Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

v.*ág proletárjai, egyesüljetek! ^ vGÓtí-M ■­M EGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 210. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. SZEPTEMBER 6., SZERDA Külszíni bányaüzemek részére nyű szállítóberendezéseket a ban. Korábban már küldtek szállítószalagokat az NDK-ba. jesítése után most 2000 mm-es lyik', melyből két darabot szc el. Az év végéig további két országba. készítenek nagy teljesítmé- salgótarjáni bányagépgyár- négy darab 1600 mm széles A megrendelés sikeres tel- szállítószalag gyártása fo- ptember közepéig készítenek darabot juttatnak cl a baráti — kj — Magyar személyiségek vietnami kitüntetése Nguyen Phu Soai, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, ked­den belsőséges ünnepségen nyújtotta át — a magyar és a vietnami nép kapcsolatai­nak elmélyítésében szerzett érdemekért — a Magyar Szo­lidaritási Bizottságnak és az Országos Béketanácsnak ado­mányozott „Barátság Érdem­rendet”. Ugyanebben a magas ki­tüntetésben részesült a két nép közötti barátság és szo­lidaritás ápolásában és fej­lesztésében kifejtett szemé­lyes tevékenységéért Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitká­ra, valamint — postumus — dr. Sik Endre, az Országos Bé­ketanács nemzetközi Lenin- békedíjas elnöke. A kitüntetettek nevében Kál­lai Gyula mondott köszönetét, a magyar nép további szoli­daritásáról és támogatásáról biztosítva a testvéri szocia­lista vietnami népet. Tőkésexport a romhányi üzemekből Ä népgazdaság egyensúlyi helyzetének biztosításában meghatározó szerepe van an­nak, hogy megyénk üzemei­ben előállított termékekből milyen arányt képvisel az a rész, amelyet a tőkéspiacokon tudunk értékesíteni. A romhá­nyi üzemek e tekintetben med­dig jutottak? Minden tőkéspiacon A Váci Híradástechnikai Gyár romhányi telepe erre az esztendőre 480 ezer dollár ér­tékű exportot tervezett, ami az ez évi 115 milliós tervből 20 milliót képvisel. Az idei vállalás 60 ezer dollárral kevesebb, mivel egy nyugatnémet cég már a múlt év végén jelezte, hogy 1978-ban a korábbinál kevesebb trafóra' lesz szüksége. Nem a termék minősége, hanem a piaci ér­tékesítési gondok miatt- Ennek ellenére az első fél évben az időarányos részt, a 242 ezer 500 dollárt sikerült teljesíteni. A második félévi rész telje­sítésénél bizonyos kérdőjelek vannak. Ugyanis az említett termékből az esedékes mennyiségnek csak kis részét kéri a nyugatnémet megren­delő. A telep vezetősége, a válla­lati központ segítségével úgy döntött, hogy a kieső trafók helyett higanygőzfojtókból exportál többet az eredetileg tervezettnél. Ennek érdeké­ben sokirányú piackutatás kezdődött. Mivel a tőkés megrendelő Ilyen kellemetlen helyzetbe hozta a vállalatot, a gyár ve­zetői jövőre az Egyesült Izzó­val kooperálva kívánják a tőkésexportot lebonyolítani, legalább az idei szinten. Ez­ért olyan új konstrukciójú hi- ganygőzfojtók gyártását kezdik meg, amelyről a tőkésorszá­gokban, minden tekintetben mértékadó és elismert Faudia minősítő intézet a következő­ket állapította meg: Nagy meglepetés érte a Grá­nit-, Kőedény- és Csiszoló­koronggyár romhányi Wi- denta gyáregységét június vé­gén, amikor a tőlük vásárló belga cég jelezte, hogy a ki­küldött 1 millió 200 ezer darab különböző méretű csiszolóko­rong nem felel meg a kívá­nalmaknak. A kiküldött meny- nyiséget átvizsgálva a vállalat vezetői megállapították, hogy csupán 20 százaléka az a mennyiség, amit vissza kell szállítani és kijavítva újra a megrendelőnek visszaküldeni. Ami jó volt, már nem jó Egyébként a kiküldött áru a magyar és a nemzetközi szabványoknak megfelel. An­nak idején így szólt az egyez­ség is- Június végén a vevő kijelentette, hogy ő az ame­rikai szabványokhoz ragaszko­dik, mivel oda szállítja az innen megrendelt árut. Kéthónapi fáradságos munka után a gyáregység mű­szaki szakemberei olyan fél­automata gépet hoztak létre, amelynek segítségével az igen- magas követelményt tel-" jesíteni tudják. Így hát nem lesz akadálya a második fél évben az újabb egymillió ex­portképes korong gyártásá­nak. Egyébként az éves terme­lési érték húsz százalékát je­lenti a tőkésexport. Epy vevővel A Romhányi Építési Kerá­miagyár eredetileg 480 ezer dollár tőkésexportot tervezett erre az esztendőre, ami 100 ezer négyzetméter csempé­nek felel meg, az évi termelés egyheted részét alkotja. Idő­közben a belföldi ellátás ja­vítása céljából 250 ezer dol­lárra mérsékelték a tőkés­export követelményeit­A kivitelt lebonyolító Fer- runion Külkereskedelmi Vál­lalat az említett mennyiséget egy osztrák cégnek akarta el­adni, amely kizárólagos jogot kívánt szerezni e termék áru­sítására egész Ausztriában. Mivel ezt nem kapta meg, ezért az általa megrendelt termelés időarányos részét sem kérte a gyártól. Emiatt az első fél évben csak 46 ezer 700 dollár értékű árut küldtek Ausztriába. Július­ban és augusztusban újabb 20 ezer dollár értékben került romhányi csempe az osztrák piacra Mivel az osztrák megrende­lő áprilistól kezdve nem je­lentkezett igényével, ezért a gyár vezetősége a külkereske­delmi vállalattal közösen erő­teljes piackutatásba kezdett. Ennek eredményeként egy próbaszállítmányt küldtek Dániába, ami ötezer dollár bevételt jeleni. Több tőkés- országban újabb érdeklődé­sek tapasztalhatók, de, hogy mikor lesz ebből konkrét üz­let. ma még nem tudni. Egy tanulság azonban van: nem tanácsos egy vevőre építeni az éves tőkésexportot­Lázár György Mongóliában Látogatás Szonginóban és Darhan Árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Izsák Erika, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, mongóliai hi­vatalos, baráti látogatásának harmadik napján, kedden dél­előtt az Ulánbátortól mintegy húsz kilométerre levő Szon- ginói Biokombinátba látoga­tott el. A látogatásra D. Gom- bozsav, a MNFP KB titkára és Cs. Szűrén miniszterelnök­helyettes kísérte el­Az üzem bejáratánál Dem- berel mezőgazdasági minisz­terhelyettes, valamint a kom­binát magyar és mongol ve­zetői, dolgozói üdvözölték a magas rangú magyar vendéget, akit dr. Sz. Szodnomdzs igaz­gató tájékoztatott a kombinát tevékenységéről. Az ázsiai vi­szonylatban is kiemelkedő je­lentőségű létesítmény magyar anyagi-műszaki segítséggel épült fel és 1974 óta műkö­dik. Szerepe szinte felbecsül­hetetlen a Mongólia legfon­tosabb nemzeti vagyonának számító, csaknem 25 milliós állatállomány megóvása és fej­lesztése szempontjából. Lázár György megtekintette a biokombinát több üzemét és személyesen is meggyőződhe­tett arról, hogy a biokombi nátban eredményesen alkal­mazzák a különböző bonyo­lult, korszerű gyártási techno­lógiákat- Ebben része van a jelenleg is ott dolgozó 68 magyar szakembernek, akik szaktanácsadást nyújtanak és segítik a mongol műszakia­kat, szakmunkásokat a tech­nológiai folyamatok elsajátí­tásában. Emellett a magyar és mongol szakemberek közös tu­dományos munkát is végez­nek új termékek bevezetése, illetve a jelenlegiek korszerű­sítése céljából. Mindez jelen­tős a magyar állatgyógyászat számára is, mivel Magyaror­szág több oltóanyagot már ma is Mongóliából szerez be. ■* Kedden délután írta alá Tordal Jenő magyar és D. Cerenszanzsa mongol kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes az 1979. évi magyar— mongol árucsere-forgalomról szóló jegyzőkönyvet. Esze­rint a két ország kereskedel­mi forgalma jövőre megha­ladja majd az ideit és na­gyobb lesz annál is, amennyit az 1976—1980. évi államközi egyezmény 1979-re eredetileg előirányzott. A Mongol Népköztársaságból főként bőrruházati cikkek, különféle gyapjúáruk és pré­mek érkeznek, valamint egye­bek között a szón ginói kom­binátban készült úgynevezett biopreparátumok, amelyeket a Phylaxiában dolgoznak majd fel az állategészségügy részére. A magyar exportlista jelentős tételei az ipari üze­mekben, öntözőtelepeken és a geológiai kutatásoknál szükséges gépek és azok al­katrészei. Magyarország ezen kívül gyógyszereket, valamint különböző ruházati és mű­szaki fogyasztási cikkeket szállít­A magyar—mongol kor­mányfői tárgyalások során mindkét fél kifejezte érde­keltségét és készségét, hogy továbbfejlesszék gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­lataikat. Ezért a magyar fél kiegészítő hitelt ajánlott fel. Az erre vonatkozó megállapo­dást Lázár György és Zsam­bin Batmönh kedden délután írta alá. Lázár György délután meg­tekintette az ulánbátori kép­zőművészeti múzeumot, amelynek gazdag gyűjtemé­nye a kőkorszaki sziklarajzok­tól a mai modern szobrokig és festményekig öleli fel Mongólia területének és népé­nek művészetét. Ezután ünnepélyes ese­ményre került sor: átadták Lázár Györgynek a Szuhe Ba­tor Érdemrendet, a nagy népi hurál épületének dísztermé­ben Sz- Zsalanazsav, a nagy népi hurál elnökségének el­nökhelyettese, az MNFP KB titkára nyújtotta át a magyar kormányfőnek a legmagasabb mongol állami kitüntetést. Lázár György kedden a ké­ső esti órákban, különvonat- tál Darhan városba utazott. Lezárult a közös űrkísérletek első szakasza Az űrállomás fedélzeti be­rendezéseinek ellenőrzésé vei, orvosbiológiai kísérletekkel és feljegyzéseik rendezésével töltik 8-1. napjukat a világűr­ben a Szaljut—6 állandó sze­mélyzetének tagjai. Koval- jonok és Ivancsenkov, akik a Szojuz—29 vasárnapi visz- szatérése miatt hétfőn kapták meg heti pihenőnapjukat, fo­kozatosan ismét visszazökken­nek a régi kerékvágásba­Bikovszkij és Jähn, akik hétfőn, Bajkonúrban nemzet­közi sajtókonferencián szá­moltak be élményeikről, kifo­gástalan egészségi állapotuk­ra való tekintettel, engedélyt kaptak, hogy hozzálássanak űrbeszámolójuk elkészítésé­hez­Georgij Beregovoj altábor­nagy, a Jurij Gagarin-kikép- zőközpont vezetője, a Szov­jetunió kétszeres hőse, a Pravda keddi számában kö­zölt cikkében megállapítja, hogy a Csillagváros az űrha­jósok felkészítésének nemzet­közi központjává vált. A ki­képzőközpontban, mint isme­retes. konkrét és rendkívül összetett feladatokat hajtanak végre az űrhajósjelöltek, „örvendetes, hogy ezeket egy­re inkább a többi szocialista országgal való testvéri együtt­működésben végezzük” — állapítja meg Beregovoj, em­lékeztetve arra, hogy a cseh­szlovák, lengyel és NDK-be- li űrhajósok útjával lezárult a közös űrkísérletek első sza­kasza. A szovjet űrhajósok felké­szítésének időtartama megkö­zelítőleg két év és a szocia­lista országoknak Csillagvá­rosban készülő űrhajóskntatói is hozzávetőlegesen ennyi időt fordítanak a felkészülésre. A nem orosz anyanyelvű űrha­jósjelölteknek természetesen még egy feladattal is meg kell birkózíniuk: le kell küz­deniük a nyelvi akadályokat. Elsősorban a szakmai nyelv tökéletes elsajátításáról van szó, mert a világűrben min­dén „félrehallásnak” helyre­hozhatatlan következménye lehet. ★ *«-4­Főként az orvosi vizsgála­tok töltötték ki Valerij Bi­kovszkij és Sigmund Jähn napját a Bajkonúri űrrepülő- téren: a nemzetközi űrexpe­díció két tagja rendkívül ala­pos vizsgálaton esett át. Az orvosok egyöntetű véleménye: a világűrben eltöltött egy hét semmiféle problémát nem okozott számukra. Bikovszkij, aki már harmadízben járt az űrben, könnyebben alkalmaz­kodott az újabb változáshoz, mint az NDK első űrhajósa, Jähn még jobban érzi a súly­talanság után az izomfáradt­ságot, hétfőn és kedden időről időre elfáradt, főleg a fizikai erőkifejtésnél. Az orvosi vizs­gálatok során ugyanis ilyen gyakorlatokat is el kell vé­gezniük. (MTI) ŰJ ÉS MEGtJULÓ ÉTTERMEK Régi mondás, hogy a fogadó van a vendégért, és nem for­dítva. A vendéglátás csak ak­kor teljesítheti sikerrel fel­adatát, ha megfelelő körül­ményeket tud nyújtani a be­térőnek, kedvére való fogáso­kat tálal fel, aminek többek között záloga az is, hogy jó technikai felkészültség le­gyen a konyhán. Ezek nélkül a legkifogástalanabb kiszol­gálás sem sokat ér. A Nógrád megyei Vendéglá­tó Vállalat ennek a gondo­latnak a jegyében folyama­tosan jelentős befektetéssel ja­vítja szolgáltatásának szín­vonalát. Az idén kezdődik többek között Eresztvényben a Napsugár étterem rekonst­A korszerű vendéglátásért rukciója. Több mint egymil­lió forintos költséggel fedett teraszt és — nagyon régi és jogos kívánságot kielégítve — szociális helyiségeket alakíta­nak ki. Bővítik a konyha- technikát, gáz- és elektromos fűtésre térnek át. A rekonst­rukció után a jövő év máso­dik felében szeretnék meg­nyitni az újjávarázsolt, köz­kedvelt, turisták által látoga­tott éttermet. Ugyancsak még az idén kezdik az átépítést Kistere- nye-bányatelepen. Itt a ta­nácstól átvett épületet, mely­ben jelenleg nem a legjobb hírnek örvendő italbolt van, átalakítják. Félmilliós befek­tetéssel hoznak létre meleg­konyhás falatozót, rendezvé­nyek tartására is alkalmas különteremmel. t Szintén a jö­vő esztendő második fél évé­ben kívánják első vendégeiket fogadni az új létesítményben. Jövőre új egységet hoz lét­re a vállalat a megye nyu­gati felének egyre fejlődő ide­genforgalmi központjában, Bánkon. A több mint kétszáz négyzetméteres pavilonban a salgótarjáni ÉVI Üzletház­hoz hasonló szintű ételbárt szeretnének nyitni. Kétségkívül a vállalat leg­nagyobb beruházása az Ipoly Szálló mintegy hétmillió fo­rintos felújítása. Valamikor az év vége felé fognak hoz­zá a több mint félszáz esz­tendős épület átalakításához, a mai igényekhez történő ido- mításához. Központi fűtést szerelnek be, kicserélik a víz-, szenny- és villamosve­zetékeket, a szobák jelentős részéhez külön fürdőszobát csatolnak. Sor kerül recepció, hall és társalgó építésére is. Ezzel párhuzamosan egy ki­sebb befogadóképességű, úgy­nevezett snack-bár kap még helyet az épületben. Belsőleg korszerűsítik az éttermet is, konyháját pedig olajtüzelés­sel látják el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents