Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

Ülésezclt az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) nyeinkre épülnek, reálisan , számolnak adottságainkká!, adattervek összhangban áll- lehetőségeinkkel — összegez­nak a KB határozatában fog- te a taggyűlések tapasztala­Xaltakkal, eddigi eredmé- tait Géczi János. Megnégyszereződött a termelési érték A szóbeli kiegészítés kö­vetkező részében a megye mezőgazdasága és élelmiszer, ipara fejlődésének tapaszta­latairól és feladatairól be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta jelentősek a változások. A mezőgazdasági üzemek megszilárdultak, di­namikusan és kiegyensúlyo­zottan fejlődtek. Jellemző, hogy a mezőgazdasági terme­lés értéke Nógrád megyében az elmúlt 15 év alatt meg­négyszereződött, s elérte a 4,2 milliárd forintot. Az élel­miszeripar termelése 1,5 mil­liárd forintra nőtt. Az ered­mények értékét növeli, hogy a szántóterület és a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak száma eközben -csökkent. A sikerekhez hozzájárult a végbement koncentráció — 1961-ben még 156, az idén már csak 40 a mezőgazdasá­gi üzemek száma —, a sza­kosodás, a gazdaságok együtt­működése, a tudatos fejlesz­tés, a termelés • műszaki, tech­nikai feltételeinek korszerű­södése. Mindezek, valamint a párt életszínvonal-politiká­jának következetes végrehaj­tása, az állam e célra nyúj­tott tetemes támogatása eredményezhette, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók élet. színvonala, jövedelme me­gyénkben is megközelítette a munkásokét. Az állami gaz­daságokban elérte a 3262, a tsz-ekben a 3116 forintot. Növeli a megye mezőgaz­daságának tekintélyét, hogy az eredmények az országos­nál lényegesen mostohább körülmények között szület­tek. A termőterület 16,8 százalékán például a lejtés­fok 17 százalék feletti, az erősen szabdalt terület 90 százalékán erózió pusztít, a talaj zöme rossz vízgazdál­kodású, savanyú kémhatású, alacsony aranykorona-érté­kű. A termelőszövetkezetek több mint 60 százaléka a tá­mogatott kategóriái ba tar­tozik. — Az elmúlt időszakban e tényezők figyelembevételével munkálkodtunk, figyelemmel arra- hogy népgazdaságunk­nak az itt megtermelt termé­kekre mind a belföldi, mind az exportigények kielégítésé­hez szüksége van — emelte ki az előadó. Hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságá­nak fejlődését hosszú távon is a kezdvezőtlen termőhelyi adottságok határozzák meg. Így, legfontosabb tennivalónk a helyi erőforrások és lehető­ségek minél teljesebb kihasz­nálása. Emellett indokolt az állami támogatások tartós igénybevétele. A megye adottságaiból ki­indulva, döntő a föld védel­me, az ésszerű földhasználat megvalósítása. A nagyüzemek eddig több mint 60 ezer hek­táron végeztek meliorációs tevékenységet, 5900 hektár erdőt, 9000 hektár intenzív gyepet telepítettek. Csökkent a műveletlenül hagyott terü­let. Ennek ellenére nagy szükség van a termőföldek ésszerű hasznosítására, az üze­mek közötti földcserékre, a földek termőképességeinek ja­vítására, a jövő biztonságos termelésének megalapozása érdekében. Fokozni kell a műtrágya-felhasználást, hi­szen az egy hektár termőterü­letre vetített megyei átlag mindössze 187 kilogramm, s az üzemek között is gyakori az indokolatlan szóródás. A fejlődés másik nagy tartalé­ka az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet. A főbb arányok a megye mezőgazda- sági üzemeiben kialakultak, de a vetésszerkezet finomítá­sa, a népgazdasági igényekhez való rugalmas igazítása állan­dóan napirenden szereplő te­endő. amelyhez hozzájárult az ál­lam megkülönböztetett támo­gatása is. A mezőgazdasági üzemek halmozott termelési értéke 1961 óta 615 millióról 2,5 milliárd forintra nőtt. Jelentősen emelkedett a ter­melés gazdaságossága. Felhív­ta a figyelmet a gazdálkodás tartalékainak kihasználására, elsősorban a munkatermelé­kenységben meglevő, azonos adottságok melletti nagy kü­lönbségek mérséklésére, az üzem- és munkaszervezés tar­talékai mozgósítására- az anyag- és energiatakarékos­ság javítására, az eszközgaz­dálkodás hatékonyabbá téte­lére. Learfontosabb az ember — A Központi Bizottság ha­tározata is kiemeli, hogy a termelés legfontosabb ténye­zője az ember, aki képességé­vel, felkészültségével, szór. galmával hasznosítja a terme­lési eszközöket a társadalom javára — folytatta Géczi Já­nos. Szólt az élet- és munka- körülmények javításának szükségességéről, a mezőgaz­daságban dolgozók szakmai és politikai képzésének fon­tosságáról. A vezetők meg­növekedett felelősségével kap­csolatban kiemelte a párt ká­derpolitikai határozatának következetes végrehajtását, a középszintű vezetés kérdésé­nek átgondoltabb felülvizs­gálatát. A szóbeli kiegészítés végén a megye mezőgazdaságát se­gítő intézmények, szervek, a gazdaságokban tevékenykedő párt-, KISZ- és szakszerve. zetek feladatairól beszélt. Rá­mutatott, hogy a megye me­zőgazdasági nagyüzemei, ha a rendelkezésre álló lehetősége­ket kihasználják, mozgósítják belső tartalékaikat, képesek a megnövekedett feladatokat teljesíteni. Or, RUlaröthy László a megye mezőgazdaságának Növekvő hozamok, gyarapodó állatállomány r A növénytermesztés szer­kezete egyszerűsödött. Meg­határozó a kalászosok, a bur­gonya, az olajosnövények, a cukorrépa és a takarmánynö­vények termesztése. Az el­múlt másfél évtizedben jelen­tősen emelkedtek a hozamok: a búza átlagtermése például megduplázódott, a burgonyáé megnégyszereződött. A. nö­vénytermesztésben további szakosodásra, az adottságok­nak megfelelő termelési rend­szerek terjesztésére, a maga­sabb technológiai előírások szigorú betartására, a minő­ség javítására, a hozamok növelésére, és a köztük meg­levő indokolatlan szóródások mérséklésére van szükség. Az állattenyésztés a növény- termesztéstől lassabban, ága­zatonként eltérő ütemben fej­lődött. A mezőgazdasági nagy­üzemek sokáig nem tudták pótolni a kisgazdaságok ál­lományának csökkenését. Az utóbbi években azonban je­lentősen ■* emelkedett a szarvasmarha- és a juhlét- szám. Növekedtek a hozamok, biztonságosabbá vált a ta­karmányellátás, javult az ál­lategészségügyi helyzet. Az adottságokból eredően to­vábbra is a szarvasmarha- és a juhágazatok fejlesztése a célszerű. Az V. ötéves terv­ben esedékes építési beruhá­zások zöme e területen való­sul meg. Hogy a tervciklus végére előirányzott férőhely rendelkezésre álljon, az állat- tenyésztést szolgáló beruhá­zások előkészítésének és kivi­telezésének gyorsítására van szükség. Emellett indokolt a tartástechnológia korszerűsí­tése, a takarmányozás, te­nyésztés, állategészségügy kö­rülményeinek javítása, a sza­kosodás újabb feltételeinek megteremtése, a fajlagos ho- zámok emelése és a minőség javítása. A megyei pártbizottság el­ső titkára szólt a mezőgaz­dasági üapmek kiegészítő te­vékenységéről is, amelynek eredményessége nagyban be­folyásolja a gazdálkodást Ta­valy az ágazat adta a tsz- ek nyereségének csaknem egyharmadát. Elsősorban az alaptevékenységen alapuló, a helyi építőanyagok hatékony kitermelését, az ipari üze­mekkel való kooperációt szol­gáló segéd- és melléküzem- ágak fejlesztése indokolt. Továbbra is fontos felada­ta a mezőgazdasági üzemek­nek a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének segíté­se. Az utóbbi évek intézke­dései kedvező hatást váltot­tak ki a kistermelők köré­ben. Tavaly például 800 mil­lió forint értékű mezőgazda- sági terméket állítottak elő. A háztáji gazdaságok az ed­diginél több segítséget vár­nak a nagyüzemektől, az ÁFÉSZ-ektől, a kereskedel­mi vállalatoktól, a termelés és értékesítés biztonságának megteremtésében. — Az elmúlt 15 év alatt Nógrádban jelentős erőfeszí­tések történtek az élelmiszer- ipar, a feldolgozás, tárolás, raktározás, feltételeinek javí­tására. A városok és az ipar­vidék ellátását nagyban javí­totta a sütőipar, a hús-, tej- feldolgozás fejlesztése. En­nek ellenére e területen ma is találhatók ellentmondások, ezért az V. és VI. ötéves ter­vekben újabb beruházások­ra, rekonstrukciókra kerül sor az ellátás, a választék bővítéséért — szólt az élel­miszeripar helyzetéről Géczi János. A megyei pártbizottság első titkára a mezőgazdasá­gi üzemek gazdálkodásával kapcsolatban kiemelte: örven­detes, hogy tervszerűbbé, tu- datosabbá vált, a tsz-ek, ál­lami gazdaságok mind job-- ban igazolják a szocialista nagyüzemek fölényét. A je­lenlegi tervciklus első két évében jelentősen' csökkent a veszteséges üzemek száma, A pártbizottsági ülésen fel­szólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ központi bizottsága első titkára. Elöl­járóban a megyei pártbizott­ság tagjainak, a megye kom­munistáinak, Nógrád megye dolgozóinak tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét, s külön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának személyes jó­kívánságait. Dr. Maróthy László elmon­dotta, hogy a KB március 15-i határozata óta eltelt fél év alatt az országos főhatóságok is megvitatták a határozatból adódó teendőket. A TOT pél­dául ajánlást, a SZÖVOSZ a zöldség- és gyümölcsforgalma­zás biztonságát szolgáló irányelveket adott ki. A KB titkárságának kedvezőek a ta­pasztalatai a dokumentum fo­gadtatásáról. Az ország lakos­sága, de főként a mezőgazda­ságban dolgozók pozitívan fo­gadták a határozatot. Azokon a helyeken, ahol egy-egy rész­területen nem látták világosan a fejlődés útját, a KB-ülés után megnyugodtak, a vitá§ kérdések tisztázódtak. Szólt róla, hogy más me­gyékben is ez idő tájt értéke­lik a határozat fogadásának tapasztalatait, s jelölik meg a helyi feladatokat. Általános tapasztalat, hogy az eszmecse­rék középpontjában a belső tar­talékok kihasználása, a mun­ka- és üzemszervezés javítá­sa, a föld védelme, termőké­pességének fokozása, a koo­peráció szerepe, a szakképzett­ség növelése, a vezetés szemé­lyi feltételeinek javítása, a szocialista munkaverseny- mozgalom szélesítése szerepelt. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság helye, szerepe és jövője elválaszthatatlan a gazdasági környezettől. Mivel a népgazdaság külkereskedel­mi mérlege nem javult az el­képzeléseknek megfelelően, fő­ként a belső erőforrások maxi­mális igénybevételét, a ter­melékenység, hatékonyság fo­kozását, a mezőgazdasági ter­mékek minőségének javítását várja a népgazdaság a terme­lőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban dolgozóktól. Egyik tartalékként említette a „szűzföldet” jelentő rétek és legelők kihasználását. Elmon­dotta, hogy a mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez 18—19 százalékkal járul hozzá, a tő­késexportból viszont 30—31 százalékkal részesedik. Ezért az ágazat munkáját különös fi­gyelem kíséri. A Nógrád megyében folyó mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban hangsúlyozta: a megyét elsősorban nem mező- gazdasága miatt emlegetik, de a megyei pártbizottság rend­szeres útmutatásai alapján év­ről évre fejlődik, ered­ményesebb a gazdálko­dás. Az itt dolgozók komoly erőfeszítéseket tesznek és tet­tek eddig is, hogy a mostoha adottságok közepette mind na­gyobb részt vállaljanak az or­szág élelmiszer-ellátásából, az exportkötelezettségek teljesíté­séből. Kiemelte, hogy a nóg­rádi mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, vezetőinek helyt­állása példamutató. Elismerés illeti a növénytermesztőket, állattenyésztőket, traktoroso­kat, az üzemek vezetőit, a párt- és tanácsi szerveket, hogy nőtt a gazdálkodás színvonala, javult a mezőgazdasági terme­lés anyagi-technikai feltétele, s a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala. — Amikor a Központi Bi­zottság a határozatot útjára in­dította, a tennivalókat hosszú távra határozta meg. A végre­hajtás elkezdődött, s a hatá­rozat termékeny hatását már reméljük, hogy 1979-ben érez­hetjük. A siker akkor lesz tel­jes, ha mindenki a saját terü­letén a lehető legjobban lát­ja el teendőit. Bízunk abban, hogy olyan lesz a KB határo­zatának megvalósítása, ami­lyen a fogadása volt — fejez­te be felszólalását dr. Maró­thy László. Hozzászól ások Az előterjesztést vita követ­te. Molnár Pál, a palotási ter­melőszövetkezet pártvezetősé­gének titkára a Központi Bi­zottság határozata feldolgozá­sának helyi tapasztalatairól számolt be. Andó Gyula, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, az MSZMP Ba­lassagyarmati járási Bizottsá­gának első titkára a mezőgaz­dasági üzemekben tevékenyke­dő pártszervezetek gazdaság­irányító, szervező, ellenőrző munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyesü­lések új lehetőséget teremtet­tek. A megnövekedett üzem­méretek, a szakosodás miatt különösen fontos a politikai és szakmai hozzáértés a döntések során. Rámutatott, hogy a ren­delkezésre álló eszközök ha­tékony kihasználása, a végre­hajtás megszervezése, ellenőr­zése helyenként a szemlélet változását követeli. Dr. Gló- zik András, a megyei pártbi­zottság tagja, a Nógrád me­gyei Állategészségügyi Állo­más igazgatója az állattenyész­tés és az élelmiszer-feldolgo­zás fejlesztésével kapcsolatos feladatokról szólt. Elmondta, hogy az állatállomány növeke­dése mellett örvendetes, hogy javultak a szaporulati muta­tók. A szarvasmarha-ágazatok­ban az elhullási arány tavaly például legkedvezőbb volt az országban. Ennek ellenére je­lentős a kihasználatlan tarta­lék e területen is, hiszen az egyes üzemek között nagyok a különbségek, miként a takar­mánygazdálkodásban. Herencsényi József, a Nóg­rád megyei Tanács elnökhe­lyettese arról szólt, hogy a termelőszövetkezeti egyesülé­sekkel csökkent a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között tevékenykedő közös gazdasá­gok száma, de a föld aranyko­rona-értéke továbbra is a leg­alacsonyabb az országban. Ilyen mostoha körülmények közepette gazdálkodnak a nóg­rádi mezőgazdasági üzemek. Szólt a szakemberellátás gond­jairól, a fejlesztések, beruhá­zások körüli problémákról. Füssy József, a megyei pártbi­zottság tagja, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első tit­kára arról számolt be, hogy a megye tsz-eiben, állami gaz­daságaiban dolgozó ifjúkom- munisták is megismerték a Központi Bizottság március 15-i határozatát, a fiatal ag­rárszakemberek segítségével, a KISZ-oktatás keretében. Az ifjúsági szervezetek tagjai a határozat végrehajtását sajátos eszközeikkel segítik, elsősorban a termelési védnökségi moz­galmakon keresztül. Emellett segítséget nyújtanak a pálya­kezdők beilleszkedéséhez, a pályaválasztáshoz is. Dr. Hát­tér Csaba országgyűlési kép­viselő, a szécsényi termelőszö­vetkezet termelési főosztály­vezetője a gyepgazdálkodás­ban rejlő tartalékok fokozott kihasználására hívta fel (egye­bek között) a figyelmet. Ki­emelte a szövetkezeti demok­rácia fejlesztését, s az üzemen belüli munkaerő ésszerűbb hasznosítását. Cseh Adolf, a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Nógrád megyei Terü­leti Szövetségének titkára, a szövetség érdekvédelmi fel­adatairól szólt, arról a törek­vésről, amellyel elősegítik a KB határozatának végrehajtá­sát. A vitában felmerült kérdé­sekre Géczi János válaszolt. Összefoglalójában hangsú­lyozta, hogy a Központi Bi­zottság határozatának egysé­ges értelmezése után ugyan­ilyen egységes cselekvésre van szükség, hogy az abban meg­fogalmazott célkitűzések mi­előbb valóra váljanak. Tudósított: Szabó Gyula M ind a három szalagon exportra készült olaj- kályhák, elektromos tűzhelyek szerelése folyik. A Lampart ZIM Zománcipari Művek salgótarjáni gyárának szereidéjében Turiczki János üzemvezető a gazda szemével figyeli a munkások kézmoz­dulatát. Most minden fontos. Pontos munkát kell végezni, hiszen az itt készült tűzhelyek exportra kerülnek. Hosszabb időt kell rá várni, míg rövid pihenőt tarthat, s szót váltha­tunk a közelgő fegyveres erők napja ürügyén pártmegbízatá­sáról, munkásőri tevékenysé­géről. — Munkásőrnek lenni meg­tisztelő feladat. Ezt vallottam mindig, s vallom ma is. Egy fegyveres testületben önként vállalt kötelezettséget teljesí­teni, úgy érzem, nagyszerű dolog az ember számára. Ezért volt számomra könnyű meg­találni ide az utat. Már 1964 februárjában, amikor a kar­hatalomtól leszereltem, foglal­koztam azzal a gondolattal, hogy munkásőr leszek. Nem kellett sokáig várnom. Először — ahogyan mondani szokás — megszólítottak, én pedig szí­vesen vállaltam az acélkék ruhát, s a vele járó feladato­kat, — mondja mindjárt be­vezetőül a beszélgetés során. Turiczki János szinte szaka­szokra osztja munkásőri tevé­kenységét. Először a hat hó­napig tartó előképzésről be­szél, aztán a munkásőri eskü­ről, majd a ma életét foglal­ja össze. — Érdekes volt az előkép­zés. Már akkor összehasonlí­Munkásőrnek lenni megtisztelő leiadat tást tettünk, hogy mit hoz­tunk magunkkal a hadsereg­ből, s mit tanulunk itt, a munkásőrségben. Ami mind­járt nagyszerű volt. Az elvtár­si, baráti légkör, a parancs­adás. Vagy például a harc­gyakorlat. Több korosztály ke­veredett együtt húsz-negyven -ötven éves, férfi és nő, és egyszerre kellett mindent vég­rehajtani. .. A munkásőrök valahogy mindjárt barátok­nak fogadják egymást. Magam ekkor még csak 23 éves vol­tam. Alig voltunk fiatalok. Ma már egészen más. — ... esküszöm.. . Elhangzott ez is 1965 januárjában. S utá­na már a komolyabb munka következett. De sok tapaszta­latot szereztem az idős mun­kásőröktől. Elsősorban a kommunista magatartást, ami­re mindig büszke vagyok. A harcgyakorlatok pihenőide­jében beszélgetés az idős em­berekkel. A mi fiatalos lendü­letünk és az idősebbek tapasz­talatai. Akkor esett a legtöbb szó arról, hogy miért is jött létre ez a társadalmi fegyve­res testület. Akkor mondták el az idősebbek, hogy a mun­káshatalom megvédéséért. Ak­kor mondták el, hogy mun­kásőrnek lenni nem más, mint a párt melletti hűség, a párt melletti kiállás. Erre ne­veltek bennünket az idősek. Az elvetett mag jó talajra talált Turiczki Jánosnál. Már 1965-ben, amikor elhangzott a munkásőri eskü, nem sokkal utána a pártba való felvéte­lét is kérte. A párt fegyveres katonája lett. A karhatalomtól hozott szakmai gyakorlat, a munkás­őrségben szerzett politikai ta­pasztalat ^vezetésre tette al­kalmassága fiatal Turiczki Já­nost. Parancsnokai méltónak találták arra, hogy 1972-ben munkásőralegység-parancsno- ki iskolára küldjék. — Mi voltunk az első fecs­kék a budapesti iskolán. A tanulmány befejezése után ha­zatérve a második század ne­gyedik szakaszának lettem a parancsnoka. Az iskola na­gyon sokat adott számomra. Szakmailag nem is volt sem­mi gondom, inkább az embe­rek. .. Hogy is mondjam. Kö­zülük kerültem ki, s lettem parancsnok. Mintha érezték volna vajúdásomat. S ezeken a vajúdásokon ők, maguk, az emberek, a munkásőrök segí­tettek át... És hogy milyen szakaszpa­rancsnok volt Turiczki János? Parancsnoksága idején szaka­sza egyszer a legjobb címet nyerte el, két alkalommal má­sodikok lettek a szocialista versenymozgalomban. Űjabb ugrás következett be a munkásőri tevékenységében. Sok munkásőri feladatot haj­tott végre, s 1976-ban század- parancsnok-helyettessé nevez­ték ki. — Magam látom a társadal­mi, önálló fegyveres testűiét fejlődését. Intenzívebbek a foglalkozások, koncentráltak a kiképzések. Mi már elmond­hatjuk, hogy nálunk 80 száza­lékos a társadalmi jelleg. De azt is elmondhatjuk, hogy az emberek nem unatkoznak a foglalkozásokon, s az eltöltött szolgálati idő egyre tartalma­sabb. Talán ennek is köszön­hető, hogy a zászlóaljon be­lül harmadszor nyertük el a legjobb század címet, így a zászló végleg nálunk maradt. A kollektív munka eredménye ez. Hiszen századunk szerve­zett, harcra kész, jól felké­szült. 4 fiatal üzemvezető — aki két fiúgyermek édesap­ja — egyik szemével még a krónikásra, másik sze­mével már a szerelőszalagra tekint. Hiszen a munka most nagyon fontos. Azért még hoz­záteszi : — Hét évig voltam alap­szervezeti párttitkár és mint munkásőr is a kettő jól öt­vözte egymást. A párt fegy­veres katonájának lenni meg­tisztelő feladat. Mint párttag is, mint munkásőr is a népet, a hazát szolgálom... S. L. NÓGRÁD - 1978. szeptember 28., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents