Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

Nem néma gyerekek Néma gyereknek anyja se.. — tartja a közszájon forgó szólás. Ma már aligha találó ezt a bölcsességet idézni a ter­melési értekezletekkel kapcso­latban. Egy-egy vállalat vagy gyár emberei mindinkább ér- zik-értik, hogy ezeken a fó­rumokon a saját bajaikról, le­hetőségeikről folyik a szó, s igenis érdemes kinek-kinek p hangját hallatni, ha úgy ta­lálja: egy s más jobban is mehetne. De a szó, ha tett nem köve­ti, annyit ér — ahogy mond­ják — mint halottnak a csók. Mennyire van a gyakorlatban is foganatja a termelési ta­nácskozásokon fölvetett keser­veknek, javaslatoknak? — ezt néztük meg néhány régebben elhangzott indítvány kapcsán a ZIM salgótarjáni gyárában. ★ „Az elszívók évek óta rosz- ■zak. Rimánkodtunk már, hogy csinálják meg, de változást nem tapasztalunk” — olvastuK a jegyzőkönyvből Sándor Pé- terné panaszait a régebbi zo­máncozóüzembeli állapotokról. Merlák Mihály főművezető­vel szémügyre vettük az úgy­nevezett szórófülkéket. Két- két asszony áll a szekrény nagyságú fülkék nyitott olda­lainál, s a fedőlapokat a fül­kébe betartva szórópisztollyal viszik föl a festéket a lemez­re. A fülke teteje kicsúcsoso­dik, s a csúcs tetejéhez csatla­koznak a vaskos elszívócsö­vek. Ez utóbbiakon látszik a friss hegesztés nyoma... — A panaszra egy héten belül reagáltunk. Az elszívó­csövek korábban derékszög­ben voltak meghajlítva. Most, mint látja — mutatott a fő­művezető a fejünk fölött hú­zódó csövekre —, ívben hajlí­tották meg őket; így legalább húsz százalékkal nagyobb a szívóhatás... Megtudtuk ellenben azt is, hogy ez a megoldás — bár sokkal jobb a korábbinál —, korántsem tekinthető végleges­nek. Az ott dolgozók azt re­besgetik: úgy lenne jó, ha minden fülkére egy-egy külön elszívómotor jutna, akkor szívnák el igazából az egész­ségre káros gázokat. ★ „A ventillátor úgy zúg, hogy majd megsüketül az ember. A másik ventillátort még nem javították meg” — olvastuk alább a jegyzőkönyvben Fodor Tibor égető fölvetését. Merlák Mihállyal megnéztük az IFÖ-kemencesort is, ahon­nét a panasz érkezett. Mind a két ventillátor működőképes már, de csak az egyik volt be­kapcsolva. A másik még min­dig túl hangos. — Ez egy régi keletű prob­léma — hallottuk a főműveze­tőtől. — A hangos ventillátor sokkal nagyobb fordulatszán'- mal megy, mint a csendesebb, ezért működik nagyobb zajjal. A kemencesor mellett ki­szedték az ablakokat — min­den nyáron így szokás —, így most jó a szellőzés. — Föl kéne emelni vagy két méterrel a plafont —mutatott Merlák Mihály a mennyezetre — Ügy a nagyobb légtér ki­húzná a meleget. Csak hát eh­hez a pénz még hiányzik... "Ili a savazói anyagkipako- lók útját betonoztassák le, Csiiáti málnaiét mcsziök r — Jó napot! — Merre vannak?! — kere­sem a háziakat. Az udvaron áthaladva a kertkapuhoz érünk. A zöldben bújnak meg, itt-ott rezzennek az árulkodó levelek. A hatal­mas kertben a málnasorok ele­jén el kell dönteni, hogy me­lyik között induljon az ember, mert a sűrű ültetvény áthatol­hatatlan, mint az őserdő. Faoszlopokon huzalok fe­szengenék, amire a dús levélze- tü, vaskos málnavesszők ka­paszkodnak, rajtuk pirosló sze­mek duzzadoznak. — Erre tessék! Erre! — hangzik az útbaigazítás. — Korán reggel kezdtük a szedést, ilyenkor nem lehet ha­logatni, mert könnyen rothad, penészedik — mondja a esi tá­rj Komjáti István. — Jó közepes termés az Idei. A málnának sem kedve­zett a változó, hűvös, esős idő­járás. Éppúgy mint az aratás­nak. így hát nem a naptárt nézzük, hanem az eget, s, hogy érett-e már? — mondja. — A kertünk nagy része mál­nás, mintegy hatszáz négy­szögöl. A tavaszi, őszi munká­kat kizárólag a család végzi, szedésnél, hogy gyorsan men­jen, nyolc-tízen jövünk össze. Az atomerőműveknek is lé­nyeges része a gőzgenerátor, amelyben két körfolyamat ta­lálkozik, az atomreaktoré és a klasszikus gőzturbináé. Az atomerőműnél a hőátvitel bo­nyolult, a gőzgenerátornak kiváló műszaki paraméterek­kel kell rendelkeznie. Az atomerőművek második ge­nerációjánál —, ahol ún. gyors tenyésztő reaktorok vannak már —, újabb probléma je­lentkezik. Mivel a klasszikus generátor több ezer hőkicse­rélő csővel rendelkezik, ha a fellépő heves kémiai reak­ció következtében valame­lyiknél akár mikroszkopikus repedés állna is elő, az már komoly veszélyt jelentene. Az ilyen gyorsreaktorhoz készülő generátorok problé­mája régen foglalkoztatja a világ fejlett iparú országai­Ilyenkor együtt a rokonság, a barátok és ismerősök. — Érdemes rááldozni a va­sárnapot is, szeretem ezt a munkát — szól közbe halkan ifj. Komjáti István, aki egy megyei futóversenyt mondott le emiatt. — Tavaly nagyobb volt a termés, — de az idei is megjárja. Elmúlt leadáskor két mázsát sikerült leszednünk. — Nálunk van a községi málna-, uborkaátvevő hely — tájékoztat Komjáti Istvánná, aki megtelt edénnyel kezében lép közelebb. Óvatos mozdu­lattal önti a fóliával bélelt lá­dába a csemegét. — Egy rekeszbe csak négy kiló lehet, hogy ne törődjön — mondja. Június végén volt az első málna átvétele, azóta folyama­tos. Hetente háromszor hoz­nak a kistermelők a finom bo­gyókból leadni. Mintegy 25 család kertjében virul Csitá­ron a nagyszemü Mahling-faj- ta. A régi őstermelők melleti megtalálhatjuk a fiatal kezde­ményezőket is, akik néhány éve telepítettek próbaképp, majd megkedvelve, állandóra. A balassagyarmati ÁFÉSZ-en keresztül a dejtári telepre szállítják a heti negyven-ötven mázsa árut. — kodak — nak kutatóit, Csehszlovákia a múlt évi brnói vásáron je­lentkezett kiváló — öt cseh­szlovák szabadalmat magá­ban foglaló — megoldással, amely ki is érdemelte a vásár egyik aranyérmét. Ez az ún. cellás generátor az egykori, klasszikus ge­nerátort részekre, cellákra osztja. Mindegyik cella csupán 19 hőkicserélő csővel rendel­kezik, saját ellenőrző beren­dezése van. A legcsekélyebb rendellenesség jelzésére az érintett cellát ki lehet kap­csolni, a rendszer többi ré­sze viszont akadálytalanul működik tovább. Egyszerű a javítás, a ki- és beszerelés, a szállítás. A csehszlovák cellás gene­rátor prototípusa egy szovjet atomerőműben 1973 óta hi­ba nélkül működik. mert a keramitkockákon hú­zott emelőkocsi emberfeletti munkát követel a dolgozó nők­től, és a kodsik is tönkremen­nek.” Ezt az újabb zománco­zóüzem vezetője, Alt László mondta egy termelési tanács­kozáson néhány hónapja. — Azóta félig van beborít­va az útvonal — mondta az üzemvezető. — Bitument tet­tek rá a tanácsi üzem dolgo­zói; egyetlen délután kész vol­tak vele. Még egy délután kellett volna, de nincsen rá anyagi fedezet... s Mint láttuk: keramitkocká­kon a kocsik zötykölődnek, könnyen lecsúsznak róluk a lemezek, s a kerekek csapá­gyai is hamar tönkremennek. Tehát a gazdaságosság szem­pontjából se lenne éppen hát­rányos az útvonal bitumenezé- se... ★ A fölvetések egy töredéké­nek néztünk csak utána. Ettől jóval többet tartalmazott az a paksaméta, amiből válogat­tunk. így tehát aktívak a dol­gozók a termelési tanácskozá­son? — faggattuk Merlák Mi­hályt. — Hozzászólnak, el-elmond- ják a bajaikat, s több felvetés jogos. Ez jó. De olyan javas­lat, ami közvetlenül a terme­lést segítené, ritka, mint a fe­hér holló. Olyan pedig, ami önkritikus volna, egyáltalán nincsen. Holott jobb lenne, ha egy-két effajta felszólalás is elhangzana, mert akadnak em­berek, akik a növekedő köve­telményeket nem tartják szem előtt. Legalább az a dolgozó, aki jól végzi a munkáját, mer­né megbírálni a rosszat... — molnár — Tudományos újdonságok A lengyel távközlési intézet­ben olyan találmány született, amely enyhítheti a telefongondo­kat. Az új szerkezet a 60/8 jellel ellátott koncentrátor. E berende­zés megoldja nagyszámú előfize­tő összekapcsolását jelentősen ki­sebb számú vonalon. Lehetővé te­szi, hogy egy telefonközpontban 60 előfizetőt kapcsolhassanak be 8 pár vezeték segítségével. Ehhez eddig 60 pár vezetékre volt szük­ség. A bydgoszczi „Telfa” gyár már megkezdte a koncentrátorok próbagyártását. A készülék kis méreténél fogva állandóra vagy ideiglenesen felszerelhető nagy lakóházak lépcsőházaiban. A ké­szülék alkalmazása nem csökken­ti a jó hallhatóságot. ★ A varsói közlekedési Intézetben kidolgozták a tehergépkocsik ka­binjának új konstrukcióját, amely sokkal nagyobb biztonságot nyújt a gépkocsivezetőknek az eddigi­eknél ütközés, borulás esetén. Az új kabinok szigorított szabványai pontosan maghatározzák a kabin állóképességének valamennyi té­nyezőjét. Az egyik jólmenő termelő- szövetkezet elnöke dohogott a minap, amikor szóba ke- rült az első fél év mérlege. Főként azért perelt, mert a termelés költségei a tavalyi­hoz képest megint emelked­tek, legalábbis náluk, mint azt a lepedőnyi kimutatások­ról leolvasták az elemzésre szakított órákban. Találóan fogalmazott, amikor a köny­velők „részlegét” lyukas zseb­hez hasonlította, amelyen keresztül az a kis pénz is kifolyik, amit néha-néha be­letesznek. Persze a termelő- szövetkezet számadását vég­zők tehetnek erről a legke­vésbé. A zseben a „lyukakat” máshol kell keresni! Ma már lassacskán a nóg­rádi mezőgazdasági üzemek­ben is eljutottak a felisme­résig, hogy nem elegendő csu­pán a zárszámadás előtti he­tekben tüzetesebben átvizs­gálni a pénzügyi helyzetet. Akad jó néhány pozitív pél­da, ahol az elnök hétfőn reg­gel kézhez kapja a rögtönzött kimutatást, amelyből kide­rül: meddig is takarózhatnak. Eme méricskélést nem tart­ják már feleslegesnek. hi­szen menetközben egy-egy kiugró szám, még idejében hívja fel a figyelmet: ácsi! baj lehet a ráfordításokkal. Pedig esztendő elején —, főleg ahol az önálló elszámo­lási ágazati rendszert hono­ld j típusú generátor — atomerőművek számára A bánya folyamatos jó levegőellátásáért dolgozik a légvezetési brigád. Tajti Zoltán és Hermann János vájárok — a tiribesi aknaüzem dolgozói — léggátat építenek az egyik vá­gatban (kulcsár-felv.) Mi lesz veled, holyqókerék? A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a munka terme­lékenysége idén 24,7 száza­lékkal haladja meg a múlt évi azonos időszakét. A fej­lődésnek olyan dinamikájára utal ez a szám, amire nincs példa a gyár több mint 100 esztendős történetében. A gyár vezetői mégsem a megelégedés hangján beszél­nek, amikor értékelik a fej­lődés ütemét. Ha a gyár egé­sze figyelemre méltó eredmé­nyeket is ér el, itt-ott még van lehetőség a javításra. A folyamatosan és kiegyensúlyo­zottan színvonalas munka az új üzemekben, így a süllyesz- tékes kovácsüzemben is aka­dozik. Legalábbis: néha-néha még. Amikor belépünk a korsze­rű üzemcsarnokba, ezúttal is mintha éppen tetten érnénk az üzem vezetőit és dolgozó­it, amint az új üzem egyik gyermekbetegségének „gyógyí­tásán” dolgoznak. A 2500-as maximasajtó és a mellette levő sorjázógép éppen megállt. Benkő István sajtoló előmunkás, Földi Jó­zsef sorjázó és Horváth Ká­roly adagoló a homlokukat törölgetik, egymásnak magya­ráznak; Szemmel láthatóan bosszúsak. — Mi történt? — kérdez­zük. — Ismét le kellett állnunk — mondja Földi József — a mai nap már másodszor! — Valami géphiba? — Nem annyira gépi. in­kább talán szerszámprobléma. A sajtolószerszám lukasztó­betétje ismét megszorult és eltört. — Mit készítenek most ezen az új gépen? — Bolygókerekeket a jár­műprogramhoz, győri megren­delésre. — A minősége?... — Egyébként kiváló — így Földi József. — Csakhát a szerszámnak ez a gyakori tö­rése!... — Mennyi a napi normájuk? — Egy műszakra 1150 da­rab. — Most hol tartanak? — ötszáznyolcvan darab bolygókerék készült el eddig. Most azonban újabb törés, újabb szerszámcsere, az idő meg halad. — És mennyit tudnak még a műszak befejezéséig elkészí­teni? — Ha minden jól megy, egy ügyes szerszámcsere után tel­jes munkatempóval legföljebb 400 darabot. — Ez azt jelenti, hogy a na­pi 1150 darab helyett ezút­tal csak 980 darab készül el még a legjobb esetben is. — Igen. — Máskor is gyakori a tö­rés? — Főképpen e héten meg a múlt héten. De tíz nap óta már szinte minden műszak­ban szükség volt 2—3 cseré­re. — És azelőtt? — Azelőtt a szerszámok más anyagból készültek, és általában 5—6 napig tartot­tak. Azok a szerszámok azon­ban valamivel jobban kop­tak. Talán érdemes lenne szemügyre venni a bolygó- kerékgyártás szerszámhely­zetét. A kovácsoló ás öntöde gyárrészleg némi adóssággal zárta az első fél évet. A gyár vezetőitől a gyárrészleg ez év­re jelentős tervet kapott Eszerint 1978-ban csaknem 15 százalékkal kell növelniök az árukibocsátást, s az üzem az év eddigi részében ezt a re­ményt csak 8,7 százalékban váltotta valóra. Lehet, hogy igaza volna Földi Józsefnek? Orosz Béla Lyukas sították meg — a növény- termesztők, állattenyésztők jó iránytűt kaptak kézhez. De mit ér a legfinomabb mű­szer, ha nincs, aki kezelje? Ezzel pedig a kulcsot törik a zárba. Pontosabban az ágazatok irányítóinak szükséges, hogy szinte óráról órára megbízha­tó információval rendelkez­zenek a költségek felhaszná­lásáról, hogy ezekre alapozva képesek legyenek dönteni a gazdaságosság elvétől vezé­reltetve. A költségek csök­kentése ma a belső tartalé­kok közül az egyik legjelen­tősebb. Az évekkel ezelőtti energiatakarékossági kam­pány —, mert jópár helyen így pipálták ki a tennivalók köréből — idején azonnal sze­met szúrt, ha az istállóban éj­szaka a szükséges kettő he­lyett, négy izzólámpa árasz­totta a fényt. Ugyanitt ke­vésbé tűnik fel, hogy mahol­nap az egy liter tej előállítá­sának összege a csillagokat veri, a kukorica mázsájára fordított pénzen a szomszédos gazdaságból akár a dupláját is megvehetnék. S, ha év végére minimá­lisra csappan az egyébként sem vastagra tervezett nye­zsebek reség, „bűnbaknak” elfogad­ják a korábban egy-két ipa­ri eredetű anyag árának eme­lését, gyűrűző hatásról szaj­kóznak. Csak azt nem ve­szik észre, hogy ezek a té­nyezők, hasonló termőhe­lyi adottságok között, vagy ezt mellőzve, de egyformán érintik a termelőszövetkeze­teket. S, egy házzal arrébb ennek ellenére nem akad olyan termés, állati termék, amelyen ne fognának vala­mit. Általában nem az elnök „zsebe” lyukas. A forintok nagyon is szem előtt gurul­nak szerteszét. Amikor még némi bütyköléssel évekig használható alkatrészt hají­tanak az ócskavasak közé, amikor kellő körültekintés híján szórják ki a műtrágyát, nem gondoskodnak a drága vegyi anyag biztonságos tá­rolásáról, nem az optimális időben látnak hozzá a szán­táshoz, nagy értékű gépeket kihasználatlanul hagynak vesztegelni, holott kiváló al­kalom kínálkozik ésszerű kooperációra .., s lehetne so­rolni a példákat vég nélkül. Az okos takarékosságnak megvan a maga receptje. De ezt nem az üzemi állatorvos, hanem a mezőgazdasági ter­melést közvetlen irányítók írhatják fel. A hozzávaló di­agnózis megállapításához viszont az egyre szaporodó üzemgazdászok nyújthatnak segítséget. Nem tagadja senki, a me­zőgazdasági termelés nem olcsóbb, mint tavaly volt. Vi­szont temérdek lehetőség in­cselkedik a termelőszövetke­zetek vezetőivel, hogy az egy­ségnyi hozamra jutó költség elfogadható maradjon. Hi­szen az új, intenzív fajták, a korszerű mezőgazdasági be­rendezések, ha borsosabbak is a megelőzőeknél, magukban hordozzák a gyors megtérü­lést. Mostanság nem elég már csupán a mezőgazdasági üze­mekben a vetés, ‘jószágok pendülését szemlélni, fel­ügyelni az adásvétel folya­matosságára. Gyakrabban megvizsgálandó ezek sokré­tű következménye is, példá­ul a termelés költségeinek alakulásában. Így a zsebről, ha a lyuk nem is tűnik el, de legalább szűkül. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1978. augusztus 3., csütörtök 3 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents