Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

Hogyan nő az agancs ? Barkas őzagancs Mindenki gyönyörködik a természetben vagy állatkert­ben az állatok csodálatos fej- díszében, az agancsban. Mi magyarok különösen büszkék vagyunk híres szarvas- és őz- ágancsainkr«, dámlapátjaink- ra, hiszen közismert, hogy a világrekorder őz- és dám- agancsok hazánkból kerültek ki. Az agancs növekedése, fej­lődése genetikailag meghatá­rozott éves ritmus szerint tör­ténik. Az agancsfejlődés el­ső szaka a növekedés perió­dusa. Ekkor a lágy szövetből felépülő agancsot egy speciá­lis szőrös bőr, a barka bo­rítja. Az agancsfejlődés alatt ebben sűrű ideg- és érháló­zat fejlődik, ami a növekvő agancs beidegzését és táplá­lását szolgálja. Az ásványi sók lerakódása idején a vér­erek valósággal eldugulnak, ennek következtében megszű­nik az agancs anyag- és ener­giaellátása, ami a barka elha­lásához vezet. Ezzel pár­huzamosan változás jelentke­zik az állat viselkedésében: agresszívvé válik és különö­sen a fiatal sudár fák látvá­nya speciális viselkedési for­mát vált ki belőle: új, de el­halt bőrrel fedett agancsát dühödten tisztítani kezdi. A ^tisztítási viselkedés” több­ször megismétlődik, majd fo­kozatosan átmegy egy erőfi­togtató magatartásba, ami már a szexuális viselkedés előzmé­nyének tekinthető. A szaporodási időszakra az agancs kemény, a fajra jel­lemző formájú elhalt csont­szövet. A harmadik stádium a szaporodási időszak után kez­dődik, az agancs kezdete, a rózsatő újraéled. Ezután már csak az agancs leválása kö­vetkezik be, amely függ a szaporodási időszaktól. Az agancsnélküliség azonban nem tart sokáig. A friss sebet heg­szövet fedi be, az ebből ki­alakult csonthártya pedig gyors szaporodásával kiala­kítja a folyton osztódó sejtek­ből álló agancscsúcsot. Az újabb kutatások derítet­tek fényt arra, hogy az agancs újrafejlődéséhez, regeneráció­jához a rózsa tő-csonthártya bizonyos területének a jelenlé­te szükséges: ha ezeket mű­téti úton eltávolítják, akkor nem fejlődik ki agancs. Ha azonban a rózsatövet átültetik, a test legkülönbözőbb helyein sikerül agancsfejlődést elő­idézni. Az állatvilágban egyébként szinte egyedülálló az a növe­kedési sebesség, amit a szarvasfélék produkálnak: egyes szarvasok agancsának a hossza naponta 27 millimétert nő, így 120 nap alatt elérhe­tik a 15 kilogrammot is, amint ezt a vadbiológiai vizs­gálatok pontosan megállapítot­ták. A spanyolok spanyolul beszélnek f Spanyolországban azt a nyelvet, amelyen az ország túlnyomó többsége beszél — kasztíliainak nevezik, és nem spanyolnak. Most a Királyi Nyelvészeti 'Akadémia elnöke felszólította az ország lakosságát, hogy ne­vezzék nevén nyelvüket, vagy­is spanyolnak és felszólította a Cortest, a parlamentet, hogy az alkotmányba is vegye be azt a megállapítást, hogy a spanyolok spanyol nyelven be­szélnek. Kasztília az ország középső része. Valamikor ennek az országrésznek az uralkodói egyesítették jogaruk alatt a félsziget ma Spanyolországnak nevezett részét, kiterjesztve rájuk a maguk nyelvjárását, a kasztjait. £e mindig bosz­szantotta a többi taromány la­kóit „Nem láttam még például német—kasztíliai, vagy angol —kasztíliai szótárat — mond­ta most Damaso Alonso, az akadémia elnöke —, ellenben láttam német—spanyolt és an­gol—spanyolt!” Ha a Cortes elfogadja az alkotmányban ennek a résznek a megváltoztatását, el fog tö­rölni egy keserű emléket. Már csak azért is szüksé­gesnek tartják ezt a válto­zást, mert egész Latin-Ameri- kában spanyolnak nevezik azt a nyelvet, amelyen beszélnek, s amelyet Spanyolországból vittek át a hódítók — ugyan­akkor magában az egykori „anyaországban” állítólag „kasztíliaiul” beszéltek . . , Tudomány — technika A tiszta vizekért A felszíni vizek elszennye­ződése új fejezetet nyitott szá­mos tudományág történetében. A szennyvíztisztítás mint új, alkalmazott tudomány egyre jelentősebb lett Az ipar és a mezőgazdaság, a közművesített várostelepülések rohamos fej­lődése rákényszerítette a mér­nököket, higiénikusokat, hidro- biológusokat, vegyészeket, hogy feltárják a szennyvíztisztítás lehetőségeinek legkülönbözőbb módszereit. A vízfolyások öntisztító ké­pességének felhasználása a szennyvizek biológiai tisztítá­sában csak addig a határig terjedhet, amíg a befolyó szennyvizek mennyisége és mi­nősége összhangban van a víz élővilágának elbontó, illetve az elbontott szerves anyagokat raktározó képességével. Ha ez nem biztosítható, kimerül a vízfolyás öntisztító képessége. Ennek az állapotnak azonban nem szabad bekövetkeznie a vízfolyásban, mert egyrészt el­pusztítja annak hasznos halál­lományát, másrészt ebben az esetben, ha ivó-, vagy ipari - víz-kivételre kerül sor, nagy­mértékben megnövekszik a vízfolyásból vett víz tisztítá­si költsége, a szennyvízzé ala­kult vízfolyás azonban máraz emberi életre is veszélyessé válik. 1 A szennyvizek biológiai tisz­títását tehát más módon kell megoldani, ha a szennyvizeket befogadó vízfolyás nem bír már el több szennyvízterhe­lést. Biológiai szennyvíztisztí­tó berendezéseket kell építe­ni, de ezek működésének egyik előfeltétele, hogy a tisztítás­ra kerülő szennyvizekhez ne kerüljenek olyan szennyvizek, amelyek a berendezés műkö­dését biztosító élővilágot el­pusztítják. A biológiai csepeg­tető testekben történt bioló­giai szennyvíztisztítás lénye­ge, hogy a különböző rend­szerű ülepítőberendezésekben jól ülepített szennyvizet minél nagyobb felületre osszák szét, minél több levegővel érint­kezzék a szennyvíz. A benne oldott szerves anyagokat a nagy testfelületeken kialakult baktériumhártyák baktérium­tömegei felfalják, átalakítják és a vízből kivonják. Gyógyító lovaglás A lovaglás látványa sok embert gönyörködtet. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a ló mozgásritmusának átvételéhez szükséges helyes testtartás nemcsak a rhozgás- ban résztvevő izomcsoportokat és a gerincoszlop izomzatút erősíti, hanem egyes mozgás- szervi megbetegedéseknél gyógy terápiaként is alkalmaz­ható. Külföldön nem ismeret­len a gyógylovaglás. Fridrich Hoffmann, a hallei egyetem professzora már 1719-ben íel­Eiemi tudnivalók az autóvásárlásról r Az autótulajdonosoknak sok okuk lehet arra, hogy eladják használt kocsijukat Azonban mind az eladóknak, mind pe­dig a használt kocsik vásár­lóinak bizonyos ismeretekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy meg tudják állapítani az ilyen járművek ez idő sze­rinti értékét. Ezzel kapcsola­tos ismereteket nyújt az NDK közlekedésügyi minisztériuma által kiadott tájékoztató. Ez a kiadvány segítséget nyújt azoknak, akik nem rendel­keznek megfelelő szakismere­tekkel, hogy vajon a hasz­nált kocsiért kért ár jogos-e, vagy nem. A jármű új értékéből ki­indulva, a következő szem­pontokat kell figyelembe ven­ni az értékvizsgálatkor: a ki­lométeróra állása, a gyártási év, a futómű, az erőátviteli részek, a motor, a karosszé­ria, a fényezés és a gumiab­roncsok állapota. Az alváz­komplexummal kapcsolatban a következőkre keli ügyelni: a motor mellékzörej nélküli já­rása valamennyi fordulat­számban, továbbá a motor, a sebességváltó és a differen­ciálmű olajszintje; a hűtő és az üzemanyagrendszer, vala­mint a fékberendezés tömített­sége, kerékcsapágyjáték, a kerékfelfüggesztés, a kormány és a hajtótengely megfelelő állapota, valamint a rugók és a lengéscsiilapítók jó műkö­dése. A használtkocsi-vásár- láskor szintén nagy figyelmet kell fordítani az elektromos berendezésre — az akkumu­látorra, az indítórendszerre, dinamóra és a lámpákra. Igen hasznos, ha az autók­hoz nem értő laikus bizonyos ismeretekre tesz szert a gép­kocsi kerékabroncsát illetően. Jól meg kell nézni a kocsi karrosszériáját is, hogy mi­lyen állapotban van, mivel felületes vizsgálat esetén a laikus gépkocsivásárlónak nem tűnnek fel a tipikusan gyenge pontok a karosszérián. A kor­rózió leginkább a küszöböket, az ajtó alsó szegélyeit és a le­mezillesztéseket kezdi ki. így például a díszléc alatti része­ket. A tapasztalatlan hasz- náltkocsi-vásárlók ilyen isme­retekkel általában nem ren­delkeznek. Ezért azt ajánljuk nekik, hogy a kiválasztott ko­csi megvizsgálására vigyenek magukkal szakembert és kér­jék ki véleményét megvásár­landó kocsijukat illetően. ismerte a sport jótékony ha­tását, ennek ellenére csak 1950-től kezdenek foglalkozni a lovaglásterápiával. Európá­ban Anglia, Norvégia, Dánia és az NSZK járt az élen. 1958-ban a hallei egyetemi klinika rehabilitációs osztá­lyán is megindult az első kí­sérlet. Különösen féloldali bé­nulásnál, kézen és lábon mu­tatkozó akaratlan mozgások esetében alkalmazták eredmé­nyesen ezt a szokatlan gyógy­módot. Orvosok, gyógytorná­szok és gyógylovagoltatók együttesen dolgozták ki a gya­korlatokat, messzemenően ki­aknázva azt a tényt, hogy a gyógylovaglás élménye és az elért teljesítmény az egyéb kezelések okozta lélektani gát­lásokat is feloldja. A bázeli orthopédiai klinika főorvosa egy helyi iskolában végzett egyéves kísérlete során várakozáson felüli javulást ért el született és szerzett agyközponti zavarokkal küszködő 12 —15 éves gyermekeknél. Egyensúlyérzetük erősödött, mozgásuk összehangoltabbá vált, s ezzel együtt lélektani gátlásaik is csökkentek. Hazánkban sem ismeretlen ez a módszer, hiszen Miskol­con már 1970-ben megpróbál­koztak a gyermekparalízist követő izomsorvadás utókeze­lését gyógylovaglással kiegé­szíteni. Debrecenben elsősor­ban a gerincferdüléses elvál­tozások gyógyításában értek el jelentős eredményeket. Ter­mészetesen a gyógylovagolta- táshoz szelíd, félvérű lovak és pónilovak alkalmazhatók csak. ÖREG FA Ölasz botanikusok az Etna lejtőjén 550 méter magasság­ban felfedezték a világ valószí­nűleg egyik legrégibb fáját, egy gesztenyefát, amelyet régi Kró­nikák a „száz ló fájának” ne­veznek. A fa főtörzsét már régebben villámcsapás pusztí­totta el, de a 64,2 méter Ke­rületű fatönkből három új ha­talmas törzs nőtt ki, amelyek­nek lombteteje 100 méternél nagyobb átmérőjű óriás er­nyőt képez. A tönkön 4 méter hosszú gyalogösvény vezet ke­resztül. Mivel a fa erősen Kor­hadt, kora az évgyűrűkből nem állapítható meg. A bota­nikusok a fa kerülete alapján korát mintegy 3600—4000 évre becsülik. A „száz ló fája” megnevezés a középkorból származik. A hagyomány szerint II. Johanna nápolyi királynőt egykor egy utazás alkalmával zivatar lep­te meg, és az uralkodónő 100 lovagból álló kíséretével együtt a fa védő teteje alatt talált menedéket. Biztonságos ventillátor Egy japán gyár olyan ven­tillátorcsaládot fejlesztett ki és hozott piacra, amely az élénk, mindenre kíváncsi gyer­mekek, továbbá az állatok, el­sősorban a kutyák számára is teljesen veszélytelen. A biz­tonságot a ventillátort körül­vevő drótketrec adja. Ez lát­szólag nem különbözik a szo­kásostól, de elektromos kap­csolóval van. összeépítve. A drótkarika legkisebb érintése is működésbe hozza a kapcso­lót, amely azonnal megállítja a ventillátort. Három másod­perc múlva —, ha a drótket­recet közben nem érintik meg — a ventillátor újra megin­dul. Az új ventillátorsorozat­nak más előnye is van. Spe­ciális műanyag lapátja zajta­lan járású és kétszer annyi levegőt szállít, mint a hasonló méretű, szokásos kivitelű la­pátok. A kutatás objektuma „Volgái Bulgária” a villám Szovjet régészek mintegy 4000 kilométeres kutatóút so­rán feltárták az eddig még is­meretlen Volgái Bulgáriát al­kotó városokat. A X. században mintegy 150 kisebb-nagyobb város al­kotta ezt az ősi államot A vá­rosok némelyikét igen komoly erődítmény övezte. Az erődít­mény két védelmi vonalból állott. A külső vonalban vi- zesárokcáapdák voltak, míg a belső védelmi vonalat kü­lönböző labirintus rendszerű falak alkották. így az ellen­ség, ha át is jutott az árok- rendszeren, általában eltévedt a labirintusban, ahol azután a védők könnyűszerrel végezhet­tek vele. Némely településnek a nevét is sikerült megállapítani a ku­tatóknak. így a történelmi térképre rávezették Bulgari, Buljari, Szuvari, Dzsuketan, Kasana és más városok neveit. Olaj — bányából Kőolajlelőhelyek bányamű­velésű kitermelési módszert dolgoztak ki Bakuban. Ismere­tes, hogy az olaj hatalmas nyomás alatt fekszik a hordo­zórétegben, ahonnan a nyo­más hatására tör fel a' kútból. Idővel azonban a nyomás csökken, és azt mesterséges úton, levegő lepréselésével kell szinten tartani. Végül is elérkezik a pillanat, amikor már ez sem segít, ilyenkor a kutat leszerelik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az olajmező teljesen kimerült, de a jelenleg alkal­mazott módszerek csak a kész­letek 30—50 százalékának Ki­termelését teszik lehetővé. Ilyenkor jelent segítséget a bányaművelésű eljárás, amely gyakorlatilag nullára csökkent túlnyomás mellett is módot ad a kitermelésre. Az olajbánya alig különbö­zik a közönséges szénbányától (egy széles kút, amelynek al­jától vízszintes „folyosó” hú­zódik.) A szénbányában azon­ban a „folyosót” magában a kitermelendő rétegben vágják ki, míg az olajbányában ezt meddő kőzetben teszik. A „fo­lyosóig” felülről több, útköz­ben olajat tartalmazó rétege­ket metsző kutat fúrnak, és a2 olaj egyszerűen lefolyik a .fo­lyosóba”, ahonnan kiszivaty- tyúzzák. Gyakorlatilag az egész folyamat ember részvé­tele nélkül zajlik, és az olaj­mező kitermeltségi foka eléri a 80—90 százalékot. A bányaművelésű olajkiter­melés különösen ott sokat ígé­rő, ahol az olajhordozó rétegek egymás fölött helyezkednek el, mint például Azerbajd­zsánban is, ahol ilyen olajbá­nyát -hamarosan üzembe állí­tanak. Különféle energetikai objek­tumokon a villámcsapások he­lyének lefényképezésére ké­pes készüléket hoztak létre a Szovjetunióban. Mivel a ké­szülék a teljes terhelési Idő­szakban a helyszínen, önálló­an működik, kezelőre nincs szükség. Mindössze időnkénti ellenőrzést, és filmcserét igé­nyel. Ha a film elfogyott, a gép automatikusan kikapcsol, és jelt ad. A villámokról készült fény­képek alapján megállapítható a villámcsapás sújtotta távve­zeték-állomás, vagy antenna meghibásodásának konkrét helye, pontosabban tele­píthetők a villámhárítók, és vizsgálhatják a magasépületek villámveszélyeztetettségé­nek különleges vonásait is. A műszer kutatómunkában is használható, ha a villámkisü­lés mechanizmusával kapcsa, latos problémákról van szó. Jegesmedvék befogása A Wrangel-sziget az Északi­Jeges-tengerben a jegesmed­vék paradicsoma. Csupán a sziget csúcsán1 nemrég száz­harminc állatot számoltak meg. Ezt az egyebütt kipusz­tulóban levő állatot — föl­dünk egyik legnagyobb testű ragadozóját — a szovjet Kor­mány védetté nyilvánította. Csak tavasszal, amikor a nős­tény a fiókáival élelmiszer­keresésre indul, zavarják meg az állami állatbefogók a med­vék nyugalmát. Az anyamedve olykor magá­val viszi a kicsinyeit is több . , , . . . , kilométeres kirándulásaira, és Az NSZK-ban évente A rosszindulatú daganatok a zajló jégen megtanítja őket 140 000 haláleset írható a do- az NSZK-ban évente ugyancsak a halvadászatra. Ha egyedül hányzás számlájára. Az NSZK )40 000 ember halálát okoz- indul útra a bócsokategy hó­egészségügyi minisztériuma zák, éppen annyiét, mint a ba kapart’lyukban hagyja szerint a dohányosok várható dohányzás. Érdekes elgondol­átlagos életkora rövidebb a kodnunk, hogy ennek a Az állatbefogók lánctalpas nem dohányzókénál, és min- 140 000 menthetetlen rákbe- kétéltű járműveiken végigku- den elszívott cigaretta jó ne- tegnek a hiábavaló kezelésére tátják a végtelen hó- és jég- gyedórával rövidíti meg az mennyi pénzt és munkát al- sivatagot ilyen medveszállások életet. A dohány füstjében ed- doz a társadalom, míg a do- után. A magukra hagyott kís- dig hatszáznál több egészségre hányzás ugyanannyi áldozató- medvéket könnyűszerrel kie- ártalmas anyagot mutattak ki. ból nem csinál gondot magá- meük a lyukból. A kismed- A dohányfüst köbcentiméte- nak, pedig megfelelő felvilágo- vék egy-kettőre megszokják és renként 200—500 millió szilárd sítással, megelőzéssel mind- megszeretik a vadászokat, részecskét tartalmaz. Napi 20 nyájukat meg lehetne men- majd, gondozójukat valamelyik cigarettával számolva ez 20 év teni. állatkertben, vagy cirkuszban, alatt 6 kilogramm por lerakó­dását eredményezi az alsó lég- T T ~ : , - “ utakban. | NÖGRÁD - 1978. szeptember 10., vasárnap 11 Egy cigarelta: negyedóra az óléiból 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents