Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD M.EGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA XXXIV. ÉVF., 192. SZÁM ARAr 80 FIUÉR 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Cazdaaági aktíva fii legyen a megítélés alapja ? A salgótarjáni városi párt- bizottság szervezésében teg­nap gazdasági aktívát Tartot­tak a megyeszékhelyen. Ezen részt vettek Salgótarján vál­lalatainak, szövetkezeteinek igazgatói, főmérnökei, párt-, szakszervezeti és KlSZ-titká- rai. Medved Károly, a városi pártbizottság titkára a párt tavaly októberi és ez év ápri­lisi, valamint a megyei és vá­rosi pártbizottság ide vonat­kozó határozata alapján tájé­koztatta az egybegyűlteket a cselekvési program első fél­éves értékelésének városi ta­pasztalatairól, majd szólt a további feladatokról. Elmondotta, hogy a város fejlődése alapjá- / ban véve megfelel a ki­tűzött céloknak. A döntő területeken javult a tervszerűség, emelkedett a párt gazdaságirányító, szerve­ző, ellenőrző munkája. Az erő­ket, a tömegszervezetek segít­ségével, a legfontosabb fel­adatokra koncentrálták. Hatá­sára a város üzemeiben a me­gyei átlagot meghaladó mér­tékben növekedett a termelés üteme, ha igen differenciáltan is, de kedvezően fejlődött az exporttevékenység. Ez utóbbi összefügg a gyártmányszerke­zet korszerűsítését szolgáló in­tézkedésekkel, a termékek mi­nőségének javulásával, az új termelőberuházások belépésé­vel. Az üzemek többsége a szabályozó módosításából ere­dő átmeneti nyereségcsökke­nést, két év alatt a korábbi 1975-ös szintre vitte. A terme­lő-gazdálkodó egységekben a foglalkoztatottak létszáma év­ről évre csökkent. Szó volt még az építőipar munkájáról, a beruházásoktól, a területfejlesztéssel kapcsola­tos kérdésekről, a kereskedel­mi és szolgáltatói tevékeny­ség eredményeiről, hiányossá­gairól, majd a feladatok is­mertetése következett. Ezek szerint alapvető fel­adat a munka termelékenysé­gének, a termelés hatékony­ságának további növelése. Ez csak akkor lehetséges, ha megjavul az anyag- és alkat­részellátás, ésszerűbben gaz­dálkodnak a munkaerővel, na­gyobb következetesség érvé­nyesül a munkafegyelem meg­követelésében, ha az üzem- és munkaszervezés a jelenle­Továbbra sincs más út ' Számok, tények, adatok. Olyan mozaikkockák, amelyek összerakva, illetve összeolvasva egységes egészet adnak arról a tevékenységről, hogy megyénk az első fél évben a külön­böző területeken milyen mértékben fejlődött. Ezt adja at csokorba kötve a megye lakosságának, mindazoknak, ^kit egy kicsit is érdékel saját sorsuk, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának első félévi munkát összesítő jelentése, — amely a tiszteletre méltó, és jó érzést kiváltó eredmények mellett utal azokra a gondokra, ame­lyeknek mérséklése, illetve megszüntetése továbbra is ránk vár. . Valóban nem tartozik a legizgalmasabb olvasmányok kö­zé, de jó eligazítást nyújt ahhoz, hogy minden szélsőségtől men­tesen, reálisan ítéljük meg eddig végzett munkánkat, s bizo­nyos tekintetben helyünket és szerepünket a népgazdaság életében. Kezdjük azzal, ami minden fejlődésünk fundamentuma; a termelőmunkával. Ami a termelés ütemét illeti, nincsenek gondjaink, mert kedvezően alakult. Az egyes iparágak telje­sítménye viszont jól érzékelteti növekvő vagy mérséklő sze­repüket a megye gazdaságának sokirányú fejlődésében. Jó dolog, hogy a gépiparon belül a gép- és gépi berendezéseket gyártó iparág csaknem dupláját adta a gépipari átlagnak. Még ennél is jobb eredményekkel büszkélkedhetünk a közle­kedési eszköz valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar­ban bekövetkezett fejlődésnél. Ezzel szemben a villamos- gép-, és készülékiparban, valamint a gépipari termelés jelen­tős hányadát kitevő fémtömegcikkiparban termelési vissza­esés következett be. Ez azért sem jó, mert részben ellátási gondokat okozhat, ugyanakkor az érintett gyárak fejlődésé­hez szükséges nyereség arányát csökkenti, veszélyeztetve azok életképességének fenntartását, a technikai, technológiai rekonstrukciók megvalósítását. Ugyancsak elgondolkodtató a minisztériumi könnyűipar­ban a "textilipar termelésének stagnálása. A kimozdulás út­ja: a munkaigényes termékek gyártása, a technikai, techno­lógiai váltás, valamint a korszerű három M-es munkamód­szer széles körű elterjesztése. Szépséghibája gyáraink, üzemeink termelési tevékeny­ségének, hogy a növekedést csak 87 százalékban biztosítot­ták termelékenységből a korábbi 100-zal szemben. Az exz portnál, főleg a tőkésexportnál jelentkező csökkenés — hol­ott a népgazdasági egyensúlyi helyzet ennek növelését köve­teli meg — ismét nyomatékosan felhívja a figyelmet a ha­laszthatatlan önvizsgálatra. Ennek során tisztázni kell, hogy termékstruktúránk mennyiben képes gyorsan igazodni a vál­tozó külföldi piacokhoz, a kiszállított áruk hasznossága, esz­tétikuma, ára és határideje mennyire versenyképes, a kíná­latot mi keltjük-e fel,' vagy csak a kereslet után kullogunk. Az ipari termelés nagy ágazata mellett a mezőgazdaság­ban is erősödtek azok a kedvező tendenciák, amelyeknek eredményeként a megye lakosságának ellátása továbbra is megfelelő volt. A fejlődés ütemét nagyban meghatározó életszínvonal­politikai céljainkat segítő állami és tanácsi építőiparunk meg nem adja azt, amit tőle várunk, még nem jelentkeznek a technikai, technológiai váltás előnyei. Ilyen ellentmondásos fejlődés közepette, gyengeségeink, mulasztásaink ellenére a lakosság pénzbevétele csaknem duplája a termelés emelkedé sének. Ahhoz, hogy a kedvező jelenségek tovább növekedje­nek, alaposabb, körültekintőbb, megfontoltabb munkára, hosszabb távon sok, életképes termékre van szükség a meg­levő létszám okos felhasználása mellett. Mert az élveszüle- tések száma négy százalékkal csökkent, a lakónépesség szá­ma pedig alig növekedett, így hát távlatokban sem lehet újabb munkaerők belépésével számolni. Nincs más út, mint saját munkánk megjavítása, hasz­nosságának, értékének növelése. V. R. ginéi magasabb szinten való­sul meg. A termelés, hatékony­ságát szolgálja a termékszer­kezet kedvező alakítása. Egy es üzemekben szükség van a ter­mékek minőségének gyorsabb javítására, az évek óta tartó magas selejt csökkentésére. Az előbb említett hiányossá­gok is közrejátszanak abban, hogy exportáló gyáraink nem tudnak mindenben eleget tenni az egyre növekvő minőségi követelmé­nyeknek a külföldi pia­cokon jelentkező felfoko­zott igényeknek. Ennek tulajdonítható, hogy a megye vállalatai — Köztük néhány salgótarjáni üzem is — az első fél évre 150 millió forinttal kevesebb tőkésex­portot terveztek, mint egy év­vel korábban. Ugyanakkor je­lentős eltérések tapasztalha­tók egyes üzemek egyes ex­porttermékeinek gazdaságos­ságánál. A kivitelező építőipar csak akkor képes megvalósitani vállalt feladatait —, saját mulasztásának kiküszöbölése mellett —, ha a beruházások előkészítésénél megkapja azt a segítséget, ami megteremti a feltételeket a folyamatos termeléshez, munkaszerve­zéshez. Részletesen szó volt még a gazdálkodással kapcsolatos tennivalókról is. A tájékoztatót követő vitá­ban elmondta véleményét, kö­zölte a további munkával kapcsolatos elképzelését és a várható intézkedéseket Hopka László, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek műszaki vezér­igazgató-helyettese, Sándor László, a ZIM salgótarjáni gyára pártbizottságának titká­ra, Gressai Sándor, a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyá­ra igazgatója. Ökrös Lászlóné, a Salgótarjáni Ruhagyár alap­szervezetének párttitkára, Pe- rényi László, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat műszaki igazgatóhelyette­se, Morvái Ernő, a városi ta­nács elnökhelyettese, Pálfalvai László, a BRG salgótarjáni gyáregységének igazgatója. Az aktíván részt vett és felszólalt Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy a vállala­tok tevékenységének megíté­lésénél új felfogásra, szemlé­letre, új megközelítésre van szükség. Alapvető mércének azt kell tekinteni, hogy az érintett termelő-, gazdálkodó- egység olyan termékeket, áru­kat állít elő, amelyeket min­den piacon gond nélkül, jó áron el lehet adni, idehaza pedig gazdaságosan elő lehet állítani. Igen sok összefüggésben azt kell vizsgálni, hogy az il­lető vállalat miként és milyen mértékben járult a nemzeti jövedelem nö­veléséhez.. Részletesen foglalkozott még a beruházások és az építőipar tevékenységének . reális meg­ítélésével. A vitában elhangzottakra Medved Károly válaszolt. Uj Helyen a „közgesek” Kétesztendős generálfelújí­tás után ezekben a napokban folyik Salgótarjánban, az egykori Madách Gimnázium épületében a műszaki átadás, melyet a Salgótarjáni Épí­tő- és Tervező Szövetkezet készített, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai ré­szére. A 15 millió forintos költséggel újjávarázsolt in­tézményben födémcseréket hajtottak végre, új burkolatot kapott a külső és belső fal- borítás, kicserélték a villamos hálózatot, a régi széntüzeléses kályhák helyett bevezették a távfűtést, megerősítették a tetőszerkezetet- A régi isko­lából folyamatosan tart a köl­tözködés, a ládákba, bálákba csofnagolt könyvek, tansze­rek, kísérleti eszközök és egyéb felszerelések eddig hatvanszor töltötték meg a hat tonna rakomány szállí­tására alkalmas ZIL teher­autót, mely egy hét óta se­gít a szállításban. Az új épületben egyébként az oktatás, nevelés feltéte­leinek megfelelő körülmé­nyeket teremtettek, előadó­termek, az iskola jellegét ki­szolgáló szaktantermek vár­ják a diákokat. Külön osztályt kapott valamennyi szaktárgy, így ügyviteltechnikai, gép­író, politikai gazdaságtan, ka­binetet alakítottak ki. A vá­rosi tanács félmillió forint­tal, a megyei tanács 100 ezer forinttal járult hozzá bútorok, iskolai eszközök, audiovizu­ális berendezések vásárlásá­hoz. Sajnálatos, hogy a torna­terem bővítésére nem volt lehetőség, így csak kondicio­náló helyiségként használhat­ják ezt a fiatalok. A közei­ben levő városi sportcsarnok talán enyhíthet a testnevelő órák gondjain. Szeptember 4-én, hétfőn délelőtt fél 10-kor Bihari La­jos, az intézmény igazgatója, a sportcsarnokban rendezen­dő tanévnyitón ünnepélyesen jelentheti be és adhatja át a diákifjúságnak, a nevelőtestü­letnek az impozáns, korsze­rű iskolaépületet, melyet még aznap elfoglalnak a fia­talok. — kulcsár — Magyar építőbrigád búcsúztatása Moszkvában Ünnepélyesen búcsúztatták kedden délután Moszkvában, a Komszomol központi bi­zottságának székházában a Kun Béla magyar ifjúsági építőbrigád hazatérő tagjait- A magyar fiatalok éppen két évvel ezelőtt utaztak ki a KGST-tagállamok együttmű­Hol tart a Patyolat szolgáltatása? Jobb minőségű munkával kielégíteni a lakosság igényeit A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése / Tegnap Salgótarjánban kívül élénk vita egyaránt figyelmet. Ugyancsak a ten­ülést tartott a Nógrád megyei azt bizonyította, hogy az el- nivalók között kapott Helyet Tanács Végrehajtó Bizottsága, múlt években a vállalat je- a gépesítés fokozása, a szol- A testület többek között meg- lentős változásokon ment ke- gáltatások minőségének javí- vizsfeálta — egy korábbi ha- resztül. Elkezdődött a köz- tása, a vezetés színvonalának tározata alapján — a Községi ponti üzem rekonstrukciója, erősítése, a szervezettebb mun- tanáesok szervezeti és műkő- Balassagyarmaton kismoso- ka, valamint az eredménye- dési szabályzat szerinti tévé- da, Nagybátonyban mosó- és sebb vállalati gazdálkodás, kenységét a balassagyarmati vegytisztító szalon építését A vitában Lukács György- járásban. Majd Várhelyi Er- kezdték meg. A Patyolat Vál- né, a Salgótarjáni Kohászati nő, a megyei tanács pénzügyi lalat ma már 43 felvevőhely- Üzemek közgazdasági tőosz- és Romasz Adolf, a tervosz- lyel rendelkezik. Ennek nagy- tályvezetője, a vállalat re- tály vezetőjének előterjeszté- része, szám szerint 33, Nógrád konstrukciójáról, a rekonst- sében megtárgyalták az idei megyében van. A többi Heves rukciót kísérő gondokról szólt, fenntartási költségvetés és a és Pest megyében található. Berki Mihály, a megyei ta- fejlesztési alap első féléves Figyelemreméltó törekvése a nács elnökhelyettese a ká- felhasználásának tapasztala- vállalatnak, hogy a nagyobb der- és személyzeti munka ja- tait. települések mellett egyre több vitását, a munkaerő-gazdálko­Ezt követően a Nógrád me- kisközségre terjeszti ki szol- dás és a munkahelyi légkör gyei Patyolat Vállalat tévé- gáltatási tevékenységét. javítását, a vezetés, mindenek­kenységéről adott számot a A vállalat tevékenysége, előtt a középvezetés erősíté- végrehajtó bizottságnak Kun gazdálkodása a fejlődés eile- s®t tette szóvá. Csillag György Lajos, a vállalat igazgatója. A nére sem volt zavartalan. a Könnyűipari Minisztérium vállalat számvetése, a megyei Igaz, az esztendő első felében, osztályvezető-helyettese, a tanács ipari osztályának ki- csakúgy, mint az V. ötéves szervezettebb vállalati mun- egészítő jelentése, valafnint terv első éveiben, a vállalat kát, a belső üzemi gépesítést, az előterjesztést követő rend- teljesítette tervét. Az ered- az önköltségcsökkentést, va­ménynek azonban van némi lamint a VI. ötéves terv fo- szépséghibája. Nem tudták lyamatos előkészítését hang- megfelelően kielégíteni a la- súlyozta. Szoó Béláné, a Nóg- kosság egyre növekvő szűk- rád^ megyei Vöröskereszt ve- ségleteit. Még ma is előtör- zetője^ a szolgáltatási tévé­dül, hogy a vállalat szalonjai ksnység ^javítására, a jobb nem mindig tudják tartani a minőségű munkára hívta fel mosási-tisztítási határidőket a figyelmet. Herencsényi Jó- és esetenként a munka minő- zse^ részletes elemzést adott sége is kifogásolható. Ezért a végrehajtó bizottság a kóz­ködésével megvalósuló nagy­szabású szibériai építkezés­re, az uszty-ilimszki eellulóze- és papíripari kombinát és a mellette felnövekvő új város építésére. A Kun Béla brigád becsü­lettel helytállt a nagy mun­kában. , a vállalatok tevékenységéről, _______ _ ___ gazdálkodásáról. Többek kö­p onti üzem rekonstrukciója- zött javasolta, hogy a Patyo- nak folytatására, a balassa- lat készítsen konkrét intézke­gyarmati kismosoda, a nagy- bátonyi mosó- és vegyLisztí­dési tervet az V. ötéves terv hátralevő feladatainak folya­,, matos megvalósítására. A vi­to szalon epitesenek gyorsita- .7.. ,. . , ^ tat Illés Miklós, a megyei ta­sára, s a munka 1980-ig lör- nács általános elnökhelyetie- ténő befejezésére hívta fel a se foglalta össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents