Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Július elejétől dolgozni kezdett a SZÜV salgótarjáni számítóközpontja. Képünkön Kozár Tiborné adatrögzítési csoportvezető, valamint Somoskői Mária és Csáktornyái Zsuzsa adat­rögzítők végzik teendőiket az NDK gyártmányú Soemtron-gcpcken. (Riportunk a 3. olda­,on•) (Bábel László felvétele) Ma nyílik III. Nógrád megyei honismereti itjúsági tábor Világ proletárjai, egyesüljetek! • • V.•: jJ'* NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA -! XXXIV ÉVF . 179. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 1.. KEDD Kelyliek, csillárok — dollárért — Hamut- és kötött-hurkolt anyun Sokasodó exporttermékek Ma délelőtt tizenegy órakor a rétsági általános iskolai hét­közi kollégiumában ifjúsági honismereti tábort nyit meg Csongrádi Béla, az MSZMP megyei bizottságának PMO- vezetőhelyettese. középiskolás fiatalok részvételével. A tíz napig tartó tábornak elsősor­ban csak szállást ad Rétság; a kutatások, gyűjtések a Kör­nyező községekben folynak. A jelentkezők körülbelül negy­venen voltak, a végleges lét­szám 25—30 fő között lesz. Ez ideális, hiszen öt csoportban folyik a kutatás, így öt-hat fiatal dolgozik együtt a cso­portvezető irányításával. Ta­valy, a nagybátonyi táborban a bányászélet volt ,a közép­pontban. Idén a cél az ipari tevékenység hatásának kutatá­sa a Börzsöny-táji falvak éle­tének változásában, a kapi­talista ipari fejlődés és az építőipari munkások tevé­kenységének, a paraszti élet változásainak kutatása a szá­zadforduló idejéig, a változá­sok hatására kialakult kultu­rális, művelődési helyzet vizs­gálata. Az öt csoport közül egy az ipartörténettel foglalkozik dr. Szvircsek Ferenc vezetésével — Romhányban, a kerámia­gyárban tesznek .látogatásokat, a gyár történetét, a gyár es a település viszonyát vizsgál­ják. A két néprajzos gárda közül az egyiket dr. Zólyomi József, a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum igazgatója, a má­sikat Kapros Márta néprajz- kutató vezeti — a szlovák, il­letve a német nemzetiségi fal­vak belsőépítészetével, búto­raival ismerkednek meg Bán­kon és Szendehelyen. Balázs László irányításával a műve­lődéstörténeti csoport az alsó­fokú oktatás történetével fog­lalkozik a nemzetiségi közsé­gekben (Bánk és Szendehely mellett Nagyorosziban). A munkásmozgalom történetét vizsgálókat Vonsik Ilona irá­nyítja — 1904—1939-ig kutat­ják az építőipari szakegyletek fejlődését, az építőipari mun­kások mozgalmi tevékenysé­gét. Az 'ifjú honismereti kutatók minden segítséget megkapnák munkájukhoz: a vonat- és buszközlekedést szükség ese­tén mikrobusszal is kiegé­szítik, a feldolgozáshoz szük­séges kézikönyveket, forrás­munkákat a rétsági járási­nagyközségi könyvtár már elő­készítette számukra, és ami a legfontosabb: a csoportve­zetők tudatosan előkészítették, megszervezték az adatfelvétel körülményeit. A kutatónapok mellett két közös túranap is belekerült a programba: 6-án ők is résztvevői lesznek a bánki nemzetiségi napnak, majd Hollókőre, Szécsénybe, Balassagyarmatra látogatnak, 9-én pedig együtt tesznek lá­togatást a romhányi kerámiagyárban. A tábort Kriskó Lajosné vezeti, a sza­badidős-programokhoz segítsé­get kap a múzeumi népműve­lőtől is. Emellett a rétsági művelődési lehetőségeket igye­keznek majd maximálisan ki­használni. Valószínű, hogy a 10 nap után többen készíte­nek pályázatot, jól hasznosít­ják az itt gyűjtött anyagot, a megtanult módszereket. Megyénk gyárai, üzemei túl­nyomó részt a tavalyinál na­gyobb kiviteli feladatokat tűz­tek maguk elé ebben az év­ben. Többségük az első hat hónap folyamán alapvetően eleget tett az idei kötelezett­ségek időarányos hányadá­nak, s számottevő lemaradás nélkül — sőt néhol jelenté­keny előnnyel — foghatott hozzá a második fél évre sza­bott exportterv valóra váltá­sához. Előirányzataik teljesí­téséért a hátralevő öt hónap­ban mind a termelésben, mind az értékesítésben erőfeszíté­seket tesznek, ily módon a Nógrádból származó kivitel várhatólag jelentősen tovább javítja gazdaságunk külkeres­kedelmi mérlegét. Az Üvegipari Művek salgó­tarjáni öblösüveggyára ösz- szesen egymillió 638 ezer dol­lár értékű terméket ad el — tervei szerint — idén a máso­dik fél évben a tőkéspiacon. Vevői közé tartozik az USA, Kanada, az NSZK, Francia- ország, Svédország, Hollandia és Dánia. A tarjáni üzem gyártmányait ezekben az or­szágokban a FERUNION. a METRIMPEX és az ARTEX külkereskedelmi vállalat ér­tékesíti. Többek között po­harakat, kelyheket, valamint csillárokat rendeltek a nyuga­ti cégek. Csillárokból a várt­nál többet is vásároltak, így az első fél évben öt százalék­kal eredményesebbre sikerült az öblösüveggyár kivitele. Ezt az előnyt várhatóan meg­tartják, illetve valamelyest fokozzák is az év végéig — tudtuk meg Csáki Benjámin tervosztájyvezetőtől. Július­ban a tervnek megfelelő ütemben zajlott a kiszállítás, ötmillió forint értékű „minő­ségi” terméket vittek nyugat­ra. A szocialista országokba la­boratóriumi eszközöket — mérőhengereket, Urin-üvege- ket —, valamint csillárokat szállítanak; ezeket szovjet és NDK-beli megrendelők veszik meg tőlük. Ebben a reláció­ban — nem megfelelő nagy­ságú kontingensek miatt — egymillió 108 ezer rubel ér­tékben tudnak exportálni, azaz 600 ezer rubellal keveseb­bet a tervtől; az elmaradó há­nyad helyett a belföldi terme­lést növelik. Terv szerint zajlottak a jú­liusi kiszállítások a Salgótar­jáni Ruhagyárból is. Miként Gyöngyösi Róbert értékesíté­si'osztályvezető beszámolt: 8 ezer 300 darab női ruhát vit­tek el Svédországba: a szállít­mány értéke 27 ezer dollár. Ezenkívül az NSZK-ba kelt útra 1600 darab bérmunkában készült női ruha, ez a külde­mény próbagyártásból állt össze. A hat hónap egészére vo­natkozó tőkésexportterv mintegy 40 százalékkal halad­ja túl a tavalyi második fél­évit. Svédországba ötmillió forint értékű magyar anyagú ruhát szánnak, összesen 26 ezer darabot. E munkában újdon­ság lesz, hogy a pamut mel­lett kötött-hurkolt anyagú ru­hát is készítenek, ami érté­kesebb a pamutruhánál. Ku- vaitba 40 ezer flanellrubát varrnak hétmillió forint ér­tékben. Kisebb tételeket is gyártanak. Ugyancsak Kuva- itrak ötezer szoknyát állíta­nak össze 15 ezer dollárért, angol megrendelésre pedig másfél ezer blúzt készítenek ötezer dollár ellenében. To­vábbra is foglalkoznak bér­munkával. összesen körülbe­lül ötvenezer ruhadarabot varrnak meg különböző nyu­gat-európai megrendelésekre, summázott értékük mintegy négymillió forint. fi Szovjetunióba szállítan­dó export 80 százalékkal na­gyobb a tavalyinál ebben az évben. Egybevéve 130 ezer gyapjúszoknyát és sportegyüt­test, valamint 75 ezer darab kartonruhát visznek ki a szovjet ruházati üzletek ellá­tása végett. Az értékesítési osztályvezető elmondta: mind a tőkés, mind a szocialista kiviteli terv előreláthatólag teljesíthető. Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki a Krímben találko­zott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével, vasár­nap hazaérkezett a Szovjet­unióból. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Óvá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint Katona Ist­ván, a Központi Bizottság tag­ja és Berecz János, a KB osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Havannából a VIT-ről jelentjük Étánk politikai viták — Arafat a palesztin mozgalomról — Magyar program a fesztiválon Fort Péter és Pogány Irén az MTI tudósítói jelentik: Magyar vitaindító felszó­lalással kezdte meg munkáját a havannai VIT egyes számú vitaközpontja, amely a fiata­loknak és diákoknak a világ­békéért. az enyhülésért, a biz­tonságért, a nemzetközi együttműködésért, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ért, az általános és teljes le­szerelésért folyó harcával fog­lalkozik. A legfontosabb havannai vitafórum megalakulását kö­vetően akárcsak a többi négy vitaközpontban a részt­vevők bizottságokban foly­tatták a munkát. A megnyitón Rajcsányi Pé­ter. a magyar VIT-delegáció politikai csoportjának tagja hangsúlyozta: az emberiség előtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének vagy egy új világégés fellöbbanásának lehetőségei állnak. Javasol­ta: az európai enyhülés és a békéért folyó harc szolgála­tára, hozzanak létre összeu­rópai ifjúsági tömörülést. Fel­szólította az európai konti­nens fiatalságát, hogy tevő­legesen vállaljon részt a re­akciós és a háborút szító erők elleni küzdelemben. A résztvevők hangoztatták: akkor amikor világszerte mintegy ötszázmillió ember soha nem lakik jól, évi négy és fél milliárd, dollárt — a fejlődő országoknak nyújtott anyagi támogatás huszonöt­szörösét — fordítják az im­perialista hatalmak fegyver­kezésre. Támogatták a fel­szólalók a neutronbomba el­leni világméretű kampányt. Elítélték a pekingi kormány­nak az imperialista hatal­makkal szövetkező politiká­ját és állást foglaltak a lesze­relési világértekezlet össze­hívása mellett. A Világifjúsági Találkozón tudvalevőleg különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok, különböző ideológiát képviselő szervezetek tagjai vesznek részt. Az egyes szá­mú politikai bizottság első ülésén az angol és svéd ja­vaslattevők az emberi jogok­ra való hivatkozással a na­pirendre akartak erőszakol­ni olyan kérdéseket, ame­lyek nem tartoznak sem a VIT, sem a bizottság politi­kai munkájához és egyébként is durva beavatkozási kísér­letek. a Szovjetunió és más szocialista országok bel- ügyeibe. Ezeket a javaslatokat az elnökség elvetette. „A XI. fesztivál nagy je­lentőségű esemény a demok­ráciáért, a szabadságért, a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus, a fajüldözés, a cioniz­mus valamennyi megnyilvá­nulási formája ellen küzdő népek életében, hiszen meg­rendezésére Latin-Amerika első szabad, szocialista or­szágában került sor” — ezek­kel a szavakkal kezdte vasár­napi sajtóértekezletét Jász- szer Arafat, a PFSZ végre­hajtó bizottság elnöke. A sajtókonferencián a Ha­bana Libre Szálló hatalmas konferenciatermében egyet­len szabad szék sem akadt. Azért jöttünk Havannába —, jelentette ki Arafat, a fesztivál díszvendége —, hogy a baráti kubai néppel együtt vegyünk részt az inter­nacionalista szolidaritás ta­lálkozóján. — Közös vonás a kubai nép, a többi latin-amerikai nép és a palesztin arab nép történelmében az amerikai imperializmus elleni harc — folytatta Arafat. — A palesz­IFolytatás a 2, oldalon) Ülésezett a KISZ Salgótarján városi bizottsága Csak a neve változott. •• Tegnap délután tartotta so­ron következő ülését a KISZ Salgótarján városi bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Medved Károly, az MSZMP városi bizottságának titkára és Rudinszky László, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának ifjúmunkás-felelőse. Elsőnek Puffá Sándor, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottságának tagja szá­molt be a kisterenyei görgős­pálya- és csőgyártó üzem felett vállalt védnökség helyzetéről. Elmondta, hogy a beruházás határideje ez év vége, s a be­ruházás jelentőségére tekintet­tel a múlt év októberében a Nógrád megyei Állami Építő­iparig Vállalattal együttműkö­dési szerződést kötöttek, amely a többi között tartalmaz tár­sadalmi munkavállalásokat; kommunista műszakot, sport- és kulturális programokat. A kohászati üzemek KISZ-esei megértették a feladat jelentő­ségét, s azt, hogy csak közös összefogással valósulhat meg. Az ülés további részében Ju­hász Nándor, a NÁÉV KISZ- bizottságának titkára vázolta a kivitelezés jelenlegi helyzetét, az elkövetkező időszak legfon­tosabb teendőit. Majd Juhász András, a városi KlSZ-bizott- ság munkatársa fejtette ki a védnökség fogalmát, s a kü­lönböző szinten elvárható kö­vetelményeket. Megállapította, hogy ez esetben „nem fedi tel­jesen a valóságot”, mivel a KISZ-szervezetek olyan jellegű feladatokat kapnak e terüle­ten, amelyek [ mozgalmi mun­kájukhoz egyébként is hozzá­tartozik. Hasonló gondolatokat mondott el Balázs Ottó, a KISZ salgótarjáni járási bi­zottságának titkára, aki kérte, hogy a beruházásban nyújtott segítség ne minősüljön véd­nökségnek. Rudinszky László és Medved Károly szintén így vélekedtek, megjegyezve, hogy ez nem visszalépés a vállalá­soktól. hanem a teljes lehe­tőségek számbavétele utáni döntés. Tehát tulajdonképpen csak a segítségnyújtás neve változott meg. Ennek megfele­lően a KISZ Salgótarján vá­rosi bizottsága javaslattal for­dul a megyei szervezet felé — lévén megyei kezdeményezés —, az új megfogalmazásra. Végezetül Juhász András tá­jékoztatta a jelenlevőket az őszi ifjúmunkásnapok ren­dezvényeiről, programjairól, az üzemi KISZ-bizottságok ezzel kapcsolatos teendőiről. Hetedik munkahét a világűrben Hetedik munkahetüket kezd­ték meg a Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomáson dol­gozó űrhajósok, akik a szom­bati megerőltető űrséta után teljes pihenéssel töltötték a vasárnapot. Noha Kovaljonok és Ivan- csenkov a hatodik, illetve a hetedik szovjet űrhajós, akinek alkalma volt kilépnie a világ­űrbe, a gyakorlati űrkutatás alig több mint két évtizedes történetében korántsem volt mindennapi űrséta. Egy-egy ilyen kirándulásra a Gagarin kiképzőközpontban külön, erre a célra épített úszómedencében készültek fel különleges gya­korlatokkal és az űrállomáson is napokig a felkészüléssel fog­lalkoznak az űrhajósok. Ezúttal is jó előre felpró­bálták az űrruhát és a nagy gonddal végzett előkészületek­hez hozzátartozott hogy min­den eshetőségre számítva, rajt­ra kész állapotba helyezték a Szojuz—29 űrhajót, amelynek fedélzetére előzőleg átszállítot­ták az űrállomásról a tudo­mányos kísérletek eredménye­it, a legértékesebb műszereket a hajónaplót. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents