Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
Városközeiben — Vizslás A város lelöl közeledve, ezzel a látvánnyal köszönti az utast Vizslás Vizslástól szinte karnyújtásnyira van a város. Salgótarján közelsége, Vizslás városhoz kötöttsége háromszorosan is igaz mai, de talán kitapinthatóbban holnapi valóság. A városközeliség igaz legelsőbb is térben, hiszen alig néhány kilométer ide az ipari centrum, de igaz másodsorban azért is, mert munkaképes korú lakosainak nyolcvan százaléka a város üzemeiben dolgozik. S valóság egy ideje olyanformán is, hogy önállósága mellett tanácsi, úgynevezett másodfokon — Salgótarjánhoz kötődik. Milyen sorsa van manapság egy városkörnyéki községnek? Hát ilyen is, meg olyan is, városa, megyéje válogatja, na meg a figyelem, a közös útkeresés, munka is meghatározza. Ez a részbeni városhoz tartozás, már ami a közigazgatást illeti, elkezdődött jó egynéhány évvel ezelőtt Komárom környékén, aztán folytatódott máshol is, például Hevesben, s nem olyan régen nálunk, Vizsláson is megvalósult. Sora van annak, nem is kicsi, de inkább nagyon is hosszú. ★ Itt tartják számon még néhány kisebb település gond- ját-baját: Űjlak, Üjlakpuszta, Felsőpuszta és Rugásdűlő lakóit a községi tanács tagjai képviselik a közös dolgokban. S, ha valahol nagyot változott, itt aztán alaposan megfordult a világ. Volt ez a község fontos bányásztelepülés (két bánya is működött itt még az ötvenes, hatvanas években), bányász volt itt ió- «zerivel mindenki, ma már csak kevesen járnak el a művelésben levő, távolabbi bányákba. De nevezetes hely ez másként is: a munkásmozgalom egyik bölcsőjét itt, ezek között a homokkőből formált dombok között ringatták a Sándorok, Kakukok, Jakabok és Vinczék. A kommunista párt illegális szervezete 1921- ben alakult meg Vizsláson, azon a környéken, ahol Baranyai Miklós birtokos és a te- renyei báró volt az ura úgyszólván mindennek. Ez a négy család az 1400-as években telepedett le a völgyben. Üj lakpusztáról jöttek ide, s ma is majd minden vizslási közülük- való. Ennyi ragadványnév talán sehol máshol nincs közszájon és okmányon, adóíven, mint éppen itt, ahol például a Sándor vezetéknévhez az ispán, a kotyó, a dohancs, a a városi is nagy kedvvel csinálja, miért maradna ki Delő- le a vizslási? A községben nincs üzem, így aztán a lakosság mindössze négy százaléka dolgozik helyben, 15 százaléka a bányában és annak üzemeiben vállalt munkát. A városhoz, mint városkörnyéki község 1977. áprilisa óta tartoznak, de továbbra is önállóak a tanácsi munkában. Amikor szóba került a terv, hogy Kazárhoz csatolnák társnács a népfronttal, a pártszervezettel közösen készített, s amelyben számos gondról is említés történt. Másfél esztendő nem nagy idő abban a tekintetben, hogy Vizslás élete, gondja és öröme Salgótarjáné is. A városatyák, így, első látásra, hallásra, nemigen tudtak mit kezdeni ezzel a városközeli rokonnal, de mélységesen egyetértettek azzal, aki így fogalmazott: — Szükséges megadnunk a A község egyik nevezetessége ma is a hires menyecskekórus. Kakukhoz a bede, az albert, a Jakabhoz a veres, a Vinczé- hez a márkus kapcsolódik, de mindez természetesen csak amolyan ízelítő. Egy-egy nevet itt még külön számozással is el kellett látni, s volt, amelyikből tizenkettő tett ki egy tucatot. ★ A vizslási ember a megváltozott világban éppenhogy pihenni jár haza Vizslásra, na meg építkezni, ha abba fogott, vagy kertészkedni, mert azt községnek Vizslást, sokan bizony felemlegették a régi köz- jegyzőséget is. Pedighát más világ járja, de mennyire masl A történelmi beidegződések azonban erősek, erősebbek néha még a rációnál is. Ezt aztán mindenki belátta. Vizslás közigazgatása alá ma majd másfél ezer ember tartozik. ★ A minap, a városi tanács végrehajtó bizottsága elé került tájékoztatásképpen az a beszámoló, amit a községi tasegítséget abban is, hogy az önállóságból fakadó döntések ott, helyben jobban előkészítettek legyenek. De a vizslá- siaknak is élni kell az önállóság lehetőségével! Ezenkívül majd minden vizslási gond megoldásában megfelelő égyüttműködést, integrációt kell kialakítani községnek, járásnak, városnak és megyének. Ez a legközvetlenebb feladatunk. Vagyis a közös úton csak együtt lehet és érdemes haladni. Földi József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozója munkatársai és alkotótársai körében is elismert amatör festőművész. Nemrég tért vissza a bánki amatőr festőtáborból. Milyenek ezek a gondok? az üzemekbe az emberek, • Kicsi ma már a községi óvó- ahová délutánra, estére, hai- da, a valóságos igény éppen a nalra visszatérnek. Munkakétszerese annak, mintameny- erejüket, tudásukat a város- nyi az elhelyezési lehetőség, nak adják. S méltán számit- Az általános iskolás felső ta- hatnak arra, hogy itteni életük gqzatos tanulók Zagyvapál- ne különbözzék azokétól, akik falvára járnak, csak az alsó- a Pécskő-, meg a Rokkant, vagy sok maradtak itthon. De még a Pipis-hegy tövében laknak, nagyobb gond a község egész- Mert ebben még az is „nagy ségügyi ellátottsága, hiszen, ügynek” számít, ha története- bár az orvosi ellátás, a heti sen hiányzik a fodrász. Mint, háromszori rendelés biztosítva ahogy hiányzik Vizslásról. S van azzal, hogy a járási hx- persze, értelmes kívánság az vatal főorvosa helyben lakik, is, hogy a város üzemeit i-zol- de saját körzeti orvosuk gáló vizslásiak és az üzemek mégsincs a vizslásiaknak. Azt kapcsolata éppen Vizsláson, a tartják hogy érdemes és szűk- vizslási életben is megmutal- séges lenne egy önálló körze- kozzék! ti orvos alkalmazása. Az integráció, az illetékes osztályok * egybehangolt munkája, döntése nyilván meghozza a légin- Tíz munkás, három alkal- kább megfelelő megoldást. mázott, egy értelmiségi, egy háztartásbeli és öt nyugdíjas * — ez a vizslási tanács. S, ha nem is egyformák kedvben, Műszakkezdések előtt és lelkesedésben, többségük ered- műszakidők után sorra érkéz- ményesen, nagy felelősséggel nek az autóbuszok a vizslási dolgozik a közösség érdeké- —salgótarjáni munkásokkal, ben. Más kérdés vajon, hogy Ilyentájt négy járat is befut a a Vizslási községi Tanácson régen paskomi résznek neve- mindössze négyen dolgoznak, zett térség szélére, ahol a beleértve Kakuk Ferenc ta- buszmegálló is van. Tíz év nácselnököt és Sándor Pál alatt ebből a paskomi vizes, vb-titkárt is? Aligha más, hi- mocsaras területből, nagyon szén a titkár szükségből épsok társadalmi munkával, penhogy ügyintézéssel foglal- gyönyörű kertet, ligetet alkot- kozik. Kevés ideje marad az tak a helybeliek és méltó em- érdemi, vezetői munkára, lékmüvet is a felszabadulásnak. Van abban valami jel- . A városközelség kötelez, itt képszerű, ahogy a vizslásiak a ’s> ott is. A tervekben pedig község négy tájáról, a magas- méltán számítanak a vizslási- ba kaptató utcákról műszak akra, akik tavaly személyen- előtt leballagnak ide, a busz- ként 223 forint értékű társa- megállóhoz. dalmi munkát végeztek, s az .....................................idén még ennél is többre valA varos bolygoja Vizslás, a íalkoznak. „városkörnyéki” község, ahonnan napról napra elindulnak T. Pataki László A községi művelődési házat két éve adták át rendeltetésének, ma itt működik a politikai, társadalmi szervezetek központja, a könyvtár, amelynek állományát évente 10 ezer forint értékű könyvvel gyarapítja a tanács. A művelődési házban gyakori vendégek a vizslásiak, s a könyvtárnak különösen nagy a for• galma. De itt, a házban működik, s tart előadást hetente háromszor, a mozi is. Kulcsár József felvételei
