Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

A/ együttműködés fegyében talokkal is, bevonva őket a közéletbe és a társadalmi munkába. A fiatalok összejö­vetelein már többször beszél­tünk a népfrontmozgalom he­lyéről, szerepéről. A népfront­Közösen a nagyközségért BtÉGI IGAZSÁG, HOGY az elnökség mellett működő ugyancsak együttműködési a községekben, városokban a alkotmányjogi munkabizottság, megállapodás segíti a mun- feladatokat, terveket csak kö- A demokrácia kibontakozá- kát. Ennek egyik területe az zösen, együttes erővel lehet sának jelentős megnyilvánulá- alkotmányjogi, közéleti tenni- végrehajtani. Ezért a népfront sa a falugyűlések tartása, valók elvégzése. A KISZ-eskre VI. kongresszusa állásfoglalá- Népfrontbizottságunk javasol- mindig számíthatunk, tevé- sában meghatározta a nép- ta a nagyközségi tanácsnak, kényén vettek részt a válasz- frontbizottságok tennivalóit, a hogy Szécsény mellett Benczúr- tási munkákkal kapcsolatos társadalmi és tömegszerveze- falván és Pösténypusztán is szervezésben is. Nagyon fon- tekkel való együttműködésben, tartsunk rendszeresen falugyű- tosnak tartjuk, hogy minél A tervszerű és folyamatos lést. A szervezést a tanács és több alkalmas fiatalt válasz­együttműködés erősíti és meg- a népfront közösen végzi, ör- szunk közéleti tisztségekbe vendetes, hogy egyre többen Szécsényben. Szükség van az vesznek részt az összejövete- energiájukra, lelkesedésükre, leken. újszerű látásmódjukra. Ügy A népfront és a tanács tervezzük, hogy többet foglal- együttműködésének gyakorla- kozunk a KISZ-en kívüli fia- ti megnyilvánulása, hogy egyeztetjük a munkaterveket, kikérjük a lakosság vélemé­nyét. A tanács éves és kö­zéptávú terveit a népfrontbi­zottság is megvitatja, az elő­készítés során javaslatokat te- bizottság rendezvényein pedig szünk a tanácsnak. Ugyanak- gyakran esett szó az ifjúság­kor az állampolgárok vélemé- gal kapcsolatos párt- és álla- nyét is közvetítjük. mi határozatokról. Az együttműködésnek hasz- A rétegpolitikai munkánk- nos formája a településfejlesz- ban nagyot léptünk előre a tést és a , szépítést elősegítő gyermekgondozási szabadsá- társadalmi munka. Az idén gon levő kismamákkal a kap- szeretnénk ebben is előrelép- csolat megszilárdításában, ösz- ni. A tisztasági mozgalom ke- szehívjuk ezeket a fiatalasz- retében már két alkalommal szonyokat, orvos, védőnő tart szerveztünk társadalmi mun- előadást, őket leginkább er- kanapokat, amelyeken nem- deklő és érintő témáról. Azt csak a lakosság, hanem az is figyelemmel kísérjük, hogy üzemek, intézmények munká- az üzemek, munkahelyek sai is részt vettek. A pénzben mennyire törődnek a kisma- is kifejezhető érték mellett mákkal. Szécsény tiszta, virágos külsőt A népfront nagyközségi bi- kapott a társadalmi munka zottsága egyre több olyan fó- eredményeként. rumot szervez, ahol ismertet­KÖZÖSEK A KÖZMÜVE- jük Szécsény éves és közép- választás bizonyítja, hogy a LÖDÉSI, közoktatási felada- távú fejlesztési tervét, az el­jelölő gyűléseken egyhangúlag tok is. A népfront sajátos esz- képzeléseket. A társadalmi fogadták el a Hazafias Nép- közeivel segíti a művelődés- munkában nagy feladatot vál- front jelöltjeit. politikai tervek megvalósítá- lal magára a nagyközségi Bizottságunk a nagyközségi sát. Minden évben megszer- KISZ-bizottság, mozgósítja a tanáccsal közösen szervezi meg vezzük a szülők iskoláját, ősz- fiatalokat. A Várkert rende- minden évben a tanácstagok szejöveteleken, fórumokon be- zésére például védnökséget szélünk az iskola és családi vállaltak a szécsényi KISZ- nevelés összhangjáról, a tan- esek. kötelezettségi törvény végre- Eredményesnek mondható hajtásáról. Kialakulóban van együttműködésünk a Vörös- mondták el véleményüket, ja- az együttműködés a helytör- kereszt csúcsvezetőségével. Az vaslatukat, tanácsaikat. A ta- téneti, honismereti munkában elmúlt évben írásban rögzítet- nácstagi feladatok végzésében is. és a jogpropaganda-munkában A népfront és a KISZ eredményesen működik közre nagyközségi bizottsága között Társadalmi összefogással (jttttronyár ’78 gyorsítja, hatékonyabbá teszi a közös célokért végzett mun­kát. így van ez nálunk, Szé- esényben is. A nagyközségben jelenleg hat és fél ezren él­nek. A nagyközségi népfrontbi­zottság a tervek készítésénél figyelembe vette a lakosság összetételét és ebből adódóan a különböző rétegek körében végzendő feladatokat. Jó eredmények fémjelzik a tanács és a népfrontbizottság együttműködését, annál is in­kább, mert a népfrontmozga­lom összekötő kapocs a ta­nács és lakosság között. Szé­csény nagyközségi népfront­bizottsága és a tanács hat esz­tendővel ezelőtt kötött együtt­működési megállapodást, amelyben meghatározta a kö­zös tennivalók területeit és módszereit Ennek jegyében szervezte a népfront az országgyűlési és tanácstagi választásokat. A megüresedett tanácstagi he­lyekre a népfront elnöksége tett javaslatot. A körültekintő beszámolóját. Az elmúlt esz­tendőben több mint ezerket- százan vettek részt a beszá­molókon és közel százan m...aztán nyugdíjas lettem** Csöndes napok nyugalmában A város egyik legszebb fős, s az építőipari dolgozókon szögletében kacskaringózik kívül gyakran jönnek idege- egy dimbes-dombos kis utca. nek, sőt külföldiek is. A mi Még a neve is a természet viselkedésünk, magatartásunk egyik szépségét sugallja: Ró- is sokat jelent, hogy ki, mi- zsafa út. A házikertek vége lyen emlékeket, benyomáso- felfut a déli hegyvidék vonu- kát visz haza a megyeszék- lataira, s így a meredeken helyről. ívelő földeket nem kis mun- Azután a munkatársakról ka megművelni. beszél, akikre nemcsak mint A 42. szám alatti terület munkatárs, hanem mint barát azonban szembetűnően rende- is számíthatott, zett, gondozott. Érkezésünkkor — Hogy ilyen sok időt kö- éppen a munka fáradalmait pi- zöttük töltöttem — mondja —, henik a tulajdonosok a hús az elsősorban a jó közösség­lugas árnyékában. A feleség, nek, a kialakult összetartás- Fülöp Pálné kicsit még „idege- nak, hangulatnak köszönhető, nül” érzi magát ebben a nagy Soha semmilyen probléma nyugalomban. nem adódott közöttünk. A — Nehezen tudok gazdái- legjobban ők hiányoznak . . . kodni a sok szabad időmmel Beszélgetésünkkor férje — mondja mintegy mentege- csöndesen hallgat, csak néha- tőzve. — A több évtizednyi néha bólogat igenlőn. Hár­munkéba járás után nagyon minckét évvel ezelőtt ígértek szokatlan ez a tétlenség. Reg- egymásnak örök hűséget. Há- gel már öt óra előtt nézem az zasságukból két gyermek szü- órát, mikor kell kelnem? Az- letett, s az unokák száma is tán eszembe jut, hogy bizony kettő. A nagyobbik Tomika, a eljött a nyugdíjba menés ide- kisebbik Robika, ők a nyár je, ráérek .... nagy részét a nagymamiéknál Csaknem húsz évvel ezelőtt töltik. jelentkezett a Nógrád megyei üjra visszakanyarodunk a Állami Építőipari Vállalat munkahelyre, az utolsó mun­munkaügyi osztályán. — Szinte magam előtt lá­kanapról esik szó. — Már az előtte való napok u* is szorongással töltöttek el ­eleveníti fel. — Abban az idő­ben még elég nehezen lehe­tett elhelyezkedni, nekem né­miképp szerencsém is volt. Jó idézi fel. — Kis közösségünk­ből én voltam a negyedik, akire „rákerült a sor”. Hú­szán gyűltünk össze, munka­, " 1 'L Ml 1 öZiatl uivuirn uoűíiV, műim« munkaerőnek ítélték meg, ez- társak ismerősök> a búcsá ért a zagyvapalfalvai építés- zásra _ Szavait könnyekbe vezetőségre küldtek majd az büjtatva folytatja tovább. - üzemi konyhán hirtelen em- Elmeséltünk egymásnak egy- berre volt szükség, s Így ve- két emlékezetes pillanatot, bé­gül ott kötöttem ki. Nyolcszaz széigettünk egy kicsit, aztán forint fizetéssel négy evet tol- nyugdíjas>. iettem töttem ott, mígnem a munkás- szálló portájára kerültem. Négyszer kétméteres szoba, asztal, szék, sok-sok kulcs, te­lefon — ebből állt az új mun­kahely berendezése. Az eszkö- zom- zokon kívül azonban szükség volt még néhány dologra. — Sokféle ember, a legszél­sőségesebb típusok is megfor- lelkiismeretes munkája. És dúlnak nálunk — meséli „je- visszavágyódás, len időben”. — A szálló 405 (tanka) — És hogyan tovább? — töröm meg a csöndet. — . . .Visszamegyek, míg erőmmel bírom, addig dolgo­>m. — Ügy érzem, még haszno mat tudják venni. Erre bizonyíték a húsz év a. tűk a közös tennivalókat, amelyből sok van. Kölcsönö­sen segítjük egymás tevé­kenységét, közösen oldunk meg feladatokat az egészség- védelem és az egészséges élet­módra nevelésben, valamint a családvédelem és a népese­déspolitika területen. A kis­mamaklub programjának kialakításában különösen so­kat segít a Vöröskereszt. Kö­zösen szervezzük meg minden évben az öregek napját, a nyugdíjasklubban pedig köz­életi kérdésekről, egészségügyi tennivalókról tartunk tájékoz­tatást. Olyan szemlélet kiala­kításán fáradozunk, amely tiszteletet, gondoskodást bizto­sít az idős embereknek csa­ládban és társadalomban egy­aránt. EGYRE SZOROSABB az együttműködésünk a szakma­közi bizottsággal, a TIT járá­si szervezetével, de a KIOSZ- szal is. A népfrontbizottság úgy véli, hogy a társadalmi és tömegszervezetekkel való jó kapcsolat eredményes volt már eddig is, ezért együttmű­ködésünket célszerű továbbra is erősíteni. Tóth Endréné népfronttitkár, Szécsény Szép és országos hagyomány már, hogy amint júniusban melegedik az idő, az úttörők üdülőtáborai megnyitják ka­puikat. A nyári vakációban lelkes nevelők, úttörővezetők fogják kézen tanítványaikat, a gyermekeknek nyaranta szer­veznek élményekben gazdag programot. Még egy hónap van a tanítási szünetből, so­kan még csak ezután indul­nak táborba. Milyen volt az eddigi program, mennyien voltak, s mennyien mennek még megyénk úttörői közül táborozni — tettük fel a kér­dést Kovács Tibornak, a Magyar Űttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége új elnökének. — A nyári táborozási él­mények mindenkor mély nyo­mot hagynak az úttörőkben, kisdobosokban. Ezért szeptem­bertől júniusig vágyakozva sürgetik az időt, hogy mielőbb részesei lehessenek ilyenek­nek. Az első években — az úttörőcsapatok hőskorában —, még önellátók voltak ezek a táborok. Legtöbbször bogrács­ban főztek, egytálételeket et­tek. A későbbiekben a főzést a napközi otthonok oldották meg, ma már komfortos tá­borok várják az úttörők ez­reit. Szép, kulturált környe­zetben, bőségesen étkezhet­nek. Erre legtöbbször szük­ség is van, mert a gyalogtú­rák, az akadályversenyek, vá­rosnézések, a fürdések a leg­kényesebb gyermekek étvá­gyát is fokozzák — hangsú­lyozta Kovács Tibor. Megyénkben mintegy 30 ezer úttörő és kisdobos dol­gozik az úttörőmozgalomban. Részükre sok tábor nyújt 10 —14 napos boldog, élmények­ben gazdag nyaralást. Zán- ka, Csillebérc, az egész or­szág fiataljai előtt ismert. Ott elsősorban úttörőtisztségvise­lők táboroznak. Megyénkből évenként 250—300 úttörő kor­osztályú vezetőt hívnak meg a csapatok javaslata alapján. A MUSZ megyei elnöksége táborok. Ebben az évben az Balatonalmádi-Káptalanfü­reden hozott létre csodálato­san szép környezetben úttö­rőtábort kitüntetett csapatok részére. Június végétől au­gusztus elejéig üzemel; 10 na­úttörők és kisdobosok 30 szá­zaléka táborozott, illetve in­dul túrára. Amiről nem szólt a megyei úttörőelnök; mégis tudni kell a SZOT-üdültetésről is. A pos turnusokban váltják egy- szakmai szakszervezetek a mást az úttörőcsapatok. Éven ként 300—350 úttörő gyönyör­ködhet a Balaton szépségei­ben. Nyírjesben, Salgóbányán a nyári vakációban 720 őrs­vezetőt készítenek fel az 1978 —79-es mozgalmi évre. A központi táborok mellett a járási úttörőelnökségek nagy társadalmi összefogás­sal cseretáborokat hoztak lét­re. Így az ország különböző vidékein megyénkből mint­egy kilencezer úttörő nya­ralhat. Népszerűek voltak azok az alföldi táborok, ahol strándolási lehetőség is volt. Ezekről a helyekről az úttörőcsapatok keresik fel a nagy történel­mi múlttal rendelkező Nóg- rádot — mondta Kovács Ti­bor. A balassagyarmati járás volt a kezdeményezője az út- törő-expedíciós vándortábor­nak. Az itt táborozó pajtások romantikus útvonalon meg­ismerhetik hazánk egy-egy ré­szének nevezetességeit, a fel­szabadító harcokat, az ellen­állás és a partizánmozgalmak színhelyét és történetét, a felszabadulás óta eltelt 33 év eredményeit Megyénkből nyár folyamán sok száz álta­lános iskolást nyaraltatnak az ország legszebb üdülőiben. A járási váltótáborok kap­csán elmondta azt is Kovács Tibor,, hogy a Minisztertanács határozatban mondta ki: eb­ben az ötéves tervben még tovább kell fejleszteni az út­törő korosztály táborozási színvonalát. Ezért sokat kell tenni a rétsági, a pásztói és a balassagyarmati járásban annak érdekében, hogy lét­rehozzák a járási váltótábort. Több évi széles körű társa* viszont dalmi összefogás eredménye- szívesen ként a salgótarjáni járásban — Szorospatakon — ezen a nyáron kezdte meg működé­sét a váltótábor. Így vált le­hetővé, hogy sok száz alfödi úttörő nyaralhat megyénkben és sok salgótariáni járási út­törő keresheti fel az Alföld legszebb tájait. Az üdülés mellett, a vaká­cióban, sok ezer dolgos fia­tal ragad lapátot, gyümölcs­szedő kosarat. Sokuknak mindkettőre futja az időből. Megyénk úttörői részére szer­vezett építőtábor Táoiószelén volt. A 180 jelentkező helyett a vándortáborozáson mintegy Rsak 1 to ment el. Érthetetlen, 200 úttörő vett részt. A pe­dagógusok és úttörővezetők véleménye szerint hasznos lenne, ha mind több szülő és gyermek venné észre ebben a hogy némelyik szülő ok nél­kül féltf. óvia evermekét — a munkától! Itt a részt vevő úttörő^ a napi négyórai mun­ka mellett gazdag szahadidős­túrában a szépséget. Ma már program keretén belül testi- a szülők szinte csak „ossz- szellemileg sokat fejlőd* komfortos” táborokba akarják tek. elengedni a gyermekeiket. A túrázók, az önálló tábo­rokat szervező úttörőcsapa­tok központi támogatásban is részesülnek, hiszen ezek költ­ségesebbek, mint az egyéb­ként is kedvezményes megyei Kovács Tibor megyei úttö­rőelnök befejezésül azt is el­mondta, hogy ez a nyár töb­bet hoz az úttörőknek, mint amennyit a fentiekkel bemu­tattunk. Pedig ez sem kevés! — gyen es — ) Szelídített róka Háziállatai nagy részét év­ezredek során tudta megsze­lídíteni az ember. A ló, a ku­tya és más háziállat kötődé­se az emberhez, és e kapcso­latnak az állatok genetikai kódjaiban való rögződése sok évszázados „együttélésük” eredményének tekinthető. Vajon lehet-e az eddig fel­halmozott tapasztalat felhasz­nálásával gyorsabban meg­szelídíteni a vadállatokat úgy, hogy utódaik már szintén sze­lídek maradjanak? Az ezzel kapcsolatban vég­zett kísérletek során ezüst­fekete rókákkal értek el jó eredményeket. Szovjet kuta­tók húsz éven át szelektálták generációról generációra a nyugodt viselkedésű rókákat és keresztezett fajtáikat. E munka eredményeképpen a kutyáéhoz közelálló viselke­dést mutató rókát sikerült ki­tenyészteni. Kétszer érik a dinnye A tiszafüredi Hámán Kató Mgtsz kertészetében dinnyét nemesít dr. Barna Béla, a kertészeti egyetem docense. A nemesítési időt felére csökkenti azzal, hogy a fólia alatt évente két tenyészszakaszt biztosít a növénynek. A képen: Pelec Zoltán kertészeti ágazalvezető a dinnye érési fokát vizsgálja Egv falusi körzet orvosánál Mindenki egészséges akar A gyógyító-megelőző ellátás rohamos fejlődése következ­tében jelentős változás ment végbe az emberek tudatában is. Ma már egészen mást értenek a betegség fogalma alatt, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. A jelentéktelen ren­dellenességeket, apró-cseprő sérüléseket is olyan kórforma­ként értékelik, amit kezeltet­ni kell a mielőbbi gyógyulás érdekében. Ezért fordulnak legapróbb panaszaikkal is se­gítségért, jó szóért a gondjai­kat leginkább ismerő bizal­masukhoz: a körzeti orvos­hoz. — Nagyon nagy eredmény az, hogy ma már a 85 éves idős nénik, bácsik is éppen olyan egészségesek akarnak lenni, mintha 45 évesek vol­nának. Ez a józan, ésszerű sági feladatokat, felvilágosí­tó tevékenységet folytatunk, foglalkozunk az anya-, és cse­csemővédelemmel, ellenőriz­zük az óvodák, iskolák tiszta­ságát, a gyerekek egészségét, azután van még a házasság­kötés előtti tanácsadás..., hogy csak néhányat említsek. — A rendelők felszereltsége, műszerezettsége megfelel az igényeknek? — Nem. De ez így van majdnem mindenütt nemcsak a megyében, hanem az or­szágban is. Ezért, ha kíván­hatnék valamit magamnak, akkor mind a négy község­nek külön-külön szeretnék egy-egy szép, jűj, korszerű műszerekkel ellátott rendelőt, — Az asszisztencia? — Kiváló! Mindegyikük szakképzett, becsületesen, törekvésük teljesen érthető, megbízhatóan végzi munkáját. Jó velük együtt dolgozni. — Mekkora a napi beteg- forgalom? — Nyárom 30—60 között mozog, de télen, az influenzás időszakban jelentős mértékben megugrik ez a szám, olyan­kor eléri a 80-at. 110-et is. — Jó gyakorlatnak tartja-e azt, hogy az egyetemről alig kikerülő friss diplomások azonnal körzeti állást vállal­nak? — Nem, mivel a gyakorla­tot nem ismerő, rutinnal nem rendelkező fiatalok akár egész életükre szóló törést szenved­hetnek, ha súlyos, megoldha­tatlannak tűnő esettel talál­ják szemben magukat. Ha rajtam múlna, én a körzetbe csak nagy gyakorlattal, bel­gyógyász — vagy egyéb — ’ szakvizsgával rendelkező kol­légákat engednék. Akkor ta­lán végleg ott maradnának az őket szinte háziorvosuk­ként tisztelő, becsülő, ben­nük bízó falusi emberek kö­zött és... remélhetően öregsé­gemre én is olyan mindenki által szeretett, elismert dok­tor bácsi leszek, mint ami­lyen a kedves, jó Buga dok­tor. Tőcsér Julianna Az emberek igényesebbek let­tek saját magukkal szemben, meg akarják ismerni szerve­zetüket, magyarázatot keres­nek az életműködésekre. Ezt az egyre fokozódó kíváncsi­ságukat elsősorban a tömeg­kommunikáció — a sajtó, a rádió és a televízió — hiva­tott kielégíteni, de nélkülöz­hetetlenek az orvosok által tartott előadások is. Legutóbb az időskori megbetegedések­ről beszéltem Magyarnándor- ban, az öregek klubjában, ahol közel negyven hallgató volt jelen. Az ilyen szerve­zett, egy-egy téma iránt ér­deklődő közönségnek jobban lehet az igényeihez igazodni, felkészülni a várható kérdé­sekre, mintha összekapkodott, kipipálandó rendezvényen kellene részt vennem. — mondja dr. Kecskeméti Gyula, aki Mohorán és a három csa­tolt községben — Magyar- nán dórban, Cserháthalápon és Debercsényben — végzi a körzeti orvosi teendőket. — A gyógyító-megelőző alapellátáson kívül még mi­lyen tennivalókat lát el a körzeti orvos? — Mi oldjuk meg a gazda­r

Next

/
Thumbnails
Contents