Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

Vance Izraelből ßlarolhv nyilailioxala Méltóképpen eleget tettünk küldetésünknek Fort Péter és Fehér Pétsr, az MTI tudósítói jelentik: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­nak első titkára, a XI. VIT-en résztvevő magyar küldöttség vezetője a magyar nemzeti klubban fogadta Fehér Pétert és Fort Pétert, az MTI tudó­sítóit, s kérésükre összegezve a magyar delegáció VIT-ta- pasztalatait­— Az a 1-1 mondat — anli- lmperialista szolidaritás, béke és barátság —. amelynek je­gyében a világ ifjúságának több mint tizennyolcezer kül­dötte' összesereglett Havanná­ban, a fesztivál legfőbb poli­tikai üzeneteként is értékel­hető. Ez fejeződik ki a VIT esz­méjében, s ez teremtette, te­remti meg akcióegységünket, valamennyi haladó erő össze­fogását a békéért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladá­sért, a háborús veszély elhá­rításáért. De politikai üzenet maga a helyszín is: először volt VIT-házigazcta az ameri­kai földrész szocialista útra lé­pett fejlődő országa, Kuba. Fesztivál Latin-Amerlkában, pár tucatnyi mérföldre az Egyesült Államok partjaitól — ez az mindenekelőtt, ami ki­emeli a havannai VIT-et az eddigi > találkozók sorából. S ráadásul ez a fesztivál — tük­rözve a nemzetközi politikai erőviszonyokban bekö,vetkezett pozitív változásokat — min­den korábbinál szélesebb rész­vétellel demonstrálta a népek barátságát. — A XI. fesztivál politikai munkája során — a béke és az együttműködés szándéká­nak kifejezése mellett — fó­rumot kaptak azok a véle­mények is. amelyeket a világ­nézeti különbözőség, az eltérő társadalmi rendszerhez tarto­zás, esetenként a meghatáro­zott egyedi politikai érdekek érvényre juttatása táplál. Ha­vannában is érzékelhetők vol­tak azok a frontok, amelyek­nek — meggyőződésünk sze­rinti — igazi oldalán küzdünk más nemzetközi fórumokon is. Tapasztaltuk, hogy a békét, a biztonságot, az enyhülést, az általános és teljes leszerelést követelő hangok, felszólalások közben voltak kísérletek ar­ra, hogy a VIT, a népek szu- veheritása és az egymás oel- ükyeibe való be nem avatko­zás alapelveivel ellentétes té­mákat tűzzenek a fesztivál vi­taközpontjainak napirendjére. Számítottunk erre, hiszen is­mertük a burzsoá, elsősorban a NATO-hoz tartozó országok sajtókampányát, amely hi­degháborús hangon támadta — a fesztivál ürügyén — a szocialista országokat, kivált a Szovjetuniót és a Kubai Köz­társaságot. Delegációnk fiataljai felké­szülten és határozottan száll­tak szembe ezekkel a kísérle­tekkel, elkötelezetten járultak hozzá a politikai vitafórumok dokumnetumai által is hang­súlyozott haladó álláspontok érvényesítéséhez. — A vendéglátók felejthe­tetlen házigazdának bizo­nyultak. Városszerte sok há­zon láttam a feliratot: „Világ ifjúsága, Kuba az otthonod". Nos, két héten át valóban ott­honunknak éreztük a szigetor­szágot. A figyelmesség, segítő- készség ezernyi jelét tapasz­talhattuk, kezdve azon, ami­lyen tapintattal segítették át fiainkat, leányainkat a szub­trópusi éghajlat okozta apró zökkenőkön, vállalták a tol­mács, az idegenvezető szere­pét, gondoskodtak kényel­münkről. S valamennyiünk számára emlékezetes élmény volt, amikor otthonába invi­tált bennünket a kubai ember: egy este Havanna Alamar ne­vű új lakónegyedében vendé­geskedhettünk. Talán akkor szövődtek a legszorosabb is­meretségek, ekkor cserélték ki a legtöbb címet, apró ajándé­kot. Kuba hős népében őszin­te, tiszta szívű barátokra lel­tünk. — Ami a magyar delegáció fesztiválrészvételét illeti: meggyőződésem, hogy méné­képpen eleget tett küldetésé­nek, a megtisztelő megbízatás politikai felelősségének tuda­tában képviselte népünket és ifjúságunkat, pártunk politi­káját. Aktívan, s kezdeménye- zően vett részt a VIT vala­mennyi rendezvényén. Vonat­kozik ez a politikai fórumok­ra éppúgy, mint a baráti ta­lálkozókra, a kulturális ese­ményekre — zárta nyilatkoza­tát a magyar küldöttség veze­tője. VIT-fel hívás r „Felhívás a világ ifjúságá­hoz” címmel a XI- Világifjú- sági Találkozó az alábbi do­kumentumot fogadta el: „Világ ifjúsága és diákjai! — A XI. Világifjúsági Ta­lálkozó — a nemzetközi ifjú­sági és diákmozgalom új, ha­talmas fóruma — sikeresen befejeződött. Ml, 18 500 ifjú és leány, akik 145 országból jöttünk, és 2000 különböző politikai, filo­zófiai és vallási irányzathoz tartozó szervezetet képvise­lünk 1978. nyarán Kuba fővá­rosában, Havannában gyűl­tünk össze az antiimperialis- ta szolidaritás, a béke és ba­rátság zászlaja alatt. Ezekben a felejthetetlen na­pokban ismét igazolódott az a jelentős és aktív szerep, amelyet a mai ifjú nemzedék tölt be a világbah. Az imperializmus azonban igyekszik élezni a nemzetkö­zi helyzetet, visszafogni a né­pek lendületes haladását, a függetlenség, a szabadság, a demokrácia, a béke és a tár­sadalmi haladás útján, to­vábbra is az imperializmus a fő ellenség, amely ellen har­colni kell és amelyet le kell győzni, lyen körülmények között, határozottan kell együttmű­ködésre és akcióegységre tö­rekednünk, hogy növekedjék a fiatalok és a diákok részvé­tele az imperialistaellenes harcban, Kuba földjéről az alábbi felhívással fordulunk a világ ifjúságához: Fokozzuk a világbékéért, az enyhülésért, a nemzetközi biz­tonságért és együttműködé­sért, a fegyverkezési hajsza és az agresszív imperialista há­borúk megszüntetéséért, az ál­talános és teljes leszerelés ér­dekében kifejtett tevékenysé­günket, az egész világon hal­lassuk tiltakozásunkat az új típusú, tömegpusztító fegy­verek, mint például a neut- roníegyver kidolgozásának 'tervei ellen. Erősítsük meg az akcióegy­ségét abban a harcban, amely az imperializmus, a gyarmati uralom, az újgyarmetosítás, a fajüldözés, a faji elkülönítés és a fasizmus ellen, a felsza­badulásért, a nemzeti függet­lenségért, a .szuverenitásért és a demokráciáért folyik azért, hogy minden nép visszanyerje és megvédhesse természeti kincseit, hogy új, igazságos, kölcsönösen előnyös gazdasági Z NÓGRAD - 1973, kapcsolatok — egy új gazda­sági világrend jöjjön létre. Fokozzuk a harcot a tőkés­országokban a kizsákmányo­lás, az elnyomás és diszkrimi­náció, a munkanélküliség, a válságok és a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus szabadságjogok következe­tes és mindenoldalú megva­lósításáért és kiterjesztéséért, a mélyreható társadalmi, gaz­dasági és politikai átalakulá­sért Erősítsük meg még jobban együttműködésünket, az ifjú nemzedék barátságát. A fenti nagy és nemes cé­lok érdekében erősítsük szo­lidaritásunkat: — Namíbia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság né­pének és ifjúságának a nem­zeti függetlenségért, az im­perializmus fondorlatai ellen, a fajüldöző és apartheid rendszerek teljes felszámolá­sáért vívott harcával, minden afrikai népnek az újgyarma- tositás és az imperialista be­avatkozás elleni harcával; — az arab népeknek — ki­váltképpen az agresszió, az imperializmus és a reakció mesterkedésének áldozataivá vált Palesztinái arab népnek, Libanon és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság népé­nek az igazságos és tartós kö­zel-keleti békéért folytatott harcával; — Chile népének és ifjúsá­gának a fasizmus ellen, a de­mokráciáért, és a társadalmi haladásért vívott harcával; — Uruguay, Nicaragua és Paraguay népeivel, amelyek a fasizmus és a reakció ellen harcolnak, a pretoriai nép függetlenségi harcával, Latin- Amerlka és a Karib-térség, más népeivel, amelyek az Imperialista uralom ellen, a teljes nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadal­mi haladásért küzdenek; — Vietnam hősi népével, amely az imperializmus és a nemzetközi reakció ellen vfv harcot nemzeti függetlensé­géért;* — még határozottabban és erélyesebben Ítéljük el az igazságtalan és bűnös bloká­dot, amelyet az új társadal­mat építő hősies kubai nép­pel szemben alkalmaznak. Legyen a XI. VIT fontos mérföldkő a fesztiválmozga­lomban. Sikerei és eredményei járuljanak hozzá a világ de­mokratikus és haladó ifjúsága akcíóegységének megszilár­dulásához I — Egyesítsük erőfeszítése­inket, — a népek újabb győzelmei, — a nemzetközi forradalmi, demokratikus és haladó ifjú­sági mozgalom újabb sikerei, — az antiimperialista szo­lidaritás, a béke és a barát­ság érdekében! Éljen a Világifjúsági Talál­kozó!’’ (MTI) Egyiptomba utazott Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn délben — a korábban jelzett Időpontnál valamivel korábban — Izraelből Egyip­tomba utazott. Repülőtéri nyi­latkozatában „hasznosnak és konstruktívnak" nevezte az izraeli vezetőkkel vasárnap reggel óta több szakaszban folytatott eszmecseréit. Az amerikai külügyminisz­ter hétfőn reggel Simon Pe­resszel, az izraeli ellenzéki munkapárt vezetőjével tanács­kozott. Délelőtt Icbak Navon izraeli államfő fogadta Van- cét. A Begin kormányfővel hétfő délelőttre tervezett újabb ta­lálkozóját minden indoklás nélkül lemondták. Vance, amerikai külügymi­niszter hétfő délben Izraelből az egyiptomi Alexandriába ér­kezett, hogy ott folytassa megbeszéléseit az egyiptomi— izraeli közvetlen tárgyalások újrakezdése érdekében. Mo­hammed Ibrahim Kamel, egyiptomi külügyminiszter fo­gadta a vendéget, akivel Szá­dat elnök — a Ramadán böjt­hónap előírásainak megfelelő­en — csak' az esti órákban kez­di meg az eszmecserét. Az amerikai diplomácia ve­zetője Szadathoz is akár Be­gin izraeli miniszterelnökhöz, Carter elnök személyes üze­netével érkezett. A mostani kőrúthoz fűzött remények mérsékelt voltára utal, hogv izraeli és amerikai források már arról beszélnek, Vance úgy tervezi, hogy mintegy két hét múlva újra a Közel-Kelet­re utazik. (MTI) Tárgyalások Namíbiában Martti Ahtisaari, az ENSZ- főtitkár namíbiai különmegbí- zottja hétfőn Vindhoekban megkezdte tárgyalásait Namí­bia dél-afrikai főkórmányzo* javai, Marthinus Steyn bíró­val, az ország függetlenségé­nek megteremtésével kapcso­latos kérdésekről. Ahtisaari vasárnap érkezett ötvenfős szakértői csoport élén Namí­biába és több héten át tanul­mányozza majd a helyszínen az ország függetlenségének el­éréséhez szükséges feltétele­ket. Ahtisaari és Steyn meg­beszélésén, amelyen az ENSZ- misszió részéről többek közöli Hannes Philip osztrák vezér­őrnagy, katonai szakértő Is részt vesz, mindenekelőtt az év végi választásokról van szó., Mint ismeretes, a dél-af­rikai rezsim, figyelmen kívül hagyva az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott nyu­gati rendezési tervet, amelyet egyébként Pretória is jóváha­gyott, a világszervezet felügye­lete nélkül hozzákezdett a vá­lasztási névjegyzékek összeál­lításához. (MTI) Heves harcok Bejiútban Hétfőn, a kora hajnali órák­ban még dúltak a rendkívül heves harcok Bejrútban az arabközi békefenntartó erők Szíriái alakulatai és a jobbol­dali milíciák között. A Hu­szonnégy órán át szinte meg­szakítás nélkül tartó harcok­nak öt halottja és ■ több mint száz sebesült áldozata volt. Beszüntette adását a falan- gisták „Libanon Hangja" elne­vezésű rádióállomása, mert ta­lálat érte az antennákat és az adó épületét is. A városban több épület leégett. A heves csatározások azután robbantak ki, hogy az Arab Liga szíriai alakulatai közleményben je­lentették be; orvlövészek erős tűz alá vették katonáikat. A libanoni hadsereg alaku­latai, amelyek a törvényes augusztus 3., kedd kormány fennhatóságának helyreállítására egy héttel ez­előtt érkeztek Dél-Libanonoa vasárnap még mindig Kauka- ba faluban vesztegeltek. Va­sárnap délelőtt izraeli felderi- tőgépek támogatósával a jobb­oldali milíciák aknavetőtűzzel támadták a libanoni hadse­reg állásainak környékét. A libanoni hadsereg állásait nem érte találat. A Tel Aviv-i rádióban eköz­ben Szaad Haddad, a dél-liba­noni keresztény milíciák pa­rancsnoka azt mondotta, hogy a jobboldali egységek nem fog­nak tüzet nyitni a libanoni hadsereg dél felé előrenyomu­ló egységeire, amíg azok nem próbálják ellenőrzésük alá vonni az ország déli határtér­ségét. Ezen a területen a jobb­oldali milíciák a bejrúti kor­mánytól függetlenül, vagyis az ország területi egységét meg­sértve tevékenykednek. A libanoni hadsereg szóvi­vője kijelentette, hogy sem­milyen megállapodás nem jött létre a kormánycsapatok képviselői és a jobboldali mi­líciák parancsnoka között, de hozzátette, hogy folytatódnak a tárgyalások az akadályok el­hárítására. Vasárnap Damaszkuszban eltemették Ezzedin Kalakot, a PFSZ párizsi irodájának csü­törtökön meggyilkolt vezelő- ját. A szíriai fővároson ke­resztülvonuló, több ezer főből álló, Jasszer Arafat által ve­zetett, temetési menetben olt volt Mohammad Ali el-Halabi szíriai miniszterelnök, Abdei Halim Khaddam külügymi­niszter, s a szíriai Baath-pári több vezetője. (MTI) Elhunyt VI. Pál papa Vasárnap este 20.40-kor éle­tének 81. évében elhunyt VI- Pál pápa, a római katolikus egyház feje Rómától nem messze levő Castel Gandolfo-i nyári rezidenciáján. A napok óta gyengélkedő egyházfő délután szívrohamot szenvedett. Ekkor feladták ne­ki a betegeknek szóló kenetet, amelyet a régebbi utolsó ke­net helyett vezetett be az egyház. Orvosai ezután oxi­génsátrat rendeltek a beteg­nek, de már nem tudták meg­előzni a szívroham nyomán fellépő tüdővizenyőt, mely­nek következtében a pápa el­hunyt. VI. Pál pápa, polgári ne­vén, Giovanni Battista Mon- tini, 1897. szeptember 26-án született az olaszországi Bres­cia tartományban. Az ifjú Montini teológiát és kánon- jogot tanult és Irodalommal foglalkozott. 22 éves korában Bresciában avatták pappá- A huszas években élénken részt vett a katolikus diákmozga­lomban, végül hosszabb ideig az olasz katolikus diákszerve­zet főtitkára volt- Első vatiká­ni megbízatása a varsói nun- ciatúrára szólította és a har­mincas évek elején kezdte meg munkáját a vatikáni ál­lamtitkárságon — a kúria külügyminisztériumában. Ezenközben a pápai állam diplomáciatörténetének ta­náraként adott elő az egy­házi akadémián. 1937-től kezdve helyettes államtitkár­ként közvetlenül a pápa mel­lett dolgozott. XII. Pius pápa 1954-ben nevezte ki milánói érsekké, XXIII. János pápa pedig 1958-ban megtette bí­borossá. A katolikus egyház élére, 1963. június 21-én, 65 éves korában választották meg. Nevéhez több enciklika fűző­dik (a katolikusok és a nem katolikusok közötti párbeszéd­ről, a katolicizmus és a mo­dern társadalom viszonyáról és a születésszabályozásról). VI. Pál volt az első olyan pápa, aki látogatást tett min­den kontinensen. Részt vett az ENSZ közgyűlésének XX. ülésszakán. Ott mondott be­szédében felszólította a világ népeit a béke megőrzésére. VI. Pál pápa 15 éves ural­kodása során a katolikus egy­ház állást foglalt a világpo­litika legégetőbb kérdéseiben. Fogadta egy sor kommunista és munkáspárt vezetőit, köz­tük Kádár Jánost. Sok kér­désben reformokat hajtott végre VI. Pál pápa a katoli­kus egyházban is. Az egyház szigorú rendjé­nek előírásai szerint egyelőre, Jean Viilot francia bíboros, vatikáni államtitkár, pápai ka­marás veszi át az egyház ügyeinek intézését. Az ő fel­adata, hogy gondoskodjék az elhunyt egyházfő hagyomá­nyoknak megfelelő temetésé­ről, valamint az új pápa meg­választásának előkészületei­ről. Az elhunyt VI. Pál pápát, díszes ornátusában három napra a római Szent Péter székesegyházban ravataloz­zák fel, hogy itt elvonulhas­sanak előtte mindazok, akik végső tisztességet kívánnak adni neki, majd a székesegy­ház kriptájában helyezik nyu­galomra, ahol a későbbiekben sírt építenek számára. Az egy­házi gyászszertartások 9 na­pig tartanak. 15—20 napon belül össze kell ülnie a konklóvénak, az­az a választásra jogosult — 80 éven aluli — bíborosok­nak, hogy új pápát válassza­nak. A konklávé a világtól teljesen elzártan választ majd új pápát, erre három formai megoldás lehetséges: ha min­den bíboros egyetért, akkor közfelkiáltással választhat­nak. Ha sehogyan sem sike­rül elérni a szükséges többsé­get, akkor több bíboros közö­sen jelölhet pápát és ezt a konklávé elfogadja. E két mó­dozatot a XVII. század óta nem alkalmazták. Végül két­harmad plusz egy szavazat­tal választhatnak új egyház­főt. Máris megindultak a talál­gatások a világban az új pi­pa személyéről. Felmerült an­nak a lehetősége is, hogy több száz éves folytonosság után ezúttal nem olasz bíboi- rost választanak meg, tekint­ve, hogy az alig harminc olasz bíboros kisebbségben van a konklávéban. Most minden bíborosnak kötelessége a Vatikánba utaz­ni, hogy a konklávé összeülé- se után a sikertelen választá­si kísérleteket a kéményből felszálló fekete, az új pápa megválasztását pedig fehér füst adja a hívők tudtára mintegy három hét múlva. A katolikus templomokban, világszerte megkongatták a harangokat, a rádióállomások megszakították műsorukat, hogv a több mint 700 millió hfvő tudtára adják VI. Pál páoa elhunytét. Az olasz politikusok első­ként nyílvánították részvétü* két a pápai államnak és a ka­tolikus egyháznak. Részvét­táviratot küldött Giulio And­reotti miniszterelnök, Sand­ro Pertini államfő és Pietro Ingrao, az olasz képviselőház kommunista elnöke­Kínai —japán szerződés Aláírják — Szonoda japán külügymi­niszter kedden este Pekingbe érkezett, hogy kínai kollégájá­val — Huang Huával megpró­báljon kormányszinten „poli­tikai megoldást” találni a ai- nai—japán béke- és barátsá­gi szerződés szövegét illetően változatlanul fennálló nézet­eltérés elhárítására. A tárgyalásokhoz közelálló pekingi forrás szerint annak ellenére, hogy az elmúlt héten Tokióban derűlátó nyilatkoza­tok hangzottak el, szakértői szinten nem született meg a remélt kompromisszum, s a japán fél „elégedetlenségét fe­jezte ki” amiatt, hogy a kínai- japán baráti társaság alelnó- ke egy szombati interjújában kiszivárogtatta a vita lénye­gét. Peking azt szeretné, ha a szerződés leginkább vitatott 3. cikkelyének első mondatát így fogalmaznák meg: „a jelen szerződésen alapuló kínai—rja- pán kapcsolatok nem irányul­nak egyetlen harmadik ország ellen sem”. Kína ezt már kompromisz- szumos megoldásnak tünteti fel, mert eredetileg azt szerel­te volna, ha a „szerződés” szó nem írják? egyáltalán nem szerepel eb­ben a mondatban. Ezzel ugyan­is az a benyomás kelthető, hogy általánosságban ugyan a két ország kapcsolatai nem irányulnak harmadik ország ellen, de az mit sem von le az egy mondattal később olvas­ható hegemóniaellenes tétel érvényéből, melyről viszont az egész világ tudja, hogy Pe­king követelésére és egyértel­műen szovjetellenes célzattal került bele a tervezetbe. Japán a maga tervezetébe egyértelművé kívánta tenni, hogy a hegemóniaellenes tétel­lel nem szovjetellenes szándé­kát demonstrálja, s ezért ezt a megfogalmazást javasolja, hogy „a jelen szerződés nem irányul egyetlen harmadik or­szág ellen sem”. A kínai változat elfogadása Szonoda által a valamennyi ország irányába jószomszédsá­gi politikát hirdető Japán po­zíciójának feladását jelentené. Éppen ezért a szerződés alá­írása egy nappal Szonoda ér­kezése előtt gyakorlatilag épp­oly nyílt kérdés, mint július 21-án, a szakértői tárgyalások megkezdésének napján volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents