Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

Brigádokban az egymilliárdért A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában is meghatározó szerepük van a szocialista brigádoknak. Az üzem harminchat szocialista munkáskollektívája összesen 346 dolgozót egyesít, okik ilyen szervezettséggel a vál­lalat több mint hetven száza­lékát képviselik. A magasabb követelményeket magukra vállaló munkacsapatok ala­kultak meg nemrégiben a mintegy három hónapja ter­melő erősáramú üzemcsarnok­ban is. Tevékenységükkel le­hetővé vált, hogy a nagy ér­tékű, korszerű berendezések folyamatos üzemben, teljes kapacitással dolgozzanak. Ezen a munkaterületen a ká­belgyár korábban is legkép­zettebbnek számító szakembe­rei látják el feladataikat, akik magas színvonalú szak­mai továbbképzésen is részt vettek. tgy minden feltétele megvan annak, hogy a Ma­gyar Kábel Művek balassa­gyarmati gyára az év végére teljesítse az 1978-ra szóló, több mint egymilliárd forint értékű termelési tervét. Ké­pünk az erősáramú üzemcsar­nokban készült. — kulcsár — A nyereség növelése érdekében Hatékonyabban9 gazdaságosabban termelnek A hatékonyság a gazdasági fejlődés döntő feltételévé vált. Az országos és a vállalati gazdasági programok egyaránt megkövetelik, hogy a korszerű technikával és a belső tartalé­kok feltárásával minden ed­diginél erőteljesebben növe­kedjék a gazdasági hatékony­ság. A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben is arra tö­rekszenek, hogy inkább kisebb volumen, de ma­gasabb értek legyen a cél. Ennek érdekében munkál­kodnak a gyár vezetői, a szo­cialista brigádok, a technoló­gusok és az üzletkötők is. A gyár törekvése nem si­kertelen, hiszen az év eddigi időszakában a munka terme­lékenysége több mint 24 szá­zalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához ké­pest. Ez konkrétan azt 'e'en- ti, hogy megközelítően elérték az eredetileg tervezett 2722 forintos, egy fő, egy napra eső termelési értéket. Az üzemek és gyárrészlegek keresik a lehetőségeket a gazdaságosabb és hatékonyabb munkára. Gyorsabban alkal­mazkodnak az igényekhez és jobban kihasználják a kínál­kozó lehetőségeket is. A hi­deghengermű dolgozói eddig 101,3 százalékra teljesítették tervüket, mégpedig úgy. hogy az éves nyereségterv időará­nyos részét is kedvezően telje­sítsék. A legutóbbi felmérések alapján az eddig esedékes 70 milliós nyereségtervet .lóval 71 millió fölött teljesítették. Hozzáteszik azonban, hogv az elmaradt tételek között több magasabb C tartalmú és ed­zett termék is van, s ha eze­ket a megrendeléseket mara­déktalanul kielégítették vol­na, akkor a nyereségterv még ennél is kedvezőbb lenne. A gyárrészlegnél most aria törekszenek, hogy az értéke­sebb gyártmányoknál tapasz­talt lemaradást hiánytalanul pótolják, mégpedig úgy, hogy közben az exportfeladatoknak is pontosan eleget tegyenek. Ezért adták ki a jelszót, hogy: zöld utat a magas C tartalmú és ötvözött termékeknek! A huzalmű dróthúzó üzemé­ben is ismételten felmérték a tennivalókat. Megállapították, hogy a második fél év során, egész december végéig napi 445 tonna teljesítményt kell biztosítaniok, ha a 60 500 ton­nás második félévi program­nak meg akarnak felelni. S, hogy gazdaságosabb is, haté­konyabb is legyen a munka, egy sor intézkedés megvalósí­tását vették tervbe. Az új pácolóban a kördaru­pályán üzemelő járműegysé­geknél olyan újítást vezetnek be, amely lehetővé teszi a se­besség 10 százalékos növelé­sét. Ettől azt várják, hogy naponta 15—20 tonnával nö­vekedjen a termelés. Az ön­költség csökkentése érdeké­ben kiszolgálócsille oeépíté- sével lehetővé teszik, nogy a csepeli huzalkarikákat is az új pácolóban pácolják. Még a harmadik negyedév végéig módosítást hajtanak végre a 2-es számú alap nélküli húzó­gépek motolláinál, hogy a ka­rika felrakása a 2 tonnás da­ruval történhessen, de a 3-as számú alap nélküli géphez is külön karikafelrakó darut építenek be. Miután létszámhiánnyal küszködnek, a munka bizo­nyos átrendezésével arra törekszenek, hogy két dolgozó az eddigi egy­egy alapgépe mellett kö­zös erővel összesen három gépet forgasson. Mindemellett a felület-előké­szítésnél. lágyításnál és hú­zásnál a minőségi színvonal növelésére törekszenek. Ugyanilyen indítékok alapján a gyár összes üzemeiben elő­térbe került a jobb gazdasá­gosságra és magasabb haté­konyságra való törekvés. Biz­tosítani akarják, hogy a gyár cselekvési programja szerint 1978-ban 10 százalékkal növe­kedjen a vállalati nyereség. Mai számunkban: Mitől mozognál! az árak? Minden reggel újra RADAR ]ogi tanácsadó Világ proletárjai, egyesüljetek! Mn ? HOGRAD AZ' MSZMP NÓGRÁD MECiV E I B I Z O TT S A GA. E S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 198. SZÁM ARA: 80 FIllER 1978. AUGUSZTUS 23.. SZERDA Tudományos vándorgyűlés Salgótarjánban Az ember körniezele „Az emberi tevékenység minden esetben, közvetve, vagy közvetetten azonnal láthatóan, vagy csak hatásai­ban későbbiekben észrevehetően, kedvezően, vagy kedve­zőtlenül, de állandóan hatással van a környezetre.” — ezekkel a szavakkal kezdte Laár Árpád, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető-he­lyettese megnyitó szavait a Magjar Kémikusok Egyesü­lete biokémiai szakosztálya rendezésében megtartott XVIII. biokémiai vándorgyűlésen. A rangos eseményre ezúttal Salgótarjánban kerül sor augusztus 22—25 között a Szakszervezetek Megyei Taná- c j székházában. Az első vándorgyűlést huszonkét évvel ezelőtt rendezték Balatonfüreden, és azóta csaknem min­den esztendőben megismételték, legutóbb Kecskeméten. A tudományos vándorgyű­lés megnyitóját kedden ki­lenc órakor tartották. Az ösz- szejövetelen részt vett Jaka- bos Áron, a Magyar Kémiku­sok Egyesületének főtitkár- helyettese, dr. Rosdy Béla, az egyesület biokémiai szakosz­tályának titkára, jelen volt Medved Károly, a salgótarjá­ni városi pártbizottság titká­ra. dr. Dömsödi Péter, a KÖJÁL igazgató főorvosa, képviseltették magukat Nóg- rád megye környezetvéde­lemmel foglalkozó szakem­berei. Az országos rendezvényt megkülönböztetett figyelem kíséri, a környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik- Cél­ja, hogy a biokémikusokat fo­kozottabban vonják be a szak­osztály munkájába és a helyszínen tanulmányozzák az eredményeket. Az idei vándorgyűlés kiemelt témá­ja a környezet és a környe­zetvédelem biokémiai vo­natkozása. Mintegy kétszáz vendég érkezett Salgótarján­ba — a szakterület legneve­sebb képviselői vannak jelen —, hogy hasznos tapasztalat- cserét, vitát folytassanak. Két esztendővel ezelőtt lá­tott napvilágot egy törvény az emberi környezet védelmé­ről, a „jelenlegi és a jövő nemzedék életfeltételeinek rendszeres javítása érdeké­ben”. Az építkezésekről. a hulladékok elhelyezéséről, a külszíni fejtésekről, a cement­gyárak porszennyeződéséről, a füstöt okádó kéményekről, a vizek szennyezettségéről gyakran esik szó. Kevesebbet beszélünk ezek emberi szem­mel alig, vagy egyáltalán nem látható formáiról. Pedig ugyanolyan veszélyesek, sőt, néha még veszélyesebbek. A jóízűen elfogyasztott főzelék, vagy bármely élelmiszer olyan szennyeződést tartal­mazhat, amelyeket sem látni, sem ízén észrevenni nem le­het- De megvannak. Ezért a biokémikusok környezetvé­delmi feladata sajátos, ha nem is látványos. Gondol­junk arra. hogy szakembe­rek sokat dolgoztak azon, hogy a mai általános gya­korlatban szokásos kemikáli­ák hatását ne érezzük, hogy az elfogyasztott élelmiszerek tiszták legyenek. A biokémia a maga terüle­tén nélkülözhetetlen a kör­nyezetvédelemben. Az em­berre káros környezetkárosí­tó, szennyező hatások felis­merését. ezek megelőzését, csökkentésének módszereit állapítja meg és dolgozza ki. Az egyre növekvő vegyszer­használat igen nagy felelős­séget jelent. Előfordul, hogy csak évek múlva derül ki, mennyire veszélyes egy-egy anyag. A környezetvédőmi munka nemesak védekezésből áll. Minél előbbre gondo­lunk az időben, annál inkább a megelőzésen van a hang­súly­Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődtek a szakelő­adások, referátumok. A ki- lencvenhárom előadást or­szágosan ismert szakembe­rek tartják. A tudományos programmal egyidőben, kiál­lítást rendeztek, amely a bio­kémiában használatos leg­újabb műszereket mutatta be. A tudományos vándor- gyűlés programja a mai na­pon tovább folytatódik. Fejlődő külkereskedelem A Szovjetunió export-import mérlege és fél milliárd. Természetesen a Szovjetunió maga is expor­tál gépeket és berendezése­ket, azonban ennél a termék- csoportnál a kivitel értéke csak mintegy felét adja a behozatalnak. A gépek és be­rendezések behozatala jórészt a szocialista országokból tör­ténik, de tavaly például a fej­lett tőkésországokból körülbe­lül 4,4 milliárd értékű volt az import. Igen jelentős összeg a műszerek és a laboratóriumi berendezések behozatala, ta­valy például csak 256 millió A Szovjetunió külkereske­delmének alakulásáról közöl részletes adatokat augusztusi számában a Vnyesnaja Ter- govlja című folyóirat, a Kül­kereskedelmi minisztérium ki­adványa. Mintegy ötven fon­tosabb termékcsoport kivite­lének és behozatalának adata­it ismerteti, 1976-ban és 1977- ben. Az import legnagyobb téte­le a gépek és berendezések behozatala. Ennek összege 1976-ban nagyjából tíz és fél milliárd volt, 1977-ben már 11 Egyhetes tanfolyam a ISyírjesben Tanácskoznak az úttörőcsapat-vezetők A Magyar Üttörők Szövet­ségének Nógrád megyei elnök­sége Balassagyarmaton, Nyir- jesben, az úttörőtáborban egy­hetes tanfolyamot szervezett a csapatvezetők részére. A ta­nácskozáson részt vesznek a járási, városi úttörőelnöksé­gek vezetői, a művelődési szakigazgatási szervek képvi­selői is. Hétfőn, a tanfolyam első napján, Kovács Tibor megyei úttörőelnök értékelte az 1977— 78-as mozgalmi év munkáját. Hangsúlyozta, hogy az úttörő- szövetségben dolgozó pedagó­gusok. ifivezetők többsége az életkori sajátosságoknak meg­felelően valósította meg a nevelési célkitűzéseket. A kisdobos- és úttörőpróbák teljesítése, a különféle akciók lebonyolítása jelentősen segí­tette a kiemelt nevelési célok elérését, a szocialista nazafi- ság és az internacionalizmus érzésének kialakítását, a kö­zösségi szellem erősítését. Az akciók során a megye úttörői sok ismeretet szereztek, sok élménnyel lettek gazdagab­bak. Igen hasznosnak bizo­nyult — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából —, hogy megismerkedtek a lakóhelyük párt-, állami, gazdasági veze­tőivel, a felszabadulás előtti párttagokkal, vöröskatonák­kal, volt partizánokkal, továb­bá a szocialista brigádok tagjaival. Az „Együtt — egy­másért” mozgalom keretében — a játékos, romantikus esz­közök segítségével — tovább erősödött az úttörőcsapatok közösségi élete, sokat javu't az általános iskolás korosztály közéleti aktivitása. A KISZ egyre hatékonyab­ban irányította, segítette az úttörőcsapatok munkáját. A különféle szinteken gyakrab­ban vizsgálták meg testületi üléseken az úttörőmunka egyes részterületeit. Szélesed­tek a testvérkapcsolatok, s jelenleg a megyében minden úttörőcsapatnak, -rajnak van testvérszervezete. A pártszervek és -szervezetek az úttörőmunka továbbfej­lesztése érdekében segítették, ellenőrizték az úttörőszerveze­tek KISZ-irányításának ma­radéktalan megvalósulását. Kedden Hantos Sándorné, a MUSZ országos elnökségé­nek tagja ismertette az 1978— 79-ea mozgalmi év feladatait. Ma Budai István, a MUSZ képzési rendszeréről, Sisa Alfréd az „Ezermester és Üt- törőbolt Vállalat” szolgáltatá­sairól tart előadást. Csütörtö­kön a megyei művelődésügyi osztály tanulmányi felügyelete „A tanévindítás feladatai, az új nevelési-oktatási dokumen­tumok tükrében” és Horváth Judit. az országos közoont munkatársa „A munkára ne­velés feladatai, pályaválasztás, pályairányítás módszerei, le­hetőségei” című előadásaira, megtartására kerül sor. rubelért vásároltak, nagyjából azonos megoszlásban szocia­lista, illetve fejlett tőkésorszá­gokban. A Szovjetunió jelentős ösz- szegért — tavaly például csaknem egymilliárd rubelért — hozott be hajókat és hajó­zási gépeket, de ugyancsak nagy összegekért exportál gépkocsikat, repülőgépeket. A kimutatásban az export legjelentősebb tétele a nyers­olaj és olajtermékek kivite­le: mig 1976-ban ennek érté­ke 7 milliárd 676 millió rubel volt, tavaly már 9 milliárd 399 millió. Fontos tétel a vas­érc, a mangánérc, a krómérc exportja, ez utóbbi azonban csökkent tavaly. Ugyancsak nagy összegekért ad el a Szovjetunió nyersvasat és ko­hászati termékeket, ielentős mértékben a fejlett lőkésor- szágoknák. A mezőgazdasági importban a két év során a gabonaim­port volt az első helyen, ta­valy azonban erre jóval ke­vesebb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban: 1976-ban ez a tétel még több mint kétmilliárd rubellel sze­repelt a behozatalban, tavaly alig több mint egymüliárd- dal. Érdekesség, hogy a Szovjet­unió jelentős exportőr egyes közszükségleti cikkekben. Ta­valy például csaknem 1.8 mil­lió órát exportált. Ebből több mint ötmilliót a fejlett tőkés­országokba. Az egymillió kül­földre eladott fényképezőgép­ből csaknem negyedmillió is ezekbe az országokba került. Exportál a Szovjetunió rádió- és televíziókészülékeket, egyes háztartási gépeket is, ezek azonban főként szocialista or­szágokba kerülnek piacra. . (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents