Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

ROMHHNYI beszélgetések A ..vágyam egy formázókorong” — mondja Csemán Ilona Ifjú Gárda országos szemle után „Megbízatásunkat teljesítettük” Bemutatjuk PLAKÁTRAGASZTÓ Hároméves kislányom és öt­Szakszervezeti oktatások vezőbb feltételeket nyújtanak a kiképzésekhez. Sokat tesz­nek ezért az MHSZ-szervek, klubok, és az MHSZ-aktívák, hasonlóképpen a munkásőr­ség járási parancsnoksága, a járási rendőrkapitányság, a polgári védelem járási pa­rancsnoksága. Az a tény, hogy a megyei szemlén a szécsényi járás Ifjú Gárda-szakasza az élen végzett, s ez azt is jelentette, hogy ők képviselik Nógrád megyét az országos szemlén. — Valamennyien éreztük a nagy felelősséget, felkészül­ten, fegyelmezetten, aktívan vettünk részt az országos ta­lálkozón — mondja Holecz Ferenc. A harci túra éjszaxai táborrendversenyét mi nyer­tük meg, ezt a díszes serle­get ezért kaptuk — mutat rá. A KISZ járási bizottságának politikai munkatársa el­mondta, hogy az országos szemlén huszonhárom szakasz vett részt. Az alaki verseny­ben a tizenhetedik helyen, a menetdalversenyben, a ti­zennegyedik, a fegyver, s vál­tófutásban az ötödik, a lö- vészrajversenyben a negyedik helyezést érték el. Az úszás­ban a huszonkettedik helyen végeztek. Nem véletlenül, mert a felkészülés lehetőségei korlátozottak voltak az ismert okok miatt. Ilyen eredményt korábban országos versenyen nem értek el ifjúgárdistáink. Balogh János az országos szemlén a szakasz parancsno­ka, örömmel tett jelentést; .....KISZ-megbízatásunkat tel­jesítettük, készek vagyunk a további feladatok végrehajtá­sára”. A z 1978—79. kiképzési év szeptember közepén indul, eredményes munkát, ifjúgár­disták! R. A. ] éves kisfiam kíváncsian vár­ják az új darabokat. Az em­beri természet, a szép iránti vágy megköveteli ezen a téren is a jó munkát és a vál­tozatosságot. A hétköznap gondjait elfeledhetjük egy percre, ha ránézünk a vi­dámságot árasztó papírra- Pedig az csak egy papír... Szükségünk van rá, igé­nyeljük a szépet, a gyors in­formálást, és mégis vannak emberek, akik a még meg sem száradt plakátot máris összefirkálják, „grafikai ér­zéküket” kipróbálják. Nem is gondolva arra, hogy ezzel környezetünket és sok em­ber munkáját teszik tönkre. t. zs. A nap beragyog az ablako­kon. Élesen megvilágítja az állványokra feltett sokszinű csempéket, rákúszik a köny­vekre. felhalmozott újságokra. Odébb fényt kapnak a virá­gok, a kerek nagy asztal és az agyagfigurák. Az építési kerámiagyár rom- hányi műterme. Itt dolgoznak a nagyon keresett kerámiala­pok színeinek, formáinak, rajzolatainak álmodói. A műterem vezetője Hor­váth Sándor köszönésnyi idő után elnézést kér, rögvest Ba­lassagyarmatra kell utaznia. A két másik tervező, Antal And­rás és Csemán Ilona szívesen beszélget. Szóba kerül a nép­művészet, a környező nemze­tiségi községek élete. A ha­gyományok és a viselet, amelynek átmentése fontos. Beszélgetünk a régi palóc há­zak célszerűségéről, a szemet gyönyörködtető szépségről. A sokszoknyás, főkötős szlovák menyecskék mezei rétet idéző sétájáról, a rétsági járás szebbnél-szebb kisközségeinek mi ndennapjairól. Antal András és Csemán Ilona iparművészek. Ilona hat éve, Antal András több mint három esztendeje tervezi, ál­modja formákba a romhányi kerámialapokat. Csemán Ilona Horváth Sán­dor felesége. Két gyereket ne­velnek. Az egyik Balassa­gyarmaton gimnazista, a má­sik még általános iskolás. Tu­datosán nem irányították a fejlőclésüket. de már mindent csinálnak, amit a szüleiktől ellesték. A fiatalasszony örö­me teljes. Bánkon kaptak egy szolgálati lakást. A régi Isko­la épületét. A tanterem, amely hajdan sok-sok nebuló okítá­sára szolgált, és néma tanúja örömöknek, kicsorduló könv- nveknek, az első táblára írt betűknek és az elfelejtett ver­seknek, ma műterem. A jogászok ezúttal nem a háznál' voltak. A címmel el­lentétben, a Rétsági nagyköz­ségi Tanács legnagyobb ter­mében „ütöttek tanyát”. A jogpropaganda-hónap ke­retében ingyenes jogi tanács­adást tartottak a járási szék­helyen. A jogászok ezúttal négyen voltak. A hosszú asztal mö­gött ült dr. Sándor Gyula, a Nógrád megyei Tanács igaz­gatási osztályának vezető he­lyettese, dr. Szőlősi József ügyvéd, dr. Kesztyűs Antal, a nézsai termelőszövetkezet jog­tanácsosa és dr. László Ist­ván, a szakszervezetek megyei tanácsa jogsegélyszolgálat-bi­zottságának vezetője. Nem véletlen, hogy a négy elismert szakember a jog négy különböző területét képviseli. Miért? Erre dr. Sándor Gyula ad­ja a választ. — Feltérképeztük a „tere­pet”. Rétság nagyközség, já­rási székhely. Vannak ipari üzemek, a környéke^ terme­lőszövetkezetek. Ebből adódik, hogy többféle területet érintő kérdésekre kell válaszolnunk. Ebben az „összetételben” gon­dolom nem vallunk szégyent. Valóban. A Rétságon mi­nap tartott ingyenes jogi ta­nácsadás az első ilyen jellegű rendezvényként sikert aratott. Még a delet sem harangoz­ták, máris tízen keresték fel a jogászokat. Berkenyéről egy fiatalasz- gzony jött, adóügyben kért ta­nácsot. Nem értette, miért Két művésznek ad otthont. Iskola voltát nem tagadhatja meg. Most augusztus végén történt, hogy két bánki szülő is érdeklődött, mikor lesz a tanévnyitó Horváthéknál nem, de a mellettük levő iskolában szeptember 4-én volt. ráér töprengeni. Formákon színeken, divatokon, mert ez is része a tervezésnek. — A feleségem textilterve­ző a Szécsényi Háziipari Szö­vetkezetnél. Nagyon szereti amit csinál. A gyári munka mellett nekem egy kiállításom volt. Mit mondjak? Nem va­gyok elégedett. Postamunká­nak, „gyorstalpalónak” érzem. Egy-két darab a szívemhez nőtt, jobbakat szeretnék csi­nálni. Sokkal fontosabbnak és nagyobbnak érzem a diákat. — Diákat? — Igen. Az elmúlt két év­ben feleségemmel Nógrád me­kell fizetnie több adót, mint amit ő magának kiszámolt... Dr. László István nem volt rest. Azonnal kocsiba ült. Személyesen kereste meg a Nógrádi községi közös Taná­csot. Ott a könyvekből, kimu­tatásokból, adóívekből tájé­kozódott. Visszatérve Rétság- ra, minden tisztázódott. Meg­nyugtatták a fiatalasszonyt, hogy jól számolták az adókat. Egy forinttal sem több mint amelyet a földterületek után fizetni kell. Nőtincsről egy fiatalember érkezett. Családi ügyben kért tanácsot. Elmondotta, hogy fa­lusi létére, talán a paraszt­őseitől örökölt viszolygásból, nem szívesen fordul ügyvéd­hez. A tanácsháza? Az más. Ide bizalommal jött... Ala­pos és szakszerű felvilágosí­tást kapott, hozzá egy-két köz­vetlen, emberi szót. Jöttek az ügyfelek illeték- és telekadóügyben. Megkér­dezték, hogy ingatlan adás­vétel esetében mi az eljárás, mely törvények vonatkoznak rájuk. Munkaügyi tanácsot két em­ber kért. Az egyiket felfüg­gesztették a munkaköréből. Intézkedést nem, de a jogban járatos szakemberektől baráti tanácsot kért. Arra volt kí­váncsi, milyen jogok illetik meg ebben a helyzetben, és kihez fordulhat az őt ért sé­relem után. Amikor a tizedik ügyfél is becsukta maga mögött az aj­tót, a jelenlevő négy jogász röpke ..tanácskozást” tartott. Ügy vélték, elsősorban arról akarnak meggyőződni az em­gyét jártuk. Leültünk a tér­kép elé. Tudatosan és terv­szerűen megterveztük az út­vonalakat. mikor melyik köz­ségbe megyünk. Akár egy kül­földi utazást. Azt mondja, csodálatos él­ményekben volt részük. Be­járták a nógrádi községeket. A híreseket éppúgy, mint a kevésbé ismerteket. Fényké­peztek. Viseletét, népi építé­szetet. szőtteseket, köcsögöket, tányérokat. Néha egy-egy részletét a mintáknak. Más­kor az egész törölközőt, vagy a vanyarci menyecske öltöze­tét. A gyűjtés örömét, a ki­rándulások szépségét, frisse­ségét megsokszorozta az ered­mény. A diák több tucatját rendszerezték. Amikor felte­szik vetíteni, felidéződik az él­mények sokasága. Csemán Ilona közbeszól: — A gyűjtés szép dolog, de nem kell messzire menni az élményekért. Itt vannak a romhányi kisiskolások. A romhányi tervezők szak­kört vezetnek a gyerekeknek. Nem fogalmazzák meg konk­rétan, hogy ez a közéleti tevé­kenységük. Miért is monda­nák? Gyári vezetők, gyerekek, A közelmúltban rendezték meg Békés megyében a kilen­cedik országos Ifjú Gárda­szemlét. Megyénket a ka- rancssági, rimóci és szécsényi szakközépiskola egy-egy raja képviselte. Hogyan készültek fel a szemlékre a járás ifjúgárdis­tái ? — érdeklődtünk a KISZ járási bizottságán. — Az ősztől tavaszig tartó kiképzési év során a politika legfontosabb összefüggéseinek megismerésén túl sokrétű gyakorlati munkát is végeznek az Ifjú Gárda-egységek — mondja Holecz Ferenc a KISZ-bizottság politikai munkatársa. — És nem Kis eredménnyel — mutat egy szép kupára. — Az országos Ifjú Gárda-szemlén nyerte el csapatunk. Holecz Ferenc elmondta, hogy a honvédelmi nevelő munkában soha olyan jó eredményeket még nem ér­tek el a járás KISZ-esei, mint ebben az évben. Sikeres szemlék — járási, megyei —, tömeges honvédelmi jellegű versenyek, kitűnő eredmények utalnak az alapos, folyamatos munkára. Jelenleg huszonöt Ifjú Gárda-raj működik a szécsényi járásban, a járási szemlén tizenkét raj volt „szemlekész”. A többinek a szemle időszakában létszám­problémája volt. — A járási KISZ-bizottság két évvel ezelőtt felmérte a helyzetet, lehetőségeket és ez alapján döntött. „Az Ifjú Gárda-tevékenység kiszélesíté­sének megvan a lehetősége a szécsényi járásban” — fogal­mazódott meg a döntés. A KISZ-bizottság irányító mun­kájának a képzési prog­ramok következetes végrehaj­tásának az eredménye: meg­kétszereződött a rajok száma, gazdagodott, szakszerűbbé vált tevékenységük — utal az Egy évé, hogy megbetege­dett az édesanyám — mond­ja halkan, szinte maga elé Molnár András. Keresgéli a szavakat- Segítenek neki: — A Bandi édesanyja pá­ratlan munkaerő — vélekedik Faragó Miklósné, a salgótar­jáni Magyar Hirdető vezetője. — Különleges esztétikai ér­zékkel, precizitással ragaszt- gatta a plakátokat, szerte a városban... A hirdető irodáját 15 éve vezeti a Faragó család. Kez­detben a lakásukon egy szobát rendeztek be irodának. Éves bevételük 60—80 ezer forint volt kezdetben- Ma már a salgótarjáni pavilonsor épü­letében működnek. Az évi forgalmuk 6 millió forint. Ezerarcú a munkájuk. El­sősorban a hirdetések felvé­tele, továbbítása. Az „aszta­luk” még az ajándékok meg­rendelése és azok határidős elszállítása, kiállítások, be­mutatók díszletezése. Utoljá­ra, de nem utolsósorban a reklám- és propagandaanya­gok, falragaszok, prospektu­sok eljuttatása a „nagyközön­ség” elé. — Havonta 1500 darab ál­talános jellegű plakátot ka­punk — folytatja a vezető nő­— Kapcsolatban állunk a na­gyobb városokkal. A nívósabb, mindenkit érintő események­ről kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Megyénkén belül láncrendszerben „mozognak” a színes hirdetőpapírok. A plakátok ragasztásában Molnár Józsefné nyomdokai­ba lépett Molnár András. A váltás észrevehetetlen. — A Volánnál dolgozom, a helyijárati buszokon vagyok sofőr — veszi ót a szót a fiatalember. — Minden máso­dik napom szabad-.. A kétgyermekes családapa szabadnapjait is a munkának szenteli. Édesanyján segít. Napi 10 órát dolgozik a pla­kátok „néma” országában. Munkahelyén is kifogástala­nul helytáll. — Az új termékeket be­mutató. egy-egy reiriámcik­ket ábrázoló falragaszból 5—6 darabot kell kitenni. Egymás „hegyén-hátán” mutat igazán. elért eredményekre Demus Iván, a KISZ járási bizottsá­gának titkára. Az Ifjú Gárda-parancsnok­ság tagjai valamennyien „szolgálatkészek”. A testületi munka és a területi segítő munka formái kialakultak, el­lenőrzik és segítik az ifjúgár­disták tevékenységét. — A KISZ-bizottságunk munkaprogramjának megfe­lelően hagyjuk jóvá a kikép­zési programokat és számol­tatjuk be a parancsnokságot a végzett munkáról — mondja a járási KISZ-titkár. Az Ifjú Gárda-tisztségvise­lők felkészítése az éves felké­szítőn és a házi klubszerű — vezetőképzés keretében törté­nik. Az ifjúgárdisták közül többen viselik a kiváló ifjú­gárdista jelvényt, az alegysé­gek között „kiváló”, illetve „élenjáró” rajok, alegységek is találhatók. Az ifjúgárdisták az általá­nos képzési tematika elsajátí­tása során megismerkednek a honvédelmi alapfogalmakkal, a fegyveres erők és testületek életével, feladataival, a hon­védelem és a polgári védelem kötelezettségeivel. A szécsényi járásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakirányú képzés, melynek során határőr, munkásőr, ool- gári védelmi, közbiztonsági, tűzoltó szakalegységekben, speciális elméleti és gyakorla­ti ismeretekre tesznek szert a fiatalok. A rajok igazi közösségekxé formálódtak és a KISZ meg­bízásából rendezői feladatokat is ellátnak párt-, állami es társadalmi ünnepségeken — utal a nevelési eredményekre és a szolgálati feladatokra a KISZ-bizottság titkára. A járás fiataljai közül több mint kettőszázan tagjai az Ifjú Gárdának. Az is örvendetes, hogy a szécsényi járásban egyre ked­A moziműsorok, színházi előadások anyagait egyesével hordom szét- Nagyobb ünne­pek előtt megkétszereződik a munkám. Kerékpárjának csomagtar­tójára kötözött plakáthenge­rek és a szükséges eszközök társaságában karikázza végig a várost. Korongecsetéve! bemázolja a falat és a pla­kát visszáját, s a ragasztást követő pillanatban már a ke­zében van a simítóecset és a rakoncátlan levegőbuboré­kokat tünteti el. — Érdekességképpen mon­danám, hogy a lakásunkban is megtalálható egy-két tarka­barka, képnek beillő plakát A SZOT elnöksége az MSZMP XI. és a szakszerve­zetek XXIII. kongresszusa határozata alapján ez év ele­jén tárgyalta a szakszervezeti tömegpolitikai és tisztségvise­lői oktatások eredményesebbé és hatékonyabbá tételének módszereit. Ennek megfelelő­en egy sor olyan intézkedést hoztak, amely nemcsak me­gyénkben, de országos vi­szonylatban is komoly próba­tétel elé állítja a szakszerve­Nógrád megyét mutatja be a Magyar Hét című öt idegen nyelven meg­jelenő folyóirat 27. szá­ma, mely szeptember 3-án jelent meg. Oroszul, lengye­lül, csehül, szlovákul és né­metül ismerkedhetnek a lap olvasói Nógrád megyével ma­dártávlatból, a II. világháború megyebeli partizántevékeny­ségéről, a balassagyarmati Palóc Múzeumról és még sok érdekes témáról. zeti tagságot. így például a szakszervezeti oktatási tevé­kenységet — céljának megfe­lelően — nevelési, ön- és felnőttnevelési tevékenységgé kell szélesíteni. Többek között ezt a célt szolgálja a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának propagandista- és vezetőpropa­gandista-felkészítő tanfolya­ma, amely hétfőn kezdődött a Kohász Művelődési Központ­ban. Vezércikk vázolja fel a me­gyénkben végbement nagy változásokat. Külön tudósítás foglalkozik a síküveggyárral, hangulatos jegyzet szól a mészégetőkről. A kulturális rovat a megyeszékhely világ­hírű városközpontját, s a Pa­lóc Múzeum nevezetességein kívül Madách és Mikszáth emlékeit, pályafutásukat is­merteti. Az idegenforgalmi rovat ez alkalommal Hollókő és Salgó-vár látnivalóira hívja fel a figyelmet. „Jogász a háznál” Tanácsadás Rétságon Nem tisztázták, hogy a me­cénás, a népfront, a gyár, a tanács. Talán mind együttvé­ve. A művészek pedig vállal­ták a tanítást. Még akkor is, ha néha fárasztónak tetszett, — Nagy örömet adott gyak­ran — mondja Csemán Ilona kezébe véve a „csodahajót”. Ezért megérte. A csodahajót Zsolti csinálta, aki elsős kora óta tagja a szakkörnek. Most negyedikes és az iparművészek szerint nagy érzéke van a plasztiká­hoz, a formázáshoz, az agyag­hoz. Elismert ember lesz be­lőle? Ma még ki tudja? Csatai Erzsébet berek, hogy helyesen, jól ér- telmezik-e ők a jogszabályo­kat. Mert nem minden eset­ben könnyű eligazodni a lai­kusnak e téren. Mindent összevetve, úgy tű­nik, sikere van az ingyenes jogi tanácsadásnak. Jól jön a „jogász a háznál”... Dr. Sándor Gyula megkoc­káztatta azt a véleményét, he­lyes lenne, ha évente hasonló rendezvényre kerülne sor. Mert hova mehetett volna az ügyfél? Az említett tíz eset­ből többüknek Balassagyar­matra, Salgótarjánba kellett volna utazniok. Mégpedig ami­kor a hivatalokban ügyfélfo­gadás van. Ott is különféle osztályokra küldenék őket, at­tól függően, milyen ügyben „kereskednek”. Itt pedig? Egymástól lát­szólag távoleső kérdésekre is megnyugtató választ kaphat­tak a kérdezők. » Ad tapasztalatokat a szak­embernek is az itt töltött nap. A gyakorlatban ismerik meg, milyen problémák foglalkoz­tatják leginkább az állampol­gárokat, hol kell a jogpropa­gandában előbbre lépni. Akárhogyan nézzük, ez mindkét oldalon eredmény. * A Rétságon megtartott si­keres jogi tanácsadást még több követi. Szerdán, Szécsényben, szep­tember húszadikán Pásztón, huszonhetedikén Salgótarján­ban és Balassagyarmaton fo­gadják a jogászok az érdek­lődőket. __ e. cs. N ÓGRÁD - 1973. szeptember 12., kedd Antal András Szécsényből jár naponta Romhányba. A közel kétórás autózás, a napi száz kilométer sok energiáját szülők, egyformán elismeréssel veszi el. Amíg fogja a volánt, említik ha ez kerül szóba. Antal András: „Bejártak a nógrádi községeket” Megjelent a Magyar Hét Hírünk cs wilagbciBi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents