Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

Utószezon (?) — a népTavórnál (III.) A ,, húsibács Augusztus utolsó vasárnap­ján 200 ezerre becsülték a Balaton mellett az állandó vendégsereget, az egy napra kirándulók száma meghaladta a 150 ezret. Ismerve a szállo­dai helyzetet az üdülők és a kempingek „kapacitását”, nyilvánvaló, hogy a 200 ezer szállóvendégből igen sokan magánházaknál kaptak he­lyet. A házinéniknél, meg a házibácsiknál. hallotta hogy átmenetileg jó lesz ez az előszobarész, je­lezte: alku nincs. — Nézze fiatalúr! Aludt itt már nagyon sok finom úri­ember. Mind meg volt eléged­ve. Magának is jó lesz — mi Nagy harag, komoly sértő­dés lesz, de ebből a — pityó- kásán kikotyogott — borra- valócsalogatóból nem lehet enni. Éppen ekkor .tűnt fel a ház sarkán a két NDK-beli lány. Amint meglátták azasz­vel már kifelé megyünk a talon álló lábast, lóhalálában szezonból — száz forintért egy visszafordultak. Jó magam két napig élvez­hettem a „házibácsim” ven­dégszeretetét — a posta jóvol­tából. (Merthogy a táviratot szezonból’ csak felveszi, de nem kézbesí­ti, így a rokonoknál zárt ka­pu fogadott.) P. bátyám — rögtön arra kért, hogy így szólítsam — igencsak kedvel­heti a vendégeket, hiszen az utcán kapott el, mézes szava szinte csalt befelé a kertes házba. — Drága fiatalúr, minek kutyagolna a Siótour-hoz, fö­lösleges időpocsékolás. Nálam olyan helyet kap, hogy meg­emlegeti. éjszakára. Nagylelkű, igazán nagylel­kű- Mint másnap megtudom a magyaroktól — ők már „kasz- sz:t csináltak” — az elittebb szobákkal együtt kishíján napi kétezer forintot keres az öreg. Jutányos árakkal persze, merthogy „kifelé megyünk a Régebbi lakók, ismerős a menü. nekik már után Az asztal lerámolása jön a vendégkönyv- — Biztos, ami biztos, fene vigye azt a kis pénzt! Most mondja a szomszédasszony, ma talán ellenőrzés várható. De ^ csak a mai napot írjuk be! Jó lenne kicsit pihenni. Vé- Az összeg egy részét nem gigdőlök az ágyon, az első terheli adó sem. szenderből Singer hangja ver — Nézze, fiatalúr, maga feI- ott kattog az ablakom nagyon szimpatikus nekem, alatt, merthogy az öreg szabó, ellakhat nálam akár októberig a kuncsaft sem várhat. Ne- De kérhetnék én is valamit? kém meg altatódal — napi Itt van ez a vendégkönyv, be száz forintért- kell írni az adatokat, de haddjuk ezt- Ha jönnek az idegenforgalomtól, majd azt mondjuk, hogy aznap érkezett. A választ meg sem várja. Köszönöm... tudja, az a Egy jós veszett el az öreg­ben, igaza lett- Szó se róla, néhány forint is.. kellemesen berendezte a — Meg a többi néhány, ami verandát, még egy csicsás jön, mert P. bátyám érti a függönnyel is leválasztotta a módját. Este a felesége to­bejárattól. A selyempaplan huzata pedig makulátlan. Ma­radtam, hiszen alig néhány háznyira van a rokonoktól, akik bármelyik percben meg­érkezhetnek. vább maradt az étteremben mosogatni, s a házibácsi kis­sé sok konyakot ivott- Meg­eredt a nyelve, kitárulkozott. — Tudja, az a módszerem, azt lestem, hogy megkínálom a vendéget egy másik Ezen a napon két csapás is érte nagytiszteletű P. bátyá­mat. Tajtékozva rohant be. fél­rerántotta a spanyolfalam és már öntötte is a szidalmakat. — Megüt a guta! Itt van két svihák szerelő az utcá­ban, beszélnek, beszélnek hozzám. Feltartanak és nem veszem észre, hogy a vendég elmegy- Most jött be a vonat, de így bementek házhoz, nekem Késő délután volt, éreztem magam, mint szállodában. A függöny úgy egy mö­ezzel-azzal. Érteni kell a módját! Nem mondom, meg­térül nekem az a leves, vagy a káposztás tészta, mert min­dig adnak valamit. Még ru­hát vagy anyagot is, mert- gött először egy négytagú ro- hogy szabó vagyok- Csak egy- mán család startolt a szobá- re kell vigyázni; fizetés előtt gált tábla nélkül jába, őket követte egy magyar semmit sem fogadok el, mert adó Zimmer frei”, házaspár, ugyancsak két gye- a külföldiek le akarják vonni a bérből. Nekem meg ugye. a pénz a lényeg, azon felül kell kiudvarolni valamit. Az utolsó ott töltött nap delén — még egyikünk sem tudta, hogy így lesz — hal­main felderíteni; a tyúkólak levest tett a kerti asztal ma­melletti másfélszer kétméte- szatos, talán hónapos lábas* res sufniban. A távozó ven- nyomokat mutogató terítőjé- dégek után összegyűjtött egy- re. Megcsapta orromat az millió üveg fölött; két huzat alapanyag, az állott hai éme- nélküli dunyhába csomagolva, lyítő illata, a tányér mellé Csak el ne lágyuljon a ked- tett kanállal pedig valamikor rjnt. vés olvasó az áldozatvállalá- zöldborsófőzeléket ehetett va­son! P- bátyám, amint meg- laki- Kelemen rekkel- Végül az NDK-beli lá­nyok érkeztek haza a strand­ró!. ketten a konyhába. Hogy hol lakott- a nyájas P. bátyám meg a kedves felesé­ge? Mint másnap volt alkal­meg itt van a magyar család cókmókja összepakolva, ma utaznak. Ott is vendéget várnak, min­den házban vendéget várnak. Siófok-üdülőtelepen alig van kerítés szépen írt vagy pin- „Szoba ki­A másik csapás alig fél óra múlva következik. Ezzel fo­gad. amikor visszatérek az ABC-ből: — Fiatalúr! Sajnos, itt volt a keresztapja- Azonnal pa­koljon össze és menjen át hozzá. Azt mondta. Látom rajta, nagyon sajnál. Szinte reszket értem. Ugyan a nevemet, a keresztnevemet sem jegyezte meg, soha ki nem mondta- Én voltam a száz fo­Gábor Sxóljon hozzá! Ugrál megyei Jogi esetek „Férjem feljelentett” (II.) s. A A gyámhatóság a láthatást a kérésnek megfelelően en­gedélyezte. Én a kislányomat semmiképpen nem engedem egyedül utazni. Inkább ne lássa az apját. A gyámható­ságtól ezért kértem, hogy a láthatás* jogát vonja el az olyan apától, aki még arra is képtelen, hogy eljöjjön a gyermekéért. A volt férjem erre a gyám­hatóságnál feljelentett és megfenyegetett azzal is, hogy a bíróságnál pert indít, hogy a kislányunkat nála he­lyezzék el, mert én alkalmat­lan vagyok a nevelésére, hisz’ az apja ellen nevelem. Kétségbe vagyok esve. Elő­ször elérte, hogy ilyen lehe­tetlen helyzetbe hozott ben­nünket, hogy a 9 éves gyer­mek egyedül utazzon és most még el is veszik tőlem a gyermekem? B.-né. rétsági lakos esete: Kérjük olvasóinkat, hogy 20-ig a közölt esetekkel kap­volt férjem újból házas- levélben írják meg vélemé- csolatban. A helyes megoldá- ságot kötött és a lakóhelyünk- nyűket a Nógrád megyei Ta- sokat a N0GRÄD szeptember tői 40 kilométerre levő N. vá- nács VB szervezési és jogi 29. és 30-i számában rosba költözött. A gyámható- osztályára, 1978. szeptember jük. ságtól arra hivatkozva, hogy ---------------------------------------------­t ávol lakik és nincs lehetősé­ge arra, hogy 9 éves kislá­nyunkat rendszeresen láto­gassa, kérte, hogv évente egy­szer biztosítsak hosszabb időre (1 hónapra) a kislánnyal való találkozást. Még azt is kérte, hogy a gyermekünk maga utazzon hozzá, ő ugyan­is nem kíván velem talál­kozni. Nagybátonyban, a Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezetben is szocialista brigádok fogják össze a dolgozókat. Közöttük az egyik legeredményesebben dolgozó kollektíva az Ifjúság nevet viselő munkacsapat. Korábbi teljesítményeik alapján elnyerték a Legjobb szocialista brigád címet. Az Ifjúság brigád a hazai megrendeléseken túl exportszállítások­nak is eleget tesz. A csoport valamennyi tagjának két szakmája van, többen érettsé­givel. vagy szakközépiskolai végzettséggel dolgoznak a szövetkezetben. Képünkön: Kecs­kés Kálmán és Bíró Pál brigádtagok. —kj— Volán melleit, lanilvámu/al Egy autós portréja Csendes örömmel figyeli az úttest hátrafelé rohanó be­tonszalagját, miközben enge­delmesen simul tenyerébe a kormánykerék és cipőjének talpához tapadnak a gépkocsi pedáljai- Az 1200-as Zsiguli kormányszakadás, aminek következtében az árokban kö­töttünk ki. Az oldalára dőlő gépkocsi ripityára zúzta a visszapillantó tükröt, de sze­rencsére egyéb baj nem tör­tént. Sajnos, sokszor látni a féltem őt a forgalomtól, mert óvatos, körültekintő, nem duhajkodik. És nem azért, mondom, hogy dicsekedjek, de tőlem tanult... — Milyen az oktatás tema­motorja egyenletesen dorom- közutakon, olyan súlyos, gyak- tikája és, hogyan lehet meg­bol, a járgány falja a kilomé tereket. ran halálos szerencsétlensé­geket, amelyeket a figyelmet­- Harmadik éve 'haszná- nemtörődömség idéz elő. Ezek közül is a legborzal­masabbak a gyermektragédi­ák, az összezúzott apró tes­tek látványa.. • ezek legtöbb­jét a szülői felügyelet hiá­szerettetni egy kezdővel a ve­zetést? — Az első órákon bemutat­juk a kocsit. Megmagyarázzuk melyik szerkentyű, mire való. Ezután következik a tanpályás oktatás — tanpályánk nincs ugyan, ezért ruti nozunk a kempingnél —, és ha a tanu­ló már „érzi” a kocsit, akkor kivisszük egy kisebb forgal­lom és nagyon elégedett va­gyok vele. Tökéletesen üze­mel, alig akad javítanivaló rajta. Pedig 98 000 kilométer van már benne! — pillant ___ „ , , .... , , , , s zeretettel kocsijára, Lipták ”ya. * felnőttek felelotlensege Géza, az MHSZ gépjárműve- ’ zető-képző iskolájának ama- Autóval kényelmesen, ______ ______ „ . t őrök tanításával foglalkozó Sy°rsan el lehet jutni az or- mú útra-.. Majd egyre többet főállású gyakorlati oktatója. ®z^g bármely részébe. Merre és többet követelünk tőle. Ál- Húsz éve állították ki Lipták íúrt legutóbb? tálában harminc óra elegendő Géza nevére a ■ jogosítványt, — Debrecenben a virágkor- a gyakorlati tudnivalók elsa- aki az eltelt két évtized alatt neválon voltunk, de minden játítására, de akinek gyengéb­en« nnn i,:i—- vezetett hét végét kirándulással töl- ben megy, az vehet pótórákat, tünk, mert legalább olyan- ezt javasoljuk is neki. Légi kor együtt lehet a család. többször úgy var.: minél idő­— Van a feleségének jogo- sedb valaki, annál nehezebben sítványa? meSy a vezetés, de természe­— Több mint egy éve. •. és is J*'^lajLÍdí-í?lek* IFÁ-val én bizony odaengedem a vo- — az a Ián hoz, hadd vezessen, nem 600 000 kilométert baleset nélkül. — Egyszer azért előfordult, hogy összetörtem egy vissza­pillantó tükröt. •. Öt éve tör­tént Balassagyarmaton — ak- közöl- I kor még öttonnás I jártam az országot A kis kávéház zsúfolásig tele volt. Az én asztalomnál megürült két hely. Odalépett egy szálas termetű, fekete ha­jú, zord tekintetű legény — arcán lárvamosoly, mintha rá­fagyott volna. — Szabad? — kérdezte­Bólintottam. A zord tekinte­tű erre elment, s egy perc múlva egy lánnyal tért visz- sza. Az ifjú hölgy bájos volt; narancssárga szoknyája és fe­hér . blúza kiemelte arányos alakját. Amikor a zord tekin­tetű felállt, hogy megkeresse a pincémőt, éltem az alka­lommal és rámosolyogtam a lányra. — Maga gyönyörű! — erő­sítettem meg szóval azt, amit a szemem amúgy is kifeje­zett. A lány azonban megköze­líthetetlen volt. Azután visz- szatért a zord tekintetű. Két csésze kávét hozott a büfé­ből­— Ez az alak udvarolni próbált — közölte a lány, és rám mutatott. A zord tekintetű csodálkoz­va nézett rám. Aztán egyked­vűen megkérdezte: — A pofájába vágjak? — Ne siess — válaszolta a Bronislaw Wawrzynkíewicz: Ismerkedés csodás jelenség. szívódhat fel! Kényelmetlenül magam. — Micsoda Casanova, mit képzel az ilyen? — folytatta a sötét tekintetű. — Milyen gügye alak, ugye? — Én is így gondolom — helyeselt a lány, kávéját szürcsölgetve. — Nézd, mi­lyen vastag a nyaka! A zord tekintetű figyelme­sen szemügyre vett: — Úgysem rotváltatná a szakállát.Kü­lönben is, miért engednek be éreztem iyen madárijesztőt a kávé­házba?- .. — Manapság mindenkinek joga van ehhez. Egyenjogú­ság van — magyarázta a zord tekintetű. — Tudod, drá­gám, én őszintén szólva sajná­lom. Az embert meg kell ér­teni, te pedig azt akarod, hogy kihajítsák innen... Ekkor azonban észrevet­tárt. Ez alkalommal nekem van igazam.. • — Ne fecsegj mindenféle ] ostobaságot... — kezdte a zord tekintetű, de nem tudta befejezni. — Te undok, hitvány, nagy­képű fráter! Mit képzelsz? Azt hiszed egész életemben a te gondolataidat fogom szaj­kózni? Nem! Ebből elég! Azonnal takarodj innen, lát­ni sem akarlak! A lány hangosan beszélt Olyan hangosan, hogy min­den tekintet a mi asztalunkra szegeződött.. • A zord tekintetű dühösen felállt mindenki füle hallatára kijelentette, hogy soha életében nem találkozott még ilyen hisztériás terem­tem, hogy a lány nem hall- téssel, és kirohant az utcára. — Dehogy, a feje kicsi; le- gat rá. Egyre figyelmesebben rí róla, hogy ostoba ka normális. A nya­— A nyaka vastag — ellen­kezett a lány — a feje pedig normális. — Hogyhogy normális? — háborodott fel a zord tekin­tetű. — Nézd, csak meg, drá­nézett rám és ráncba vonta szépséges homlokát; nyilván töprengett valamin- — Tudod — mondta várat­lanul —, mégis nekem volt igazam; a nyaka vastag, a feje pedig normális. A lány nyugodtan itta a kávéját. Egy percre rám füg­gesztette tekintetét és mo­solygott. Ez a mosoly olyán jól állt neki... — Milyen szerencse, hogy megszabadultunk ettől a pi­masz alaktól, ugye? — kér­— De hát az előbb magad dezte majdnem gyengéd han­----- gon. — Anna va----— g át, hogy hívják? Fordította: Gellért György gám: ha levágatná a haját isdrágám hogy az ®>n. “ Anna vagyok, ma­ellenkezője igaz. ^ belőle! — Nem, nem ismertem el. — Lehet, hogy igazad van Te mindig be akarod beszél- — állott rá rövid gondolko- ni nekem azt, amit a fejed- dás után a lány. — Ha lebo- be veszel. De túllépted a ha-. Tavaly volt egy hetven­éves tanítványom, és a bácsi­nak első nekifutásra sikerült a KRESZ, a műszaki és gya­korlati vizsgája is. A tanuló sikeres szereplése számunkra erkölcsi elismerést jelent — Hogyan vezetnek a nők? — Kezdetben nehéz velük. Mert félnek, idegenkednek a gépkocsitól, a tőlük 300 mé­terre levő gyalogostól is meg­ijednek. -. De lassan — kü­lönösen a sikeres vizsga után — megjön az önbizalmuk, megnő a bátorságuk és leg­többjük ugyanúgy, sőt jobban vezet mint a férfiak. Mert aki egyszer elkezdett autózni, az előbb-utóbb beleszeret a ve­zetésbe. és többet nem tudía abbahagyni. •. Lipták Géza búcsúzik, ok­tatni indul. Soron következő tanítványa izgatottan törölge- ti tenyerét, majd görcsösen megkapaszkodik a kormány­kerékben. Szemérmes mo­sollyal próbálja megkülönböz-’ telni egymástól a bal és jobb lábát, valamint a hozzájuk rendelt pedálokat-.. Az okta­tókocsi hördül néhányat, és hatalmas döccenésekkel, szöcskézve nekilódul a mesz- szeségnek. Tőcsér Julianna ] NÓGRÁD = 1978. szeptember 8., péntek _ 5

Next

/
Thumbnails
Contents