Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

Zsindely van a háztetőn Mintha nagy lagzira ké­szülne, olyan hét végeken Di- ósjenő. Hátizsákkal, sátorral a hátukon érkeznek az embe­rek, s ki a falu főutcáján nyüzsög, ki kifelé, a hegyek­nek tart. A Csóványos, a Hi­deghegy, a Börzsöny csodáló­inak sora nem ér véget. Az idegenforgalom fejlesz­tésére a Dunakanyar Intéző Bizottság és a megyei tanács nagyobb anyagi támogatást szavazott meg Diósj enőnek. A pénznek van helye, hiszen máris elkészültek a fejlesz­tés nagyszabású tervei. A 45 holdas tó mellett 196 hétvégi telket alakítottak ki. A tókörnyék teljes rendezé­se 19 millió forintba kerül. Ennek első lépcsője a part­védő mű és a strandparti rész kialakítása. A 60 millió forint költséget tervező távlati ta­nulmányterv pedig valóságos üdülőparadicsomot varázsol a tó környékére. Eszerint zsindelytetős halászcsárda épül ide 300 adagos konyhá­val, ABC-áruház, büfé, sport­pályák, játszóterek szegélye­zik a festői vízpartot. A tó melletti üdülőterület­hez tartozik a strand feletti terület is, ahol jelenleg első osztályú kemping épül. A mintegy 8 millió forintos költségű kemping 350 sze­mélyes lesz, száz embert fa­házakban tudnak elhelyezni, másoknak sátorozási lehető­ségeket nyújtanak. A tervek szerint jövő év áprilisában már vendégeket fogad a kemping. Mindehhez persze súlyos summákat felemésztő útépí­tés, villanyvezeték-építés tar­tozik. Hogy olyan „apró- cseprő” dolgokról már ne is beszéljünk, mint a kereske­delmi egységek állapotának javítása, a posta folyamatos nyitvatartásának megszerve­zése... Sok év munkáját magába foglaló tervek ezek. Megvaló­sításuk erősíti a természet már ma is ható vonzását. Mert igaz ugyan, hogy a ter­vek java része még fiókok mé­lyén lapul, de a kiránduló­vonatból özönlő emberek, a gépkocsikkal érkezők vége- hosszat nem érő sora már mai valóság. Nincs többé Diésjenőn boszorkány Ä Diősjenőt övező csodaszép hegyek egyikét így hívják: Hámor. Egyszer régen — igaz, sem volt talán — állt a hegy tetején egy ház, s lakott ab­ban egy öregasszony, egyes- egy magában. Nem beszélt sen­kivel, sőt, ha közelébe men­tek, beszaladt a házba, s ma­gára zárta az ajtót. A falusiak sehogyan sem tudták megemészteni ezt a magatartást. Bosszút álltak hát. Elhíresztelték az öregasz- szonyról, hogy boszorkány. Fü­lükbe jutott a mendemonda a falu elöljáróinak is. Elhatá­rozták, hogy végére járnak a dolognak. Testületileg megmászták a Hámor hegyet. Csakhogy a vénasszony előlük is bezárkó­zott, s semmiféle hívó szónak nem engedett. Ekkor az elöl­járók felgyújtották a házat. Megvárták, míg leég, s neki­láttak boszorkánycsontokat keresni. Nem leltek. Ám, amint ott kutakodtak, alagútra buk­kantak, mely méssze a hegy alá vezetett. Mármost az öreg­asszony vagy azon át szeleit el, vagy füst képében távozott. De egy biztos: azóta nincs Di- ósjenőn boszorkány! rr Ősz Bánkon Végérvényesen beköszön­tött az ősz a Bánki-tó környé­kén. A falu elején ugyan táb­la invitálja a tóparti büfébe a vendégeket, ám sült kesze­get, hurkát, kolbászt már nem lehet kapni. Azon egysze­rű ok miatt, hogy Horváth István, a fővárosi tulajdonos már régen bezárta a boltqt. Így idejét múlttá vált a büfén díszelgő felirat is: Kérjük, a poharakat visszahozni! A Bárka vendéglő bezzeg hangos. A helyiek vették birto­kukba. Kőbányai világos sört iszogatnak és közben a vasár­napi szüreti felvonulásról cse­vegnek. Egyikük nagyon saj­nálja, hogy hátaslovak nem színesítették a felvonulást. A tó vízfelületét enyhe nyu­gati szél fodrozza. A hulló le­velek nem zavarják a három árva horgászt. Egyikük a 21- es állásban lesi szerencséjét. Mögötte piros színű Zsigulija. „A tóparton gépjárművel köz­lekedni hatóságilag tilos!” — olvasható a tájékoztató táblán, ám a gépkocsi tulajdonosa leg­alább annyira nem veszi fi­gyelembe, mint a hal az ő gi­lisztáját. A horgásztanya befüggö- nyözve árválkodik. Ablakában muskátli virít. Vége az idei szezonnak a bánki tóparton. • • ■ Orcqck na ff közi otthona öregek napközi otthonának megnyitását tervezi a diósje- női tanács. A hely ideálisnak ígérkezik, a faluközpontban fekvő jelenlegi orvosi rende­lőt és a hozzá kapcsolódó la­kást alakítják át erre a célra. Az elgondolások szerint ' a jövő év nyarán legkevesebb húsz lakóval indul a napközi otthon. Az idős emberek cse­kély térítés mellett kaphat­nak napi négyszeri étkezést, s pihenő- és szórakoztató he­lyiségek szolgálják kényelmü­ket, jó közérzetüket. Kezdődik a pártoktatás A pártoktatás október 30-án kezdődik Rétságon, Tolmácson és Bánkon. Vavra Tibor, a nagyközségi pártbizottság tit­kára elmondotta, hogy az idei oktatási évben tíz tömeg- propaganda-tanfolyamot in­dítanak. Ezek zöme időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A nagyközségi alapszervezetben a társadalmi és állami élet kérdéseivel, Bánkon a szocialista társada­lom fejlődésének témakörével, Tolmács tsz-ben a pártirányí­tás és pártélet időszerű fel­adataival foglalkoznak. Az egészségügy háza Idén karácsonyra Diósjenő leg­égetőbb gondja oldódik meg: a Rétsági Építőipari Szövetkezeti Vállalat december 20-ra ígérte az új egészségügyi objektum átadá­sát. A 4 millió 200 ezer forint költ­ségvetéssel tervezett épületben a körzeti orvos, a fogorvos, a gyógyszertár és ezekhez kapcso­lódó három lakás kap helyet. Az újonnan kinevezett fogorvos már­is munkához látott — egyelőre Nézsán. Az épület alkalmasnak látszik a község egészségügyi igényeinek kielégítésére. Lejárt határozatok A tanácstörvény rendelke­zik a testületi határozatok időközönkénti felülvizsgála­táról, és a szükségnek meg­felelően egyes határozatok hatályon kívül helyezéséről. E munkát rendszeresen el­végzi Rétságon a nagyközsé­gi közös tanács szakigazgatá­si szerve. Az 1971—74-ben hozott döntéseket 1976-ban felülvizsgálták. Az 1975—77. közötti döntéseket a csütörtö­ki vb-ülésen vizsgálták meg és a végrehajtottakat, az újabban szabályozottakat, az idejét múltakat hatályon kí­vül helyezték. Településfejlesztés Rétságon Villáminterjú Rompos Dezső tanácselnökkel Villtesz­hírek Űj gyártmányokkal foglal­kozik a Villtesz Ipari Szövet­kezet diósjenői telepe. Az idei év második felétől állítják elő az újfajta gyújtáskapcso­lót, s kidolgozás alatt van az új, központi feszültségkapcso­ló is, melyet jövőre gyártanak. Mindkét új termék kevésbé anyagigényes, kisebb helyet foglal el, esztétikusabb, s gyártási ideje is rövidebb. Két esztergapaddal frissül jövőre a telep forgácsolómű­helye. Az újonnan érkező gé­pek a termelékenységet nö­velik. * Ifjúsági parlamentre ké­szülnek a telep fiataljai. A budapesti központtal együtt rendezik meg a parlamentet szombaton a diósjenői kultúr- otthonban. A diósjenői tele­pet húsz fiatal képviseli. Ugyanezen a napon rendezik meg a szövetkezeti küldöttköz­gyűlést is. Döntöttek a lakáselosztásról Hamarosan 33 tanácsi kije­lölésű OTP-öröklakásba köl­tözhetnek be a tulajdonosok — zömmel üzemi dolgozók és fiatal házasok — Rétságon. A tanács lakáselosztó bizottsága a minap döntött, hogy kik kap­ják a lakásokat. Az ötödik öt­éves tervben Rétságon 103 többszintes, telepszerű lakást kell átadni. Az eddigi építési ütem megfelelőnek mondha­tó. előkészítése Rétságon Rétság nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga csütörtökön délután ülést tartott. A november 16-i ta­nácsülés előkészítéseként a szervező bizottság elnöke a vízműtársulat szervezésének állásáról tartott tájékoztatót. A testületi határozatok érvé­nyességének felülvizsgálatát Munkácsi Márton vb-titkár előterjesztésében végezték el. A terv-, pénzügyi, fejlesztési és kommunális bizottság be­számolóját Zemeny József bi­zottsági elnök terjesztette elő. Végül foglalkoztak az idei épí­tési jellegű feladatok időará­nyos teljesítésével és a jövő évi feladatok végrehajtásának előkészítésével. Rétságon a tanács évről, év­re jelentős településfejleszté­si feladatokat valósít meg. Igyekszik az igényekkel lé­pést tartani, a mindenkori pénzügyi lehetőségek < határa­in belül. Rompos Dezsővel, a nagyközségi közös tanács el­nökével az idei építési felada­tok végrehajtásáról és a to­vábbi tennivalókról beszél­gettünk. — Miként halad a százfé- rőhelyes óvoda építése? — Jelentős társadalmi munkával, kéllő ütemben ha­lad. Kivitelező a költségveté­si üzem. A síkfödém kevés kivétellel elkészül. A belső tér teljesen téliesíthető. Az óvo­dát jövőre átadjuk rendelteié* sének. — Mi a helyzet az ivóvíz- hálózat korszerűsítésével? — Rétság és Bánk elosztó- hálózat tervei rendelkezésre állnak. A vízműtársulat szer­vezése, az előkészület meg­kezdődött. Jelenleg a szervező bizottság személyeinek kivá­lasztása van napirendén. — Miből áll az egészség, ügyi objektum? — A módosított program szerint a földszinten orvosi ügyeleti szoba, körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi ren­delő, egészségház és kazán­ház kap helyet, míg az eme­leten három lakás kerül át­adásra. — Hogyan haladnak a szol­gáltatóház építésének előké­születeivel? — Programváltozás miatt a tervet október 30-ig kapjuk meg. Előzetes tárgyalás ered­ményeként a közös beruházás beruházója a Globus Nyomda lesz. A megépítendő öt lakás bérlőkiváiasztási joggal taná­csi kezelésbe kerül. A föld­szinten az alábbi szolgáltatói egységek lesznek: férfifod­rász, női fodrász, kozmetika, fényképész, órás és háztartás si gépjavító. — Mit hoz a távolabbi jö­vő? — Bánkon még az idén 800 ezer forintból 120 gépkocsi befogadására alkalmas autó­parkoló épül a leendő kem­ping mellett Elkezdődött a kemping területének a szaná­lása. Kialakítása a következő ötéves tervben két ütemben várható. Az első ütemben a központi épület és a sátor.,- bor készül el, míg a második ütemben faházak épülnek. A. beruházás mintegy 5 - mi 11: > forintba kerül. Emellett Rá - ságön előkészületi stádiumén van egy 13x25 méteres tan­uszoda létrehozása, vízforr'-' ó berendezéssel. Ha minden kedvezően alakul, akkor 1983- ig ez is elkészül — mondotta végezetül Rompos Dezső, a Rétsági nagyközségi közös Tanács elnöke. Nagyoroszi papucshészítő Nyugdíj előli A nagyoroszi FAVORIT Ci­pőipari Szövetkezet a kör­nyező falvak és a helybeli asszonyok munkalehetőségét gyarapítja. Itt szorgoskodik Bartal Andrásné betanított munkás. — Tíz éve dolgozom az üzemben. Kezdetben bizony re­megett a kezem, pontos, pre­cíz illesztéseket követeltek. Szokatlan volt a villanyéi után, mivel azelőtt nyolc évet a termelőszövetkezet te­henészetében töltöttem — em­lékszik vissza. Munka közben beszélgetünk, hiszen teljesítményben ra­gasztja a cipőket. Mint mond­ta, megállni csak áramszünet­kor, vagy géphibánál lehet. Naponta 500 párat ad tovább. Fogóval kezében villámgyor­san igazítja, feszíti kaptafára a felső bőrrészt, majd körül- ütögeti. — Nem akármilyen fogó ez! Idejövetelemkor kaptam, az­óta a segítőtársam. Ha a szomszédéval elcserélem, egy­szerűen kiesik a kezemből. Nem tudok vele olyan jól dol­gozni — magyarázza. — Nem hosszú nyolc órán át egyhelyben állni? — Óh! Dehogy hosszú, úgy elszalad az idő, hogy észre sem vesszük. Előfordult már, hogy' megkértek, maradjak benn tizenhatozni. Szívesen vállaltam. De ilyen csak rit­kán fordul elő. Ha megbeteg­szik valaki, vagy ha sürget a határidő — sorolja. — Mennyit tudnak keres­ni? — Szorgalomtól függ. Na­gyon szeretem a munkámat, igyekszem nem lemaradni. A nyolc óra alatt 200 forintot ke­resek. Mivel két műszakban dolgozunk, jól jön a délutá- nos pótlék is. — Elég nagy a zaj . . . — Igen, már megszoktuk. A fröccsöntő gépek, a kalapá­csok kopogását az udvarra is hallani, de az a jó! Akkor lehet nyugodtan a telepveze­tő. Tudja, hogy termelünk. Nem is akárhogyan: nálunk olyan ritka a sglejt, mint a fehér holló. Üzemünk túlnyo­mórészt exportra szállítja áru­készletét, nem szabad elveszí­teni üzletfeleinket. Egyik nagy megrendelőnk a Szovjetunió, de hazai piacra is kerül a kedvelt, könnyű házi papu­csokból. — Ez is itt készült? — mu­tatok a lábán levő cipőre. — Mi csináltuk. De üzlet­ben vettem. Szeretek végig­nézni a kirakaton. Tudom, hogy az én munkám is benne van és sokan vásárolják. Jó is! Kényelmes, tartós és nem- is drága . . . Bartal Andrásné közeljár a hatvan évhez. A jövő évből már csak egy hónapot tőit munkapadja mellett kollégái­val, akik úgy összeszoktak, hogy elég csak a másikra nézni és már tudják teendői­ket. — Nyugdíj előtt néhány hónappal jó érzés arra gon­dolni, hogy hamarosan letelik, s pihenhetek. De nehéz lesz elfelejteni a környezetet, a #röpke tíz évet ... Hiúsági parlament Romhányban Jól gazdálkodik az idén a romhányi termelőszövetke­zet. A várható nyereség a tervezett ötmillió forinttal szemben előreláthatólag el­éri a hatmillió forintot. A hét határra kiterjedő közös gazdaság 450 aktív tagot fog­lalkoztat. A harminc éven aluli fiatalok száma eléri a 165-öt és közülük közel szá­zan tagjai a KlSZ-alapszer- vczetnek. Két év után ismét ifjúsági parlamentre készül­nek a romhányi közös gazda­ságban, melyet Tereskén és Kétbodonyban november 17— 18-án tartanak. Lesz miről beszélni, hiszen a fiatalok új ifjúsági klubot kaptak, a szö­vetkezet évente öt-hatmillió forintot költött korszerű gé­pek vásárlására, megoldotta a dolgozók szállítását a szakosított telepen és a mű­helyben jó munkafeltételeket alakítottak ki. Mivé lett a tulipános láda? Azt is kevesen mondhatják el magukról, amit a diós-1 jenői művelődési ház igazgatója. Végh József, hogy munká­ja egyben a hobbija is. A szőke bajuszos, szakállas fiatalem­ber ugyanis népművészeti, néprajzi tárgyakat gyűjt. — Azaz, hogy inkább csak gyűjtöttem — javít rögtön a fiatal igazgató. — Mert amióta házasember, sőt apa lettem, egyre nehezebben tudom megfizetni az árát. Meglehet, hogy ezeknek a tárgyaknak az értékét kevesen, de árukat annál jobban kezdik ismerni az emberek. Ma már nemigen fordul elő, ami egyszer még velem is megesett, hogy megkérdez­zék: mennyit kell fizetniök, hogy a sok lomot elhordom az udvarról, padlásról. Eddigi gyűjtésének eredménye is csaknem kiszorítja a házból. Működőképes állapotban megvan a kenderfeldolgo­zás teljes eszközsora; a héhő (gereben), a tiloló, a szövőszék, a motringolók, gombolyítok, a madzagszövő. A szövőszéket, rongyszőnyegkészítéshez maga a gyűjtő is használja. A nép­viseleti ruhadarabok is megtöltenek már egy szekrényt. A tárgyi gyűjtést mára már felváltotta a szokásokban, hagyományokban, babonákban való búvárkodás. S ez, a tárgyak hajdanvolt életének felderítése érdekesebb, értéke­sebb is talán. — Mit gondol, hasznos dolog.e a népművészeti tárgyak gyűjtési láza? — Ezeket a dolgokat kiemelni, eredeti, természetes köze­gükből, csak azért, mert ma ez a divat, nem helyes. Viszont az is igaz, hogy gyűjtés nélkül sok érték elpusztul. Falun, ma már kegyeletből sem őrzik a nagyapák, dédapák holmi­ját. Láttam én már tulipános ládát poros udvaron, kutya- házzá, nyúlóllá degradálni! Akkor már inkább a gyűjtés... A félhomályos padlások ma is rejtegetnek még régi kocsial­katrészeket, mozsarakat, köpülöket, kanalakat, bútorokat. Nagy kár lenne veszni hagyni kincseinket! Mint gyermek, régésznek készült Végh József. Aztán, tett egy vargabetűt, mezőgazdasági üzemgazdász végzettsé­get szerzett. S most, mint a diósjenői kultúrotthon igazgató­ja, s a főiskola népművelés szakának elsőéves hallgatója végre azon a poszton van, ahol munkája igen közeli szom­szédja szenvedélyes hobbijának. Kinőtíék as iskolát Tóparti horgász Két műszakban folyik a tanítás a Diósjenői Általános Iskolában. Hiába, kinőtték nyolc tantermüket a gyere­kek. A több mint 300 kisdiák el­helyezésére újabb nyolctan­termes iskola építését terve­zik. A következő ötéves terv­ben megvalósuló elképzelés magában foglalja a torna­terem építését, a napközi és a konyha bővítését is. A pedagógusok lakásairól máris gondoskodnak. A jövő hónapban adják át a 900 ezer forint költséggel felépített ikerlakást, másik öt pedagó­guslakást pedig az idén újí­tották fel. Az oldalt írta: Kodak István Rozgonyi István Szendi Márta NOGRÁD — 1978. októbei 20., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents