Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
Ülésezclt az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) nyeinkre épülnek, reálisan , számolnak adottságainkká!, adattervek összhangban áll- lehetőségeinkkel — összegeznak a KB határozatában fog- te a taggyűlések tapasztalaXaltakkal, eddigi eredmé- tait Géczi János. Megnégyszereződött a termelési érték A szóbeli kiegészítés következő részében a megye mezőgazdasága és élelmiszer, ipara fejlődésének tapasztalatairól és feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta jelentősek a változások. A mezőgazdasági üzemek megszilárdultak, dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődtek. Jellemző, hogy a mezőgazdasági termelés értéke Nógrád megyében az elmúlt 15 év alatt megnégyszereződött, s elérte a 4,2 milliárd forintot. Az élelmiszeripar termelése 1,5 milliárd forintra nőtt. Az eredmények értékét növeli, hogy a szántóterület és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eközben -csökkent. A sikerekhez hozzájárult a végbement koncentráció — 1961-ben még 156, az idén már csak 40 a mezőgazdasági üzemek száma —, a szakosodás, a gazdaságok együttműködése, a tudatos fejlesztés, a termelés • műszaki, technikai feltételeinek korszerűsödése. Mindezek, valamint a párt életszínvonal-politikájának következetes végrehajtása, az állam e célra nyújtott tetemes támogatása eredményezhette, hogy a mezőgazdaságban dolgozók élet. színvonala, jövedelme megyénkben is megközelítette a munkásokét. Az állami gazdaságokban elérte a 3262, a tsz-ekben a 3116 forintot. Növeli a megye mezőgazdaságának tekintélyét, hogy az eredmények az országosnál lényegesen mostohább körülmények között születtek. A termőterület 16,8 százalékán például a lejtésfok 17 százalék feletti, az erősen szabdalt terület 90 százalékán erózió pusztít, a talaj zöme rossz vízgazdálkodású, savanyú kémhatású, alacsony aranykorona-értékű. A termelőszövetkezetek több mint 60 százaléka a támogatott kategóriái ba tartozik. — Az elmúlt időszakban e tényezők figyelembevételével munkálkodtunk, figyelemmel arra- hogy népgazdaságunknak az itt megtermelt termékekre mind a belföldi, mind az exportigények kielégítéséhez szüksége van — emelte ki az előadó. Hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságának fejlődését hosszú távon is a kezdvezőtlen termőhelyi adottságok határozzák meg. Így, legfontosabb tennivalónk a helyi erőforrások és lehetőségek minél teljesebb kihasználása. Emellett indokolt az állami támogatások tartós igénybevétele. A megye adottságaiból kiindulva, döntő a föld védelme, az ésszerű földhasználat megvalósítása. A nagyüzemek eddig több mint 60 ezer hektáron végeztek meliorációs tevékenységet, 5900 hektár erdőt, 9000 hektár intenzív gyepet telepítettek. Csökkent a műveletlenül hagyott terület. Ennek ellenére nagy szükség van a termőföldek ésszerű hasznosítására, az üzemek közötti földcserékre, a földek termőképességeinek javítására, a jövő biztonságos termelésének megalapozása érdekében. Fokozni kell a műtrágya-felhasználást, hiszen az egy hektár termőterületre vetített megyei átlag mindössze 187 kilogramm, s az üzemek között is gyakori az indokolatlan szóródás. A fejlődés másik nagy tartaléka az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet. A főbb arányok a megye mezőgazda- sági üzemeiben kialakultak, de a vetésszerkezet finomítása, a népgazdasági igényekhez való rugalmas igazítása állandóan napirenden szereplő teendő. amelyhez hozzájárult az állam megkülönböztetett támogatása is. A mezőgazdasági üzemek halmozott termelési értéke 1961 óta 615 millióról 2,5 milliárd forintra nőtt. Jelentősen emelkedett a termelés gazdaságossága. Felhívta a figyelmet a gazdálkodás tartalékainak kihasználására, elsősorban a munkatermelékenységben meglevő, azonos adottságok melletti nagy különbségek mérséklésére, az üzem- és munkaszervezés tartalékai mozgósítására- az anyag- és energiatakarékosság javítására, az eszközgazdálkodás hatékonyabbá tételére. Learfontosabb az ember — A Központi Bizottság határozata is kiemeli, hogy a termelés legfontosabb tényezője az ember, aki képességével, felkészültségével, szór. galmával hasznosítja a termelési eszközöket a társadalom javára — folytatta Géczi János. Szólt az élet- és munka- körülmények javításának szükségességéről, a mezőgazdaságban dolgozók szakmai és politikai képzésének fontosságáról. A vezetők megnövekedett felelősségével kapcsolatban kiemelte a párt káderpolitikai határozatának következetes végrehajtását, a középszintű vezetés kérdésének átgondoltabb felülvizsgálatát. A szóbeli kiegészítés végén a megye mezőgazdaságát segítő intézmények, szervek, a gazdaságokban tevékenykedő párt-, KISZ- és szakszerve. zetek feladatairól beszélt. Rámutatott, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemei, ha a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználják, mozgósítják belső tartalékaikat, képesek a megnövekedett feladatokat teljesíteni. Or, RUlaröthy László a megye mezőgazdaságának Növekvő hozamok, gyarapodó állatállomány r A növénytermesztés szerkezete egyszerűsödött. Meghatározó a kalászosok, a burgonya, az olajosnövények, a cukorrépa és a takarmánynövények termesztése. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen emelkedtek a hozamok: a búza átlagtermése például megduplázódott, a burgonyáé megnégyszereződött. A. növénytermesztésben további szakosodásra, az adottságoknak megfelelő termelési rendszerek terjesztésére, a magasabb technológiai előírások szigorú betartására, a minőség javítására, a hozamok növelésére, és a köztük meglevő indokolatlan szóródások mérséklésére van szükség. Az állattenyésztés a növény- termesztéstől lassabban, ágazatonként eltérő ütemben fejlődött. A mezőgazdasági nagyüzemek sokáig nem tudták pótolni a kisgazdaságok állományának csökkenését. Az utóbbi években azonban jelentősen ■* emelkedett a szarvasmarha- és a juhlét- szám. Növekedtek a hozamok, biztonságosabbá vált a takarmányellátás, javult az állategészségügyi helyzet. Az adottságokból eredően továbbra is a szarvasmarha- és a juhágazatok fejlesztése a célszerű. Az V. ötéves tervben esedékes építési beruházások zöme e területen valósul meg. Hogy a tervciklus végére előirányzott férőhely rendelkezésre álljon, az állat- tenyésztést szolgáló beruházások előkészítésének és kivitelezésének gyorsítására van szükség. Emellett indokolt a tartástechnológia korszerűsítése, a takarmányozás, tenyésztés, állategészségügy körülményeinek javítása, a szakosodás újabb feltételeinek megteremtése, a fajlagos ho- zámok emelése és a minőség javítása. A megyei pártbizottság első titkára szólt a mezőgazdasági üapmek kiegészítő tevékenységéről is, amelynek eredményessége nagyban befolyásolja a gazdálkodást Tavaly az ágazat adta a tsz- ek nyereségének csaknem egyharmadát. Elsősorban az alaptevékenységen alapuló, a helyi építőanyagok hatékony kitermelését, az ipari üzemekkel való kooperációt szolgáló segéd- és melléküzem- ágak fejlesztése indokolt. Továbbra is fontos feladata a mezőgazdasági üzemeknek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítése. Az utóbbi évek intézkedései kedvező hatást váltottak ki a kistermelők körében. Tavaly például 800 millió forint értékű mezőgazda- sági terméket állítottak elő. A háztáji gazdaságok az eddiginél több segítséget várnak a nagyüzemektől, az ÁFÉSZ-ektől, a kereskedelmi vállalatoktól, a termelés és értékesítés biztonságának megteremtésében. — Az elmúlt 15 év alatt Nógrádban jelentős erőfeszítések történtek az élelmiszer- ipar, a feldolgozás, tárolás, raktározás, feltételeinek javítására. A városok és az iparvidék ellátását nagyban javította a sütőipar, a hús-, tej- feldolgozás fejlesztése. Ennek ellenére e területen ma is találhatók ellentmondások, ezért az V. és VI. ötéves tervekben újabb beruházásokra, rekonstrukciókra kerül sor az ellátás, a választék bővítéséért — szólt az élelmiszeripar helyzetéről Géczi János. A megyei pártbizottság első titkára a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatban kiemelte: örvendetes, hogy tervszerűbbé, tu- datosabbá vált, a tsz-ek, állami gazdaságok mind job-- ban igazolják a szocialista nagyüzemek fölényét. A jelenlegi tervciklus első két évében jelentősen' csökkent a veszteséges üzemek száma, A pártbizottsági ülésen felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottsága első titkára. Elöljáróban a megyei pártbizottság tagjainak, a megye kommunistáinak, Nógrád megye dolgozóinak tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, s külön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának személyes jókívánságait. Dr. Maróthy László elmondotta, hogy a KB március 15-i határozata óta eltelt fél év alatt az országos főhatóságok is megvitatták a határozatból adódó teendőket. A TOT például ajánlást, a SZÖVOSZ a zöldség- és gyümölcsforgalmazás biztonságát szolgáló irányelveket adott ki. A KB titkárságának kedvezőek a tapasztalatai a dokumentum fogadtatásáról. Az ország lakossága, de főként a mezőgazdaságban dolgozók pozitívan fogadták a határozatot. Azokon a helyeken, ahol egy-egy részterületen nem látták világosan a fejlődés útját, a KB-ülés után megnyugodtak, a vit᧠kérdések tisztázódtak. Szólt róla, hogy más megyékben is ez idő tájt értékelik a határozat fogadásának tapasztalatait, s jelölik meg a helyi feladatokat. Általános tapasztalat, hogy az eszmecserék középpontjában a belső tartalékok kihasználása, a munka- és üzemszervezés javítása, a föld védelme, termőképességének fokozása, a kooperáció szerepe, a szakképzettség növelése, a vezetés személyi feltételeinek javítása, a szocialista munkaverseny- mozgalom szélesítése szerepelt. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság helye, szerepe és jövője elválaszthatatlan a gazdasági környezettől. Mivel a népgazdaság külkereskedelmi mérlege nem javult az elképzeléseknek megfelelően, főként a belső erőforrások maximális igénybevételét, a termelékenység, hatékonyság fokozását, a mezőgazdasági termékek minőségének javítását várja a népgazdaság a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozóktól. Egyik tartalékként említette a „szűzföldet” jelentő rétek és legelők kihasználását. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez 18—19 százalékkal járul hozzá, a tőkésexportból viszont 30—31 százalékkal részesedik. Ezért az ágazat munkáját különös figyelem kíséri. A Nógrád megyében folyó mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban hangsúlyozta: a megyét elsősorban nem mező- gazdasága miatt emlegetik, de a megyei pártbizottság rendszeres útmutatásai alapján évről évre fejlődik, eredményesebb a gazdálkodás. Az itt dolgozók komoly erőfeszítéseket tesznek és tettek eddig is, hogy a mostoha adottságok közepette mind nagyobb részt vállaljanak az ország élelmiszer-ellátásából, az exportkötelezettségek teljesítéséből. Kiemelte, hogy a nógrádi mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, vezetőinek helytállása példamutató. Elismerés illeti a növénytermesztőket, állattenyésztőket, traktorosokat, az üzemek vezetőit, a párt- és tanácsi szerveket, hogy nőtt a gazdálkodás színvonala, javult a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai feltétele, s a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala. — Amikor a Központi Bizottság a határozatot útjára indította, a tennivalókat hosszú távra határozta meg. A végrehajtás elkezdődött, s a határozat termékeny hatását már reméljük, hogy 1979-ben érezhetjük. A siker akkor lesz teljes, ha mindenki a saját területén a lehető legjobban látja el teendőit. Bízunk abban, hogy olyan lesz a KB határozatának megvalósítása, amilyen a fogadása volt — fejezte be felszólalását dr. Maróthy László. Hozzászól ások Az előterjesztést vita követte. Molnár Pál, a palotási termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára a Központi Bizottság határozata feldolgozásának helyi tapasztalatairól számolt be. Andó Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságának első titkára a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő pártszervezetek gazdaságirányító, szervező, ellenőrző munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyesülések új lehetőséget teremtettek. A megnövekedett üzemméretek, a szakosodás miatt különösen fontos a politikai és szakmai hozzáértés a döntések során. Rámutatott, hogy a rendelkezésre álló eszközök hatékony kihasználása, a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése helyenként a szemlélet változását követeli. Dr. Gló- zik András, a megyei pártbizottság tagja, a Nógrád megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésével kapcsolatos feladatokról szólt. Elmondta, hogy az állatállomány növekedése mellett örvendetes, hogy javultak a szaporulati mutatók. A szarvasmarha-ágazatokban az elhullási arány tavaly például legkedvezőbb volt az országban. Ennek ellenére jelentős a kihasználatlan tartalék e területen is, hiszen az egyes üzemek között nagyok a különbségek, miként a takarmánygazdálkodásban. Herencsényi József, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese arról szólt, hogy a termelőszövetkezeti egyesülésekkel csökkent a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között tevékenykedő közös gazdaságok száma, de a föld aranykorona-értéke továbbra is a legalacsonyabb az országban. Ilyen mostoha körülmények közepette gazdálkodnak a nógrádi mezőgazdasági üzemek. Szólt a szakemberellátás gondjairól, a fejlesztések, beruházások körüli problémákról. Füssy József, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára arról számolt be, hogy a megye tsz-eiben, állami gazdaságaiban dolgozó ifjúkom- munisták is megismerték a Központi Bizottság március 15-i határozatát, a fiatal agrárszakemberek segítségével, a KISZ-oktatás keretében. Az ifjúsági szervezetek tagjai a határozat végrehajtását sajátos eszközeikkel segítik, elsősorban a termelési védnökségi mozgalmakon keresztül. Emellett segítséget nyújtanak a pályakezdők beilleszkedéséhez, a pályaválasztáshoz is. Dr. Háttér Csaba országgyűlési képviselő, a szécsényi termelőszövetkezet termelési főosztályvezetője a gyepgazdálkodásban rejlő tartalékok fokozott kihasználására hívta fel (egyebek között) a figyelmet. Kiemelte a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, s az üzemen belüli munkaerő ésszerűbb hasznosítását. Cseh Adolf, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád megyei Területi Szövetségének titkára, a szövetség érdekvédelmi feladatairól szólt, arról a törekvésről, amellyel elősegítik a KB határozatának végrehajtását. A vitában felmerült kérdésekre Géczi János válaszolt. Összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság határozatának egységes értelmezése után ugyanilyen egységes cselekvésre van szükség, hogy az abban megfogalmazott célkitűzések mielőbb valóra váljanak. Tudósított: Szabó Gyula M ind a három szalagon exportra készült olaj- kályhák, elektromos tűzhelyek szerelése folyik. A Lampart ZIM Zománcipari Művek salgótarjáni gyárának szereidéjében Turiczki János üzemvezető a gazda szemével figyeli a munkások kézmozdulatát. Most minden fontos. Pontos munkát kell végezni, hiszen az itt készült tűzhelyek exportra kerülnek. Hosszabb időt kell rá várni, míg rövid pihenőt tarthat, s szót válthatunk a közelgő fegyveres erők napja ürügyén pártmegbízatásáról, munkásőri tevékenységéről. — Munkásőrnek lenni megtisztelő feladat. Ezt vallottam mindig, s vallom ma is. Egy fegyveres testületben önként vállalt kötelezettséget teljesíteni, úgy érzem, nagyszerű dolog az ember számára. Ezért volt számomra könnyű megtalálni ide az utat. Már 1964 februárjában, amikor a karhatalomtól leszereltem, foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy munkásőr leszek. Nem kellett sokáig várnom. Először — ahogyan mondani szokás — megszólítottak, én pedig szívesen vállaltam az acélkék ruhát, s a vele járó feladatokat, — mondja mindjárt bevezetőül a beszélgetés során. Turiczki János szinte szakaszokra osztja munkásőri tevékenységét. Először a hat hónapig tartó előképzésről beszél, aztán a munkásőri esküről, majd a ma életét foglalja össze. — Érdekes volt az előképzés. Már akkor összehasonlíMunkásőrnek lenni megtisztelő leiadat tást tettünk, hogy mit hoztunk magunkkal a hadseregből, s mit tanulunk itt, a munkásőrségben. Ami mindjárt nagyszerű volt. Az elvtársi, baráti légkör, a parancsadás. Vagy például a harcgyakorlat. Több korosztály keveredett együtt húsz-negyven -ötven éves, férfi és nő, és egyszerre kellett mindent végrehajtani. .. A munkásőrök valahogy mindjárt barátoknak fogadják egymást. Magam ekkor még csak 23 éves voltam. Alig voltunk fiatalok. Ma már egészen más. — ... esküszöm.. . Elhangzott ez is 1965 januárjában. S utána már a komolyabb munka következett. De sok tapasztalatot szereztem az idős munkásőröktől. Elsősorban a kommunista magatartást, amire mindig büszke vagyok. A harcgyakorlatok pihenőidejében beszélgetés az idős emberekkel. A mi fiatalos lendületünk és az idősebbek tapasztalatai. Akkor esett a legtöbb szó arról, hogy miért is jött létre ez a társadalmi fegyveres testület. Akkor mondták el az idősebbek, hogy a munkáshatalom megvédéséért. Akkor mondták el, hogy munkásőrnek lenni nem más, mint a párt melletti hűség, a párt melletti kiállás. Erre neveltek bennünket az idősek. Az elvetett mag jó talajra talált Turiczki Jánosnál. Már 1965-ben, amikor elhangzott a munkásőri eskü, nem sokkal utána a pártba való felvételét is kérte. A párt fegyveres katonája lett. A karhatalomtól hozott szakmai gyakorlat, a munkásőrségben szerzett politikai tapasztalat ^vezetésre tette alkalmassága fiatal Turiczki Jánost. Parancsnokai méltónak találták arra, hogy 1972-ben munkásőralegység-parancsno- ki iskolára küldjék. — Mi voltunk az első fecskék a budapesti iskolán. A tanulmány befejezése után hazatérve a második század negyedik szakaszának lettem a parancsnoka. Az iskola nagyon sokat adott számomra. Szakmailag nem is volt semmi gondom, inkább az emberek. .. Hogy is mondjam. Közülük kerültem ki, s lettem parancsnok. Mintha érezték volna vajúdásomat. S ezeken a vajúdásokon ők, maguk, az emberek, a munkásőrök segítettek át... És hogy milyen szakaszparancsnok volt Turiczki János? Parancsnoksága idején szakasza egyszer a legjobb címet nyerte el, két alkalommal másodikok lettek a szocialista versenymozgalomban. Űjabb ugrás következett be a munkásőri tevékenységében. Sok munkásőri feladatot hajtott végre, s 1976-ban század- parancsnok-helyettessé nevezték ki. — Magam látom a társadalmi, önálló fegyveres testűiét fejlődését. Intenzívebbek a foglalkozások, koncentráltak a kiképzések. Mi már elmondhatjuk, hogy nálunk 80 százalékos a társadalmi jelleg. De azt is elmondhatjuk, hogy az emberek nem unatkoznak a foglalkozásokon, s az eltöltött szolgálati idő egyre tartalmasabb. Talán ennek is köszönhető, hogy a zászlóaljon belül harmadszor nyertük el a legjobb század címet, így a zászló végleg nálunk maradt. A kollektív munka eredménye ez. Hiszen századunk szervezett, harcra kész, jól felkészült. 4 fiatal üzemvezető — aki két fiúgyermek édesapja — egyik szemével még a krónikásra, másik szemével már a szerelőszalagra tekint. Hiszen a munka most nagyon fontos. Azért még hozzáteszi : — Hét évig voltam alapszervezeti párttitkár és mint munkásőr is a kettő jól ötvözte egymást. A párt fegyveres katonájának lenni megtisztelő feladat. Mint párttag is, mint munkásőr is a népet, a hazát szolgálom... S. L. NÓGRÁD - 1978. szeptember 28., csütörtök 3
