Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

Jogi tcsnacsiadö SZÜLŐTARTÁSl KÖTELEZETTSÉG P. Árpád olvasónkat és két öccsét apjuk egész kiskorukban elhagyta, tartózkodási he­lyét azóta sem Ismerték. Hallották azonban, hogy többször is börtönben volt. így egész nevelésük és eltartási gondjuk édesanyjuk­ra hárult- Legutóbb olyan értelmű tanácsi értesítést kaptak, hogy apjuk szociális ott­honban van, eltartási költségét megtéríteni nem képes, így annak megfizetése a gyerme­kekre hárul. Olvasónk és öccsei apjukkal egész pici koruktól fogva nem találkoztak, őket sem anyagilag, sem más .lódon nem se­gítette de még csak kíváncsi sem volt rá­juk. Most mindhárman családos emberek, becsületesen élnek és dolgoznak, édesanyju­kat szeretik, eltartásáról és nyugodt öregsé­géről gondoskodnak, de apjuk eltartásához nem kívánnak hozzájárulni. Mit mond er­ről a jogszabály? — kérdezi olvasónk. Családjogi törvényünk szerint hozzátarto­zóival szemben az jogosult tartásra, aki ma­gát eltartani nem tudja és akinek tartásra képes és köteles házastársa nincs. A törvény azonban azt is kimondja, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált- Alapvető szabály, hogy a tartásra köteles hozzátartozók közül eltartásra elsősorban a leszármazók, vagyis a tartásra szoruló gyermekei kötelezhetők. A gyermek általában nem hivatkozhat a szülő érdemtelenségére, ha a tartásra szoru­ló szülő tartási, gondozási és nevelési köte­lezettségének eleget tett. Olvasónk leveléből az tűnik ki, hogy a fel­sorolt kötelezettségek közül apjuk vajmi ke­vésnek tett eleget. Mégsem lehet egyértel­műen azt válaszolni, hogy olvasónk köteles, vagy nem köteles a szociális otthoni tartási költségekhez hozzájárulni. Ebben a kérdés­ben ugyanis egyedül a bíróságnak van joga dönteni. A tartási kötelezettség törlése érde­kében tehát forduljanak keresettel az illeté­kes járásbírósághoz­FELMONDÁS BETEGSÉG ALATT K. Péter szécsényi olvasónkat a vállalat Írásban arról értesítette, hogy öregségi nyug­díjazása miatt munkaviszonyát felmondással megszünteti és a felmondási idő tartamára munkavégzésére nem tartanak igényt. Min­denki más örült volna az ilyen értesítésnek, olvasónk azonban nem örült, mert a közlést követő nap lebetegedett. ennek ellenére munkakönyvét megküldték részére, a táp­pénzt azonban csak a felmondási idő eltelté­nek idejétől fizetik. Olvasónk tudomása sze­rint a beteg dolgozó munkaviszonyát meg­szüntetni nem lehet, a táppénz pedig a ke­resőképtelen állományba vételtől jár. Hová forduljon, hogy sérelmét orvosolják? — kér­dezi olvasónk. Vonatkozó jogszabályaink szerint nem le­het felmondással megszüntetni a munkavi­szonyát a beteg dolgozónak, a keresőkép­telenséget okozó betegség alatt és az azt kö­vető 15 nap leteltéig, legfeljebb azonban ke­resőképtelenségének első napjától számított egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évig, továbbá az üzemi balesetet, vagy fog­lalkozási megbetegedést szenvedett és emiatt keresőképtelen dolgozónak a táppénzre jogo­sultság teljes ideje alatt­Olvasónk téves értelmezése, vagy tájékozó­dása abból ered, hogy figyelmen kívül hagy­ja, miszerint olvasónk munkaviszonyát nem a keresőképtelenségének tartama alatt, ha­nem azt megelőzően szüntették meg felmon­dással. F.z a védettség tehát olvasónkra már nem terjed ki. A felmondás jogosságában sem lehet vitatkozni, mert a nyugdíjjogo­sultság mind a vállalat, mind pedig a dol­gozó részére felmondási oknak számít. Nem történt szabálytalanság a táppénz fizetését illetően sem. A keresőképtelenségnek arra a tartamára ugyanis, amelyre a dolgozó a ke­resetét megkapta, táppénzt nem lehet fizet­ni. Olvasónkat a felmondási idő alatt a mun­kavégzés alól felmentették és az erre az idő­re járó munkabérét kifizették, ennél fogva kettős ellátás lenne, ha a teljes munkabér mellett még a táppénzt is kifizetnék olva- sónk részórc­ÖRÖKBE FOGADOTT GYERMEK ÖRÖKLÉSI JOGA H. Oszkár kisterenyei olvasónk nagybátyja végrendelet nélkül halt meg. Szeretné tudni, hogy a hagyatékot, amely egy elavult házból és telekből áll, ki örökli, nagybátyjának testvérei, illetőleg azok leszármazói, vagy az a vér szerinti gyermeke, akit feleségének testvére még pici korában örökbe fogadott? Nagybátyja után ugyanis más gyermek nem maradt. Polgári Törvénykönyvünk öröklési szabá­lyai szerint az örökbe fogadott gyermekeket öröklési jog illeti meg vér szerinti szülei és örökbe fogadó szülei után is. Ha tehát az örökbe fogadó szülőknek vér szerinti gyer­mekük, vagy gyermekeik is születnek, az örökbe fogadott gyermek az örökbe fogadó szülők után a vér szerinti gyermekekkel azo­nos arányban örököl. Ez azonban nem zárja ki a vér szerinti szülők utáni öröklési jogát- Ha tehát a vér szerinti szülők után hagyaték maradt, a vér szerinti testvérekkel is azonos arányban örököl. Ha vér szerinti testvérei nincsenek, az egész hagyatékot örökli, az ol­dalági rokonok tehát nem örökölhetnek. Dr. J. S. Jövő hétre lehűlés! Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek r Az elmúlt hét elején az Alföldön még sok helyen esett kisebb eső, mennyisége azonban alig érte el az 1—5 mm-t. A hét közepétől felsza­kadozott a zárt felhőtakaró és teljesen megszűnt az eső. A sok napsütés mellett a nap­pali fölmelegedés erősödött és a hét második felében már 20 fok fölé emelkedett a hő­mérséklet, amely néhány he­lyen elérte a 23—24 fokot. A mérsékelten meleg, szá­raz, napos idő ezen a héten is folytatódik. Az erős, időn­ként viharos északnyugati széllel kisebb felhőátvonulá­sok lesznek, jelentősebb eső nélkül. A hőmérséklet csúcs­értékei 19 és 24, a hajnali minimumok 7 és 12 iqk kö­zött alakulnak. A felhőzet átmenetileg meg­növekszik. A nappali fölme­legedés csökken, az éjszakai lehűlés fokozódik. Várható maximumok 10 és 15 fok, mi­nimumok 0 és plusz 5 fok kö­zött. Talajmenti fagyokra kell számítanunk. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt héten a Dunától keletre eső területeken a na­pi középhőmérséklet megkö­zelítette az évszaknak meg­felelő 15—16 fok közötti ér­téket. Száraz volt az idő, csa­padék sehol sem esett szá­mottevő mennyiségben, sőt Pest, Heves megyék terüle­tén és Borsod, Nógrád, Bács- Kiskun megyék egyes része­in egyetlen csepp eső sem hullott. A száraz talajokon nehézzé vált a talajmunkák végzése. Békés és Csongrád megyék déli részén megkezd­ték a kukorica törését. Az időjárás kedvező hatására egyébként meggyorsult a téli alma és körte szedése. A cu­korrépa betakarítása is már jó ütemben- halad. A szőlő érését is segítette a múlt heti napos, száraz idő. Az elmúlt héten az éjszakai lehűlés erős volt, szeptember 14-én Bor- sodnádasd és Lőrinci térségé­ben —1 fokos talajmenti fa­gyot észleltek. A hét folya­mán továbbra is száraz, az évszaknak megfelelő meleg idő várható. Szélvédett és fagyzugos helyeken a jövő héten már több helyen vár­ható talajmenti fagy, a jó időt használjuk fel a felké­szülésre ! Megye Talajnedvesség % 0—50 cm 50—100 cm Pest 20—25 20—25 Nógrád 25—30 25—30 Heves 25—30 23—30 Borsod-A.-Z. 30—35 35—40 Szabolcs-Sz. 35—40 40—45 Szolnok 25—30 25—30 Hajdú-Bihar 30—35 30—35 Bács-Kiskun 25—30 20—25 Csongrád 40—45 30—35 Békés 40—45 30—35 Útonjáró Harmónia, és amikor hiányzik Színes ez a nógrádi élet. Mint maga a táj. A halvány­zöld rétek és domboldalak, amelyekben itt-ott rozsdabar­na foltok terjengnek az ősz csapásai nyomán. Ahány kilo­méter, annyi arcát mutatja a táj és az ember is. Hétköz­napi kis fabulákkal találko­zunk, cseppnyi mesékkel, amelyeket azért érdemes el­mondani, hogy tovább színez­zük azt, ami amúgy sem szür­ke. Ilyen kis történetek ezek is, nem minden tanulság nél­kül valók. Egyfelől a meglepetés: ugyan miért éppen kedden tart szünnapot a balassagyar­mati Horváth Endre Galéria, ahol ezekben a napokban, he­tekben rangos kiállítást látha­tott az, aki nem éppen ked­den érkezett a városba. A munkásábrázolás a képzőmű­vészetben kiállítást — hiába minden szívélyes erőfeszítés a szomszédvár, a családi és tár­sadalmi ünnepségeket rendező iroda munkatársai részéről —, kedden, csak nem tárja ki kapuját a rosszkor érkezettek­nek. A kulcs jó néhány utcá­val és emberrel arrébb van, telefonon próbálunk elérni valami engedményt. Tekintet­tel az „éppen útbaesik, jó len­ne megnézni, ki tudja, mikor láthat az ember még egyszer egy ilyen tárlatot” szándékra, ígéret van, várunk is egy órácskát, de a kulcsos ember nem kerül elő. Na, nem baj, majd visszafelé benézünk. De akkor meg már ott járt, s új­ra elment a dolga után. Nincs is ebben semmi meg­morogni való, csakhát... A szünnap általában hétfői na­pokra esik, így van ez minde­nütt, ahol múzeumok, kiállítá­sok vannak. S talán ezen az egy napon egy kulcsót is hagyhatnának a családi iro­dán. Ügyis oda szalad be az ember mindenért, amiben, gyors segítséget remél. (Ven­ném is vissza már a javasla­tot, csak nehogy sértődés, ha­tásköri bonyodalom legyen belőle!) Ha itt az összhang hiánya, amott, Rétságon a harmónia jelenléte mutat arcot egy szö­vetkezeti képcsarnokban (!). Micsodában? Hát ilyen is van?! Van bizony, T. E. kol­légám majd beszámol róla részletesen is. Ha Balassa­gyarmaton nem nyílt ki a tárlat kapuja, itt, a rétsági főutca szövetkezeti könyvke­reskedésében állandó kiállí­tás fogad. A világ talán va­lamennyi számottevő festőjé­től van itt egy-két munka, be­keretezve, színes nyomatban, poszterben, a megszólalásig hasonmás kiadásban. És di­vat lett venni, kettesével vi­szik őket. A nógrádi falvak­ba kerül Mednyánszky, Mé­szöly, Ferenczy, Fényes Adolf, Csontváry és a nagy franci­ák, németalföldiek, olaszok, spanyolok. Egy Pissarro így jön velem. A párizsi utcák, hidak, a fény és a félhomály festőjével, lám csak, éppen Rétságon kötünk barátságot. Viszem, majdnem olyan öröm­mel, mintha az eredetit cso­magolta volna be a kedves boltos. A képet borító, papírt összefogó madzagon ráfűzve külön a képkarika. Itt min­den együtt van. Az összhang hiánya gyak­ran egészen kis dolgokban is bosszantó lehet. A Börzsöny vendéglőben a vendég elnézi ugyan a rendelésnél a menü számát, s bár ő kettes menü­re gondol, végül is az egyesre mutat. De valahogy időben rájön a tévedésre S akkor szól a pincérnek. Még csak a levesnél tartanak, de a ven­déglátó már így is hajthatat­lan. „Már kitálalták, kérem”. S hozza is azonnal, feltűnő gyorsasággal. Kiss — nevez­zük így a vendéget, aki nem tudja megenni a körömpörköl­tet — az üzletvezetőt kéreti. Az üzletvezető udvariasan tu­domásul veszi a vendég kéré­sét, intézkedik, a pincér ki­cseréli az étket Kiss előtt. Aki szólt az üzletvezetőnek. És Nagy, Kovács, Balogh, Fekete és Fehér? Kemény dresszurá­ban van részük, ha eltévesztik a számokat. S talán nem túl­zás azt állítani, hogy aznap­ra esetleg felborul „belvilá­guk” harmóniája. És esetleg a szomszédos hivatalban adják tovább azt, amit itt kaptak. Vagy nem kaptak. A figyel­mességet, a megértést, az elő­zékenységet, de minek ide fel­sorolni a szinonímaszótárt? Egy városlakóval találkoz­tunk, már újra Balassagyar­maton járva, a zeneiskola előtt. Kis dologról lesz most szó. Aki nem szereti, csak a nagy ügyeket, ide se figyel­jen. A zeneiskolában keres­nénk valakit, de az ajtó zár­va, vagy már, vagy még, min­denesetre nem nyílik. A nagy­mama korú, gyerekkocsit, gye­reket tologató városlakó né­hány pillanatig figyeli csak próbálkozásainkat, s azonnal közbeavatkozik. Tanácsokat ad, hol, s hogyan kopogjunk, mert „biztosan itt vannak", aztán töviről hegyire el­mondja, merre találjuk az igazgatót. Útbaigazít, a nyo­munkban jár. Nem tolakodón, csak mint akinek fontos, hogy az idegenek — merthát, ha nem azok lennénk, tud­nánk, mikor kell ide jönni — megtalálják, amit, akit keres­nek. Ez nagyon fontos. A vá­ros — túl a szükséges „infrastruktúráján” — első­sorban mégis csak a lakóitól lesz város. Vagy nem lesz. Vagy csak nagyon sokára lesz. De ha már egyszer volt, akkor ebből az urbánus-csa­ládias, s tulajdonképpen a vá­ros őselődjéböl, a faluhelyből idemenekített emberi figyele- lemből soha nem szenved hi­ányt Harmónia a kertben. A fes* tőművész R. Z. verandáján, a tető alatt két tornászgyűrű van felerősítve. Ide a belépő: legalább egy húzódzkodás. Aki ilyen engedékeny, az nagyon jól tudja, mit jelent tízszer, hússzor a kar-, a has- és a hát­izom erejével a fejtetővel érin­teni a veranda tetejét. Ez a keménység próbája. A házat három macska jáifja, napozza körül. Itt laknak. S a macs­ka, csak a kiegyensúlyozott, nyugodt embert szereti. Azt, aki meditálni, csendben ülve gondolkodni is tud. Az ilyen ember a belső békét is isme­ri. A harmóniát, amire a könyvek törekednek. Amire az őszibarack törekszik. T. Pataki László A kellemes őszi délutánt kihasználva rajzversenyt rendeztek a palotási főutcán az általános iskola napközisei. Kocza Mónika, Szabó József és a többiek a járdát kidekorálva valóságos utcai tárlatot készítettek. Tóthnc Pacs Márta pedagógus irányítása mellett aztán közösen értékelték ki az errefelé eddig szokatlan alkotásokat — kj — . Mint egy család Sziráki szerelők Szirák szélén, a falutól né­hány száz méterre található a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság egyik műszaki te­lepe. Csendes az elkerített udvar, a nyár főszereplői; a kombájnok felsorakozva pi­hennek. Az erőgépek a ha­tárt járják, végzik az idősze­rű munkákat. Egy kompresz- szor fojtott hangját kapja fel a szél, arrébb hegesztő­pisztoly szikrázik. Benn, a javítóműhelyben két MTZ körül matatnak a szerelők. — Alaposan átvizsgáljuk. A szerviz nálunk tényleg szerviz — mondja Fáber Mi­hály, a szerelők „Rázsó Im­re” nevét viselő szocialista brigádjának vezetője. Harminchatan vannak. Sze­relők, esztergályosok, lakato­sok. Kivétel nélkül brigádta­gok. — Ügy élünk, mint egy nagy család. Ha valaki segít­séget kér, elég rápillantani a másikra, s az már tudja, mit kell tennie. Itt volt az ara­tás. Kilenc brigádtag ült kombájnra, ügyeletet tartot­tunk a vetőmagtisztítóban. Alig maradtunk. Gyakori volt hát a nyújtott műszak, s bi­zony sokat túlóráztunk, hogy a meghibásodott gépeket mi­nél előbb rendbe hozzuk. — Gépparkunk fejlesztése megköveteli a szakemberek rendszeres utánpótlását — szól közbe Rozsondai Attila, s hozzáteszi:. — Valahányszor új gép érkezik telepünkre, leendő kezelőjét tanfolyamra küldik. Az idén négyen fejez­ték be tanulmányaikat szak­munkásképző Intézetben, s itt is maradtak! Jelenleg négy szakmunkástanulónk van. De egy közelebbi szakmunkás- képző intézet segítené tele­pünk szakemberellátását. Lassan véget ér a munka­idő, de Géezi János most kezd igazán belemelegedni. Felajánlotta, hogy néhány darab szeméttárolót készít munkaidő után, amit a tele­pen helyeznek el. Mervald György gépészmérnök azt mondja: ügyesen dolgozik, derekasan helytállt a nyári kampánymunkában is. — Múlt évben tettem ered­ményes szakmunkásvizsgát Nagybátonyban — újságolja Géezi János. — Második éve, hogy önállóan dolgozhattam egy SZK—4-es kombájnon. Az idén Nagybárkányban vol­tunk „vendégségben”, ahol keményen meg kellett bir­kózni a dimbes-dombos vi­dékkel — emlékszik vissza a közelmúltban történtekre. A szerelők sosem tétlen­kednek, a brigád szakít időt munkahelyük szebbé tételére. Jó példa erre a műhely mö­götti parkosítás, a gépudvar rendbe tétele, a fásítás. Mint­egy 100 fát és díszcserjét ül­tettek. Baráti kapcsolatban állnak a traktoros és a gép­kocsivezetők szocialista bri­gádjával. Közös érdekük a gépek, tartozékok megbecsü­lése, javítása. —Kodak— Tengeralattjáró műanyagból Hosszas kísérletek eredmé­nyeként a tudósoknak sike­rült olyan műanyagot előállí­taniuk, ami ellenáll a nagy nyomásnak, s alkalmas ten­geralattjáró építésére is. Az angol „Wiskers” cég meg is kezdte a műanyag „karosszé- riájú” tengeralattjárók soro­zatgyártását. Az új tenger­alattjárók rendkívül könnyű­ek és nem fenyegeti őket korrózió. NÓGRÁD - .1978. szeptember 20., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents