyre több aka- tónaszökevény, akik egyedül, vagy csoportosan átszöknek, Thaiföldre vagy Vietnamba. (MTI) váratlan bajban, várt örömben anyagilag segít a
