Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

Kapa, ásó, fába• „Apróságokból” huszoaölmillió Divat, hobbi, elfoglaltság, hasznos konyhai ..kiegészítő” manapság a kiskert. • Nevez­hetjük teleknek, hétvégi ház­helynek, konyhakertnek- A lényeg egy. Sokan — a szá­muk pedig egyre gyarapodik — kapálnak, permeteznek gyomlálnak a „birtokon”. Mindehhez pedig szerszámok kellenek. A szerszámokat pe­dig hol vegye meg az ember, ha nem az erre a célra ren­deltetett vas- és edénybolt­ban. Feltéve ha kap. A múltko­riban mesélte egyik budapes­ti ismerősöm, aki hivatalos értekezlet céljából „szállt ki” a fővárosból, hogy az oly rég­óta áhított kaszát Salgótarján­ban tudta megvásárolni. A Rákóczi úton levő háromszáz­hetvenes számot viselő vas- és edényboltban­A boltvezető Mester Fe­renc. Az üzletben hét és fél eladó dolgozik. egy nyugdíjasunk, órában segít. — Fél?... — Van napi négy Erre az esztendőre húsz­milliót tesz ki a tervük. Eb­ből tizenegymilliót az elmúlt hat hónapban már teljesítet­tek- Azt mondja a boltveze­tő, ez volt a gyengébb fél év. A következő lesz az erő­sebb. Arra számítanak, hogy huszonötmilliós nyereséggel zárják az esztendőt. Méghozzá „apróságokból” tevődik ösz- sze ez az összeg. Ha valaki nagyon sokat hagy a boltban, az is csak háromezer forint, esetleg négy. Vevő viszont van szép számmal. Hatezer ember leg- * kevesebb megfordul egy hó­nap alatt. Még akkor is, ha a • Fenes József, a Nógrád me- sok minden kapható áru mel­gvei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat salgótarjáni ki- rendeltségének vezetője dicsé­ri a bolt kollektíváját. — Jó három esztendeje dol­gozik együtt ez a gárda. Az­óta a forgalom megháromszo­rozódott Beneveztek a szo­cialista brigádversenybe, je­lenleg az ezüst fokozatnál tartanak. Sokat dolgoznak az is igaz. A jutalékuk ennek arányában kerül a fizetési borítékba. Mindig örülünk az ilyen jó bolti „együttesek­nek”, mert a fiatalok nem to­longanak a kapuk előtt, hogy mindenáron eladók legye­nek- .. lett akadnak hiánycikkek is. Az eladók haja már az égnek mered, amikor ajtókilincset, zárat, füstcsövet, lakatot kér a kedves vásárló. Országo­san hiánycikk... Azért nem szabad azt hinni, hogy nin­csen választék. A boltvezető szerint legalább kétezer fé­léből lehet vásárolni. A kis­kerttulajdonosok — hasok a pénzük és igényesek —, akár nyolcezer forintos kapát vagy harmincezerért kerti < traktort is vehetnek. A kü­lönféle permetezőkből több száz darabot visznek, szeren­csére kapából, ásóból, sarló­ból is van elegendő­Mester Ferenc régi „moto­ros” a szakmában. Ha úgy hirtelen összeszámolja, tizen­öt esztendeje kezdte, bár so­ha nem akart kereskedő len­ni. Olyannyira belejött, hogy a belkereskedelem kiváló ta­nulójaként kapott oklevelet. Mindig vas-, edény-, vagy mű­szaki osztályon dolgozott. Ma már nagyon jól ismeri a vezetéssel járó tudományo­kat is'. Ez talán az egyik leg­nehezebb kereskedői szakma. Ha valaki néhány forintos dolgot, facsavarat, kalapácsot, kulcsot nem kap meg, joggal mérgeskedik- Ahhoz, hogy mindezek meglegyenek a boltban, sokat kell járni az országot, rendelni, vitatkozni, kérni. Teflonedényből nem tudnak annyit rendelni, hogy az el ne fogyjon... Tűzhelyért még az ország másik részé­ből is jönnek. A vásárlók könyvében más­fél év alatt mindössze három bejegyzés található. Az egyik­nek a történetét Mester Fe­renc meséli. „Betévedt hoz­zánk egy jóember, alig állt a lábán- Eldadogta, hogy üsthá­zat akar venni. Látott egyet kint az üzletben, de azt akkor már eladtuk. Semmi­ként nem nyugodott bele, kér­te a panaszkönyvet. Írni már csak úgy tudott, hogy leült a földre. A bejegyzés, akár az ékírás. Semmit nem tudtunk 1 kivenni belőle. Végül a rend­őr vezette el. Ha jól tudom, üstházat, azóta sem vett-..” Ilyen is van. Csata! Erzsébet Táborélet szép élet Ismerkedés Salgótarján környékének nevezetességeivel Csütörtökön a VI. országos Csupán néhány rendező, szol- a rangos találkozónak a ren_ természetbarát-találkozó meg- gálattevő, no meg az esti tá- dezési jogát, nyitóját követően a tábortűz- bortűz előkészítő, a kohászati A déli órákra már mind ..................... a üzemek természetjárói voltak jobban benépesedett a tábor. is a táborban. Délelőtti körsé- Egyre több túrázó érkezett nél hosszan elszórakoztak kemping lakói. Már éjfél tek a természet szerelmesei. Reggel azonban a program szerint történt minden. elmúlt, amikor nyugovóra tér- tánk alkalmával bekukkantot- vissza, s fogyasztotta el jóét­tunk az OKISZ—Spartacus al- vággyal az ebédet. Korát meg- táborába, ahol a Sportáru és hazudtoló fürgeséggel érke- Lovaglócikk Termelő Ipari zeit a kempingbe Gyelán Győ- Szövetkezet mutatja be leg- ző bácsi, aki nemrégiben ün- Pénteken jólesett a gim- újabb termékeit. Gáspár And- nepelte 80. születésnapját. A nasztika, a reggeli torna, me- r£s, a szövetkezet elnöke 11 km-es szakaszon és nehéz lyet bőséges reggeli követett, készségesen adott tájékozta- terepen megtett út után is majd mintegy 500 fő rövi- tást a megannyi típusban lát- mosolyogva mondta: debb, hosszabb túrákra indult, ható sporttáskákról, sportesz- — Közel hét évtizede, hogy Akadtak, akik a salgótarjáni közökről, labdákról és az ál- járom a természetet, s mindig tóstrandtól a Kercseglaposoh, taluk készített, a táborban találok valami újat, valami Zsadánypusztán át_ Karancs- felállított sátrakról. Mint meg- különöset, valami szépet. Ez berénybe. a partizánmúzeum- tudtuk az országos természet- az út is ismerős volt számom­hoz vették útjukat. Mások a barát-találkozó keretében be- ra, de örömmel tettem meg és táborból a Karancs—Somos- mutatásra kerülő eszközöket s°k diafelvételt készítettem, kőújfalu menetvonalat válasz- meg is vásárolhatják a jelen- A Spartacus természetjárója tntták. Többen a salgói vár— levők. A modern vonalú Medves-fennsík—somoskői vár sportszerek nagy sikert arattak és a bazaltömlés megtekintő- az érdeklődők körében, sere indultak. Igen sokan vi- Közben találkoztunk dr. Lö­szön! Salgótarján varos neve- rincz Gézával> a természetba­rát-szövetség főtitkárával, aki elismeréssel szólt a rendezők "azank legszebb tajam. sokirányú, lelkes tevékenysé- A pénteki nap vidám tá­géról, a nagyszerű program bortűzi műsorral zárult. Szom­Ifjú népművészek Hímzett térítők, párnák, ké­zi csomózású szőnyegek, fafa­ragások, mázas kancsók. tá­lak, vázák: mind-mind a nép­művészet remekei. Aligha ta­lálunk olyan lakást, melyet ne díszítene belőlük egy-egy szép darab. Ezek a tárgyak nozzá- tartoznak mindennapi életünk­höz, de csak ritkán gondolunk alkotóikra, akik között sok fiatal is van. Népművészetünk hagyomá­nyait mentetté át a jelenkor­nak az a felismerés, hogy a szövetkezeti mozgalom kere­tein belül ezek az értékek nemcsak megőrizhetők, hanem tovább is fejleszthetők. Ezért alakították meg huszonöt év­vel ezelőtt a Háziipari és Né­pi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségét, amely kezdettől fogva fő feladatá­nak tekinti a szövetkezetek alapszabályszerű működésé­nek segítségét, a tagok tulaj­donosi érzésének erősítését, a szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítését. Ma a HISZÖV-höz 71 szö­vetkezet tartozik, tagjaik és az alkalmazottak száma megha­ladja a 40 ezret. A dolgozók egyharmada 30 éven aluli fi­atal. A szövetkezetek választott vezetőségi tagjainak 21 száza­léka 30 éven aluli fiatal, s ezt az arányt a jövőben még fo­kozni kívánják. Az előmenetel lehetősége nyitva áll a népmű­vészetet élethivatásként válla­ló fiatalok előtt. Jelenleg 110 Népművészet Mestere és 22 Népművészet Ifjú Mestere cí­met viselő fiatal dolgozik a kerámiakészítés szövetkezetekben. )S jo a fia­Kiszel tagja Zsuzsanna, a Békésszentandrási Szőnyegszövő HSZ — Somogybán szegényes a — A mi fiataljaink a saját múltja, nem hazájukban is próféták lehet­nek mondja Farkas Jenő, talok versenyszeíléme: soraik- úgy, mint a fafaragásé, ezért a Kiskunfélegyházi léka. A legutóbbi nak a szőttesek, a fafaragá­sok, a fazekasság, a népi Ke­rámia, a hímzés és a vasková­zetességeivel ismerkedtek. A városnéző séta során megte­kintették a bánya- és mun­kásmozgalmi múzeumot és el­a találkozó alatt a diafilmve­títés során ugyancsak részt vesz a versenyben. Van miről beszámolni, hiszen az idős ember az elmúlt évben is 2500 kilométer gyalogtúrát tett % / , ti » » • 1 ut-i Ul. u liUHJ üavl U M*. cím UU1 vUal lliuooi itu íjui uiu, uoum látogattak az uj lakótelepek- összeállításáról, annak betar- baton pedig buszkirándulást re' tásáról, s -általában azokról a tesznek az Alacsony-Tátrába, Pénteken délelőtt tehát ki- benyomásokról, amelyek arról mások Krasznahorka várába halt volt az országos termé- győzték meg, hogy érdemes látogatnak és megtekintik a szetbarát-találkozó színhelye, volt Salgótarjánba adni ennek nevezetes Betléri-kastélyt. _ ________________ Háziipari ból kerül ki a szakmai vetél- a sárközi népi cserepet hoztuk Szövetkezet elnöke. — A mű­kedők résztvevőinek 90 száza- át Kaposvárra — mondja Ta- szaki gárda és a kiszolgáló­más László, a népművészet személyzet 80 százalékának negyedszázad . . . __ , . _ szövetkezetünk az első mun­alatt kialakultak a HISZÖV mestere> akl a Kaposvári Fa- kahelye, sokan az általános tevékenységének, szervezeti zekas Szövetkezet művészeti iskola el végzésé után kerültek életének és szellemi irányítá- vezetője és elnökhelyettese, hozzánk. A velük való törő­sának sajátos formái. A népi Később felújítottuk a habán- dé?t . ’S®11 fontos feladatunK­fazekasságot és zömében mais nak habánedényeket készítünk. A HISZÖV-höz tartozó szö- Sok fiatalt szeretnénk felké- vetkezetekben mind többen szíteni arra, hogy méltóképpen vannak főiskola és egyetemi folytassák a szakmát. Most 26 végzettségűek. Mindemellett tanulónk van, szeptemberben bőven van még tennivaló is. 12 fiatalt szerződtetünk. Erre utal az, hogy a fiatalok , , . , .. ., .. öt százaléka még az általános A kaposvári szövetkezetben jskoia g osztályát sem végezte a tagság 83 százaléka 30 év- ej ez természetesen gátolja a nél fiatalabb. Rendszeresen továbbtanulást. Főként a szi­foglalkoznak velük, ezért szí- vetkezetek vezetői és KISZ­vesen dolgoznak a szóvetke- szervezetei tehetnek sokat az­zetben. Az osztályfőnök festő, ért, hogy a fiatalok gyarapit­kepzőmuvesz, így a tanulok- hassák ismereteiket, folytat­nak nagyobb lehetőségük van hassák tanulmányaikat. A arra, hogy megismerkedjenek __. „ . a különféle művészetekkel. szakmai fejlődés, a közműve­lődés elősegítése a népművé- ■— A népművészek háziipari szetben is bőségesen kamato- szovetkezeteneK félezer dől- gozója van. Tavalyi árbevéte- zlk­lük elérte a 43,2 millió torta- A népművészeti és háziipa- ~ tájékoztat Kelen Béla ri szövetkezetekben még so­elnok, aki maga is fiatalem- hasem tevékenykedett annyi bér A fővárosi központú szó- fiatal) mint napjainkban. Mun­vetkezet az ország egesz terű- injukkal, tehetségükkel je­létén — Debrecentől Zaia- lentékenyen hozzájárulnak az egerszegig ioglalkoztat nép- arra érdemes hagyományok művészeket. . agjai közül 21- ápolásához. S ahhoz, nogy en a Népművészet Mestere, itthon és külföldön egyaránt 69-en pedig a Népi Iparmű- m£g népszerűbbek legyenek a vesz címet viselik. Nagy ii- kaIocsai hímzések, a halasi gyeimet férőit a szövetkezet cs;pkéK, a békésszentandrási a bedolgozok es a fiatalok fog- szőnyegek, a hódmezővásár­lalkoztatasára, helyzetének ja- helyi és karcagi cserépedé­Ifj. Fazekas István nádudvari népművész vitására. Mind kedvezőbbé nyék, hogy csak néhányat em­teszi a munkakörülményeket, htsünk a gazdag választékból, csők, szűrszabők, bőrdíszmű- ösztönöz a tanulásra, a szak- az q munkájuk is hozzájárul, vesek munkái. A másik cső- mai továbbképzésre. A szövet­portba a hagyományos házi- kezet tagságának 10 százaléka A fiatalok méltóképpen ipari tevékenység sorolható: a állami oktatásban vesz részt akarják és tudják folytatni a kosárfonás, a szőnyegkészítes, és sokan látogatják a különfé- népművészeti.és háziipari szö- a gyermekruhavarrás. le tanfolyamokat. vetkezetekben mindazt, amit hírneves elődeik hagytak rá­«««■•l•alI4a■llil■•lllllalllllllllllllalalSll«lla>laalaallllllllltall•llllll<ll>ll«l■ll*■>l■lll>■la•llllllllllll>•l■«»llIllll■ll«lIl>lllllllll•i•ullaalllllalllllll(lllalllllall«l»lllll■lll«ll|g||||||||||lIlllllllllI■llllllllllálllflll||||||||||||||||allIlml>llllllll•lBe«llBllllalSlllllllll•lllmlllllall»Il>llllllllllaIlr(lIB«i» juk örökségül. Nehéz szolgálat Lány a vasútnál Horthauzer Anna. A név önmagában nem sokat mond valakiről. A külső szemlélő egy lányt lát egyenruhában. Egy­szerűsége, közvetlen modora kellemes benyomást vált ki az emberből. Közepes termetű, haja gesztenyebarna, rövid, fi­úsra vágva. Az egyenruha me­revségét arca gyengéd voná­sai ellensúlyozzák. „Belépésekor a személyi nvilvántartóba a következő ke­rült.” Horthauzer Anna, 1975. november 12. Szakképzettsége nincs. Ma ugyanez a lány forgalmi gyakornok. Kérésemre beszélt az elmúlt évekről, a megtett útról, önmagáról, munkájáról. — Amint ön is olvasta, 1975-ben kerültem a vasúthoz, az általános iskola elvégzése után. Választásom nem volt véletlen, ugyanis édesapám in­nen ment nyugdíjba, valamint sógorom is itt, Salgótarjánban mozdonyvezető. Bátran mond­hatom azt, vasutas famíliából származom. Először mint ko­csifelíró, majd mint átmenesz- tő dolgoztam. Az eddigi mun­kám alapján vezetőim úgy döntöttek, hogy forgalmi és kereskedelmi tanfolyamra küldenek, aminek elvégzése minden feladatkör ellátására alkalmas szakképesítést nyújt. Tehát vezetői a rátermett­sége, és az eddig végzett mun­kája alapján továbbtanulásra javasolták. — Igen — hangzik a vá­lasz. — A tanfolyamot ered­ményesen végeztem el. — Mi az, ami a vasúthoz köti? — Gyakran tettem fel ma­gamnak a kérdést és teszem fel a mai napig is. A vasút csodálatos dolog, itt minden él, lélegzik. Állandó a moz­gás, minden változik. Az át­menő forgalmon, a szállításon keresztül idegen országokat ismerek meg, annak gazdasági termékeit, áruit. Nagyon sok emberrel találkozom. sok mindent meg tudok figyelni, talán olyat is, amit csak itt lehet látni. Gyakran beszé­lünk sógorommal a napi mun­káról, kinek, hogyan telt el, milyen problémák adódtak. Sokan azt mondják, kilépek a kapun és mindent elfelejtek. Én azt hiszem, ez nem egé­szen fedi a valóságot. Ugyan­is, ha valaki szereti a munká­ját, az utána is szívesen be­szél róla, baráti társaságban. — Mit mondana egy kezdő fiatalnak, aki a vasúthoz akar jönni dolgozni. — Nem vagyok illetékes ar­ra, hogy erről nyilatkozzam. Csak olyan jöjjön hozzánk dolgozni, aki szereti a vasutat, vagy úgy érzi, hogy megtud­ja szeretni ezt a munkát. Ezt nem lehet félig csinálni, itt állandó figyelemre, illetve fe­gyelemre van szükség. Embe­rek ezreinek életéért és jelen­tős anyagiakért felelünk. — Ön szerint miért nem vonzó munkahely a vasút? — Ügy gondolom, egyrészt, a munkabeosztás, másrészt, néha a napok összefolynak, mivel folyamatos szolgálatot kell ellátnunk, és a munka­nap gyakran esik vasárnapra, illetve ünnepnapra. — Még egy utolsó kérdés. Ha még egyszer kellene vá­lasztania, idejönne? — Igen — vasutas lennék. Tehát az írás egy vasutas lányról szól, „akit a mozdony füstje megcsapott”. K. J. Szente Erzsébet Egy híján... A balassagyarmati Madách Imrg. városi-járási Könyvtár, ban és a városi klubkönyvtár­ban 99 gyermekfoglalkozást szerveztek ebben az évben, melyen összesen 2 833 ifjú könyvbarát vett részt. A nyár folyamán a balas­sagyarmati napközis tábor la­kói látogatták legtöbbet az in­tézményt. Hétfőn és szerdán rendszeresen tartanak szá­mukra kultúrfoglalkozásokat. A változatos programok közül az irodalmi összeállítások és a játékos vetélkedők a leg­kedveltebbek. | NÖGRÄD — 1978, augusztus 26., szombat 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents