Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

■ 'iáiiiMÉ ji:|!|!|»|!|!i j/; *í i1* •li.iilBll 1 • : :;|ip Bilik., Nem megy veszendőbe a palotási termelőszövetkezetben az aratáskor, csépléskor maradt szemetes, törmelékes gabona, az úgynevezett ocsú sem, mert most megtisztítva megdarálják, és a szarvasmarhák takarmányozására használják. Pete József nyugdíjas termelőszövet­kezeti tag irányítása mellett Franka János és Less István végzik a tisztítást, majd rak­tárba szállítást, segítségükre van arató'cséplő gépével Kurucz Mihály kömbájnos is. — kj — Vegyes tapasztalatok r Kilencedik hónapja, hogy tartós fogyasztási cikkek majdnem kimondottan szol- komplex javítását végezzük gáltatással foglalkozik a átalánydíjas szerződés alap- Nógrád megyei Vegyesipari ján. Immár több helyen is, Javító Vállalat. Megérte-e például a saigói KlSZ-isko- végrehajtani a „profiltisztí- Iában. tást” ? — kérdeztük az igaz* Miként az igazgató szavai- gatót, Pongrácz Andrást- ból megtudtuk:' a tavasszal — A számok azt mutatják, átadott tarján! szolgáltató- hogy mindenképp. A nagyobb pavilon eddig lappangó igé* lehetőségekkel új igényeket nyekre derített fényt. A kor­tártunk föl, ugrásszerűen nö- szerű és mutatós híradástech- vekedett a szolgáltatási te- nikai szervizt —, amit „az vékenység, vele az ebből országban bármelyik hasonló származó bevétel... mellé oda lehetne állítani” Azok a bizonyos számok ~ előszeretettel veszi igény­valóban arról tanúskodnak: a lakosság. A műhelyben hótmérföldes csizmával lé- nem csupán a muszerezettseg, pett előre a szolgáltatás. Az hanem a szakembergárda is úgynevezett „fogyasztási elsőra'-ga.^ szolgáltatásban” nem kéve- pl tevékenységgel egészi- sebb, mint 46,1 százalékkal tette, "J a vadalat a „reper- több árbevételt ért el a vál- toanat”. Lazasszerviz-rószle- lalat, mint tavaly az azonos gük ez évtől villanyszereléssel időszakban. Ezen belül a la- 15 foglalkozik: pillanatnyilag kossági szolgáltatás bevétele az ingatlankezelő vallalat pontosan egyharmaddal te- megrendelését teljesíti tőzte meg a tavaly augusz­tus végéig elért eredményt. E tevékenység révén 4 millió 751 ezer forint vándorolt be a vállalat „zsebébe”, amivel a garzonlakásokban. Bővült a közpoivtiantenna-szerelés ka­pacitása. A „fennhatóságuk” alá tar­tozó területet is szélesítették: a tervet is majdnem 3 és fél idéntől _ Rútságon és környé­százalékkal túlhaladták. kén is javítanak híradástech­nikai készülékeket, meg ház­tartási gépeket. Nagybátony- ban egy három munkást fog­lalkoztató szerviz kezdett üzemelni márciusban. Azóta — mivel az igények itt is a plafonig ugrottak — már — Az idei a tanulás éve nVolc embere ügyködik a volt — hallottuk a további vállalatnak Bátonyban. információt az igazgatótól. — Mindjárt a tervezésben ne­hézségeink támadtak. Mert szolgáltatásban az igény nem látható pontosan előre. Le­het, hogy ötezer megrende­lést tervezek, de csak két- ... ..... ezer fut be ténylegesen. Tám- Nem ul a babérjain a valla­pontul nem állt rendelkező* iat a Jövőben sem. A tervido Bünkre bázisadat... szak végéig uj motorjavito szervizt epitenek a megye- Az eredmények ennek da- székhelyen. A majdnem hét cára —, miként előbb lát- és fél millió forintos beru- tuk — azt mutatják: nem ru- házás kivitelezése már el- gaszkodtak messzire a reali- kezdődött a határidő szerint tásoktól az előirányzatok jggo. második negyedévére papírra vetésekor. Ám ko- fejeződik be. Tizenkét ember rántsem csupán számokkal munkahelye lesz. Drezdában Gyorsírási könyvtár A világ legnagyobb és leg­régebbi gyorsírasi könyvtára Drezdában található. 1839- ben alapították a „Királyi Gyorsírási Intézetet”. A kü­lönleges könyvtár polcain 50 nyelven 40 000 kötet sorako­zik, továbbá mintegy másfél ezer kézzel írott mű. Az au- tografiák között található Otto Lilienthal és Bertolt Brecht kézírása is. A világon jelenleg 2,5—3 ezer különféle gyorsírási rendszer létezik. így a könyv­tár három tudományos mun­katársának magas szaktudás­sal kell rendelkeznie. uagy Beidegződöttséjs ^yz 8Zn0ekt" hogy a tőkésexportra termelő gyárak, üze­mek vezetői, inkább csak a mennyiségi, a minőségi követelményekről, azok várható tel­jesítéséről, a külföldi vásárlók ugrásszerű igényeiről, a szállítási fegyelem betartásával kapcsolatos gondokról beszélnek, amikor szó­ba kerül előbb említett tevékenységük. Sikamlós területnek tekintik a tőkésexport gazdaságosságának feszegetósét. Pedig az előbbi három követelmény csak akkor teljes értékű, ha ugyanakkor egyértelmű és vilá­gos választ kapunk és tudunk adni arra a kérdésre: ráfizetünk, vagy nyerünk a tőkés­exporton. Mivel megyénk iparát döntően az jellem­zi, hogy kevés az önálló vállalat, így hát nem könnyű olyan képet kapni a tőkésex­portra termelő gyárak, üzemek, vállalatok, telephelyek gazdaságos exporttevékenységé­ről, amelyből esetleg messzemenő következ­tetéseket tudnánk levonni- Azzal mindenki egyetért, hogy a létrehozott új. értéket kép­viselő nemzeti jövedelmet, ne adjuk oda kevésbé jó áron, vagy áron alul eladható ter­mékekkel a külföldi vásárlóknak, mivel nagy szükség van rá itthon is. Ha ezek tükrében vizsgáljuk a megye ex­portáló üzemeinek tevékenységét, igen válto­zatos képet kapunk. A' salgótarjáni öblös- üveggyárban általában 37 forintért állítanak elő egy dollárt. Ebben vannak olyan termé­kek is. amelyek 17 forintba kerülnek, míg mások elérik a 60 forintot is. A salgótarjáni síküveggyárban tavaly 50 és 60 forint közötti összegbe került egy dollár értékű síküveg előállítása. Ugyanakkor, az állam 40 forin­tért vette tudomásul a síküveggyáriak ez irá­nyú tevékenységét- Az idén a cselekvési program szerint 50 forint alá kívánják szo­rítani az légy dollár előállítását. Az első fél évben 45 \ forintért termeltek egy dollár ér­tékű exportot. Ezzel szemben a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén egy tonna tő­késexportra küldött áruért 310 dollár bevé­telt irányoztak elő a tavalyi 296 dollárral szemben. Elképzeléseiket 19 dollárral megte­tézték. A gyáregységi szinten tevékenykedő Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni ter­melő-gazdálkodó egysége a nagyvállalati tő­késexport döntő részét biztosítja. Nem pon­tos adatok alapján egy dollár előállítása 37—38 forint között váltakozik. Megyénk legnagyobb tőkésexportot lebonyolító gyárá­ban, a balassagyarmati kábelgyárban pedig, sajnos, hozzávetőleges adatot sem tudnak mondani, mert ezt eddig a központban, nem tudni mi okból, hétpecsétes lakat alatt tart­ják. A Váci Híradástechnikai Gyár romhányi telepéről kiszállított O. W.-trafók sajnos, csak minimális nyereséget biztosítanak. A Gránit-, Csiszolókorong- és Kőedénygyár rom- háhyi Widenta-telepén a belga exportra ké­szített csiszolókorongok is csak azért nyere­ségesek, mert az állam megtámogatja őket- Valószínű ezért is ragaszkodik a telephely termékeihez a tőkés megrendelő. Az elmondottakból kitűnik, hogy a népgaz­dasági egyensúly megtartásához, egyik-má­sik tőkésexportra termelő üzemünk nem ad olyan segítséget, amit joggal elvárnak tőle. Ellenkezőleg: igényt tartanak az állam támo­gatására. Ez utóbbi létjogosultságát azzal in­dokolják; ha a vállalatnál drága is a tőkés­export, nem biztos, hogy népgazdasági szin­ten is így van- S, ha ilyen szükség van rá, 9B akkor továbbra is termelni kell. ilyen áron. Így vélekednek, amikor tudják, hogy ezzel ellentétes tevékenységre: kizárólagos gazda­ságos exportra van szükség, gazdaságunk, társadalmunk minden oldalú fejlesztése, az életszínvonal-politikai célkitűzések szerény megvalósítása céljából­Lehet, sőt biztos vannak olyan objektív té­nyezők, amelyek megnehezítik a tőkésexport gazdaságosságát, de nem teszik lehetetlenné a kedvezőtlen feltételek jó irányú megváltoz­tatását. Jelenleg megyénk üzemei, gyárai termelé­sük 25 százalékát exportálják. Ha ezt össze­vetjük azzal, hogy nemzeti jövedelmünk több mint 40 százaléka az exportból származik, akkor megyénk üzemeinek is van mit tenni az export, ezen belül a tőkéseknek szánt mennyiség növeléséért és gazdaságosságáért. Ez a jogos kívánság csak akkor lesz való­ság, ha olyan termékeket állítanak elő, ame­lyek könnyen eladhatók, amelyek megren­delésre ingerük a vásárlókat, felkeltik igé­nyeiket. Sajnos, e tekintetben jórészt a gaz­dasági kényszerítő körülmények hiányából is, nem minden üzemünk dicsekedhet azzal, hogy mindig előbb ad újat, mint a világpia­con sok versenytársa. Pedig piacot megtar­tani újakat szerezni csak korszerű termé­kekkel lehet. Olyanokkal, amelyeket nem kell ráerőszakolni a megrendelőkre, nem kell áron alul elsózni a világban. A tőkésexport gazdaságosságának másik fontos követelménye a kifogástalan minőség. Ennek kapcsán néhány üzemünkben panasz­kodnak. hogy a tőkés megrendelők szinte má­ról holnapra ugrásszerűen növelik a követel­ményeket. Ez a dolgok természetéből fakad. A hevenyészve összeállított termék, gyárt­mány kétszeresen drága: csak olcsóbban ve­szik meg, ha egyáltalán sor kerül erre. eset­leg visszaszállítják kijavításra, ami újabb költséget, jelent. Ráadásul idehaza, ahol elő­állították mindegyik dolgozó megkapja a százszázalékos bért. Kár volna hallgatni arról, hogy a tőkés­export gazdaságosságát kedvezőtlenül befo­lyásolja a kooperációs fegyelem hiánya. a rapszodikus anyagellátás, egyes alapanyagok gyenge minősége, ami azután az üzem- és munkaszervezés szervezetlenségét teremti meg, az esetek többségében pedig selejtgyár- táshoz is vezet. A tőkésexport gazdaságossá­gát lehet növelni még az ésszerű anyag* és energiatakarékossággal, a technológiai fe­gyelem betartásával. Fontos szerepe van még a jó partner- kapcsolatoknak. amelyek kiváló minőségű termékeknél, szinte kínálják a kedvező érté­kesítési lehetőségeket. Ennek igazságát bizo­nyítja az év eddig eltelt időszakában a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek példája. l|o hallgatnánk róla, az élet akkkor is ki* xlt* kényszerítené, hogy exportra termelő üzemeinknek: ha akarják, ha nem. akkor is tudomásul kell venniök rövidesen a tőkés­export gazdaságosságában is saját lábukra kell állniok, mert a mai világpiaci helyzet­ben nincs mód, sem lehetőség az állami tá­mogatás tartós fenntartására. Helyette arra kell törekedni, hogy korszerű, jó minőségű, gazdaságosan előállított termékekkel szerez­zék meg a világpiacon az elsőbbséget- Ez csak akkor lehetséges, ha az állandóan meg­újuló igényekhez rugalmasan igazodnak. Csak ily módon képesek hosszabb távon is jól kifizetődő partnerkapcsolatokat teremteni. V. K. Szerződés fedezet nélkül Utaznak a malacok. Ez- — Nem korai a rekonst­úttal boldogan sivítozhatnak, rukció? mert még elkerülik a vágó- — Ez már akkor is lát­óidat. A dimitrovpusztai szott — feleli a telep vezető- SERKÖV Istállójából az je. Orosházi Állami Gazdaság ba cipelik őket, ami nem a szokásos „technológiai sor- ; hoz” tartozó epizód. Szükség­ből indulnak útnak a serté­sek, továbbhizlalásra. mérhető eredmény létezik. — Ügy tapasztaljuk: nőtt a partnerek bizalma irántunk. Idén lettünk márkaszervize a jászberényi Lehel Hűtő­gépgyárnak, s jól alakulnak a kapcsolatok ebből a célból a VIDEOTON-nal is. Ez utób­bi gyárnak a termékeiben már ettől az évtől részegysé­geket újítunk föl. A megyei intézmények egyre többen élnek az általunk kínált le­hetőségekkel. Számukra a Várhatólag idén készülnek el a balassagyarmati ka­rosszérialakatos- és dukkó- zóműhellyel. Ehhez a helyi bútorgyár volt 400 négyzet- méteres műhelyét alakíttatják át 1,1 millió forintért. Ezeken kívül emelik a föl­szereltség színvonalát, bőví­tik a felvevőhálózatot me- gyeszerte, barkácsműhelyt alakítanak ki Salgótarjánban. Sok gondot fordítanak a la­káskarbantartással kapcsola­tos tevékenység fejlesztésé­re; az igazgató szerint 1980. végén „már érzékelhető lesz a vállalat szerepe” ebben a szolgáltatási ágban. — molnár — S, hogy miért? A hizlaldák fűtése elég­telen. A szellőzés úgyszintén, ami addig nemigen tűnt fel, takarítást eredményező re­konstrukció ? — Tizenhatmillió forint­ba! Az összegből hárommil­lió forintot a társulás tag-ter­melőszövetkezetei adtak ösz­— Rekonstrukció ide, re­konstrukció oda, keményen dolgozunk a telepen. A szopos malacok elhullását sikerült 3—3,5 százalékra leszorítani. Volt idő, amikor a húsz szá­zaléknál tartottunk. Az idén jött a gondolat, hogy min­den kocát a higiénikus elletö­sze, a telep saját amortizá­ld anéSettéke!jeSeSlavuS ^^amala az etetés technológiája, nem t0DD1 ■ — Miért? — érdeklődtünk győzik javítani- Bár 1976-ban — Ártámogatás, s kaptunk Szebenszki Mihálytól, a ser- 350 ezer forintért önetetőket ígéretet, hogy jut a megyei téstelep vezetőjétől. szereltek a tápveszteség. A hizlaldák nyaktagjaiban van viszont négy WC, mosdó — három ,. . . , , , , dolgozóra. Az ólrészeket két­jaro bonyodalmak mar ja- kpt mo«ó köti amit vában tartanak- ket moso kotl ossze’ almt — Kezdődik a rekontsruk- ció — újságolja nem nagy lelkesedéssel, mert az ezzel cok ott csak egy hétig ma­radhatnak, de megerősöd­nek, mint az elhullás is mu­tatja- .. — magyarázza a te­lepvezető, hogy az irigylésre, éppen nem méltó körülmé­nyek között is születhetnek sikerek. • Most, a rekonsti ukcióval meggyűlik a bajuk. Az első A SERKÖV telepét 1971. decemberében adták át, még hét esztendeje sincs. Nyolc termelőszövetkezet fo­gott össze, s az eredeti tervek szerint 32 millió forintért — is — építette az ólakat. Mi re elkészült a végszámla 43 millió forintra rúgott. An­nak idején 3600 férőhelyet számoltak, de 4432 férőhe­lyesként tartják nyilván az utólag kapott támogatás mi­att. Igaz, a közben felhú­zott utónevelővel már „csak” 332 férőhely az, ami gyakorla fel, mégis tetemes fejlesztési alapból is-.. A Drégeiypalánki Szondi Ipari Szövetkezettel, a kivi­telezővel már megkötötték a szerződést. Anélkül, hogy a rekonstrukció teljes fedeze­használhatnának, ha sertése- te rendelkezésre állna. Kény- épületet készítik a szerelŐK ket hajtanak át. De a serté- telenek voltak, hiszen az keze alá. A hatszáz sertés sek nem járnak szomszédol- AGROBER miskolci ki- után takarítanak, számíta­ni. rendeltségének tervei alap- nak az új technológiai be­— Mire terjed ki a rekohst- ján készülő rekonstrukciót rendezések érkezésére. Örül­rukció? szeretnénk jövő év végére nek, hogy a feltételek hama­— A fűtést, szellőzést teljesen befejezni. Ehhez kell rosan korszerűbbé válnak, a hízónakvalókat, de a gondolat; hogy egy nem­régiben épült új sertéstelep máris felújításra szorul, nem csak bennük motoszkál. S a készülődés mellett várják a megígért támogatást. A társulás korábban az „Úttörő” nevet viselte- Ez találóbb volt, hiszen az el­be'nne az állami támogatás korszerűsítik, új ^etetési tech- utaztatni nológia bevezetésének fel- Orosházára, mert az első is- tételeit teremtjük meg. Így tállóban hamarosan kezde- tápfelhasználás csökken, nének az építők. Pedig mos­kilónként tizenöt deka a meg- tanában már sok jót halla­takarítás. Emellett mázsán- ni a dimitrovpusztai sertés­ként 12 forint granulálási tenyésztőkről. Áprilistól, költség mellőzhető — sorol- például exportra szállítottak, ja Szebenszki Mihály. ami meg is növelte a bevé­Évente 280—300 vagon teleket, s a nyereséget is. múlt években bejárt út csep­_ __=___________ tápról van szó, így 330—350 Utóbbiból több mint egymil- pet sem volt törósmentes t ilag nincs "is. így évente e 332 ezer forinttal csökken a költ- lió forintra számítanak az év hízó kilóia után kanhatn ^g> ehheZ Jöu még az ab‘ végére­nizo Kilója után kapható raIcná, megSpórolható kétforintos többletárbevé- ezer forint. 440 Sz. Gy. téltől esik el a telep. — Mennyibe kerül a meg­NÓGRÁD — 1978. szeptember 20., szerda 3 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents