Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

Hogy szebb fegyen Salgótarján Várnak minden dolgos kezei Immár hagyománynak számít, hogy őszönként Salgó­tarjánban kampányszerű társadalmi munkaakciókat szer­veznek a város „nagytakarítására”, illetve szebbé tételére^ A városi tanács mellett működő társadalmi munka szerve­ző bizottság az idén is felhív mindenkit, aki szivügyének érzi szűkebb lakóhelyének, környezetének harmonikus vol­tát, vegyen részt az akciókban. a kőoszlopon A tereskei hősi sírt a község fiataljai gondozzák'. Képün­kön Kurali Róbert hetedik és Földi Csaba nyolcadik osztá- lyos tanuló Hacsaturján, Matvejev és a meg ismeretlen ne­vű felszabadító sírjánál, a tereskei temetőben. Kulcsár József felvétele Ténnivalóban nincs hiány. Az általános őszi munkák, a zöldsávok tiszítása, esetleges lombtalanítások mellett a leg­jelentősebb feladat az idén a Kemerovo- és Beszterce-lakó- telepeken folyó parkosítás. Ezen kívül a 21-es út Salgó­tarjánba bevezető szakaszán, az elöregedő nyárfasorok pót­lására, tájfásítást terveznek. Az új csemetéket a meglevő fák közé ültetik, melyek né­hány év múlva megérnek a Megyénk legdinamikusab­ban fejlődő nagyközsége az északnyugati Mátra lábá­nál elterülő Pásztó a telepü­lés fejlődésének újabb és újabb fokozatait éri el- A fo­lyamatos fennakadás nélküli kiteljesedésnek fontos sőt, meghatározó előfeltétele, hogy lehetőleg minél részletesebb, az összes feladatra kiterjedő Intézkedési terv álljon rendel­kezésre, mely szabályozza és összehangolja a fejlődéssel já­ró különféle profilú munká­kat. Ezt az intézkedési tervet, a közelmúltban a nagyközségi közös tanács is megtárgyalta. Az intézkedési tervben fog­laltak alapján egy új Pásztó rajzolódik elénk. Talán elég ha csak a lakásépítésre gon­dolunk. Az V. ötéves terv hát­ralevő időszakában a Nógrá­di Sá'ndor-lakótelepen 50 cél- csoportos állami lakásnak kell felépülnie- OTP-beruhá- zásban további lakások épül­nek, melyek számára 1980 el- 6Ő fél évéig közműveket kell « tanácsnak biztosítani. A la­kótelepen az ott élő fiatal há­zasok igényeinek megfelelően 60 férőhelyes bölcsőde építé­sét kezdi meg az idén a ta­nács. A Nagymező utca és a Rá­kóczi út közötti területen le­bontásra kerülnek a kisajá­tított ingatlanok, s hamarosan új falak emelkednek. Tizenkét tantermes általá­nos iskola és 200 férőhelyes kollégium szolgáltató- és ke­Amatőr népművészek alko­tásait zsűrizték a napokban a Népművelési Intézet munka­társai — Karsai Zsigmond és Birkás Ákos —, Salgótarján­ban, az SZMT székházában. Az országos pályázati felhí­vásra megyénkből 27 alkotó 91 munkát küldött elbírálás­ra, melyből a zsűri 31 alko­tást minősített. Közülük hat pályázó tizenegy munkája 1977. október 7-én fogadta el a szovjet parlament az ország új alaptörvényét. A most egy­éves alkotmány megnövelte a helyi tanácsok jogkörét, s a tanácstagok feladatait is. Ez­zel a problémával foglalkozik cikkében az APN sajtóügy­nökség kommentátora, Jurij Goncsaruk. ' Aki a Szovjetunióban 15 évvel ezelőtt ismerkedett meg a néphatalom valamelyik he­lyi szervének munkájával és napjainkban részt vesz ugyan­annak a tanácsnak az ülésén, bizony sok új mozzanattal ta­lálkozhat. Az egyik, hogy a napirenden szereplő, a kül­dötteknek előterjesztett hatá­rozati javaslatok között jelen­kivágásra. Meg akarják vár­ni, hogy az új telepítés ..beáll­jon”- A részletes feladattervet eljuttatták a Hazafias Nép­front városi szervezetéhez, mely akárcsak az elmúlt években, az idén is jelentős szerepet játszik a munkaak­ciók megszervezésében. Szer­számot és szakfelügyeletet a városgazdálkodási üzem biz­tosít. Erre a célra 1200 ké­zi szerszám áll rendelkezésre. Egyszerre tehát ennyien tud­reskedelmi egység a Nógrádi Sándor-lakótelepen, ezer négyzetméteres ABC-áruház lesznek a következő állomá­sok. Ahhoz azonban, hogy az építkezések lebonyolítása fennakadásmentes legyen, gondos és időre befejeződő előkészületekre van szükség- A lakótelepen újabb 100 mé­teren kell közműveket ki­alakítani. Még az idén sze­retnék befejezni az új tej­üzem építéséhez szükséges szennyvíz-gerincvezetéket. Ugyancsak még az idén nagy munkába kívánnak fog­ni a Nagyközségben. A 24-es számú főútvonal áthaladási szakaszának felújításáról van szó, mely a nyomvonalat né­miképpen változtatja és emiatt kisajátításra is sor kerül. Az útfelújítással egy­idejűleg szándékoznak biz­tosítani az érintett terület esedékessé váló elektromos re­konstrukciót is. Természete­sen ezen túl nagymérvű út- és hídfelújítások, belvízelveze­tések, és vízkárelhárítások folynak majd Pásztón. A VI. ötéves tervben sze­retnének további 300 OTP-la- kást felépíteni a Nógrádi Sán­dor-lakótelepen, bővíteni az óvodákat, esetleg új építését megoldani, további fél kilo­méterrel bővítik a szennyvíz- csatorna hálózatát, legfőbb feladatként azonban a lakos­ság egészséges ivóvízzel való képviseli Nógrád megyét az amatőr népművészek II. or­szágos kiállításán Dunaújvá­rosban. A pályázatra érkezett művek teljes anyaga október 6-tól 15-ig lesz látható a salgótar­jáni öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házában, a II. salgótarjáni munkás kulturá­lis hetek egyik jelentős ese­ményeként. tősen megnőtt a gazdasági kérdések részaránya. A má­sik, hogy ezek a gazdasági ügyek súlyosabbak, fontosab­bak és bonyolultabbak lettek. (Erről tanúskodnak a hivata­los statisztikai adatok is). A helyi tanácsok ülésein megvizs­gált gazdasági problémák szá­ma (olyan gazdasági kérdé­sekről van szó, mint pl: a vállalatok és a termelési egye­sülések munkája, a fogyasztá­si cikkek választékának bőví­tése, a termékek minőségi színvonalának emelése, ön­költségük csökkentése) az utóbbi esztendőkben hozzáve­tőlegesen a háromszorosára nőtt. nak dolgozni. Célszerű, ha jó előre — legalább egy héttel korábban — jelentkeznek azok, akik részt kíván'nak venni, valamely akcióban, hogy a munkaerőket, az igé­nyek és lehetőségek szerint, a városgazdálkodási üzem összehangolhassa. Jelentkez­ni az üzem telefonszámán le­het, munkaidőben­Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy akárcsak a korábbi­akban, az idén is sokat szépül városunk a társadalmi munka következtében, melyek ered­ményeként méltóbb körülmé­nyek között ünnepelhetjük november 7-ét, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóját. ellátását szeretnék javítani. Ezért a székhelyközségben 2 kilométeres hálózatbővítést terveznek, s a társközségek­ben is szeretnék kiépíteni az ivóvízhálózatot. Az új lakóte­lepek kialakításával egyide­jűleg 2 kilométerrel bővítik a villanyhálózatot és újabb lám­pahelyeket is létesítenek. Az itt felsoroltak csak ré­szét képezik az előzetes el­képzeléseknek, melyeket a lehetőségek határain belül próbálnak megvalósítani­A központi nagyközség mel­lett a társközségekkel is je­lentős mértékben foglalkoz­nak a pásztói tanácson. Mi­vel a korábbiaknál ilyen nem volt. ugyancsak a közelmúlt­ban napirendre tűzték a Mát- raszöllős községi összevont rendezési tervhez kapcsolódó rendelettervezetet. Ez részle­tesen meghatározza azokat az irányelveket, célokat, me­lyek szerint a község a to­vábbiakban átalakul. Megha­tározzák, mely területeken mi­lyen típusú házak építhetők, gondot fordítanak az utak vonalvezetésére és kialakítá­sára. A tervezetben szerepel új terület kijelölése az óvoda részére, az általános iskola bő­vítésére. Terveznek gépkocsi- parkolókat és várhatóan kez­deményezik néhány autóbusz­megálló áthelyezését is a la­kosság igényei szerint- Egy park és két játszótér, vala­mint zöldsávok kialakítása is szerepel a rendezési ter­vekben, valamint külön fog­lalkoznak a közművesítéssel is. A végrehajtás sorrendje szerint az első ütemben a meglevő foghíjak és telek- megoszlások, valamint a Le­nin utca folytatása kerülne« beépítésre, második ütemben, a Sport utca északi fele és a Lenin utca újabb szakasza, harmadik ütemben a Lénin utca egészen a Béke utcáig épülhet, a Sport utcának pe­dig a déli szakaszán jelölnek ki éDítési területet és a ne­gyedik ütemben további 51 la­kóház építésével számolnak. — g- — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — a kommunista párt kezdeményezésére — a törvények és határozatok egész sorát hozta, amely bővíti a helyi — területi, kerületi, vá­rosi és községi — tanácsok ha­táskörét. Sok olyan funkciót kell ma ellátniuk, amely Ko­rábban a hatalom felsőbb szerveinek a hatáskörébe tar­tozott. Növekedett a tanácsok szerepe a területükön elhe­lyezkedő ipari, mezőgazdasági kereskedelmi, szállítási és egyéb vállalatok munkájának tervezésében és koordinálásá­ban. A népi küldöttek taná­csainak jogkörébe vonták a lakásállomány kezelését, ami azelőtt különböző hatóságok feladatkörébe tartozott. Kiter­jesztették a tanácstagok jog­körét, meghatározták az álla­mi szervek kötelezettségeit ve­lük szemben. A Szovjetunió uj alkotmányában, amely 1978. október 7-én lesz egyéves, szerepel a helyi tanácsok ii­Tereshe felszabadítói * Nevek Szívmeleg történeteket ho­zok élőkről és holtakról, Te­reskéről. Ezek a történetek mindig így kezdődnek: egy­szer megjelent a tanácson egy — vagy két — komszomolista és elmondta, hogy megtudták a névtelen hősi halott nevét... „Ebben az időben, ebben az időszakban...” G. K. Zsukov sok mondatát, sőt bekezdését kezdi ezekkel a szavakkal emlékirataiban. Abban az idő­ben, mikor is pontosan? Har­mincnégy esztendővel ezelőtt, 1944. december 18-án például azon a napon, s abban az időben, amikor a Kelet felől érkező szovjet harcosok egyetlen lendületes támadás­sal elfoglalták a német fasisz­ta csapatoktól a kis Tereskét, majd ugyanazzal a rohammal Balassagyarmatot is. felsza­badították... Abban áz időben a Vörös Hadsereg német ha­difoglyai új kifejezéseket használtak. Megtanulták ki­mondani. hogy „Németország kaput, Hitler kaput”. Abban a negyvennégyes évben, s ar.nak is a vége felé, a szovjet csapatok már minden tekin­tetben felülmúlták az ellen­séget. És akkor a Legfelsőbb Parancsnokságon már a há­borút befejező nagyszabású hadjárat, szempontjait is ki­dolgozták. Abban az időben a szövetséges csapatok is támadó hadműveleteket készítettek elő. A szovjet csapatok éppen olyan távolságra voltak Ber­lintől, mint a szövetségesek. A háború a befejezéséhez, a fasiszták végső vereségéhez közeledett. Ezekben az időkben, de­cember 18-án szabadult fel Tereske. A harc gyorsan zaj­lott és heves volt — ahogy erre a helybeliek emlékez­nek —, a németek nyugati irányba vonultak vissza a községből. A Vörös Hadsereg támadó alakulata üldözte őket, majd amikor már tá­volabb zajlott az ütközet, a Pápa-féle kastélyban beren­deztek egy ideiglenes katonai kórházat. Ez a kastély szom­szédja volt a híres-neves te­reskei templomnak. Nem­régiben lebontották. . alatta . temetőmaradványokat talál­tak, boltíves teremfélét. A községbe letelepedni szán­dékozó ifjú szakemberek la­kásait építették fel a kas­tély helyén. Tereskén sokan megsebe­sültek a harcok során a szov­jet katonák közül. Őket a kas. télykórházban ápolták, majd később továbbszállították va­lamennyit. Az elesettek kö­zül két harcost a temető fa­lánál, az árnyas gesztenye alatt temettek el. Egy szov­jet katona, miközben a né­meteket üldözte, a falu szélén kapott súlyos sebet. Annyi ereje maradt, hogy bevonszol­ja magát a falu első házáig, ott azonban meghalt, őt a kö­zeli temetőben helyezték örök nyugalomra. Az arcvonal gyorsan mozgott, a háború tovább ment, a halottak név­telenül feküdtek sírjukban, s akkor sem tudtak róluk töb­bet, amikor közvetlenül a há­ború befejezése után a teme­tőbe vitték és temették el, most már együtt mind a hár­letékességi körének kibővítése is. (Az új alaptörvény 19. fe­jezete, valamint a 146. és 147. cikkelye foglalkozik a helyi tanácsokkal. Az utóbbi két cikkely határozza meg a népi küldöttek helyi tanácsainak az általuk irányított terület gaz­dasági és szociális fejlődésére vonatkozó jogkörét). A gazdaság minőségi fej­lesztéséhez, a fogyasztási ja­vak mennyisége növeléséhez időre, kellő eszközökre, tudo­mányosan megalapozott, át­gondolt, célirányos cselekvés­re van szükség. Éppen ezért a Szovjetunió számos városában és településén a tanácsok hosszú lejáratú (10—15 éves) programot dolgoztak ki. Ezek­nek a terveknek a teljesíté­se érdekében — kihasználva megnövekedett jogaikat — munkájukba bevonják a gyá­rak, üzemek, kolhozok, szov- hozok és intézmények kollek­tíváit is. A városok többségé­ben pl. a lakás-, a Kommuná­mat. Galambos Péter, aki 23 évig volt a tereskei tanács elnöke, jól emlékszik ezek­re az időkre. Ott volt a teme­tésen is. A következő évek­ben kis emlékművet csinál­tattak a tereskeiek a három katona közös sírjára. A hősi sírok ápolását a -tereskei fia­talok, a KISZ-esek és az út­törők vállalták magukra. Aztán egy esős tavaszi na­pon megjelent a tereskei ta­nácson egy szovjet katonafia­tal. A komszomolisita meg­bízatást teljesített. amikor felkereste Tereskét. Harminc év elteltével a tereskeiek meg­ismerhették egyik felszabadí­tójuk nevét. A komszomolista elmondta, hogy ők kiderítették annak a katonának a nevét, aki a németek üldözése köz­ben a falu szélén kapott ha­lálos lövést. A hivatalos utat is bejárták a szovjet fiatalok, és arra kérte a tereskei ta­nácselnököt, hogy méltókép­pen őrizzék meg M. A. Ha­csaturján főtörzsőrmester, a lis, a kulturális és a közle­kedéssel kapcsólatos építkezér sek a minisztériumok felügye­lete alá tartozó iparvállalatok, a tanács eszközeivel mennek végbe. Ez természetes is, hi­szen a vállalatok a tanácsok­nál nem kevésbé érdekeltek abban, hogy munkásaik szá­mára helyben megfelelő mun­ka- és életkörülményeket te­remtsenek. Moszkva, Leningrád, Ka- zany, Perm, a krasznojarszki és harkovi terület, valamint a Szovjetunió sok más városa, járása és területe tanácsai eredményesen hajtják végre a szociális-gazdasági terveket. A tanácsok egyre inkább olyan szervekké válnak, amelyek nemcsak saját helyi iparát, ha­nem az egész környék gazda­sági életét irányítják, mi több, ha úgy vesszük — az emberek sorsát és gondjait is. Vörös Hadsereg katonájának emlékét. A község díszes, szép táblát készíttetett már­ványból a bánki sírkövessel, és felkerült a hősi sír oszlo­pára, az ötágú csillag alá. az első név. Amiről azt is meg­állapíthatták, hogy a katona nagyon messziről, a távoli Örményországból érkezett Te­reskére. A táblát lefényképez­ték. a képet elküldték a szov­jet követségre. a fővárosba, ahonnan gyorsan érkezett a válasz, benne a köszönet, hogy emléket állítottak a hős­nek. Egy év telt el, s egy e6Ős tavaszi napon — csakúgy mint az első alkalommal — meg­érkezett a községbe két szov­jet fiatal. Kazincbarcikáról jöttek. Ott dolgoztak egy ve­gyiüzem építésén. Ők is kül­detésben jártak. Egyik mun­katársuk küldte a fiatal szak­embereket, hogy nézzék meg Tereskét, az apja sírját, mert tudomására jutott, hogy ott esett el. Makrai István tanács­elnök először a régi helyre, a templom falához vezette a fiatalokat, majd a temető­be mentek és megnézték a hősi sírt, rajta az oszlopot, Hacsaturján nevével. Nemrégiben már négyen érkeztek, közöttük a fiata­labb Matvejev, teljes nevén Matvejev Arkagyij Petrovics. a barcikai szerelő. Velük jött egy magyar munkatársuk is, aki jól beszélt oroszul. Köny- nyen ment a társalgás. Arka­gyij Petrovics egy táblát is hozott magával, rajta apja nevével. A tereskeiek megis­merték a második hőst is, akit Matvejev Pjotr Szergeje- vicsnek hívtak és Leonyid Iljics Brezsnyev szülőváro­sában Dnyeprodzerzsinszkben született 1912-ben. Az ifjabb Matvejev egyéves volt, ami­kor apja Tereskén elesett. Azok, akik látták hosszan apja sírjánál állni arra gon­doltak, éppen ilyen szőke, erős óriás lehetett az sója is. TPL j NÓGRÁD — 1978. október 3„ kedd 7 Pásztó előre néz Amatőr népművészek Tanácsok a Szovjetunióban Megnöveliedelt jogkörrel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents