Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

Bruno Kreisky Budapesten Találkozás Kádár Jánossal r Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására pénteken nem hivata­los látogatásra Budapestre érkezett dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi kancellára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Lázár György fogadta. Jelen volt dr. 'Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Kádár János, a Magyar Szo­léi alista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, délután a Parlamentben ta­lálkozott és véleménycserét folytatott az osztrák szövetsé­gi kancellárral a két ország jószomszédi kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Lázár György­Ugyancsak pénteken dr. Bruno Kreisky az Országház­ban látogatást tett Losónczi Pálnál, az Elnöki Tanács el­nökénél. A találkozón részt vett dr. Johann Dendler. , (MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV ÉVF., 225. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1978. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken ünnepélyesen megnyitották az őszi Budapes- gyak, szolgáltatások önálló ti Nemzetközi Vásárt, a fogyasztási cikkek V. szakosított témakörönkénti csoportosítá- bemutatóját. sa kezdődött meg- A rende­Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP zők joggal feltételezik, hogy Központi Bizottságának titkára, Marjai József és Szekér a jobban áttekinthető árukí- Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, ott volt a kor- nálat megkönnyíti az összeha- mány több más tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek sonlítást, segíti a vevők dön- számos vezetője és tagja, valamint a hazai és külföldi ki- téseinek megalapozását. Ez- állítók, kereskedelmi partnerek sok képviselője. által is hatékonyabban tud* A Himnusz elhangzása után Keserű Jánosné könnyű- ják felhasználni a vásárt a ipari miniszter mondott beszédet. piac felmérésére a közvéle­mény-kutatásra. Á vásár nap­íiP8PI*lí | <1/kKn A ä alatt meggyőződhetünk “ jaiIUSIIC UCSACUt; arról, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek ezt a piacfelmérést A miniszter köszöntötte a — Ötödik éve rendezzük egyre gyarapodó, változatos vásár megnyitójának vala- meg külön szakosítva ősszel módszerekkel, eredményeseb- mennyi résztvevőjét: majd így a fogyasztási cikkek, tavasz- ben folytatják. folytatta: Újító és megújuló emberek ' Nem szakma, nem foglalkozás, nem speciális munkahely a népgazdaság valamelyik ágazatában, mégis mindenütt je­len van, jelentős hatással. Az újító, az újító ember. Tevékenységük összességét mozgalomnak nevezzük, amely egyszerre utal a cselekvés hivatásszerűségére és tö­meges jellegére, vagy más kifejezéssel élve szocialista vol­tára. Gyakorlása nincs képzettséghez, iskolai fokozathoz kötve, sokkal inkább olyan emberi tulajdonságokhoz, ame­lyek az alkotó ember jellemzői, amelyek összefoglalva így határozhatók meg: újítási kedv. Az ember, amikor kényszerítő kedvet érez arra, hogy környezete tárgyain, szerszámain, technológiáján, szervezetén jobbítóan változtasson, újítson, az újjáteremtés, újraalko­tás folyamatában önmaga is megújul, személyiségében gaz­dagodik, kiteljesedik. Ilyen fontos emberi eredmény nem képzelhető el más közösségben, mint a fejlődő szocializmus ösztönző népi tu­lajdonú keretei között. Bárminő mérlegbe tesszük az újítómozgalom hasznát: közgazdasági, pénzügyi, technikai, vagy pszichológiai, morá­lis serpenyőbe, az újítás, az újító ember lényegét ama Bessenyeitől származó mondással fejezhetjük ki: „aki nem kétségeskedik, sohasem okoskodik; aki nem okoskodik, so­hasem gondolkodik; aki nem gondolkodik, nem ember!” A minapi minisztertanácsi ülésen a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság a három legutóbbi esztendő tükrében közel háromszáz üzem, vállalat; szövetkezet tapasztalatait feltárva keresett arra a kérdésre választ: milyen módon használják ki a gazdálkodó egységek az újítómozgalom le­hetőségeit, az újítók készségét? A vizsgálódás feltárt té- nyeiből leszűrt következtetésekről szóló jelentést a kormány elfogadta és felhívta az illetékeseket a mozgalom tovább­fejlesztésére. A népi ellenőrzés aktivistái mintegy három és fél ezer olyan dolgozó véleményét is megtudakolták, akik maguk is újítók, tehát, a lehető legpontosabban, saját tapasztalataik szerint ismerik a mozgalom helyzetét. A kép rendkívül színes. Olyan értelemben is, hogy szinte ahány hely, annyiféle különbség az újítások gyakor­lati elbírálásában, kezelésében, pártolásában. Az összesítő statisztikai adatok szerint az elmúlt három évben eszten­dőnként 3,4 százalékkal növekedett a javaslatok száma. En­nél fontosabb és többet mondó, hogy az elfogadott újítások száma ennél gyorsabban, 5,8 százalékkal, emelkedett. Az el­fogadási arány —, mint a jelentés tartalmazza — a vizsgált gazdálkodási helyeken 60 százalékra növekedett. Ez felte­hetően nem tér el az országos állapottól. Arra viszont nincs számon tartott adat, hogy az anyagi, vagy szellemi haszon milyen mértékű, vagy milyen irányú: csökkenő, avagy nö- vekvő-e? Természetesen —, mint már erről szó volt — nem minden a kimutatható pénz. Ily módon dicsérni keli azt a jelenséget, hogy a korábbinál sokkal több volt az elmúlt három esztendőben a munka- és egészségvédelmi újítások száma. Nem ártana gyakrabban és rátekintőbben mérni a gaz­dasági hasznot sem. Különösen a népgazdaság olyan érzé­keny területein, ahol az emberi alkotás, teremtő, újító­kedv, különösen sok hasznot adna. Így elégedetlenül kell tudomásul venni, hogy például a beruházási újítások, ame­lyek itt is megtakarításokat hozhattak volna, nem szapo­rodtak számottevően. Holott a népgazdasági tevékenység eme ágában igen nagy szükség lenne az ésszerűbb, a talá­lékonyabb, az alkotóbb, a friss emberi munkára. A minisztertanácsi vita figyelmeztetően hívta fel arra is a figyelmet, hogy az újítómozgalom kezelése még mindig nem tudott megszabadulni a bürokráciától, a formalizmus­tól. Érthetetlen módon éppen a vállalatoknál tapasztalható, amelyeknél a haszon a legkézzelfoghatóbban jelentkezhet. Az is érthetetlen, hogy az újítások nem terjednek szé­les körben. Az egyik vállalatnak nem érdeke, hogy meg­ismertesse az újításokkal a szakma másik cégét? Nehezen hihető, mert a valóság inkább a kooperációra, a közös fej­lesztésekre ösztönöz. Az pedig egyenesen felháborító, hogy még házon belül, az egyes gyáregységek között sincs tapasz­talatcsere, nincs megszervezve az újítások kölcsönös hasz­nosítása. Egyszóval, nincs minden rendben az újítási mozgalom háza táján. Vannak határozatok és rendeletek, amelyeket maradéktalanul végre kell hajtani. Ez még kevés. Az újí­tómozgalom hivatalos és nem hivatalos tisztségviselőinek ugyanolyan elkötelezett lelkesedéssel kell dolgozniok, mint maguknak az alkotóknak, az újítóknak. A mozgalom csak így lehet teljes hatású. szál a beruházási javak nem- — Az ilyen nagyszabású zetközi vásárát Budapesten, ipari bemutatóknak azt a Az elmúlt évek tapasztalata feladatot is szánjuk, hogy ne és a mostani vásár is igazol- csak tükrözzék a képessége- ja, hogy helyesek voltak a két, hanem az összehasonlítás szakosítási törekvések. Kü* lehetőségét felhasználva ser- lönösen javára szolgál ez a kentsék a termelőket a tech- vásárlókkal közvetlen kap- nológiák és a gyártmányszer- csolatot fenntartó, közszük- kezet korszerűsítésére, ségleti cikkeket gyártó ipar- — A technológia, a gyárt­ágaknak, vállalatoknak. Ilyen mánvszerkezet megújhodása módon a hazai és külföldi Iá- legfőbb biztosítéka az elő- togatók jobb áttekintést nyer- reh«1 adásnak, Igaz volt ez a hetnek arról, hogyan tudtuk múltban, követelmény a jö- ezen a területen megvalósí- vőben is- De különösen ak- tani gazdasági céljainkat, mi- tuális napjainkban és a kö- lyen -kínálatot tudunk nyúj- zeliövőben, mert ez a levfőbb tani a hazai lakosságnak, mi- útja annak, hogv a gazdasá- lyen árut ajánlunk külföldi gunkat sújtó, a világpiaci árará- vevőinknek. nyok változásából származó Az idei őszi Budapesti' veszteségeket fokozatosan Nemzetközi Vásáron újabb felszámoljuk. Ez a legbizto­gyártmányok, használati tár- (Folytatás a 2. oldalon) Dokumentációs kiállítás Salgótarjánban Utcák és terek kultúrája Az Utcák és terek kultúrája dolgozni. Azt az igényt, hogy című dokumentációs kiállítás, településeink, utcáink, tere- bár a képzőművészeti világhét ink, házaink szűkös hasznos­nógrádi programfüzetében jel- ságukon túl, valódi, emberhez zett időpontnál később, a na- méltó keretei, helyszínei le- pokban megnyílt Salgótarján- gyenek életünknek.” ban, a megyei József Attila A nagy méretű fotók e gon- Művelődési Központ előtéré- dolatokat fejezik ki. Szólanak ben. Kicsit sebtében történt a többi között épület és környe- rendezés, s talán a hely meg- zet, épület és táj viszonyáról, választásán is korábban lehe- a közlekedés esztétikumáról, a tett volna gondolkodni, a tár- térplasztika, a parkosítás, a lat azonban így is szolgálja a játszóterek kérdéseiről, az üz- világhét idei központi gondo- leiek, portálok, pavilonok latát, utcáink és tereink kul- megjelenéséről településein túrájáról ad némi képet. ken, homlokzatokról, utcaké­A kiállítás célját is jelzi az pékről, a műalkotás szerepé- a részlet, amelyet a tárlaton ről épített környezetünkben, az szintén olvashatunk Kovács aktuális rendezvények környe- Péter, a Magyar Képző- és zetet átmenetileg befolyásoló Iparművészek Szövetsége al- tényezőiről. De az utak, terek elnökének felhívásából, misze- esztétikuma, vagy a kávéházi rint: „Az 1978. évi képzőmű- teraszok képe is feltűnik a vészeti világhét mottója a tablókon. Természetesen, mesterséges, környezetben magateremtette mindez csak ízelítő. S az itt élő ember igé- felvetett kérdések nemcsak a nyét és jogát fejezi ki, az esz- világhét idején időszerűek, tétikum mindenkor és min- Hiszen az adott feladatok denhol való jelenlétére. Azt megoldására nem kampányra az igényt, liogy a történelem van szükség, hanem inkább a folyamán kialakult és az újon- társadalom felelősségének éb- nan telepített, teremtett váró- ren tartására épített környe- sokban és községekben embe- zetünk ri módon lehessen élni és iránt. mindenkori kérdései Fűt is, ....... í jj-ir”1" "" uiiltfeuj Nyáron hűt, télen fűt az a klímaberendezés, melyet Nagy­ba tony ban, a FŰTÖBER gyáregységében készítenek a szak­emberek. A fűtőtest és a ventillátor „házasságából” született új termék mezőgazdasági létesítmények, tojóházak, istállók, továbbá gyárak műhelyrészei, művelődési intézmények, mo­zik, valamint intézmények szellőztetésére, fűtésére alkal­mas. Képünkön: Fekete László és Treczka János a klímabe­rendezéseket szerelik. — kj — Szlovák küldöttség érkezett a ß/VT-re Keserű Jánosné, könnyű- A vendégeket Keserű Já- ipari miniszter meghívására, r.osné fogadta hivatalában, az őszi Budapesti Nemzetközi ahol tájékoztatták egymást a Vásár alkalmából Budapestre felügyeletük alá tartozó ága- érkezett Julius Hanus, a Szlo- zatok fejlesztésének kérdései- vák Szocialista Köztársaság ről, az iparvállalatok között miniszterelnök-helyettese és kialakult kapcsolatok ered- Alois Kusalik, iparügyi mi- ményeiről. niszter. (MTI) Továbbképző tájértekezlet Napirenden az üzemegészségügy Sis "TäSSK SÄÄwSStZ uzemegeszsegugyi szakdolgo- nos, az Orvos-Egészségügyi módszeréről beszélt. Előadásá- . . zok szakcsoportja, valamint Dolgozók Szakszervezete köz- ban többek között azt fejte- gyei helyzetet ismertette. Az Nógrád megyei bizottsága pén- pontjának osztályvezetője. El- gette, hogy az üzemorvosnak ő előadását Kovács Gyuláné- ^eS7ivrrel0tt'v^lg'Ótair:Íanban’ nÖk.Ölt D.?csei Éerencné cső- kötelessége megismerni az nak, az SKÜ üzemi ápolónő- forrózhkJ ?.a.g.y' portvezeto, üzemi fonovér. üzemben végzett munkát, kö- jének kiegészítése követte, ermeben továbbképző tajer- Gonda Jánosnak, az OEDSZ rülményeit, hogy a megelő tekezletet^ tartott. Az értekez- megyebizottsági titkárának zést ehhez igazítva hatéko iPT.rp a nndranifllmn trriTÍil hu. v-*-»rí4-A- - ­mely ugyancsak az üzemben letre a nógrádiakon kívül bu- megnyitója után dr. Girinyi nyabbá tehesse. Előadásához illusztrálta a 'témát. Dr^Sza- „ apes^i es es megyei egesz- Margit, az Egészségügyi Mi- Szép György üzemi ápoló, a bő Lajos, csoportvezető üzemi síküveggyárban főorvos: „Egészségnevelési fel­adatok az üzemorvosi gyakor­latban” címmel tartott elő­ségügyi szakemberek is eljőt- nisztérium III. főosztályának salgótarjáni tek. Az elnökségben helyet osztályvezető-helyettese az megvalósított gondozási foglalt az MSZMP megyei bi- üzemegészségügyi szolgálat je- ka tapasztalatairól tartott...................... z ottsága képviseletében dr. lentősebb feladatairól tartott referátumot. Dr. Orsai Kata- adást. Hozzászólások után dr. ~ • -■ ........ - előadást. Ezután dr. Fiam Ta- —■ - ■ • ■Go rdos Janos titkár, dr. Ha— - , , a lin a kórház renddőinfézdá . , mas, a magyar munkaegész- ’ Kurn“ renueiom lezere rakaly Maria, a megyei tan ács ségügyi tudományos társulat hék főigazgató-helyettes főor- sz*ávávaf "foglalia"'össze az ér­egészségügyi osztályának veze- vezetőségi tagja a gondozásról, vosa, a megye üzemorvos-szol- tekezlet értékes tapasztalatait. Telek Vilmos, a megyei kór­ház főigazgató főorvosa zár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents