Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Az OBT távirata a nukleáris leszerelési világkonferenciához Az 1978. évi nukleáris le­szerelési világkonferencia To­kióban ma nyílik meg. Az Országos Béketanács elnöksége a tanácskozás résztvevőihez a következő táviratot küldte: Ezekben a napokban világ­szerte — a Magyar Népköz- társaságban is — kegyelettel adóznak az első atomtámadás áldozatai: Hirosima és Naga- szaki ártalanul elpusztult pol­gárai emlékének. Azóta a tö­megpusztító fegyverek gyártá­sa megsokszorozódott, s vele együtt fokozódott a veszély is, hogy egy felelőtlenül kirob­bantott háború az egész em­beriség pusztulását vonja ma­ga után. A béke-világmozgalom újabD és újabb akciói hatalmas tár­sadalmi erőket állítanak csa­tasorba a jó ügyért: az egye­temes biztonság feltételeinek megteremtéséért. A Szovjet­unió és a szocialista országok ismételt és reális javaslatokat tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a tömegpusztí­tó fegyverek betiltására. Mély­séges aggodalommal állapít­hatjuk meg, hogy az Egyesült Államok, a NATO nyílt fenye­getésével beláthatatlan követ­kezményekkel járó újabb fegy­verkezési hajszába akarják kényszeríteni a világot. Az amerikai hadiipar a legember­telenebb, minden eddiginél pusztítóbb fegyverrel, a neut­ronbombával kívánja kiegészí­teni háborús arzenálját. Hazánk — a Szovjetunióhoz és a többi szocialista ország­hoz hasonlóan — következe­tes békepolitikát folytat, amelynek sarkalatos pontja a leszerelés és az enyhülési po­litika továbbfejlesztése. Ebben a szellemben támogatjuk a Béke-világtanács világméretű akcióit, a fegyverkezési ver­seny megállításáért, a tömeg- pusztító fegyverek eltiltásáért, a leszerelésért. A magyar békemozgalom tá­mogatásáról biztosítjuk a kon­ferencia minden résztvevőjét a fegyverkezési verseny megál­lításáért, a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért, a leszerelé­sért és a tartós békéért, a tár­sadalmi haladásért folytatott küzdelemben — hangsúlyozza befejezésül a távirat. (MTI) Véget ért as el nem köteleseit or ssúgok belgrádi ériekeslete Vasárnap az előzetes el­képzelésekhez és az elfogadott napirendhez képest egyna­pos késéssel véget ért az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszteri értekezlete. Joszip Vrhovec jugoszláv szö­vetségi külügyi titkár (kül­ügyminiszter), a konferencia elnöke rekesztette be a ta­nácskozást, amelyet egyér­telműen az el nem kötelezett mozgalom _ sikerének minősí­tett. Vrhovec hangsúlyozta: a mozgalom a jövőben is ar­ra törekszik, hogy megvaló­sítsa a „különbözőség és egy­ség” harmóniáját, amint ezt a belgrádi tanácskozás is tet­te. Köszönetét mondott a vi­lág 110 országát képviselő kül­dötteknek munkájukért és a nemgeyszer éles hangú vi­tákra utalva kijelentette: azok is a mozgalom dinamizmusát és a belgrádi értekezlet nyílt, őszinte légkörét bizonyítják. A délelőtti órákban a két munkabizottság — a politikai és a gazdasági — megegye­zett a konferencia okmányai­nak végleges szövegében és az ezt követő plenáris záró­ülés ünnepélyesen elfogadta a dokumentumokat: a belgrá­di külügyminiszteri értekez­let nyilatkozatát, az el nem kötelezettek akcióprogramját, valamint kiegészítő dokumen­tumokként az arab orszá­gok jelenlevő küldöttségei ál­tal készített és előterjesztett két határozatot, amelyek a közel-keleti helyzettel, illet­ve a palesztin kérdéssel fog­lalkoznak. Jóváhagyta továb-" bá a politikai és a gazdasági bizottság jelentéseit is. Az értekezlet nyilatkozata két részből egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. A terjedelmes, csaknem 100 oldalas dokumentum megál­lapítja, hogy az el nem köte­lezettek mozgalma, mind hatékonyabb és jelentéke­nyebb erővé válik a nemzet­közi politikai életben. Mél­tatja a vendéglátó Jugoszlávia és személyesen Tito elnök sze­repét a mozgalom történeté­ben, a belgrádi értekezlet megrendezésében és az azt megelőző konzultációk meg­szervezésében, amelyek nél­kül a tanácskozás aligha vé­gezhetett volna sikeres mun­kát. Leszögezi, hogy a moz­galomnak a jövőben is tarta­nia kell magát a 17 évvel ez­előtt ugyancsak Belgrádban meghatározott alapelvekhez és folytatnia kell harcát „az imperializmus, az expanzio- nizmus, a gyarmati és neoko- lonialista politika, valamint a faji politika, a kizsákmányo­lás, a hegemonisztikus tö­rekvések és az erőpolitika minden válfaja és megnyi­latkozása ellen”. A nyilatko­zat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét intézkedések szor­galmazására, és ugyancsak hangsúlyozottan követeli az idegen támaszpontok felszá­molását. Ami a mozgalom belső helyzetét illeti a dokumen­tum síkraszáll a tagországok között felmerülő vitás kér­dések békés, tárgyalások út­ján történő rendezése mel­lett, és elítél minden olyan külső próbálkozást, amely az el nem kötelezettek egysé­gének megbontását, ellenté­teik mesterséges felnagyítá­sát célozza. A nyilatkozat második ré­szében beszámol a fejlődő or­szágok gazdasági nehézségei­ről, amelyek jó részéért az iparilag és gazdaságilag fej­lett államokat teszi felelőssé. Végül visszatérve a nemzet­közi politikai helyzet gya­korlatilag valamennyi lénye­ges és időszerű kérdésére, a nyilatkozat elítéli Izrael ag­resszív területszerző politi­káját és javasolja, hogy a tagországok fővárosaiban ré­szesítsék teljes jogú diplo­máciai státusban a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet képviselőit. Követeli, hogy Ciprusról vonják ki az idegen csapatokat, hogy a szigetor­szág két közössége külföldi beavatkozástól mentesen egy­más között, tárgyalásos úton rendezhesse problémáit. Üd­vözli az afrikai országok khartoumi csúcstalálkozójá­nak eredményeit és tiltakozik az ellen, hogy a fekete konti­nensen tömbpolitikai érde­kek érvényesüljenek. Az akcióprogram rendelke­zik a jövő évi havannai csúcs- találkozó alapos és körülte­kintő előkészítéséről. (MTI) Fegyveres támadás Irak párizsi oagykövetsége ellen Hétfőn reggel három isme­retlen fegyveres férfi beha­tolt Irak párizsi nagykövetsé­gére. Két diplomatát megse­besítettek, ötöt pedig túsz­ként fogva tartanak. A követ­ség egyik diplomata munka­társa, akinek sikerült elmene­külnie elmondotta: röviddel 10 óra előtt három férfi lé­pett be a nagykövetség épü­letébe. Kettő közülük a második emeleten levő katonai irodába való felmenetelre kért enge­délyt és elindult felfelé. A harmadik aki lent maradt, vadul lövöldözni kezdett, majd elmenekült. A lövöldö­zés következtében a nagykö­vetség két tagja megsebesült. Két társa, aki közül egyik szintén leadott egy géppisz­tolysorozatot az első emeleten barikádozta el magát és túsz­ként fogva tartja a nagykövet­ség öt alkalmazottját. A nagy- követség többi munkatársa a harmadik emeleten talált me­nedéket. A rendőrség körülvette az épületet és lezárta a környé­két. Speciális alakulatai ké­szenlétben állnak. A helyszín­re érkezett a párizsi rendőr­prefektus és a rendőrség több magas rangú nyomozótisztje is. Párizs repülőterein riadóké­szültséget rendeltek el. Az iraki hírügynökség Pá­rizsból származó értesülése szerint az egyik támadó Szaid Hammaninak, a Palesztin Fei- szabadítási Szervezet január 4-én Londonban meggyilkolt képviselőjének fivére. A tú­szok szabadon bocsátása fejé­ben egy repülőgépet követel. amelyen Londonba akar utaz­ni, hogy kiszabadítsa azt a nőt, akit Irak londoni nagy­követe ellen pénteken elkö­vetett merénylet kapcsán tar­tóztattak le. A támadás idején Irak pá­rizsi nagykövete éppen Gis- card d’Estaing elnöknél tett látogatást. A diplomata a francia államfőtől távozóban kijelentette, hogy a támadás­nak nincsenek halálos áldo­zatai. Azt is közölte, hogy fel­hatalmazta a francia hatósá­gokat: ha szükségesnek látják, hatoljanak be a nagykövev- ségre. A legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint a francia hatóságoknak mind ez ideig nem sikerült fölvenniük a kapcsolatot a támadókkal. (MTI) Havannából a VIT-ről jelentjük (Folytatót at 1. oldalról) tin ügy most igen nehéz sza­kaszba jutott az észak-ameri­kai imperializmus, az aratí reakció és a cionizmus össze­esküvése miatt. Az Egyesült Államok min­dent megtesz, hogy elodázza a palesztin probléma rende­zését. A jelenlegi közel-keleti helyzet befagyasztására tö­rekszik. A legutóbbi amerikai —izraeli nyilatkozatokban Washington álláspontja mesz- sze eltávolodott az 1977-es októberi szovjet—amerikai nyilatkozattól, amely a palesz­tin arab nép számára is elfo­gadható megoldást kínált. Washington a ránehezedő iz­raeli befolyással próbálja in­dokolni az átfogó közel-keleti rendezés elodázó és részmeg­állapodásokra törekvő politi­káját. Ám mindenki számára világos, hogy nem az Egyesült Államok függ Izraeltől, ha­nem Izrael függ az Egyesült Államoktól — fegyverekben, élelmiszerben, pénzben, min­denben — mondotta Arafat. Hangsúlyozta, hogy a Dél- Libanon elleni izraeli ag­resszió célkitűzése — a PFSZ megsemmisítése — teljes ku­darcot vallott. A PFSZ még jobban megerősödve kerül ki a harcból, s a megszilár­Ismét harcok Dél-Libanonban A dél-libanoni határkörze­tet törvényellenesen megszáll­va tartó jobboldali milicisták hétfőn délután aknavető- és ágyútűzzel megakadályozták, hogy a libanoni hadsereg re­guláris egységeinek első, 500 főnyi alakulata ellenőrzése alá vonja az ország déli ha­tárvidékét, a jobboldali fegy­veresek — korábbi fenyegető­zéseiket beváltva — tüzet nyi­tottak a Kaukabánál levő ENSZ-őrhelyhez érkezett ka­tonai alakulatokra. Adib Sza- ad alezredes, a délre küldött kormánycsapatok parancsno­ka közölte, hogy a jobbolda­li milicisták fegyveres ellen­szegülése miatt a hadsereg egységei nem képesek meg­közelíteni a Kaukabától mint­egy tizenöt kilométerre délre levő Tebnint, küldetésük cél­ját. Az ENSZ jaruzsálemi köz­pontja közleményben adta tudtul, hogy a libanoni had­sereg első egységei a nap fo­lyamán elérték a Kaubánál (Mardzsajun körzetében) el­helyezett ENSZ ellenőrző posz­tot. Az ENSZ-közlemény le­szögezi: az Izraellel határos területre érkezett libanoni re­guláris erők egyeztetni fogják tevékenységüket a Libanon­ban állomásozó ENSZ-alaku- latokkal, hogy megakadályoz­zanak mindenfajta fegyveres tevékenységet a határkörzet­ben. Helsinki há Éppen három esztendeje írták alá a nevezetes Finlan- dia-palotában, Helsinki ék­kövében harmincöt állam legmagasabb rangú képvise­lői az európai biztonsági kon­ferencia emlékezetes záróok­mányát. Az ember —sajnos —, könnyen felejt. Három év történelmi mércével egyetlen pillanattöredék, de még em­beri mércével sem igazán tekintélyes idő. Mégis úgy tű­nik, nem árt feleleveníteni, mi volt annak a záróokmány­nak a Jényege. Sajátos módon már a részt­vevők száma is utal az ok­mány „kemény magjára”, leg­fontosabb részére. Az a har­mincöt ugyanis a „harminc- három plusz kettő” képletből állt össze. Harminchárom európai ország, valamint az amerikai kontinens két or­szága. az Egyesült Államok és Kanada állam- és kormány­fői ülték körül azt az immár történelmi kerekasztalt. Hogy kerültek az európai biztonsági konferenciára a 2 NÓGRÁD - 1978. augusztus 1., kedd távoli földrész képviselői? Ügy, hogy az események ala­kulása folytán e hatalmak (persze mindenekelőtt az USA) több szempontból is érdekeltek Európa történé­seiben, sorsában. Lehet-e kétséges, hogy ez a tény nem a résztvevők mindegyikének tetszik? Aligha. De attól a tény tény marad és ez volt Helsinki lényege: a valóság, a második világháború kö­vetkezményeinek, az azóta eltelt időszak fejleményei­nek messzemenő figyelembe­vételével, két lábbal állva a realitások talaján továbbépí­teni kontinensünk jövőjét. Ez Helsinki legfőbb örök­sége — a záróokmány szelle­me és betűje nem egyik vagy másik csoport álmain-vágya- in. hanem a tömény földrajzi­politikai — és társadalmi! — valóságon alapult, ezen a létező alapon tette meg meg­valósítandó és megvalósítha­tó ajánlásait. Ha Helsinki segített —, márpedig sokat segített — az enyhülési folyamat kitel­jesítésében, az mindenek­előtt ennek a realista meg­közelítésnek köszönhető. És ha most bizonyos körök ma­gatartása komoly aggoda­lomra ad okot — márpedig, sajnos, ad! —, akkor annak éppen az az oka, hogy ezek a körök a valóság helyett saját, különbejáratú vágya­ikból indulnak ki. Helsinki lényege annak el­ismerése volt, hogy a világon is, Európában is különböző társadalmi berendezkedésű országoknak kell békésen, sőt barátian egymás mellett élniök, hogy vannak és erő­södnek szocialista országok A záróokmány aláírása után mindössze három évvel, nincs groteszkebb, szomorúbb szín­játék, mint az a mostanában nemritka nyugati kísérletso­rozat, amely rendszerük, jel­legük miatt támadja a szo­cialista országokat, vagy egyszerűen azért, mert —, mint minden más állam a világon — eljárnak azokkal szemben, akik megsérti tör­vényeiket. Pedig Helsinkit „Helsinki nevében” sem lehet megcsú­folni. Harmat Endre Szovjet—magyar baráti találkozó volt Havannában. A ké­pen: Pasztuhov, a Komszomol első titkára és Maróthy László, a KISZ kb első titkára. dúlt libanoni haladó erőkkel való együttműködése egysé­ge is. Hozzáfűzte: ismételten le kell szögezni, hogy Libanon­ban nem keresztény—muzul­mán háború folyik, ahogy ezt a nyugati propaganda állítja, hanem a haladó erők és a fasiszta jobboldal áll szemben egymással. A PFSZ szövetséges a libano­ni haladó erőkkel a fasiszta jobboldal elleni harcában, s ugyanolyan eszközökkel vá­laszol a libanoni jobboldal provokációira, amilyeneket a világ összes demokratikus erői is használnak a fasizmus, a szélsőjobboldal elleni küz­delmükben — szögezte le Arafat. Hazai idő szerint már va­sárnap volt, amikor a magyar VIT-delegáció tagjai ismét kedves vendéget köszöntöt­tek a havannai nemzeti klub­ban: a chilei VIT-küldöttsé- get. Ezek a fiatalok nem Chi­léből érkeztek a fesztivál­fővárosba : valamennyien emigrációban élnek. Odaha­za —, mint Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ kb el­ső titkára is hangsúlyozta — Pinochet börtönei fenyeget­nék őket. A találkozón az emigráció­ba kényszerített fiatalok, Ma­nuel Geruerónak, a chilei KISZ titkárának vezetésével, a szemtanú hitelességével számoltak be a fasiszta junta gaztetteiről. Aztán a vendéglátók lettek vendégek. A magyar autóbu­szok a szovjet nemzeti klub­ba indultak. Borisz Pasztuhov, az SZKP KB tagja, a Kom­szomol kb első titkára fogad­ta a magyar fiúkat, leányo­kat. Szavaira Maróthy László válaszolt. Hangsúlyozta, a két ifjúsági szövetséget ösz- szefűző testvéri kapcsolato­kat. Az összejövetelen régi ba­rátok is felfedezték egymást. A leningrádi szovjet—magyar ifjúsági fesztiválon kötött is­meretségek újultak fel, s a Szovjetunióban tanult ma­gyar ösztöndíjasok is leltek az egyetemről, főiskoláról megjegyzett arcokat. Így az­tán nem csoda, hogy a talál­kozó a délutánba nyúlt, bő­ven akadt beszédtéma. Küldöttségünk sportolói közül Tordasi Ildikó olimpiai és világbajnok tőrözőnk, Né- bald György junior egyéni világbajnok kardvívónk, a f elnőtt-csapatvilágba j nokság hőse, a nemzetközi sport­klubban rendezett beszámq- lón vett részt. A „budapesti klubban” bemutatkozott a KISZ Központi Művészegyüt­tesének tánckara, a magyar nemzeti klubban a Sebő- együttes, illetve a Tolcsvay- együttes adott kitűnő műsort. Megyei gyorsSisla Az 1978. július 31-én meg­tartott lottó-jutalomsorsolás­ról, melyen a 28. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidítése­ket használtuk: a Lada személygépkocsira ut. b színes tv. I. c 3000 Ft-ig rád. d 15 000 Ft. lakbér, ut. e 50 000 Ft-os ötlet ut. f 14 000 Ft-os „ismerje meg a Szovjetuniót”, g színes tv II. h 20 000 Ft. zenesarok ut. i 10 000 Ft-ig tv. 1 10 000 Ft. ut. k 9000 Ft. kmv. 1 7000 Ft. ut. m 5000 Ft. ut. n 4000 Ft ut. o 3000 Ft ut. p 6000 Ft-ig hűtő. r 4500 Ft-ig házt. félsz, s 3000 Ft-ig t.rád. t 1300 Ft-ig t.rád. 5 040 743 s, 5 Ö45 407 r, 5 068 563 t, 5 092 549 i, 5 093 009 m, 5102166 m, 5 102 396 i., 5 105 703 n, 5 108 401 n, 5 112 565 n, 5 121 703 o, 5 158 958 1, 5 162 935 m, 5 172 278 n, 5 173 388 m, 5 186 658 o, 5 209 410 n, 5 210 496 g, 5 216 012 o, 5 224 361 k, 5 236 187 m, 5 238 781 e, 5 243 996 j, 5 280 408 o, 5 313 824 h. 5 320 034 o, 5 338 986 e, 5 361 081 j, 5 384 239 k, 5 386 514 O, 5 411 019 o, 5 433 321 m. 5 434 314 m, 5 435 393 o, 5 501 513 n, 5 502 352 r, 5 515 851 m, 5 529 223 m, 5 542 705 1, 5 555 393 o, 5 578 118 o, 5 587 424 m, 5 606 009 n, 5 610 683 j, 5 661 699 n, 5 664 561 d, 5 664 922 n, 5 675 121 m, 5 685 226 k, 5 706 199 1, 5 708 753 ■F 5 711 751 n, 5 728 132 í 5 768 168 k, 5 768 212 h 5 786 091 m, 5 822 084 m, 5 850 334 d, 5 890 723 s, 5 892 551 P. 5 899 730 1, 5 928 548 n, 5 974 267 m, 5 978 434 m, 44 557 287 m , 44 890 179 e, 44 902 472 r, 44 911418 n, 44 922 940 j, 55 555 189 j, 55 555 636 ő, 55 558 917 k, 55 571 407 j. 55 900 068 i, 60 301 757 n, 60 316 912 1, 60 319 421 m, 60 324 190 m, 60 332 231 m, 60 335 707 o, 60 343 009 e, 60 378 388 g, 65 000 560 m, , 65 004 572 o, 65 012 883 k, 65 023 147 n, 65 035 540 O, 65 053 356 i. 65 063 244 j, 65 072 876 m. 65 091 434 o, 65 113 038 o, 65 164 928 o, 65 178 222 o, 65 178 732 t, 65 182 248 e. 65 186 358 1, 65 186 664 k. 65 199 697 m, 65 208 035 n, 65 208 387 j, 65 236 481 n, 65 244 215 1, 65.247 144 d, 65 262 444 n, 65 266 798 m, 65 274 749 i, 65 281 068 u. 65 281 648 o, 65 298 395 n, 65 299 293 n, 65 303 215 g, 65 305 662 1, 65 319 184 n. 65 319 625 j, 65 335 698 o, 65 335 708 o, 65 401 495 s, 65 417 694 n, 65 418 509 I, 65 420 239 m, 65 441 634 o, 65 452 691 1, 65 467 824 p, 65 519 413 j, 65 527 646 p. 65 531 338 o, 65 550 246 m. 65 550 945 k, 65 557 475 n, A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 20-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság címére (1875 Buda­pest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents