Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

A képen látható Trabant a 2. számú főútvonalon egy Zsi­gulinak ütközve ment ennyire tönkre. A baleset következté­ben ketten súlyosan megsérültek, a biztonsági öv életet mentett! Az anyagi kár is jelentős. Ez az autóbusz Keszeg határában hagyta el az útpályát és ütközött fának. Egy személy súlyosan sérült, az anyagi kár itt is jelentős. A motorkerékpár és a Volga Nógrádkövesd és Szécsény kö­zött ütközött össze. Egy súlyos sérült és jelentős anyagi kár a következménye. Sikerélmény Milyen a közlekedők szemlélete és milyet igényel a ma? Véletlenek okozzák-e a baleseteket? ve, a KRESZ-táblák és út­burkolati jelek bűvöletében élnek. Nem érzik, hogy a KRESZ egy kerettörvény, me­lyet a közlekedők töltenek meg életszerű tartalommal. Hazánk dinamikus közle­kedése, de a hatályos KRESZ is ennél többet igényel. Vár­ja a forgalmi helyzeteket re­álisan értékelő saját forgal­mi manőverét ehhez bizton­ságosan hozzáillesztő, a ve­szélyt előre látó, védekező, defenzív stílusú járművezetőt, akiknek a szemléletébe bele­fér má*' közlekedő érdeke, akik forgalmi előnyükről sa­ját, de mások biztonsági ér­dekében, esetenként, előre át­gondolva, célszerűen le tud­nak mondani. Van közleke­dési taktikájuk és fantáziá­juk magukat, de másokat sem hoznak „sakk-matt” helyzetbe. A mások által te­remtett forgalmi veszélyhely­zeteket feszültségmentesítik. Érzik a közlekedés lüktetését, a közút, többi résztvevőit, a szélvédőn keresztül nem bir­tokosként szemlélik, hanem partnerként kezelik. Tudják, hogy a közlekedés veszélyes üzem és vallják, hogy a bal­eset lehetősége az első úttól az utolsóig fennáll. Híd a La Manche fölött Miután a La Manche csator­na alatti alagút építésének ter­ve kudarcba fulladt, egy újabb ötletet kezdtek reklámozni: a legfrissebb hírek szerint most híddal kívánják összekötni Angliát és Franciaországot. A szakértők véleménye szerint az északi-tengeri olajkutak ta­lapzatainak lerakásakor szer­zett tapasztalatokat fel lehet használni a híd építésénél, ezenkívül a híd jóval keve­sebbe kerül, mint az alagút. Műtőbusz Különleges terepjáró au­tóbusz gyártását kezdte el nemrég a moszkvai Lihacsov Autógyár. A ZIL—118 KA tí­pusú járművet az orvosok használják, amikor gyors be­avatkozásra van szükség. A busz belsejében műtőasztal és a gyors sebészeti beavatko­záshoz szükséges teljes felsze­relés található. — . —’ SITS eg rö j u k „Kecses testtartással”, csillogva a nyári napsütés­ben, monoton zúgással rója a kilométereket a vadonat­új P 20-as. Gazdája K. Jó­zsef régen vágyott arra, hogy egyszer ilyen motorkerék­párja legyen. Most meglett. Friss vezetői engedélyéből meg hiányzott a betétlap is. Közút—vasút keresztezóde- sét közelítette meg. Az elő­irt és kihelyezett jelzőtáblák figyelmeztették és felhívták a' figyelmét, hogy veszélyes hely felé közeledik. K. Jó­zsefet ez nem érdekelte, a korábbi sebességgel haladt. A távolról kezelt sorompó- rudak ereszkedni kezdtek lefelé, amit csengő már ko­rábban jelzett. K. József gázt adott és a rudak alatt átcsúszott. „Bolond szeren­cse!” Mondotta fejcsóválva a szemben közlekedő, de járművét lassító személygép­kocsi vezetője. K. József L. Zoltán ba­rátjához érve, azt utasként felvette és elindultak, hogy egy motorversenyt végig­nézzenek. L. Zoltán kérte barátját, hogy óvatosabban vezessen. K. József hallga­tott a jó szóra, de mikor egy ZIL tehergépkocsit utolértek, megszállta az tttdög és a szemben közel-. kedő forgalom ellenére a ZIL előzésébe kezdett. Ép­pen, hogy kicsúsztak. „Ez is sikerült”, mondta a motor- kerékpár vezetője. „Jóska! ne bolondozz, légy óvatos, majdnem baleseteztünk”, szólt ismét L. Zoltán. „Nyu­gi, nyugi apukám, nem kell becsinálni!” — válaszolt K. József. Mintegy 70 km órán­kénti sebességgel értek el egy erősen balra ívelő út- kanyarhoz. A sebesség vál­toztatása nélkül így hajtot­tak be a kanyarba. Hogy jobbra ki ne sodródjon, a motorkerékpár-vezető a kor­mányt balra fordította. Eb­ben a pillanatban áttért a bal oldalra — záróvonalat átlépve — és egy szabályo­san szemben közlekedő motorkerékpárossal ütközött K. József. Három súlyosan sérült személyt szállított a mentő a kórházba. K. József mo­torkerékpár-vezető a siker­élmény megszerzésére tö­rekedett. Ebben az esetben „sikerült”. De milyen áron?! Az ilyen magatartást tanúsí­tó járművezető nagyon ve­szélyes a közlekedésre. Le­becsüli a közlekedésbiztonsá­got. Sávolyi Tivadar, rendőr zászlós, MKBT-tag A közlekedők, járműveze­tők egy jelentős részének sajnos, semmiféle közlekedési szemlélete sincs. Ügy vesznek részt a közlekedésben, hogy fogalmuk sincs arról, a köz­úton milyen veszélyek leske­lődnek rájuk, elkövetett könnyelműségük, gondat­lanságuk milyen veszéllyel járhat. Ennek érzékelésére meg kell állni egy forgalmas út­kereszteződésben és pár per­cen belül látni lehet, hogy egyesekből még a természetes védekezés, az ösztönös ön- ellenőrzés is hiányzik. Mint, elszánt „öngyilkosok” vesz­nek részt a forgalomban és életüket a véletlenre bízva, „hajmeresztő” forgalmi hely­zeteket teremtenek. Az említett közönyre jel­lemző, hogy egyesek a ve­szélyhelyzet „túlélését” kéz- legyintéssel, félrehúzott száj­jal, sőt., „nyugi-nyugi” sza­vakkal könyvelik el. A cse­lekmény súlyosságára sajnos, csak a baleset után, a mentő­kocsiban, vagy a kórházban döbbennek rá. amikor már a gondatlanságuk összes kon­zekvenciáját viselniük kell. Nem kevesen vánnak azok a járművezetők. akiknek szemléletét nem a balesetféle­Többen és gyakran felte­szik a kérdést, hogy véletle- 'nek-e a balesetek? Az tény, hogy a közlekedés, sajátosságánál fogva, magá­ban hordozza a baleset ve­szélyét. miként az élőlény a halál csíráját. Amíg azonban az élőlény esetében a halál, a megsemmisülés, a pusztu­lás bekövetkezése, mindenkor törvényszerűen jelentkező tény, addig a közlekedésben, a baleset csak feltételes eset­ben áll elő szükségszerűen. A közlekedési baleset csak ak­kor következik be, ha aninak megteremtődnek a feltételei. Balesetet szándékosan sen­ki sem követ el (ez alól csak néhány kivétel akad). A veszély felismerésé­nek pillanatában mindenki arra törekszik, hogy a bal­esetet meghiúsítsa, fékez, kor­mányoz. vagyis elhárít. Ez, természetes önvédelem. Sokan a' cél érdekében már koráb­ban megelőző manővereit al­kalmaznak, sebességet csök­kentének, jelzést adnak, fo­kozzák a figyelmüket stb. Vagyis bizonyos közlekedési előjelek alapján a forgalmi veszély közelségét érzik, en­nek hatását, kifejlődését, vé­letlenszerűségét igyekeznek csökkenteni saját forgalmi manővereikkel. Érdemes vizsgálni azt, hogy van-e és tulajdoniképpen mi is az a véletlen? Nos, vélet­lennek nevezzük mindazt, amit tudatlanságunk, hiányos ismeretünk, vagy szükséges információk hiánya miatt elő­re nem látunk. Ügy is mond­hatjuk, hogy pillanatnyi tu­datlanságunk fokmérője. Mi­nél kevesebb ismerettel ren­delkezünk egy közlekedési helyzetről, annál véletlen- szerűbbnek tartjuk annak le­folyását. Ez viszont fordítva is igaz. Minél több részletet látunk egy közlekedési hely­zetről, annál kevésbé lesz meglepő, véletlenszerű szá­munkra, an'nál jobban tudunk előre következtetni lefolyásé, ra. Régi autósmondás, hogy „az a veszély, amit isme­rünk, csak fél veszély”, vagy­is az a véletlen, amelynek előzményét, annak egy ré­szét már ismerjünk, csak félig véletlen. Mindenki tudja, hogy a közlekedési baleseteknek oka lehet, közvetlen, közvetett, vagy egyszerre mind. a kettő, lem, hsmem a büntetésfélelem jellemzi. Csak rendőr láttán vezetnek szabályosan, a köz­lekedési szabályokat mozgást korlátozó kényszernek tekin­tik. Ezek közül sokan a for­galmi szabályok változásával nem tartanak lépést, rutinból vezetnek és így a baleset csi­ráját magukban hordozzák. A gépjárművezetők egy jelentős táborára jellemző, hogy a KRESZ'bén előirt szabályok­kal maximálisan élnek, sőt ezt a jogot ki is erőszakol­ják­Holott régi autós közmon­dás, hogy „elsőbbség csak ak­kor van, ha megadják.” JVz ilyen szemléletű gépkocsive­zetőnek a fejfájára azt írhat­ják, hogy „itt nyugszik, X. Y., akinek elsőbbsége volt!” Az ilyen szemléletű gépkocsi- vezetők látószögébe nem fér bele más közlekedők érdeke, nem képesek a közút kollek­tívájához alkalmazkodni, így napjaink dinamikus közleke­désének gyakori akadályozói, hellyel-közzel veszélyforrás teremtői lesznek- Az ilyen szemléletű járművezetőket „offenzív” (támadó) stílusú vezetőknek nevezik. Ebben a közlekedési szemléletben nincs közlekedési fantázia és taktika. Mereven leszűkül­de soha sem lehet véletlen. Ellenben a balesetek bekövet­kezése előtt vagy után, a kö­vetkezmények fokozó vagy kizáró hatásában — amit az ember nem mindig tud befo­lyásolni — már szerepet játszhat a véletlen. Példá­ul ,,. -. csak a véletlenen múlt, hogy a gyermek nem halt meg, holott a gépkocsi kereke alá került”. Vagy, .......csak a vezető lélekjelen­létén és a véletlenen múlott, hogy a gépkocsi a híd kor­látjának ütközve, a mélybe nem zuhant. •.” És még le­hetne sorolni azokat a bal­eseteket, melyeket a közvé­lemény szerencsés kiménete- lűeknek minősít. H olott az első esetben a gépkocsivezető észlelte, hogy a járdán labdával gyermekek játszanak, de ennek ellenére, nem csökkentette a sebessé­gét és így, amikor a gyer­mek a labda utón az úttestre futott, már féktávon belülre került. A megfelelő közleke­dési tapasztalattal rendelkező gépjárművezető tudja, hogy a labdát tartó vagy ezzel ját­szó gyermek veszélyt jelent és már időben fékez. Ha ezt, teszi, nincs baleset, így a ve­szélyhelyzet előre látható volt, tehát hem véletlen. A másik esetben, a hídra felhajtó gépkocsivezetőt fi­gyelmeztette a sebességkorlá­tozó tábla, de ezt figyelmen kívül hagyva, nagy sebesség­gel a hídra hajtott ést az út­burkolat hibája miatt követ­kezett be az irányvesztés és korlátnak ütközés- Ez sem vé­letlen, a vezető időben fi­gyelmeztetést kapott, de ezt figyelmen kívül hagyva, ön­magát hozta veszélyhelyzetbe. Hogy nem esett a folyóba és nem fulladt a vízbe, az már tényleg a véletlen kérdése volt. Ha a járművezető az előírt forgalmi, műszaki, gyakorlati ismereteken túlmenően ren­delkezett volna olyan érzék­kel, készséggel, módszerrel, amellyel a veszélyt képes lett volna időben felismerni, így, a távoltartásra felkészülni, akkor már számára a veszély- helyzet nem a véletlen kön­tösében lopakodott volna elő, hanem birtokában lett volna annak a „receptnek”, védőol­tásnak”, taktikai beállított­ságnak, amellyel ezt képes lett volna előre látni, elhárí­tani. ___ V iczián István pataki la­kost, aki Patak és Érsek- vadkert községek közötti 1 útszakaszon szeszes italtól befolyásolt állapotban vett részt a közúti forgalomban motorkerékpárjával. A Ba­lassagyarmati Járásbíróság 3800 forintra büntette és a járművezetéstől tíz hónapra eltiltotta. Virág Sándor szécsényi lakost, aki Szécsény és Nagylóc között ugyancsak szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette sze­mélygépkocsiját. A Szé­csényi Járásbíróság 3000 fo­rintra büntette és a jármű- vezetéstől nyolc hónapra eltiltotta. Sümegi Péter szécsényi lakost, aki a reá bízott te­hergépkocsit szeszes italtól befolyásolt állapotban ve­zette Salgótarján belterü­letén. A Salgótarjáni Já­rásbíróság 4000 forintra büntette cs a járművezetés­től tíz hónapra eltiltotta. Kegdi csórj ük Kiss János gépkocsivezető, 1950-töl dolgozik mint autó­buszvezető a 2. számú Volán, nál. 1953-tól a felsőpetényi Érc- és Ásványbányáknál szerződéses feladatot lát el. Munkája ellen az eltelt idő­szak alatt sem a vállalat, sem a fuvaroztató részéről soha panasz nem merült fel, sőt, több alkalommal dicséretben és jutalmazásban részesült- Munkája elismeréseként Ki­váló dolgozó kitüntetést is ka­pott Gépkocsiját mindig pél­damutatóan karbantartja. Az eltöltött idő alatt közúti bal. esetet nem okozott, eddig bal­esetmentesen mintegy 7 00 ezer kilométert vezetett. Mun­katársai szeretik, a fiatal gép­kocsivezetők példaképüknek tekintik­Kollár József 1976-tól dol­gozik a Volán 2. sz. Vállalat keszegi kirendeltségén váltó­társával együtt éjjel-nappalos váltott műszakban, Skoda pótkocsis szerelvénnyel. Gép­kocsija mindig üzemképes, azzal szemlétől szemléig köz. lekedik. A rábízott feladato­kat maradéktalanul végre­hajtja, napi munkáját a ki. rendeltség fuvarozásra ki- dolgozott technológiája sze­rint végzi. Munkatársaihoz, feletteseihez való viszonya példás, ezért azok az embe­rek, akik ismerik, tisztelik mint embert és mint gépko. csivezetőt. A Petőfi Szocialis­ta Brigád tagjaként rendsze­resen részt vesz a hét végi, vasárnapi kampányfuvaro­zásban. Brigádjával az elmúlt évben a Volán Tröszt állal meghirdetett rendkívüli fuva­rozási akciókban mindig ki­emelkedő eredményt ért el. Munkájáért és magatartásáért a vállalat vezetése több ízben dicséretben, illetve jutalom, ban részesítette. Eddig mint­egy 500 ezer kilométert tett meg balesetmentesen. Kohánka Tibor karancs- lapujtői lakost, aki szeszes italtói befolyásolt állapot­ban motorozott Karancsla- pujtő belterületén. A Sal­gótarjáni Járásbíróság 4000 forintra büntette és a jár­művezetéstől tíz hónapra eltiltotta. Szabó Károly herencsényi lakost, aki Balassagyarmat belterületén vezette sze­mélygépkocsiját szeszes ital­tól befolyásolt állapotban. A Balassagyarmati Járás- bíróság 3200 forintra bün­tette és a járművezetéstől hét hónapra eltiltotta. Takács József mohorai lakost, aki segédmotorke­rékpárjával közlekedett szeszes italtól befolyásolt állapotban Mohora község belterületén. A Balassa­gyarmati Járásbíróság 4200 forintra büntette és a jár­művezetéstől egy évre eltil­totta. | NÓGRÁD — 1978. október 17., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents