Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

A salgótarjáni nemzetközi művésztelep vendégei Barczi Pál ~ Elsősorban grafikus va­gyok, főleg rézkarcokkal fog­lalkozom és nagyon szere­tek rajzolni —, mondja Bar­czi Pál. Sajószentpéteren született, 1933-ban. A képzőművészeti főiskola grafikai szakán 1958- ban végzett Koffán Károly és Kmetty János növendékeként. Azóta Miskolcon él, húsz éve kiállító művész. önálló ki­állítása volt, többi között, 1968-ban a budapesti Dürer- teremben, később Ozdon, Salgótarjánban, Sajószentpé­teren. Egy kis faluban, Tak- taharkányban az ő műveiből nyílt az első képzőművészeti kiállítás. Csoportos tárlato­kon szintén rendszeresen sze­repelnek művei, valamennyi miskolci grafikai biennálén részt vesz, szereplője a salgó­tarjáni tavaszi tárlatoknak, a miskolci téli tárlato’-nak. A külföldi magyar grafikai be­mutatókon is kiállítják mű­veit, például Moszkvában, Leningrádban, az USA váro­saiban, Tokióban, Katowicé­ben és másutt. Két éve ka­pott Munkácsy-díjat. De eny- nyi talán elég is az adatok­ból. Adjuk vissza a szót a művésznek. — A világból, a világról azok a dolgok érdekelnek, amelyek az embert érintik. — De hiszen az ember ön­maga is a világ része, ilyen­formán aligha találni olyan dolgot, ami nincs kapcsolat­ban vele. — Tovább megyek. Első­sorban az emberrel közvet­lenül összefüggésben levő szel­lemi és sorskérdések foglal­koztatnak. Egészen röviden szólva az emberábrázolás kér­dései izgatnak. — Vagyis a legnehezebb kérdések. — Szerintem igen. Ráadá­sul, engem az emberek bel­ső élete hoz izgalomba, azok a lelki folyamatok, amelyek cselekvését meghatározzák, érzelmi és értelmi életét jel­lemzik. Ezért mondtam az előbb, hogy az emberközpontú való világ kifejezése művé­szetem lényegéhez tartozik. Legalábbis, szeretném, ha így lenne. Az emberek sorsa jobbrafordítására irányuló gondolatokon tépelődöm, mert azt vallom, hogy jobb sorsra érdemes az ember. Egyébként azt hiszem, a művészeteknek mindig is ez a törekvés a lényege, S, egyúttal ez a leg­nehezebben kifejezhető. Barczi Pál azok közé tar­tozik, akik hisznek a művé­szetek emberformáló hatásá­ban. — Vajon, jogos ez a hit? — Mondhatnám azt is, hogy enélkül nem lehet dolgozni, a kérdés mégsem egészen in­dokolatlan. Mert vannak idők, amikor alábbhagy az érdek­lődés a művészetek iránt. A képzőművészet látszatra ta­lán valóban csak az ember belső ügye, azon rezdüléseket fejezi ki, amelyek szavakkal ki nem mondhatók. De azt is látom, hogy az emberek­ben erős a vágy ezen rezdü­lések felfogására, s ez az, ami bizakodóbbá tesz a mű­vészet hatását illetően. És ki­csit aggodalmasabbá is. Még­pedig azért, mert hitem sze­rint a bonyolultat is úgy kell kifejezni, láthatóvá tenni, hogy az mások számára is érthetővé, valamilyen fokon felfoghatóvá váljon. Termé­szetesen, a képek szemlélésé­hez is szellemi munka kell. Mert. amiért az ember nem dolgozik meg, az szétfolyik a kezei között. Alkotóra és művei nézőjére egyaránt vo­natkozik ez. Barczi Pál mindenkor a látvány lényegének visszaadá­sára törekszik. Tájképet és városképet is szívesen fest, rajzol. Ezekben sem a külső szépet, hanem a látvány nyersebb lényegét emeli ki. Ezt szolgálja műveinek szi­lárd kompozíciós rendje, ezen belül a meghatározó fol­tok kiemelése. Többi között, készül a jövő évi mai magyar grafikai be- bemutatóra, részt vesz a Ma­gyar tájak pályázaton, ennek legjobb műveit még idén lát­hatjuk a hatvani galériában. Bizonyára Barczi Pál észak­magyarországi tájait is. Tóth Elemér Balassagyarmaton JáTéK és MUNKA a napközis táborban Ä balassagyarmati napkö- sem kezdték el. így, ha esik dővel kapcsolatos: Vöröske- zis táborba érve a következő az eső, nagyon szorosan va- reszt és tisztaság fél egészség, kép fogadott: az udvaron né- gyünk. Észre sem vettük, hogy sze­hány gyerek söprögetett, ge- Valóban, a két kis ház nem merkélni kezdett az eső. Köz- reblyézett. Egy kisfiú —, a eiég 140—150 gyereknek. Igaz, ben megérkezett a könyvtár- kapuügyeletes — a rajvezető- hogy rendszeresen járnak bó1 az egyik csoport. Minden hoz, Lucza Jánosné napközis könyvtárba, a művelődési náz- gyerek gondosan letörölte a tanárhoz vezetett. ba moziba’, kirándulásokra, de cipőjét, úgy ment be az épü­— Most csak az ügyeletes sok foglalkozást tartanak a írtbe. Mi Is beültünk az eresz raj tartózkodik a táborban, ők tábor területén: játékokat, alá. ott folytattuk a beszélge- takarítanak az udvaron. A dalokat tanulnak, vagy raj- tért. többiek a könyvtárba mentek, zolnak, festegetnek. Most pe- — Én nagyon szeretem a vagy a művelődési házba te- dig az egészségügyi vetélkedő mozit! — mondja Guszti. — levíziót nézni — tájékoztatott miatt merült fel ismét a hely- Minden hétfőn moziba me- a rajvezető. Tőle tudtam meg azt is, ^ délután egészségügyi ve- házak állnak> néhány telkedo lesz, amelyet Petényi Judit, a helybeli Balassi Bá­lint Gimnázium tanulója szer­vez a gyerekeknek. — Természetesen olyan kérdéseket, feladatsorokat ál­lítottam össze, amelyeket a kisiskolások is meg tudnak ol­dani, hiszen a táborban a gyerekek többsége alsó tago­zatos. Arra törekedtem, hogy a vetélkedő játékos, fordula­tos, változatos legyen, hogy a résztvevők szórakozzanak is, és tanuljanak is belőle — mondta Jutka. , Közben megérkezett a tábor vezetője, Gondos Bertalan, ne­hány csomaggal. A szatyrából alma, barack, meggy, paradi­csom, tejföl, kefir, túró, kü­lönféle sajtok kerültek az asz­talra. probléma. gyünk, most néztük meg A — Itt, ahol most ezek a kétéltű embert. Es a művelő­évvel dési házban a színestévé is ezelőtt még” szeméttelep volt nagyon klassz. Most már van és rengeteg roncs — mesélte lemezjátszónk is, meseleme- Gondos Bertalan, miközben zeket szoktunk hallgatni, körbevezetett a tábor terüle- — Mindjárt kezdődik az tén. — A város minden intéz- ebéd — nézett a konyha felé ménye segített megteremteni Szabó Bertold. — Itt mindig ezt a környezetet a gyerekek nagyon finom a kaja, minden­számára. Egy évvel ezelőtt kinek ízlik . . . még vizünk sem volt, most Valóban, az ebédlőben már pedig már zuhanyozót is rer- elkezdődött az edénycsöröm- vezünk, sőt, az Ipoly-holtágra pölés. Ez, és a gyerekek vi- strandot is. De ezt még meg dám zsibongása búcsúztatott, kell tárgyalni a hatóságokkal, utoljára is bizonyítva, hogy a Az udvaron közben folyt a táborban a rossz idő ellenére takarítás. Néhány gyerekkel mindig jó a hangulat leültünk egy padra. Az első kérdésre —, hogy jól érzik-e magukat — szinte kórusban válaszolták az igent. — Holnapután megyünk Pestre a Nagycirkuszba is! — lelkendeztek. — Nagyon sze­li. G. Lesz-e igazi nyár? Kánikula és kutyameleg — Egyiptomban kezdődött Hazánk legmelegebb hónapja a július, a napi középhőmérsék­let 21 C-fok körül van, a délutáni órákban a hőmérsék­let elérheti a 30 fokot. Mit várhatunk az idén? Lesz-e kánikula és „kutyameleg”, lesznek-e hőségnapok? Napfoltmaximum előtt A kánikula szó minden or­szágban mást jelent. Hazánk­ban, ha a hőmérséklet több napon át tartósan 30 fok fö­lé emelkedik, kánikuláról, hő­hullámról beszélünk. Ám, Ró­mában vagy Madridban ez megszokott, ott a kánikula 35 foknál kezdődik. Tőlünk északra, például Berlinben ez a küszöbérték 28 fok és Stockholmban a 25 fok már „kutyameleg”. Ha a hőmérséklet csak spo­radikusan — szórványosan — emelkedik 30 fok fölé, ez még nem kánikula, csupán hőség­nap. Német nyelvterületen ez a Hundstage — azaz kutyán ap. Több évszázados statisztika szerint a naptevékenység át­lagosan 11,1 éves szakaszos­ságot mutat. Amikor a Nap felszínén végbemenő jelensé­gek (foltok, keletkezése, kitö­rések, „robbanások” stb.) szá­ma megsokszorozódik, napfolt- (vagy inkább naptevékenység-) maximumról beszélünk. Ér­demes megjegyezni a követ­kező évszámokat: 1937, 1947, 1957, 1969. Ezek az elmúlt négy évtized napfoltmaximu­mának dátumai. A legközeleb­bi 1980/81-re várható. Egy másik érdekes évszám­sor: 1933, 1944, 1954, 1964. Ezek a minimumok évei, a Nap aktivitása egészen cse­kély volt, esetleg néhány hét­re meg is szűnt (legalább is foltok nem mutatkoztak). Ér­dekes, bár egyértelműen nem bizonyított megfigyelés: a napfoltmaximumok éveiben (vagy annak közelében) az időjárás eléggé szeszélyes, vál­tozékony. Ilyenkor mondogat­juk: nem volt komoly tél, s elmaradt az igazi nyár is („az évszakok nincsenek a helyü­kön”). A napfoltminimumok évei­ben viszont gyakori a tartós hőhullám, télen pedig a hi­deghullám. Most maximum felé tartunk, ezért az idei nyáron inkább változékony, szeszélyes időjárással számol­hatunk, semmint tikkasztó kánikulával. A sovány vigasz: a következő telet talán nem uralják majd tartós fagyhul­lámok. Dermesztőén hideg tél, vagy hosszú, forró nyár a csillagászati statisztikák szerint 1982/84. előtt nem vár­ható. A Szóthisz csillag A német Hundstage (kutya­nap) és a magyar kutyame­leg, kutyahőség kifejezések nem élő, hanem elképzelt mi­tológiai, égi kutyával, csilla­gokkal, csillagképekkel függ­nek össze, s az ókori Egyip­tomból származnak (Európá­ba pedig görög és római köz­vetítéssel jutottak el). Most pedig tegyünk egy kis kerü- lőutat. Több tudós állítja, hogy a csillagok szüntelen felkelése és lenyugvása (a Föld forgá­sából adódó látszatjelenség) vezette rá az emberiséget az idő fogalmának felismerésére. Az ember megtanult gondol­kozni, időt mérni és naptárt készíteni. A legtöbb ókori nép a Nap- vagy a Holdévet tekintette az időszámítás (a naptárkészítés) alapjának. Furcsa és sajátos kivétel Egyiptom, mert ott a Napot mellőzve. Szótisz-. azaz Siri- us-naptárt használtak. Ennek az oka aránylag könnyen megmagyarázható. Megfi­gyelték, hogy minden évben július elején a Szóthisz- Sirius együtt kel Atónnal, a Nappal, s ilyenkor indulnak meg a Nílus áradásai, azaz tartósan megemelkedik a fo­lyó vízszintje. Egyiptom gaz­dasága, gazdagsága, kultúrá­ja és léte a Nílus július ele­jei „viselkedésén” állt vagy bukott. Az egyiptomiaknak nem voltak meteorológiai, kli­matológiai ismeretei, s (ter­mészetesen) nem hittek az asztrológiában, s nem is gon­doltak arra, hogy a Szóthisz- Sirius úgynevezett hellakus (Nappal együtt!) felkelése és Mai tévéajánlatunk 20.00: BOLDOGSÁG Mihail Bulgakov különös hangvételű, lírai, szatirikus, szimbolikus nyelvű író. Re­gényei, drámái egyaránt ki­váltottak hozsannát és dühöt. A magyar olvasók előtt ma már majd minden műve is­mert — A fehér gárda, Szín­házi regény, Moliére, A Mes­ter és Margarita —, de szín­padon is többször játszották. A Boldogság, a színpadon többször feldolgozott „Iván a rettentő” — pórja. Az Iván hőse a feltaláló, aki az idő­gép birtokában a múltba tesz kirándulást: a Boldogság hő­se ugyanő, csakhogy itt nem a múltba, a jövőbe indul. Bulgakov műveinek örök kér­dése a hatalom és tudás, a hatalom és a művészet vi­szonya. Itt is a hatalom kép­viselőjével áll szemben, aki­nek gyönyörű leányába bele­szeret. Am a lányra, a lány kezére még egy aspiráns van: a Boldogságkutató Intézet egyik tudósa... A főbb sze­repekben Garas Dezsőt, Men- sáros Lászlót, Hauman Pé­tert, Hámori Ildikót látják. Televízióra alkalmazta és rendezte: Várkonyi Gábor. a Nílus áradása között nincs semmiféle összefüggés. Ami­kor például megtudták, hogy az áradás közvetlen oka a Nílus forrásvidékén az esős évszak beköszöntése, s az, hogy a trópusi felhőszakadá­sok folytán az addig látha­tatlan mellékfolyócskák is megtelnek vízzel — továbbra is Szóthiszt tisztelték (s nem kutatták a jelenség valódi okát). Sirius és Procyon Miután megismerkedtünk az egyiptomi Szóthisz-hagyo- mányok eredetével, most már feltehetjük a kérdést: mi kö­ze ennek a nagy meleghez és főként a kutyához? Az első kérdésre egyszerű a válasz: a Sirius heliakus felkelésekor nem csak a víz- hanem a hőhullámok is „meg­indulnak”. A trópusi, konti­nentális meleg észak felé tart, akár csak a Nílus ára­dása. Ez természetes, hiszen július — általában — az egész északi féltekén a legmele­gebb hónap (Alsó- vagy Felső- Egyiptomban ugyanúgy, mint Görögországban, vagy Rómá­ban és a Kárpát-medencé­ben.) És most jön a második át­tétel: a Szóthisz-Sirius csillag nem más, mint a Canis Maior (Nagy Kutya) csillagkép al­fája, azaz legfényesebb csil­laga. A Nagy Kutya csillag­kép legfényesebb csillaga már az ókorban összekapcsolódott a meleg idővel, vagy inkább a hőhullámokkal. A Siriustól a „kutyacsillag­tól” nem messze az égbolton még egy fényes állócsillag látható, ez a Procyon, a Canis Minor (Kis Kutya) csil­lagkép alfája. A canis (= ku­tya) latin szó kicsinyítő kép­zős alakja caniculus vagy ca- nicula. Innen ered a magyar kánikula (= kutyácska) kife­jezés. A nagy meleg, kánikula ki­fejezése tehát égi kutyákkal függ össze. Aki meg akarja ismerni ezt a díszes csillagtár­saságot, az bármely év janu­ár elején, este 21 óra után forduljon dél felé és keresse meg az égen a dominófigu­rára emlékeztető Orion csil­lagképet. (Július elején ugyanis a csillagok együtt kelnek a Nappal, ezért igen nehezen találhatók meg. (A hét fényes Orion csillagtól bal kéz (délkelet) felé két na­gyon feltűnő csillagot látunk. Alul közelebb a látóhatárhoz, ragyog a Sirius, a Föld ég­boltjának legfényesebb csilla­ga. Kissé feljebb tündöklik a Canis Minor alfája, a Procy­on. A kékesfehér ragyogásé Sirius távolsága 8,7 fényév. Mindkét csillag nagyobb, for­róbb és fiatalabb, mint a Nap. Az embert azonban sem­mi sem vonzza e sziporkázó .csillagok birodalmába, mert — mai ismereteink szerint — bolygóik nincsenek, környe­zetük élettelen. Gauser Károly — Ezek is a vetélkedő retünk kirándulni! Voltunk egyik játékos feladatához tar- már Hollókőn, Szécsényben, a toznak — nevetett Jutka, — múzeumban, és ott láttunk A résztvevőknek bekötött egy nagy macit, kitömve. Es szemmel, csak ízlelésről síeli Pásztón jó sokat fürödtünk. kitalálni a gyümölcs, vagy a tejtermék nevét. — Kár, hogy sárgarépát nem tudtam venni, mert ahol láttam is, egészen fonnyadtak és csúnyák voltak — sajnál­kozott a táborvezető. — A vetélkedő itt lenne az udvaron, de ha esik az eső... — nézett ki a borult égre Jut­ka Leányfaluban pedig még kom­pon is ültünk! — Láttam, hogy itt is nagy kedvvel dolgoztatok. — Hót persze! Csak az a baj, hogy a nagyobbak állan­dóan elveszik tőlünk a söp­rűt, mert ők akarnak söpörni — panaszkodott a kis Fülöp Szilvia. — Hallottam, ma lesz az Sokat — Hát igen, ez a mi szí- egészségügyi vetélkedő, vünk fájdalma — vette át a készültetek rá? szót az ügyeletes rajvezető. — — Ö, már hétfő óta készü­Már régóta ígérik nekünk, lünk — legyintett Münzberg hogy a két épületet összekö- Gusztáv. — Én már azt is tu­tik műanyag tetővel, és így a gverekek rossz idő esetén is kényelmesen elférnének. Az udvart pedig kövezni kellene. A kockalapokat már meghoz­ták. két gyönyörű fát kivág­dom. hogy ki volt az anyák megmentője . . . — Azt mi is tudjuk: Sem-,, melweis Ignác — vágott Köz­be Csillag Dorottya. — A mai nápon még a jelszónk és tak. de a munkát még most a jelmondatunk is a vetélke­4 NÓGRÁD — 1978. augusztus 2., szerda Nagybátony nagyközségi Tanács jelentős összegeket fordít a tanintézetek fejlesztésére. A Bartók Béla Általános Iskolát nyolc tanteremmel, fizikai, kémiai, biológiai előadóval bővítik. Ezenkívül az új iskola részben lesz a fiú és leány gyakorlati műhely. Az építésnél a határidőt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tartja, az új iskolarész át­adására 1978 decemberében kerül sor. Az építési költség meghaladja a tízmillió forintot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents