Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
BeJftfalfák II. János Pál pápát Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: II. János Pál, a Vatikán történetének 265. pápája, vasárnap elfoglalta a Szent Péter bazilika előtt jelképesen felállított trónját. Az új egyházfő — elődjéhez, I. János Pálhoz hasonlóan — eltekintett a nyilvános megkoronázástól, a földi hatalmat jelképező tiara viselésétől. A pápa misét pontifikáit latinul a Szent Péter téren, egybegyűlteknek. A tömegbe, több ezer lengyel hívő vegyült, akik a karakkói érsek pápai beiktatása alkalmából rendezett ünnepségre különre- pülőgépekkel érkeztek Rómába. II. János Pál ünnepélyes beiktatásán 125 ország képviseltette magát hivatalos küldöttséggel. Olaszország képviseletében megjelent Pertini köztársasági elnök és Andreotti kormányfő. A Lengyel Népköztársaságot Henryk Jablonski államfő képviselte. A Magyar Népköztársaság delegációját Trautman'n Rezső, az Elnöki Tanács elnök- helyettese vezette. Tagjai voltak Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső római magyar nagykövet. Az egyházi küldöttséget dr. Lékai László Mhnros, esztergomi érsek vezette. Megkezdődön Budapesten a szocialista országok testvérpárjai központi bizottsági titkárainak tanácskozása Hétfőn délután Budapesten, részéről Horst Dohlus, a Poli- megkezdték tanácskozásukat tikai Bizottság póttagja, a a szocialista országok kom- KB titkára; a Román Kommunista és munkáspártjai, munisita Párt részéről Cons- központi bizottságainak párt- tantin Dascalescu, a Közpon' szervezési kérdésekkel foglal- ti Bizottság Politikai Végre- kozó titkárai. A tanácskozás hajtó Bizottságának tagja, a résztvevői vélemény- és ta- KB titkára; a Szovjetunió pasztalatcserét folytatnak a Kommunista Pártja részéről kommünista és munkáspártok, Ivan Vasziljevics Kapitonov, a társadalmi szervezetek helyéről, szerepéről, a szocializmus politikai rendszerében. A tanácskozásra hazánkba érkezett pártküldöttségeket a Bolgár Kommunista Párt részéről Petr Djulegrov, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Mikulás Benő, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről, Julio Camacho Aguilera, a KB tagja; a Laoszi Forradalmi Néppárt részéről Phoumi Vongvichit, a Politikai Bizottság tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről, Édward Babiuch, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi a KB titkára; a Vietnami Kommunista Párt részéről, Bui Quang Tao, a KB tagja vezeti. A tanácskozáson részt vesz Roland Bauer, a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, tagjai: Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója. A megnyitó ülésen az MSZMP Központi Bizottsága Párt részéről Szampilin Zsa- nevében Németh Károly üd- lan-Azsav, a Politikai Bizott- vözölte a testvérpártok küldöt- ság tagja, a KB titkára; a Né- teit. met Szocialista Egységpárt (MTI) Közlemény a szovjet—amerikai tárgyalásokról tFolytatás az 1. oldalról) Hétfőn délelőtt a megbeszélés mintegy három órán át tartott, s azon szovjet részről Gromiko külügyminiszter mellett Kornyijenko külügyminiszter-helyettes és Dobri- nyin washingtoni nagykövet, amerikai részről Paul Warn- ke, a leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatal igazgatója és Malcolm Toon moszkvai nagykövet vett részt. Az amerikai külügyminiszter kíséretében levő újságírók kérdésére válaszolva Andrej Gromiko megerősítette: a két miniszter igen nehéz és bonyolult kérdések megoldásán fáradozik, s megbeszélésük hasznos, konstruktív volt. A szovjet külügyminiszter utalt arra, amit washingtoni megbeszélései után is mondott: a megoldatlan kérdések szorosan összekapcsolódnak „egyikük megoldása a másik módosítását igényelheti és így tovább. Folytatjuk a munkát” — mondotta rövid nyilatkozatában a szovjet külügyminiszter a jelenlevő amerikai újságíróknak. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról megkötendő szovjet—amerikai megállapodással összefüggő kérdésekre fordították a fő figyelmet Leonyid Brezs- nyev és Cyrus Vance hétfői moszkvai tárgyalásán. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta az Egyesült Államok külügyminiszterét. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. A felek megállapították, hogy a moszkvai tárgyalások étről a kérdésről hasznosak és konstruktívak voltak, s kijelentették: készek minden erőfeszítést megtenni, véghezvinni ezt a fontos feladatot, hogy biztosítsák a megállapodás mielőbbi aláírását. Kinyilvánították a kölcsönös szándékukat, hogy hozzájáruljanak a haladáshoz a fegyverzet korlátozásáról és a leszerelés más kérdéseiről tartott tárgyalásokon is, hogy konkrét megállapodásokat érjenek el ezen a téren. Moszkvában véget értek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. A képen balra az amerikai küldöttség, Vance külügyminiszter vezetésével, jobbra pedig a szovjet tárgyalódelegáció Grdmiko külügyminiszterrel az élen. A bélte forradalma (1.) Előzmények: a dualista monarchia A soknemzetiségű Habs- lyás és a középkori szimbolika tege a parasztság maradt. Dif. burg-monarchia múlt századi továbbélése —, vagyis általa- ferenciálódása és gyorsuló tö- korszerűsítése, az osztrák— ban a felülről kezdeményezett meges nincstelenné válása a magyar kétközpontos megoldás felemás korszerűsítések visz- kor alapvető társadalmi prob- már születése pillanatában iz- szahúzó velejárói jellemezték lémájává merevedett. Az zó viták, sodró érvek és ér- a dualista rendszert, zelmek kereszttüzébe került. Az 1867-es kiegyezés és a á“a^tTnd-f^éf’S re elég sokat produkált belő. Idott lezárása ugyanis a szf lük' (BÍZOnyos fokig érthető Ldok Smán felhalmozó- vé téve az ”elmúlt Wkeidők iparfejlődés képtelen volt felszívni a nagy infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyamszabályozás) után feles«„se És a pozitívumok? A történettudomány meglepetésünkdott középkelet-európai prob- ulan ^n^ztalgiálát^^zonban szágra a mégoly szerény ag- lémák jó részét nem oldotta ““ wlzzük meg ezek a" rárrűf"rm WÄ1ta 1«*-*«-^« tTgEzCzSeUlPfenSöÄe f°lyt0t' előnyök ezlk a pozitívumok csak elÄÄ jEStt alanve^éSf"1^8 iÄ3?* vlndor™ A honmaradó hozzá végzetes módon, hanem ziL-PmerT Set a l® kérdőjele- többségnek pedig a kisebb falúj és önpusztító ellentmondóNézzük szilárd rátelepedése az orrárreform legális lehetőségét is kizárta, egy jó részüknek nem maradt más, mint a kisok kiindulópontjává is lett. Előnyök és hátrányok A fenti pár mondatos jellobbanásokkal tűzdelt elfojtott Magyarországot, várakozás — a megfelelő al- Mindenekelőtt a kiegyezés ná- kálóm kiböjtölése, lünk konszolidálta a bimbózó s a jövő hordozója, a mun- kapitalizmust és annak min- kásosztály? Kialakuló elitgárden előreívelő kedvezésével dája — a szakmunkásság — fél évszázados intenzív tőzés idegen (bevándorolt) eredetű fejlődést tett lehetővé. Egy- és magas színvonalú volt. Am , __. , ..... .. , , . ben modem polgári államot és tömegeinek falusi származása e mzes különösen a vegki- államháztartást alakított ki, és tanulatlan segédmunkára fejlet, az I. világháború utáni ami különösen a tőlünk kele- alkalmazása már önmagában felbomlás ismeretében — tebbre fekvő államokkal való is konzerválta a kétlakiságot, meglehetősen sötét képet fest korabeli összehasonlításban az agrárproletár-túlsúlyt. A • Ausztria-Magyarországrók állja meg a próbát. 1868-ban munkásosztály helyzetét és Amely kép természetesen így eur°Pai színvonalú általános sajátosságait mindenesetre a — eléggé egyoldalú is. Min- tankötelezettséget vezettek nyugat-európainál kedvezőtledenesetre, ha sorjában, a ne- be (bár a gimnáziumi és egye- nebb bér-, szerkezeti, ánunkatemi képzés továbbra is szűk és életkörülmények határoz*.az körű, s nem gazdaságcentri- meg. A kelet-európai sajátoskus volt). Modern köziekedé- ságnak tekinthető alacsonyabb si és hírközlési hálózat épült szervezettség pedig nem telki (noha panamák és egyéb te lehetővé a viszonyok akár botrányok árán). Fejlődött a nyugati típusú javulását, az mezőgazdasági termelés (ám ottani osztályharc eme nem az alapvető nagybirtokstruk- elhanyagolható eredményét j. , túra változatlan maradt) és sem. Változást majd csak —-I ^ 1®8í' soje pedlg\ hogy a kialakult a modern gyáripar időlegesen — a forradalom Habsburgok jogara ala szer- (nem elhanyagolható szerke- hoz. vezodo soknemzetisegu biro- 7eti torzulásokkal). A századdalom a XVIII. századi ui- fordulóra- a monopóliumok nasztikus elveket testesítette kezdetlegesebb formái, a sar- meg: az uralkodóház érdekei tellek is megszülettek és megkiemeltek és meghatározók Jelent a finánctőke. Emelke- maradtak. Megalakulásával dett az urbanizáció szintje és tehát a korszerű nemzeti fej- gyökeresen megváltozott a tár- lodes szempontjait erte sere- sadalom képe is. Am itt rögÄÄ5” tszia9: «"«««■* --g. Már je- a nemzetiségi kérdés kosságnak együtt is csak ki- leztuk, hogy társadalmi vo- sebbségét kitevő osztrák és natkozásokban súlyos megöl- . . sstsr’&s'si&s ?«■>*•** iJLtoriSSs* gatívumokat, és pozitívumokat, az előnyöket és a hátrányokat mérlegre téve vizsgáljuk a Monarchia teljesítményét, árnyaltabb összképet nyerünk. Nézzük először a kétségtelen és meghatározó negatívumokat. Sok ez? Túl sötét a kép? És a feszítő erejű társadalmi ellentmondások sorában még nem is tettünk említést a nemzetiségi kérdésről • . . úgynevezett (mindenekelőtt a hadsereggel . és a tragikomikus ambíciók- lel • kai hajszolt, egyre korszerűtlenebb nagyhatalmi külpolitikával) biztosították a többi nemzetiség feletti további uralmukat, az 1860-as években már meg-megingó birodalom további fennállását. Másként fogalmazva: az Osztrák— Magyar Monarchia egy feudális-dinasztikus integráció tóéi peközö*» üsvf'kkfil * a hadsereggel Me,yek voltak ezek legfőbb- dig éppen ez a probléma volt. Magyarország lakosságának a Megoldatlan társadalmi problémák kiegyezéskor még a fele sem volt magyar anyanyelvű. Mindazonáltal a hivatalos ideológia magyarnak, az egységes és oszthatatlan magyar politikai nemzet tagjainak tekintette az országlakók ösz- szességét és nem ismerte el nemzeti-nemzetiségi külön- kielégívonultak és el* vetették a különben liberális Eötvös-féle 'nemzetiségi törÉszrevehettük, hogy a pozi- ,, . tívumok, amelyeket felsorol- Jngmkat. Válaszul a _ vábbélő maradványa volt tunk, sem teljesen egyértei- "tetIe,n magyarországi nemzetiolyan időszakban, amikor az műek. A dualista kori Ma- regek . ?*g®7* u an Pontikai effajta képződmények korsze- gyarországon nem a kétségte- Passzivitásba rűtlensége rohamléptekkel bi- len (bár örökölt szerkezeti zonyosodott be. Logikus volt gyengeségek között végbeme- . , , .... , ,.. tehát, hogy rengeteg feudális nő) gazdasági fejlődés tényei v?nyt' amelynél jóval tulme- eredetű — főként társadalmi váltak meghatározóvá, hanem no onkormanyzati jogokat ko- — maradványt konzervált ke- a társadalmi-politikai szerke- ''eteltek. Ezzel átengedtek a reteiben. Hogy csak néhányat zet változásokat zabolázó kró- he y^ a í°í'Y?nyt -|obüro taJ említsünk: az udvar és az nikus merevségei, A volt leu- mado’ erosodo magyar sovi uralkodó szerepe; az arisztok- dális uralkodóosztályok meg- nlzrnusr>ak, a különösen a va- rácia és általában a volt ne- őrizték pozícióikat, sőt a kor- fosokban es vegyes lakosságú mesi rétegek politikai-hatalmi szak végefelé még növelték te™leten nagy léptekkel elotúlsúlya, a földkérdés megöl- is befolyásukat- Az uralkodó rehaladó természetes asszimidatlansága, az egyházi befő- teljesen" kézben tartotta a lacloval me° nem elegedo, a __________________ hadsereget F egyver nélküli világért! Október 24-én, világszerte, hazánkban is, megemlékeznek az ENSZ megalakulásának 33. évfordulójáról. Ez a nap, a világszervezet napja az embereket arra figyelmezteti több mint három évtizede: a pusztító világégés után jött létre a föld szuverén államait egyesítő szervezet. Ma már másfél száz tagja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének — többségük a fejlődő országok közé tartozik. A leszerelés kérdése, a fegyverkezésre fordított milliárdok sorsa a föld e legszegényebb régiói számára egyre égetőbb problémává válik. Egyszerű adat: a világ országai katonai célokra ma annyi pénzt fordítanak, mint amennyi bolygónk lakossága 45 százalékának évi jövedelme. Egy korszerű atom-tengeralattjáró árából a fejlődő világban 16 millió ember oktatását lehetne megoldani... De még sokáig lehetne sorolni számokat. A leszerelés századunk harmadik harmadában a föld minden lakója számára létkérdés. Az ENSZ az idén júniusban rendkívüli ülésszakon vitatta meg g leszerelés problémáit, s fontos munkaprogramot, nyilatkozatokat fogadott el. A Béke-világtanács javaslatára a világszervezet 1978. október 24—30. nemzetközi leszerelési hétnek nyilvánította. A döntés célja: minél több ember figyelmét felhívni korunk legégetőbb problémájára. A hazai bákemozgalomnak ebből a szempontból nem kell nehézségeket legyőzni. Országunkban a békepolitika nem csupán lelkes társadalmi aktivisták szívügye.. Szocialista hazánk külpolitikai tevékenvségében alapfeladat a nemzetközi és az euróoai béke megőrzése, a leszerelésre, az államok közötti együttműködésre való törekvés. Kifejezésre jutott ez az MSZMP KB október 12-i ülésén elfogadott határozatban: „Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke Z NÓGRÁD - 1978. október 24., kedd és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések előremozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javaslatára a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon”. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a küldöttek többsége is rámutatott: életbevágó, hogy az emberiséget teljes megsemmisítéssel fenyegető nukleáris és rakétafegyverek korlátozásáról mielőbb megállapodások szülessenek, s hogy két világháború hadszínterén —- Közép- Európában — csökkenjen a fegyveres erők veszélyes koncentrációja. A szocialista országok igen sok kezdeményező javaslatot tettek eddig is tárgyalópartnereiknek. A leszerelés ügyének természetesen százmilliók hívei a tőkésországokban is. Annak ellenére van ez így, hogy a burzsoá propagandagépezet minden erűvel arra “törekszik, hogy az állítólagos szovjet veszélyről költött kampánnyal a leszerelés, a feszültség csökkentése ellen hangolja a NATO-országok lakóit. A neutronfegyver elleni tiltakozó lapokon álló 700 millió aláírás bizonyítja — erőfeszítésük hiábavaló, a nyugati országok polgárai is belátják: fegyverkezési verseny nem biztonságot, hanem pusztulással fenyegető bizonytalanságot szül, a hadiiparba áramló nvüiárdok nem prosperitást teremtenek, de az inflációt, a válságot állandósítják. A leszerelési világhét rendezvényein országszerte nyilván sok szó esik mindenről. A IX. kongresszusra készülő magyar békemozgalom aktivistái, előadói ezekre a problémákra, veszélyekre hívják fel a figyelmet. Az elmúlt évtizedek történelmi t»n?szt'’!nta bebizonyította: korunkban a békeszerető nemz-fbézi köm"v-vmvnpk e”vre nagyobb a súlya. Az o—'’-«erek békevágyát kifejező felelős szó nem a pusztába kiált. Miklós Gábor és meehatároró ^emzeüségeket feleslegesen szava volt a külpolitika irá- bosszantó ~ ^ nyitásában. Az arisztokrácia “WjSSL, toreii^^kne^.; „összmonarchia” „merkan til” (iparral összefonódó) nemzetiségi politika az V" 1890-es években kezdett meg* “ változni: a fiatal, dinamikus, „agrárius” (a nagybirtok érdé- * f , ’ * keit kormányzati politika radlkaUs valóban polgári, rangjára emelő) csoportjai majdhogynem csorbítatlan haúj nemzetiségi vezető réteg más kereteket igyekeztek tataimat élveztek. A közénbir- rfmteni* Beletörődtek a du. ., alizmus politikai konszolidáme^vPil TÄ tö « » ..!‘d,ékl dójának realitásába és a ha(megyei) irányító szerepüket gy^mányos nemzeti célok A nem magyar társadalom- visszafogásával fontos demok* ból szervesen kifejlődő, ere- ralikus és szociális érdekek detében jórészt idegen búr- képviseletét vállalták. Céljuk zsoázia — bár gazdasági ereje a nemzetségi problémának az hatalmasan növekedett, s egy- ország demokratizálásán ke- re erősebb befolyással volt az resztüli megoldása volt. (Ez- országos ügyekre is — a ha- zel a hazai, magyar prog- gvemánvos vezető rétegek po- resszióhoz is megtalálták az litikai hatalmát nem kérdő- utat.) Ám sorra csalódások és jelezte meg. sőt inkább hozzá- visszautasítások érték őket, luk idomult, igyekezett velük így nem véletlen, hogy a ké- összefonódni. Az úri státuszt sőbbieken, a dualizmus nö- görcsös ragaszkodással fenn- vekvő válsága idején (vagyis tartani igyekező középrétegek a századforduló után) már új- ..krémje”, az úgynevezett ra az autonomista és föderativ dzsentri sem volt a’t-almas a megoldásokkal látjuk őket ka- múlttal való radikális száki- cérkodni, sőt intenzív kap- tásra: éppen annak intéz- csőlátókat építenek ki saját ményreodszerét, saját léta'ao- szomszédos nemzetállamaik- ját védte tíz körömmel. Sőt, kai is. De a Monarchia, atör- egvre kopszerrt'onebb ideoló- ténelmi Magyarország fel- giáia és életmódja tá-sadalmu .robbantásának, szétda-rabolá- 'ag bevett mérőévé vált. A vő- sának nyílt sürgetéséig majd rooj kispolgárságnak a ..zsidó”- val való elnagyolt azonosítóba pedig a**t a később -j-r^írj. kus ipf°roóba torkolló látszató* erő-sbefte. hogv a kaníta’izmus Magyarországon idegen jelenség. csak a törvényszerűen beköszöntő világháború folyamán jutnak el. Derer Miklós (Folytatjuk) A korszak legszámosabb és az országra legjellemzőbb ré- összeomlás. Következik: 2. Előzmények: háború és
