Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

Mátrától a Cserhát völgyén át i Érésbe fordult Nógrádban a kalász a gabonaföldelten. Mos­toha volt az időjárás, de mégis kell, hogy következzen az aratás. A mezőgazdasági dolgozók gondosan felkészültek, munkára készen állnak. Minden időjárás okozta nehéz­ség ellenére derűlátók lehetnek, mert jók a terméskilátá­sok. Most rajtuk, aratókon az ország szeme, hogyan bir­kóznak meg a feladattal, miként biztosítják az ország kenyerét.... (Riportunk a harmadik oldalon) Bábel László felvétele o!UiT-Uihsönlő Népszerűsítsük együtt a turisztikát l Immár negyedik alkalommal ütik le sátorfáikat az or­szág kempingezői vágyó ifjúmunkásai, hogy a szabad idő hasznos eltöltésével, hazánk e jellegzetes északi tájának megismerésével, egészséges testedzéssel és sok-sok közössé­gi élménnyel gazdagodva, négy emlékezetes napot töltsenek Kógrád megyében. Mint házigazdától, talán nem tűnik elfo­gultságnak, ha megemlítem, hogy megyénk természeti szép­ségei iránt nemcsak néhány napra kívánunk érdeklődést kelteni, hanem szeretnénk, ha a hozzánk most vendégségbe ér­kező csaknem másfél ezer fiatal máskor is felkeresné Pa­lócföld e tájékát, mint, ahogyan sokan már ismerősként érkeznek hozzánk. Előkészületeinkről csupán annyit, hogy széles körű tár­sadalmi összefogással, huszonkét üzem, intézmény segítsé­gével, fáradságot nem ismerő „ifis” lendülettel, akarattal munkálkodtunk a IV. országos ifjúmurkás-kempingtalálko- zó megrendezésének sikerén. Szeretnénk az eddigi hagyo­mányokat tovább folytatni, az ország- és természetjáró­mozgalom táborának mind több hívet szerezve, ifjúmunká­sainkat szülőilazánk jobb megismerésére sarkalni. Ennek megfelelően programunkban igyekeztünk változa­tos, választékos, játékos elemeket bevinni. Az első napi fér­fi-női kispályás labdarúgó-mérkőzések, valamint a vidám ..Mozdulj!” tömegsportverseny után ismerkedési esten köt­hetnek barátságot a táborozás résztvevői, másnap délelőtt pedig a természetjáró akadályversenyen bizonyíthatják tu­risztikai képességüket- Ekkor rendezzük meg a fegyver- és haditechnikai bemutatót, mely sok érdekességet, sőt meg­lepetést is tartogat. A kempingezők találkoznak megyénk üzemi KISZ-fiataljaival is, sőt. a vasárnapi ..Havanna 1978 — kis VIT” rendezvényen közösen vesznek részt. Sok izgalmat hozhat a számháború, a gépkocsivezetés, a több fa­kultatív sportverseny, a kutyabemutató, — hogy csak néhá­nyat említsek. És akkor még a „szabadon választott ebéd- íőzásről” a VIT-kempingbálról nem is szóltam. •. Nem titkolt szándékunk, hogy találkozónkat politikai je­lentősége mellett a vidám hangulatú táborélet, a kellemes, és hasznos szórakozás jellemezze e néhány napon. Mintegy példát mutatva ifjúsági szervezeteinknek, hogyan fonódik össze mindennapjainkban a sport, a munka, a mozgalmi élet. És feladatunk is. hogy a fiatalok minél szélesebb réte­gével megismertessük a turizmus szépségét, minél több fi­atalban felkeltsük a rendszeres természetjárás, túrázás, kempingezés és a természet kínálta sportolási igényeket. A találkozó ideje alatt bizonyára kiviláglik az is, Nóg­rád megye nemcsak természeti szépségekben, hanem a szo­cialista építőmunka sikereiben is. gazdag. Történelmi múl- .tunk és hagyományaink méltó megbecsülésével építjük le­hetőségeinkhez és adottságainkhoz mérten szocialista társa­dalmunkat. Ezt példázza rohamosan iparosodó megyeszék­helyünk arculata. Formálásában, alakításában, ott van ifjú­sági szervezeteink ,,keze nyoma” is. E gondolatokkal köszöntőm a IV. országos ifjúmunkás- kempingtalálkozó résztvevőit Salgótarjánban. Négynapos táborozásukhoz kívánok sok sikert — jó időt — és eredmé­nyes versenyzést! Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára Világ proletárjai, egyesüljetek] XXXIV ÉVF_ 163. SZÁM ARA: BO FILLÉR 1978. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK Az SK Ü is bekapcsolódik Napirenden az anyagmozgatás és -csomagolás Az iparban öt év alatt meg­kétszereződött az anyagmoz­gatási gépek száma, ami an­nak is köszönhető, hogy az állam évi 4—500 millió forint támogatást biztosít a vállala­toknak a nehéz testi munkát feleslegessé tevő gépek vásár­lására. A berendezések hazai és külföldi kínálatának be­mutatására októberben nem­zetközi anyagmozgatási és cso­magolási kiállítás nyílik a bu­dapesti nemzetközi vásárköz­pontban, s ezzel egyidőben tudományos konferenciát tar­tanak a műszaki fejlesztés anyagmozgatással kapcsolatos kérdéseiről. A rendezvények előkészületeiről szerdán sajtó- tájékoztatót tartott Déri Ti­bor, az Anyagmozgatási és Cso­magolási Intézet vezetője. Magyarországon ma még több mint egymillió dolgozó foglalkozik anyagmozgatással, szállítással. Ennek csökkenté­sére több gépre, targoncára, berendezésre lenne szükség. Csakhogy nem csak nálunk, de más KGST-országokban is meglehetősen szegényes a gé­pek választéka. Legtöbbet a bolgár Balcancartól vásárol­hatunk, de tőlük is többnyire egyetlen fajtát, a villamos targoncát. így gyakran tőkésimportból kell az anyagmozgató gépek egy részét beszerezni. A hiány pótlására, a hazai gyártóbá­zis megteremtésére az elmúlt évben a KGST elkészítette a gyártásfejlesztés koncepció­ját, s megkezdődtek az anyag- mozgatási gépek gyártásának előkészületei. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek görgős da­rabáruszállítási rendszereinek előállítására rendezkedik be, jövőre már megindulhat a gyártás. A Hajtómű- és Felvo­nógyár a már most is termék­listáján szereplő konvejort fejleszti tovább, s nagyobb mennyiségben gyártja majd a korszerű berendezést. Az Egyesült Izzó úgynevezett egységrakományt képző be­rendezések gyártására kezdte meg az előkészületeket. Né- hány iparág, így elsősorban az építő- és az építőanyag-ipar jelentős fejlesztéseket hajt végre az anyagmozgatás kor­szerű módjainak bevezetésére. Az őszi kiállításra eddig több mint 100 vállalat jelen­tette be részvételét. Külföld­ről, csehszlovák, bolgár, jugoszláv, osztrák nyugatné­met cégek mutatják be ter­mékeiket. A kiállítás képet ad majd az anyagmozgatási gép­gyártás színvonaláról, s a választék megismerése hozzá­segíti a vállalatokat a legmeg­felelőbb berendezések vásár­lásához. (MTI) Megyei könnyűipari aktíva Nemzetközi mércével mérjük tevékenységünket Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter megyénkben Keserű Jánosné, könnyűipa­ri miniszter tegnap megyénk­be látogatott. Salgótarjánban, .a megyei pártbizottság szék­házában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyi pártbizott-, ság titkára, és Herencsényi József, a megyei tanács el­nökhelyettese fogadta. Ez­után Devcsics Miklós tájékoz­tatta a miniszterasszonyt, a (megye könnyűipari vállalatai­nak, a megye iparában betöl­tött egyre jelentősebb sze­repéről, fontosságáról, a to­vábbi elképzelésekről, és a megoldásra váró gondokról. A miniszterasszony válaszában, ismertette az iparág helyzetét, majd foglalkozott a megye ve­zetői által felvetett kérdések­kel­A megye vezetőivel folyta­tott megbeszélést követően került sor a könnyűipari üze­mek vezetőinek aktívaülésé­re. Ezen részt vettek az álla­mi, a tanácsi, és a szövetke­zeti ipar vezérigazgatói, igaz­gatói, elnökei és a termelő- egységek pártalapszervezeté- nekl titkárai. Keserű Jánosné bevezetőjé­ben érzékeltette, hogy milyen fontos szerepet tölt be a la­kosság igényeihez igazodó el­látásban, az exportfeladatok megvalósításában, a lakossági szolgáltatásban a könnyűipar. Megemlítette, hogy az iparág termelésének üteme az elmúlt két esztendőben dinamikusan fejlődött, csökkenő létszám mellett nagy erőfeszítések árán nőtt a termelékenység, kedvezően alakult a gyárt- mánystruklúra, fejlődött a munka- és üzemszervezés, javult a munkaerő ésszerűbb kihasználása. Az iparág eleget tett exportkötelezettségének is. A kedvező fejlődésben nagy szerepe volt és van a dolgozók lendületes munka­versenyének. Ha az ágazat tevékenységét, a hatékonyság szempontjá­ból vizsgáljuk, és a nemzet­közi színvonallal hasonlítjuk össze, akkor abból kell kiin­dulni, hogy a megnövekedett feladatokat a meglevő, illet­ve csökkent létszám mellett kell megoldani- Ennek érde­kében gyorsítani kell a gyárt­mányszerkezet átalakítását, javítani a piaci munkát, nö­velni a korszerű technika ki­használtságát, magasabb szintre emelni a kooperációt, korszerűbbé tenni az üzem­munkaszervezést és rugalma­san igazodni a divat gyorsan változó igényeihez. Hang­súlyozta még a rendelkezésre álló szellemi kapacitás jó ki­használtságát, a kezdeményező kedv és készség fokozását. Mint mondotta, akkor tudunk csak megfelelni a követelmé­nyeknek, ha a megye üze­meiben, gyáregységeiben a munkát, a feladatok meghatá­rozását, a ráfordításokat nem­zetközi mércével mérjük. Hogy ez a szemlélet és gya­korlat mély gyökereket eresz- szen, a megye könnyűipari üzemei vezetőiben és dolgozó­iban szükség van arra, hogy több, munkájukat kedvezően befolyásoló, kezdeményezés­re ösztönző információt kap­janak a központokból. Érthető ez a kívánság, mert a megye könnyűiparában fog­lalkoztatott nyolcezer-ötszáz dolgozóból ötezer a konfek­cióiparban dolgozik. Az előbbi azt is jelenti, hogy a megye szocialista ipara dol­gozóinak csaknem húsz száza­lékát foglalkoztatja a köny- nyűipar. A beszámolót követő eszme­cserében Szedlák Sándor, az Ipoly Bútorgyár igazgatója az új technika, technológia be­fogadásának nehézségéről szólt. Winter Péterné, a Buda­pesti Harisnyagyár nagybáto- nyi gyárának igazgatója a ter­mékszerkezet-váltás és a szak­mai képzettség összefüggéseit, elemezte. Kaszás Józsefné dr. a Salgótarjáni Ruhagyár igaz­gatója részletesen szólt a gyár­ban folyó fejlesztési, • gazdál­kodási, beruházási, és terme­lőtevékenységről, majd szó­vá tette, hogy az alapanyagok­ban nincs megfelelő válasz­ték, javasolta a különböző gyárak közötti együttműködés javítását, a jó tapasztalatok kicserélését. Szalai Gáspár, a KISZÖV megyei elnöke a szolgáltatásfejlesztéssel kap­csolatos elképzeléseket és gondokat ismertette. Bárány István, a Budapesti Finomkö­töttárugyár vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy a balassagyarmati gyár öt év alatt azonos létszámmal meg­háromszorozta termelését. Kelemen, Gábor, a Nógrád me­gyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója a laprészlegnél meglevő technikai, technoló­giai elmaradottságot említet­te meg. Mészáros Vilmos, az ORISZ elnökhelyettese sze­rint a szövetkezeteknél meg­teremtődtek a feltételek a termelés korszerűsítésére. Máté Csabáné, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetője reális képet adott a munkaerő-lehetőségekről, Szu- rovecz Béláné, a Budapesti Harisnyagyár vezérigazgatója a központ és a nagybátonyi gyár gyümölcsöző együttmű­ködéséről szólt. A vitában felmerült kérdé* sekre, javaslatokra Keserű Jánosné válaszolt, majd Géczi János zárszavával ért véget a tanácskozás. A mi­niszterasszony a megye veze­tőinek társaságában még ellá­togatott Balassagyarmatra, ahol megtekintette az Ipoly Bútorgyárat­Folytatódik az űrcsomagolás Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti: Harmadik napja rakodtak tegnap a Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomás űrku­tatói. Kovaljonoknak és Ivan- csenkovnak egész heti elfog­laltságot jelent a Progressz—2 teherűrhajó 1300 kilogramm súlyú szállítmányának az űr­laboratóriumba történő átszi- vattyúzása. Az űrcsomagolás harmadik, befejező szakaszá­ban a már feleslegessé vált műszereket, feladatukat betöl­tött berendezéseket és az űr­állomáson idestova egy hóna­pos tartózkodásuk során fel­halmozódott szemetet viszik át a teherűrhajóba, amely mint ismeretes, nem tér vissza a Földre, hanem szétkapcsolódá- sa után a sűrű légrétegbe ha­tolva megsemmisül. Szovjet tudósok, űrszakem­berek nyilatkozataiból kitűnik, hogy a Progressz ilyen konst­rukciójának oka: így lehetett megnövelni az űrhajó teher­szállító-kapacitását. Küldöttközgyűlés a MESZÖV-nél Mérlegen a háztáji gazdálkodás és a belső ellenőrzés Megyénk fogyasztási szövet­kezeteinek küldöttei tanács­koztak tegnap Salgótarjánban, akiket a MÉSZÖV elnöksége hívott össze. Megvitatták az MSZMP KB 1978. márciusi mezőgazdaság és élelmiszer­helyzetéről, fejlesztésének fel­adatairól szóló határozatának végrehajtását, valamint a fo­gyasztási szövetkezetek belső ellenőrzésére vonatkozó idő­szerű tennivalókat. A tanács­kozáson részt vett Huszák Ar­túr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A tanácskozást Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg, majd Szörfi Im­re, a MÉSZÖV elnökhelyette­se egészítette ki, a korábban írásban kiadott jelentést. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének jelentőségé­ről beszélt. Megyénkben több mint 47 ezer ilyen gazdaság működik. Ez az ágazat 1977- ben megközelítőleg 900 millió forint termelési értéket állí­tott elő. Jelenleg 118 külön­böző szakcsoport működik a megyében, ezeknek a munkája jelentősen elősegítette a la­kosság ellátását. Az elmúlt év­ben például 75 millió forint értékű különböző terméket ál­lítottak elő. A küldöttköz­gyűlés állást foglalt, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­gok munkáját elő kell segíte­ni, és minden olyan nézetet, amely ezt lebecsüli, vissza kell utasítani. A küldöttköz­gyűlés elfogadta az anyagi érdekeltség helyes értelmezé­sére és a felvásárlási tevé- enység szervezettségének ja- ítására hozott határozatot. Ezt követően Pilinyi Lász­ló, a MÉSZÖV elnöke tartott szóbeli vitaindítót a fogyasz­tási szövetkezetek belső elle­nőrzésének továbbfejleszté­séről. A belső ellenőrzés terü­letén jelentős fejlődésről ad­tak számot. Mindezek mellett azonban az ellenőrző munka tartalmi színvonalát még javí­tani kell. Ezért kidolgoztak egy egységes érvényű rendel­kezést, amely megszigorítja az ellenőrzés módszereit és szer­vezettségét. A küldöttek a jelentéseket’ megvitatták. A vita során ti- zenketten alkottak véleményt. Ebből leszűrhető; hogy az el­lenőrzésre hozott határozatot a jövőben a gyakorlatban ér-, vényesítik. Ennek részleteit az esztendő második felében sor­ra kerülő szövetkezeti köz­gyűléseken dolgozzák ki.

Next

/
Thumbnails
Contents