Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

iiSxeTtf>m tő rutintn" Szart fi ón Men tiyi egy liter tej ? A hegyek között cudar éle- tünk, hogy a 260 tehén végül idegesíti, hiszen kevés az m- te van a mezőgazdasági ver- is már az istállóinkban talal- formáció róla: hol lehet melés fejlesztéséért fáradó- ható — magyarázza a főállal- költségeket visszaszorítani, zóknak. Holott ezek az adott- tenyésztő. — A takarmány ellátás? ságok is lehetnek reményt A „finomítások” ideje ez- — Most már kielégítő, bár keltőek, ha a lehetőségek után következik. Arra törek- abrakból vásárolunk. Ha az számbavétele során a nehezen szenek, hogy a selejtezések idén a kukorica megközelíti a változtatható feltételeknek leg- után a legjobban tejelő tene- tavalyi termést — 56 mázsa jobban megfelelő termelési nek maradjanak meg. Annál volt —, nem lesz gond. Leg- szerkezetet sikerül kialakita- is inkább, hiszen a tervciklus feljebb a siló miatt bosszanko- ni. A szandai közös gazdaság végére a háromezres átlagot dóm néha. Mindössze 35 hek- vezetői, tagjai sincsenek irigy- tűzték célul. táron vetettünk, s ez édeske­lésre méltó helyzetben. Kevés — Lehet ez kétszázzal több vés — magyarázza a jó minőségű szántó, de még is — mondja Oczot Pál. Az állattenyésztés másik fő kevesebb a fejlesztésre szán- Ha a tej alacsony hozama ágazata Szandán a juhászat, ható összeg. A dombokat lát- lenne az egyedüli probléma. Évekkel ezelőtt csodálatos ver­va érthető, hogy az állav.e- talán megkönnyebbülten le- vek születtek. 5000 anyalát nyésztésre koncentrálnak el- gyintenének a szandai állatte- számról beszéltek. Azóta Ce- sősorban, az ágazat az összes nyésztők. Csak hát nem ez az lülvizsgálták az elképzelése- árbevétel hatvan százalékát egyetlen. A legelők távol es- két, s maradtak a felénél. Je- állítja elő. nek az istállóktól. Az állat- lenleg az anyák száma meg­— Amikor a terényiekkel tartásra szolgáló épületek el- haladja a 2200 darabot, ami i egyesültünk, 1975-ben nem avultak. A szarvasmarhákat biztató, hogy a tervciklus vé­volt valami rózsás a hangulat, két telepen tartják. Szóba jött, gére teljesítsék a módosított Állategészségügyi problémák, hogy összevonják a tehene- előirányzatot. Kedvező a sza- alacsony hozamok okoztak fej- két. porulati mutató, viszont az törést — mondja Oczot Pál, a — Tízmillió forintról kezd- idén a gyapjúhozam vissza- termelőszövetkezet főállatte- tek beszélgetni. Azonnal el- esett négy kilogramm alá. ny észtő je. ment a kedvünk tőle —-jegy- — a társulás keretében Meséli, hogy az egy tehénre zi meg a főállattenyészto így lön juh nyíró brigádot hoz- jutó tejtermelés az 1900 litert marad Terényben a szerfas is- tunk létre. Korábban érkeztek, sem érte el. Vették a jószágot, tálló, ahol jászlakat ragasz- azért az alacsonyabb nyírási hogy az állományt mi- tottak egykor a falakhoz, s átlagsúly. Jövőre biztos, hogy előbb mentesítsék a betegség- niég etetőut sincs hozzá. Ilyen ismét fölötte lesz a négy kiló- tői. körülmények között iparkod- nak — jegyzi meg a főállat­— A tejjel még tavaly sem nak a gondozók. Tavalyi mun- tenyésztő. dicsekedhettek . . . kájukért 1,5 millió forint tej- £ társulást két éve alakítot­— Az idén már szeretnénk prémiumot kaptak. Az ídenis tak a balassagyarmati járás elérni a 2800 literes hozamot, számolnak kétmillióval. De juhtenyésztéssel foglalkozó De ez is a megyei átlag alatt azt nem tudja a foallatte- termelőszövetkezetei. A kezde- van. Pénzügyi helyzetünk nem nyésztő sem, hogy mennyibe ti buzgalom alábbhagyott. Je- tette lehetővé, hogy a felkí- kerül egy liter tej előállítása, ienjeg arra terjed ki az együtt- nált szarvasmarhák között vá- s így a tejprémium megszűnő- működés, hogy a társulás ál- logathassunk. Annak örül- sének gondolata, érthető, hogy taj egy szakember időnként __________________________ ____—----meglátogatja a közös gazdasá­“ ' gokat, s azok rendszeresen be­fizetik a számlára a megál­lapított „tagdíjat”. Egyszóval, van egy társulás, s mégsincí. amolyan „szellemtársulás”-fé- le. ^ — Közös hizlalda, kostelep kialakításáról beszélgettünk annak idején. Ügy látszik, szalmaláng volt — vélekedik Oczot Pál. Szóba kerülnek az állatte­nyésztés tartalékai. A szandai termelőszövetkezetben is akad belőle bőven. Elsősorban a takarmányellátás biztonságát tartják fontosnak, a tenyész­tési munka színvonalának ja. Cél a hatékonyság fokozása A Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottsága az 1978-ra meghatározott tennivalók között hangúlyozottan ki­emelte a termelés hatékonyságának növelését, a fejlődés ütemének gyorsítását, a minőség javítását, a belső tarta­lékok széles körű feltárását, s a gazdaságos export dina­mikus növelését. A vállalat kollektívája arra törekszik, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljen, s a pártbizottság cselekvési programjában foglalt tervfcladatoknak mara­déktalanul eleget tegyen. A kohászati üzemekben szá- lentős mennyiségű edzett mos gond nehezíti a termeié* anyagot készítenek exportra, sí tervek folyamatos és hi- Itt a belső tartalékok feltáró- ánytálán teljesítését. Éppen sának irányítója a Magyar ezért nagy jelentőségű azok- Népköztársaság Kiváló bri* nak a belső tartalékoknak a gádja «címmel kitüntetett Kő- kutatása és feltárása, ame- marov Szocialista Brigád. A lyek a megye legnagyobb tér- kollektíva a pántolószalag melési értéket előállító vál- gyártásánál az olajedzéses lalatánál találhatók. technológia helyett olyan lég* A vállalati belső tartalékok edzéses technológiát vezetett között az első helyen szere- be, amivel 60—80 százalékos pelnek azok az új technológi- termelésnövekedést érnek el. ai változások, amelyek révén A kohászati üzemek belső többet, jobbat és gyorsabban tartalékainak feltárásában je­lehet termelni. Így például lentékeny szerepet játszanak igen jelentőségteljes az a azok a belső tanfolyamok, változtatás, amit az ekekor- amelyek hozzásegítik a dolgo- mánylemezek készítésénél ve- zókat korábbi szakmai ismere- zettek be a vállalatnál. Ed- tek felújításához, és a fejlődés dig úgynevezett triplex- diktálta új ismeretek meg- anyagból gyártották a kor- szerzéséhez. A hideghengermű mánylemezeket, amire ezek gyárrészlegében például nem- után már kevésbé van lehe- régiben két tanfolyamot is tőség. Így a jövőben cemen- indítottak, egyet a körollósok, tált anyagból állítják elő a egyet pedig a hengerészek fontos talajművelő eszközö- számára. két. Sokat eredményez a belső Hasonló törekvés tapasztal- tartalékok feltárásában a ter- ható. a cementipari őrlőgolyók melőüzemek és a karbantartó gyorsabb, könnyebb és minő- üzemek szoros kapcsolata. En- ségileg, jobb gyártásának meg- nek révén sikerült tovább nö- oldásában is. A vállalatnál ar- vélni a súlyponti termelőbe- ra törekszenek a szakembe- rendezések kapacitásának lek, hogy az eddigi sajtolás jobb kihasználását, helyett a nagyobb méretű őr- Az egyre növekvő termelési lőgolyókat a sokkal termeié- feladatokhoz való igazodás kenyebb hengerléssel ké- megköveteli a vállalattól, szítsék. Eddig 25—30—35—40 hogy tovább keressék a ter- milliméter átmérőjű őrlőgo- melőberendezések hatéko- lyók készültek hengerléssel, nyabb kihasználásának lehe- de már megtörténtek az elő- tőségeit, korszerűsítéseket készületek az 50 milliméter hajtsanak végre, s ahol csak átmérőjű őrlőgolyók hasonló lehetséges technológiai fej­technológiájú gyártására. Már lesztéssel, a szaktudás növelé- folynak a kísérletek arra is, sével, a műszakszám jobb ki- hogy az ennél nagyobb mére- használásával növeljék a gaz­tű őrlőgolyókat négyes tagok- dasági eredményt. Ebben a tó­ban sajtolva állítsák elő. Ez- rekvésben játszik nagv szere- által nemcsak normaidő-csök- pet az a népes újítógárda, kenés, hanem anyagmegtaka- amely az idén eddig több rítás is várható. mint tízmillió forint ered­Figyelemre méltó eredmé- ményjavulással járult hozzá a nyékét érnek el a vállalat célok eléréséhez, szalagedző üzemében, ahol je- (pádár) Tanuló kereskedők ' Tervszerűen végzik a dolgo- mint kilencven-, a kiskereske- zók szakmai és politikai kép- delemben közel nyolcvan-, a zését, továbbképzését a Salgó- vendéglátásban hetvenszáza- tarján és Vidéke ÁFÉSZ-nél. lékos. A felvásárlásban, az A képzettségi szint fokozato- iparban és a szállításban a san emelkedik. Az előírt szak- képesítéshez kötött munkakör­mai képzettséggel rendelkezők ben dolgozók nyolcvan száza- aránya az igazgatásban több léka szakképzett. Döntés és kockásat A rnnnrláa ősi, közismert, s már-már A mOIlUdb kÖ2helyszerű. ,>Rizjkó nél­kül, nincs üzlet” — e szavak igazságát jól tudta már a „történelem előtti idők” keres­kedője is. Tisztában volt vele. hogy némi bizonytalanságot, a kudarc esetleges bekövet­keztét vállalnia kell, a haszon, a nagyobb nyereség reményében. A mondást mi is gyakorta hangoztatjuk — a hétköznapokban. Vásárláskor, a vasár­napi ebéd megbeszélésekor, a nyári üdülés színhelyének a kiválasztásakor körültekintő­en, gondosan döntünk, s vállaljuk a kocká­zatot is. Mert megeshet, hogy kiderül, a pi­ros helyett a barna szebb szín lett volna az ülőgarnitúránál, az ünnepen jobban esett vol­na ebédre a rántott csirke, mint a paprikás, vagy érzésünk szerint jobban pihenhettünk volna a Balatonnál, mint a Bánki-tónál. Tud­juk, hogy kockázat híján nem is remélhetünk nyereséget. Levonjuk tehát a következteté­seket, s legközelebb a korábbi kedvező, avagy kedvezőtlen tapasztalatok tudatában határozunk. A munkahelyen persze más a helyzet. Pe­dig az alapképlet ott sem különbözik a hét­köznapitól. Adottak az alternatívák, adott a tudásunk, s a gondolkodásmódunk, dönte­nünk kell. És a döntés magával hozza a koc­kázatot is. A kettő egymástól elválaszthatat­lan. Legalábbis jó esetben, amikor a döntés valóban az — a felkínált lehetőségek közül a látszólag legmegfelelőbb kiválasztása. És mégis. Valahogy mintha ódzkodnának a hatá­rozottságtól, az elhatározástól. Tudjuk;, mit kellene tennünk, tisztában vagyunk a lehe­tőségekkel, s ennek ellenére a cselekvésnél szimpatikusabb számunkra a döntés haloga­tása. Mert „nem dönteni” még mindig egy­szerűbb. Kézenfekvő példa minderre az eset, ami­kor megürül egy igazgatói poszt, s felettes­ként határoznunk kellene a kinevezésről. Ha valóban irányítók vagyunk, nem tehetünk mást, mint felmérjük a lehetőségeket — a szóba jöhető személy ele körét —, gondosan elemezzük magunkban melyikük mire képes, s gondolkodásunk „eredményét” összevet­jük az igényekkel. És mire befejezzük a „mű­veletet” tisztán kell, hogy előttünk álljon: kit, miért javasolunk, nevezünk ki az adott tisztségre. Persze — és ez hozzáteendő —, az elmélet és a gyakorlat — két dolog. Megeshet, hogy az általunk kiválasztott végül is csődöt mond. Utólag derül ki, hogy a másik vagy a har­madik mégiscsak alkalmasabb lett volna ve­zetőnek. Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy kockázat, s már volt róla szó. hogy minden döntéssel együtt jár. És ez az a dolog (vagy veszély), amely miatt többnyire tartózko­dunk, idegenkedünk a döntéstől. Mert — is­métlem — nem határozni még mindig eg"- szerűbb. Főként a felelősség szempontjából. Ha nem teszünk mást. mint halogatjuk a ha­tározást, tanácsokat kérünk „lentről” és „fentről” (az ilyen esetekben többnyire azért fentről), végül csak megoldódik minden. Mindenki tudni fogja a környezetünkben, hogy nem álltunk oda teljesen a végül is ki­nevezett mellé, így a kudarcáért sem lehe­tünk teljességgel felelősök. Tiszták marad­tunk. A kérdés csupán annyi: nevezhetnie-e magunkat valóban vezetőnek? Egy kinevezés történetét ismertettem fen­tebb, ám a megoldandó kérdés lehetett volna akármi más. Engedélyezés, fegyelmezés, -di­cséret, átszervezés — és vég nélkül sorolha­tók a példák. Ami fontos az egészben, hogy kissé divat lett nálunk „nem dönteni”. Mert az simább és veszélytelenebb. Mert magabiz­tos állásfoglalás híján nem kell, hogy erköl­csi kötelességünk legyen a határozott kiállás korábbi véleményünk mellett. És a tétlenség valóban veszélytelen. Mi történhet? Legfel­jebb marad minden a régiben, ahogy volt az elődnél vagy az azt megelőző időben. És ha annyi ideig elmentek valahogy — jók rosszul — a dolgok, minek a változtatás? A „majd csak lesz valahogy” elve pótszer ilyenkor, lett-légyen akármilyen szükségszerű a változtatás. Körültekintően ^kmértaz leeh,^ mérlegelése után döntés, a kockázat figye­lembevételével, majd a felelősség elvállalá­sa. Tulajdonképpen néhány szóval leírható folyamatról van szó. És a folyamat egyes elemei korántsem kitalációk. egymásból ké­zenfekvőén következő tényezőkről van szó. Olyan dolgokról, amelyek nem jelenthetnek újdonságot, megvalósíthatatlan követelményt egy koncepciózus vezetőnek. Ha valóban kon­cepciózus és valóban vezető. m. p. Amiből többet lehetne importálni AZ UTÓBBI IDŐBEN — hasznosításig esetleg el sem anyagot, melyre szükségünk nem utolsósorban az Élet és jutó hazai kutatások mellett van, és amely külföldről ész­—. »iiuvuuaiaiM«. j»- I Irodalom cikkeinek és a tele- azonban Vannak kevésbé lát- szerű feltételek mellett meg­vítását, s persze a hozamok vizió műsorainak jóvoltából ványos, de gazdasági szem- szerezhető, megvásároljuk, a emelését. Mert az adottságok ismét az érdeklődés kö- nonthöl WniáHh Uir»n v,—' -------**“*■*•' e rrefelé igaz, hogy kedveznek a szarvasmarha és juh tartá­sának, de ez önmagában véve kevés. Az adottságokkal élni kell, nemcsak v hivatkozni rá. Sz. Gy. . ----- „-------------------u- —------------ wuw«. V.ZU1VI/WJ «iiotjvuuuivij un., CL i smét az érdeklődés kö- pontból legalább ilyen jelen- hazai kutatókapacitást pedig zéppontjába kerültek a ma- tős veszteségei is a fejlesztő jelentős részben ezekpek az gyár találmányok. A görgős- tevékenységnek. Ilyen a más- ismereteknek kiválasztására, eke, az „elromolhatatlan” lift, hol már kitalált és onnan ol- mielőbbi továbbfejlesztésére az égési sebek fájdalmát meg- csóbban beszerezhető gyártá- fordítjuk. Csak szűkebb terü* szüntető kenőcs esetét már si eljárások felesleges hazai létén — ahol adottságaink milliók ismerik az országban. A „újrafelfedezése”, de ilyenek a és hagyományaink a legfej­sikeres, de valahol elakadó, a gyakorlat számára nem, vagy lettebb országok megközelí­csak gazdaságtalanul hasz- tését is reálissá teszik — cél­nosítható kutatások is. Az szerű önálló kutatást és fej­egyoldalú műszaki szemlélet, lesztést folytatni. amely figyelmen kívül hagy- . , . . ja a piac követelményeit, a Az OMFB irányelvei szerint torz kutatófelfogás, amely a a nagy erőkoncentrációt külföldi kutatási eredmények igénylő feladatok (például hazai alkalmazási lehetősége- központi fejlesztési progra­inek vizsgálatát magához mél- niok) esetében a licencvásár­tatlannak találja, ma gyakori lósi döntést a vállalatinál és jellemző. magasabb szinten kell meg­.. •, u__________„ hozni, ez esetben is ösztönöz­N yilvanvaló, hogy a terme- ____,___ „ A közeljövőben kezd diplomamunkája elkészítéséhez Ki­rály Vilmos Pásztón, a Váci Kötöttárugyár gyáregységé­ben. A Könnyűipari Műszaki Főiskola utolsó évfolyamos hallgatója, a kötő-hurkoló szakot végzi levelező tagozaton. Szeretné, ha diplcmatervének témáját az üzemben is hasznosítani tudná. Ám, Pásztón a kötődéi üzemrész né­hány éve megszűnt, így szakterületén közvetlenül nem dol­gozhat. Most az üzemfenntartási osztály vezetője, min­den termelést segítő tényező biztosítása, a fenntartással kapcsolatos feladatok az ő gondját jelentik. Képünkön: Ki­rály Vilmos, a karbantartók csoportvezetőjével, Szalai Gyulával beszéli meg a napi teendőket. — kj— lés és tudomány mainál har­monikusabb kapcsolata ese­ni kell azonban a vállalatok vállalkozó kedvét. A szűkebb tén sem lenne mód a gyár- területet érintő fejlesztések tásfejlesztést csak hazai ta­esetében a vállalatoknak kell pasztalatokra alapozni. A ku- eldonteniok, vásarolnak-e, látási eredmények hasznosítá- * h* ^n, mdyen hcencet. sában a legnagyobb országok Természetesen előzőleg szé- sem képesek az önellátásra, ^s korú informalodásra van Nem véletlen, hogy az utóbbi szükség, így értékelni kell a időben terjed a licenc- és megszerezhető licenceket mu- know-how-vásárlás gondola- fzak ^mpontból, a beveze­ta Mindkettő közös jellemző- tes feltetelei, a szükséges be­ta. Mindkettő közös jellemző ruházások; a külkereskedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmet kell fordítani a hasznosítás szakaszát befolyá- , _ _ ________j. soló tényezőkre, az adaptálás­u l !SiSÍ‘S: hoz szükséges időre és "az et­je: a műszaki ismeret átadó­ja a vásárlót olyan helyzet­be hozza, hogy az a szerző­désben szereplő terméket ké nak megfelelő módon gyárta­ni, illetve valamilyen techno­lógiát, vagy szervezési mód­avulás várható időpontjára. A megállapodásban nem­csak a továbbfejlesztési ered- szert eredményesen felhasz- m£nyek folyamatos átadását, hanem a licencadóval való nálni. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság ebben az évben kidolgozta a licencfor­fejlesztési együttműködést is célszerű kikötni, ebben már a hazai fejlesztők is szerephez galom növelésere vonatkozó juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk irányelveit. E szerint a kül­földi ismeretek megvásárlása —, ha az a beruházási lehető­ségekkel és a hazai lehetősé­gekkel összhangban történik pozíciónkat, illetve felzárkó­zunk a szakma élvonalához. A LICENCVÁSÁRLÁS — ^ az esetek többségében ol- reális lehetőség a hazai kuta- csóbban, gyorsabban és bizj tásoknál magasabb színvona- tonságosabban teszi lehetővé iú tudományos eredmények korszerű termékek gyártását termelésben való felhasználá- mint a saját sára. Az azonban, hogy a le- erőből történő fejlesztés. A li- hetőséggel miképpen élnek a cencben ugyanis rendszerint vállalatok, attól is függ, hogy nemcsak műszaki, hanem szer- gazdaságirányítási rendsze- vezési és piaci ismeret is rünk továbbfejlesztésével si- megtestesül. A hazai kutató- kerül-e elterjeszteni a vállai­fejlesztő kapacitást úgy hasz- kozói magatartást, nálhatjuk fel leghatékonyab­ban, ha mindazt az ismeret- —ai— NÓGRÁD — 1973. október 3„ kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents