Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IIOGRAD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI. TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 191. SZÁM ARA: 80 FIUÉR 1978. AUGUSZTUS 15.. KEDD Kedvezően alakult a termelés Magasabb létszámmal — Hárummilliártl értékű áru Csökkenés után emelkedés — ISötieh a pénzbevételek A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése a megye 1978. első félévi társadalmi-gazdasági eredményeiről. Beruházás Nógrád megyében 1978. el­ső fél évben 25 millió forint feletti költségelőirányzatu be­ruházásokra 472 millió forin­tot fordítottak, folyó áron 161 millió forinttal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Az említett beruházások 39 százalékát építkezésekre, • 53 százalékát pedig gépek vásár­lására fordították. A gépi be­ruházások 46 százaléka bel­földi. a többi importgép. 1978. első fél évben 5 darab 25 millió forint feletti költseg- előirányzatú .beruházás kivite­lezését kezdték meg. Ebből 2 ipari, 2 vízgazdálkodási, egy pedig kommunális célt szolgál. A Romhányi Építési Kerá­miagyárban a csempekapaci­tás bővítésére ez évre 315 mil­lió forintot irányoztak elő és ebből a fél év végéig 108 mil­lió forintot használtak fel. Az eredeti költségelőirányzatot időközben módosították, a je­lenlegi számítások szerint a be­ruházás értéke 1,1 milliárd fo­rint körüli lesz. 1978. első fél évben több fontos létesítmény üzembe he­lyezésére került sor. Az ÜM. Salgótarjáni Síküveggyár vá- gó-mattírozó üzemét, az Or­szágos Bányagépgyártó Válla­lat kazántelepét, a Nógrád megyei Patyolat Kelmeíestő- és Vegytisztító Vállalat köz­ponti mosodáját, új vegytisz- títóját és kazánházát adták át rendeltetésének. Az üzembe helyezett kom­munális létesítmények között jelentős a salgótarjáni 230 fé­rőhelyes kultúrház, a balas­sagyarmati 100 férőhelyes óvoda és a Budapesti Haris­nyagyár nagybátonyi 200 fé­rőhelyes üzemi étterme. A tanácsi beruházások ér­téke 185 millió forint volt, 37 millió forinttal kevesebb, rmot az elmúlt év azonos idősza­kában. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és -zóvet- kezeti társulások 1978. első fél évben beruházásokra >57 millió forintot fordítottak, 18 millió forinttal többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. melésemelkedés volt. Az épí­tőanyag-ipar termelési volu­mene is több volt a bázisidő­szakinál, és lényegében min­den szakágazat termelése nőtt Előbbiekkel szemben a vil­lamosgép- és készülékiparban a volumen csökkent. A gép­ipari termelés jelentős hánya­dát kitevő fémtömegcikk-ipar­ban pedig a Lampart ZiM salgótarjáni gyáregységének 1978. első félévi termelése el­maradt az előző év azonos időszakától, termékváltás mi­att ugyanis az olajkályha gyártását teljesen leállították és hagyományos tűzhelyből is az egy évvel korábbinál ke­vesebbet gyártottak. A könnyűipar 9.3 százalé­kos többlettermelésén belül a minisztériumi iparban mérsé­keltebben, a tanácsi szék'Or­bán pedig dinamikusabban nőtt a termelés volumene. A nyomdaiparban a bázisidő­szakhoz viszonyítva 7 száza­lékkal nőtt a termelés; a bőr-, szőrme- és cipőipar ter­melése 19 százalékkal, a tex­tilruházati iparé pedig 8 szá­zalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A mi­nisztériumi irányítású kóny- nyűiparban a textilipar ter­melése — a Budapesti Haris- nyagyár nagybátonyi gyár­egysége termelés-visszaesése ellenére a szakágazat többi ipartelepének magasabb ter­melése eredményeként — az 1977. első félévi szinten ma­radt. A 6,3 százalékos többletter­melést ipari szervezeteink az 1977. első félévinél kissé ma­gasabb létszámmal, 40 700 fő­vel érték el. Ezen belül a fi­zikai foglalkozásúak száma 34 800 fő volt, szintén több az egy évvel korábbinál. így a megye szocialista iparának termelésnövekedését 87 szá­zalékban fedezte a termelé- kenj’ség javulása. A fizikai foglalkozásúak teljesített mun­kaórái meghaladták a 31 mil­lió órát, de ez — a létszám- növekedés és a túlórák számá­nak növekedése ellenére — az előző év első félévihez viszo­nyítva 0,6 százalékkal keve­sebb. így az egy teljesített munkaórára jutó termelés ta­vult a legnagyobb mértékben 7 százalékkal. A többlettermelés egy ré­szét többek között egyes ter­mékek exportjának fokozása eredményezte. Ennek ellené­re a megye ipari szervezetei ez év első fél évében — az egy évvel korábbinál 4,4 szá­zalékkal kevesebbet exportál­tak. Ezt a visszaesést a túl­nyomó többséget képviselő minisztériumi ipar lemaradása okozta. Bár a dollárértékesí- tésű export az 1977. első fél­évihez viszonyítva 10 száza­lékkal csökkent, továbbra is az összes export nagyobb te­lét jelentette. Az előbbivel szemben a rubelelszámolású export a bázisidőszakihoz ké­pest 4 százalékkal emelke­dett. Az 1978. év első fél évében megyei székhelyű ipari szer­vezeteink összesen 227 millió forint nyereséget értek el, 3 szervezet 1978. első félévi gaz­dálkodása veszteséggel zárult. A bázisidőszakinál 603 ezer fo­rinttal több nyereség közel 80 százaléka a minisztériumi vál­lalatoknál képződött. A megyei székhelyű szocia­lista ipar 1978. első fél évben 3 milliárd forint saját terme­lésű terméket értékesített, eb­ből az állami ipar értékesítése meghaladta a 2,8 milliárd fo­rintot. Az értékesítés közel fe­le termelővállalatokhoz ke­rült, 19 százalékát a belkeres­kedelemnek, 16 százalékát pe­dig a termelésieszköz-kereske- delmi vállalatoknak adták át, külföldre 330 millió forint ér­tékben szállítottak. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1978. első fél évben 555 millió forint saját építési-szerelési munkát telje­sített, összehasonlítható áron alig többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen be­lül az állami építőiparban 7 százalékos termeléscsökkenés, a szövetkezeti építőiparoan pedig 10 százalékos termelés- növekedés volt. (Folytatás a 3. oldalon) Elkészült az új gőzkazán az erőműben Tuza József, a VERTESZ Vállalat tervezője és a kivitelezést égző kollektíva műve­zetője, valamint Busa Zoltán, a villamos energiai kutatóintézet műszaki ügyintézője a kazán vezérléséhez szükséges irányítótábla üzembe helyezését ellenőrzi. — kép,: kulcsár — | Salgótarján távhőellátása, a lakások, intézmények meleg­víz- és hőenergia-biztosítása az utóbbi időben — különö­sen a hosszan tartó mínusz 10 fokos hőmérsékletnél — már kritikus volt. Ezért vált szükségessé a Mátravidéki Hőerőmű Vállalat salgótarjá­ni telepen egy új, nagy telje­sítményű gőzkazán megépíté­se. A mintegy 90 millió forin­tot igénylő beruházást, össze­sen 14 kivitelező vállalat, 1977 februárjában kezdte el. A be­ruházáshoz szükséges összeg­ből a Salgótarjáni városi Ta­nács 55 millió, a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt 10 millió forintot biztosított. A hiány­zó 25 millió forintot állami hitelből bocsátották az erőmű rendelkezésére. Az új gőzkazán elkészült az erőműben. Ez azt jelenti, hogy a 40 tonna/óra teljesít­ményű gőzkazánnal történő bővítés az erőmű kapacitását kereken 40 százalékkal növe­li. Az új gőzkazán lehetővé teszi, hogy mínusz 25 fok külső hőmérséklet mellett is a távfűtésre kapcsolt lakások, intézmények hőenergiáját za­vartalanul biztosítani tudják. A bővítés — ami az elmúlt fűtési idényhez képest egy tartalékegységet is jelent — 1985-ig biztosítja a jelenleg ismert távhőellátási igénye­ket. Az erőműben tegnap meg­kezdődött a gőzkazán üzem­be helyezési eljárása. A hét végén megkezdik a kazán úgynevezett .,kifőzését’', illet­ve melegpróbáit, ami összesen négy hetet vesz igénybe. A sikeres „kifőzés” után meg­kezdődhet a próbaüzem, ami azt jelenti, hogy az új gőz­kazán a fűtési idényre várha­tóan biztonságosan kielégíti Salgótarján hőenergia-igényét. Ipar Nógrád megye szocialista ipa­rának termelési volumene ez év első felében 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbi szintet. Kedvező, hogy ez év második negyedévében a termelés a bázisidőszakéhoz viszonyítva 11 százalékkal nőtt. Az állami iparon belül a ne­hézipar termelése mérsékel­ten, 5,8 százalékkal emelke­dett. Ezen belül a bányászát termelése az egy évvel koráb­binál 1,1 százalékkal volt több, a kohászat termelése pe­dig 10 százalékkal emelke­dett. A megye gépipara összessé­gében az 1977. első félévihez viszonyítva 7,2 százalékkal nö­velte termelését. Ezen beiül a gép- és gépi berendezésipar- ban a termelés az 1977. első félévihez viszonyítva 13 szá­zalékkal nőtt, mind a Balas­sagyarmati Fémipari Válla­latnál. mind pedig az Orszá­gos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában jelentő­sen emelték a termelést. Az előbbin kívül a közleke­dési eszköz, valamint a hír­adás- és vákuumtechnikai inarban is a gépipari átlagnál Magasabb, 16 százalékos ter­Vasárnap is dolgoztak a kombájnok Befejezték az aratást a pásztói járásban Szombat és vasárnap to­vább fogyott a betakarítani- való a megye termelőszövet­kezeteinek, állami gazdasá­gainak földjeiről. Mint ahogy a közvélemény már a mező- gazdasági kampánymunkák idején megszokta: a betaka­rításban résztvevők a hét végét is a határban töltötték, kombájnok, szállítójárművek igyekeztek, hogy mielőbb biz­tonságos helyre kerüljön a termés. Nógrádban az idén több mint huszonhétezer hek­táron termesztenek kenyér- gabonát, s vasárnap estig 95 százalékát vágták le. A pásztói járás mezőgazda- sági üzemei már túl vannak a nyári betakarítási mun­kán. a hét termelőszövetke­zetben csaknem hatezer hek_ tárról aratták le a búzát- A balassagyarmati járásban Bércéi után a magyamándo- ri. szügyi, drégelypalánki és őrhalmi tsz-ekben is fedél alá került a búza. Érsekvadker- ten, Szandán és Cserhátsu- rányban van még szükség a segítségre. A rétsági járásban a nagyoroszi, nőtincsi és rom­hányi közös gazdaságok kom- bájnjai levonultak a táblák­ról, a salgótarjáni járásban Homokterenye és Ivlátra* mindszent után a nagybáto­nyi termelőszövetkezetben is learatták a búzát. A szécsé- nyi járásban a terület ki- lencvenkét százalékáról vit­ték magtárakba a termést. A „hazai” és vendégkombájno- sok a nehéz körülmények kö­zött is derekas munkát vé­geznek, sok helyen már az utolsó hektároknak indulnak neki ma reggel. A tavaszi árpa betakarítá­sa is ütemesen halad. A pász­tói és rétsági járás mezőgaz­dasági üzemeiben már be is fejezték e munkát. A szécsé- nyi járás tsz-ei is betakarí­tották a tavaszi árpát. A rozsnak eddig kilencvenhá- rom százaléka került fedél alá­A tornyosuló nyári munká­kat a termelőszövetkezetek­ben sikerrel végzik, ami a kö­rültekintő szervezést, a gé­pekről és emberekről való pótolni­jó gondoskodást mutatja. Á kombájnok után továbbra is ott haladnak a szalmalehúzást végzők. Vasárnap estig a letakarított terület hatvanegy százalékáról már a szalmát is lehúzták. A talajmunkákkal 39 szá­zalékra állnak. E területen legelőbbre a rétsági járás kö­zös gazdaságai tartanak, ahol a tarló több mint felét már fel is szántották, bsaknem há­rom és fél ezer hektárt. A mezőgazdasági üzemek az aratással egyidőben 608 hek­táron vetettek másodvetésű növényt, főként takarmányfé­léket. A hét közepén — az aratók bíznak benne, hogy az időjá­rás nem szól közbe — me- gyeszerte végeznek a nyári betakarítási munkákkal. Azokra a helyekre, ahol még van vágnivaló, a járási ope­ratív bizottságok újabb kom_ bájnokat irányítottak át, hogy a későbbi érés miatti ké­sedelmet mielőbb sikerüljön Kommunista műszak Több mint hétezren a bányáknál A Nógrádi Szénbányák kol­lektívája az elmúlt félévi kommunista műszak eredmé­nyeként 567 ezer forintot for­díthatott az előre meghatáro­zott nemes célokra. Ügy ha­tároztak, hogy a második fél­évi kommunista műszakot, a nepelhesse a Nógrádi Szén­bányák kollektívája. Tiribesen a szombati ered­ménnyel együtt 4 ezer 125 tonnára növekedett a terme­lési többlet és ezzel időará­nyosan a bányásznapi fel­ajánlást is túlteljesítették. bányásznapi verseny kereté- Ménkesen augusztusban eddig ben, augusztusban szervezik meg, három egymást követő szabad szombaton, egy-egy harmados termeléssel. Ez fe­lel meg leginkább a bányá­szok három harmados mun­karendjének. Augusztus 5-én összesen 736 dolgozó vett részt kommu­nista műszakon. A legutóbbi szombaton, 12-én viszont már több mint kétezer munkás és alkalmazott tett eleget fel­ajánlásának. Ezen a napon 1177 tonna szenet küldtek fel­színre a bányászok. Ez a szénmennyiség meghaladja az egy műszakra eső termelési átlagot, és jelentős része van a korábbi elmaradás csök­kentésében. A Nógrádi Szénbányák az első fél évet a közismert, zö­mében objektív akadályok miatt, 11 ezer 558 tonnás széntermelési lemaradással zárták. A július elejétől folyó bányásznapi verseny eredmé­nyeképpen ez az elmaradás hétfő reggelig 6 ezer 100 ton­nára csökkent. Igaz, hogy a kitermelt szénből 2 ezer' 431 tonna még a készlettereken elszállításra vár. Még egy szabad szombati kommunista műszakra kerül sor, amikor a vállalati kötelezettségnek mindazok eleget tehetnek, akik eddig nem töltötték le a felajánlott műszakot. Ez is hozzájárulhat a cél eléré­séhez, hogy a bányásznapot már a terv teljesítésével ün­1256 tonnával termeltek töb­bet az időarányos tervüknél. Kányáson 2 ezer 200 tonna a lemaradás, ahol a nyugati frontfejtés, régi bányavága­ton haladt át, a déli bánya­mezőben pedig legutóbb víz­betörés akadályozta a mun­kát. Itt naponta több mint 150 vagon szenet kellene fel­színre hozni, hogy maradék­talanul teljesítsék a bányász­napi felajánlást. Szorospata­kon ugyancsak pótolnivaló van. Naponta 106 vagon szén kitermelésére van szükség a bányásznapig hátralevő idő­szakban. A kommunista műszakon kétségtelenül a széntermelés fokozása volt a súlyponti fel­adat. Ezenkívül számos más munkát is elvégeztek. A válla­lat igazgatóságának egy je­lentős csoportja mindkét szombaton eredményes mun­kát végzett Ménkesen, a szükséges tereprendezésben. Dolgoztak brigádok óvodánál, iskolánál, sőt a KISZ-tábor építésénél is. Az idei második kommu­nista műszak eredményekép­pen befolyt összeget egyrészt a vállalat szociális, üzem­egészségügyi és kulturális lé­tesítményeinek fejlesztésére, másrészt iskolák, óvodák, gyermekintézmények támoga­tására fordítják. Csakúgy, mint az elmúlt évit, amikor félmillió forintottal járulhat­tak hozzá Nagvbátonyban az óvoda építéséhez. \

Next

/
Thumbnails
Contents