Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

Jogi tanácsadó Baleseti kártérítés M. Zoltán mátraverebélyi olvasónk az el­múlt év őszén lábfájással kórházba került, «hol porcleválással megműtötték. Kórházi or­vosának véleménye szerint a porcleválás oka ütés vagy a sok lépcsőjárás lehet. Ha ez így van, lehet-e betegségét üzemi balesetnek vagy foglalkozási betegségnek minősíteni, illetőleg kérheti-e a 100 %-os táppénz kifizetését — kérdezi olvasónk. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy 100 ®/n-os táppénz nincs, a jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási betegségből származó egészség- romlás egyes eseteiben a táppénz és a kere­set közötti különbözetet a dolgozó a vállalattól kérje baleseti kártérítés címén. Az Mt. 62. §-ában foglalt szabályok szerint ugyanis a vállalat vétkesség nélkül anyagilag felel a dolgozók egészségének, testi épségének, éle­tének a munkaviszony keretében bekövetke­zett megsértéséből keletkezett kárért. Az anyagi felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az egészségromlás általa elháríthatatlan ok miatt következett be, ille­tőleg kizárólag a károsult elháríthatatlan ma­gatartása okozta. A különböző szakmai területeken bekövet­kezhető foglalkozási betegségeket a jogsza­bály tételesen meghatározza. A lépcsőn való járás miatt bekövetkezett porcleválás azon­ban az asztalosszakmában sem minősül fog­lalkozási betegségnek, így ezen a címen kár­térítés nem követelhető. A baleset fogalmát a 3/1967. (VII. 11.) SZOT- szabályzat határozza meg. E szabály szerint baleseten az emberi szervezetet ért olyan külső környezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és vált ki egészségi károsodást (pl. sérülés, mér­gezés, fulladás, napszúrás stb.). A vállalat vétkesség nélküli, felelőssége azonban csak azokra a balesetekre terjed ki, amelyek a dolgozót munkaviszony keretében, a- vállalat telephelyén, a vállalat működési körén belül érték. Ezekben az esetekben is mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a baleset elháríthatatlan külső ok, vagy a dolgozó el­háríthatatlan magatartása okozta. Olvasónk porcleválása esetében sajnos még Mz sem nyert tisztázást és maga olvasónk sem tudja, hogy az ütés vagy a lépcsőn járás következtében keletkezett. Még kevésbé tudja bizonyítani, hogy az mikor, hol és milyen körülmények között keletkezett. Kérdését ki­zárólag az orvos, egyébként mindenben el­fogadható, de feltételesen mondott vélemé­nyére alapozta. A baleseti kártérítés követe­léséhez azonban ilyen érvek és bizonyítékok általában nem elégségesek. Természetesen ez esetben sincs akadálya annak, hogy követe­lésével a vállalathoz, annak elutasítása ese­tén pedig a munkaügyi döntőbizottsághoz for­duljon. Nem valószínű azonban, hogy ered­ményes lesz. Fegyelmi eljárás szülési szabadság alatt O. Kálmánná salgótarjáni olvasónk szülési szabadsága idején olyan értesítést kapott vál­lalatától, hogy ellene fegyelmi eljárás indult, mely eljárás alatt közölték vele, hogy fegyel­mi elbocsátás büntetésben részesül. Jogos volt-e szülési szabadság alatt a fegyelmi eljá­rás, illetve megkaphatja-e ezek után a gyer­mekgondozási szabadságot, illetőleg a gyer­mekgondozási segélyt — kérdezi olvasónk. A munkajogi szabályok határozottan ki­zárják a munkaviszonynak betegség, szülési szabadság vagy gyermekgondozási szabadság tartama és az azt követő tizenöt napon belül felmondással történő megszüntetését. Lehető­vé teszi azonban a jogszabály, hogy ugyan­ezen időtartamok alatt a dolgozó ellen fe­gyelmi eljárást indítsanak, büntetést kiszab­janak, enyhébb esetben fegyelmi eljárás mel­lőzésével fegyelmi büntetést adjanak. Az anya védelme érdekében kimondja azonban a jog­szabály azt is. hogy az elbocsátást kimondó határozat végrehajtását a szülési szabadság tartamára fel kell függeszteni. A szülési sza­badság lejártával azonban végrehajtható, vagyis munkaviszonyát fegyelmi elbocsátással megszüntetik. A gyermekgondozási segély egyik feltétele a gyermekápolás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Fizetés nélküli szabadságot a vállalat csak nála munkaviszonyban levő dolgozó részére biztosíthat. Olvasónk munka- viszonya az érvényben levő fegyelmi hatá­rozat alapján a szülési szabadság lejártá­val megszűnik, így fizetés nélküli szabadságot nem igényelhet, ennek hiányában pedig gyer­mekgondozási segélyre sem lesz jogosult. Nem vonatkoznak ezek a szabályok az olyan kismamákra akiknek szerződéses munkavi­szonyuk a szülési szabadság ideje alatt a szerződés lejárta miatt szűnik meg. Az ilyen kismamák, függetlenül attól, hogy munka- viszonyban nem állnak, jogosultak gyermek- gondozási segélyre. Természetesen csak ak­kor, ha az ehhez szükséges egyéb feltételek­kel rendelkeznek. Olvasónk a fegyelmi jogosságát nem vi­tatja, vagyis az elbocsátás büntetést jogos­nak tartja. A fent ismertetett súlyos szank­ciók ugyanis csak az elbocsátás büntetés jog­következményei. Enyhébb büntetés esetén nem volna akadálya annak, hogy a gyest is igénybe vehesse. Dr. J, S. Vadászaink életéből Megelőzhető a vadkár 'A vadásztársaságok sokré­tű vadgazdálkodási feladatai között időszerűvé vált a vad­kár megelőzése a termőfölde­ken. Arról van szó, hogy ha a gazdálkodók és a vadászok összefognak, megteszik a szük­séges intézkedéseket, jelen­tősen csökkenthetik az így keletkezett kárt. De ha nem figyelnek oda, akkor — első­sorban a vaddisznó — a bú­zában, a borsótáblákon, ké­sőbb pedig a kukoricafölde­ken, tetemes veszteséget okoz­hat. A vaddisznó mellett a szarvasok is sok kárt tehet­nek a mezei kultúrákban. Ezt a kárt kell megelőzni, mert mint az elmúlt évek ta­pasztalatai igazolták, ahol vé­dekeztek, ott kisebb, ahol pedig nem, ott nagyobb ká­rok keletkeztek- Ilyen terület volt Kálló és környéke, ki­sebb mértékben Etes és Lit- ke térsége, a nézsai tsz terü­lete, valamint a Börzsöny vidé­ke. Akik elhanyagolták a vé­dekezést, drága árat fizet­tek. A termelők az így kelet­kezett kárt nem tudták pó­tolni, a vadászokra pedig ma­gas büntetést szabtak ki. Ez mindkét fél számára káro6, mert a vadásztársaságot anyagilag megingathatja, a terméskiesés pedig a közös gazdaságot érzékenyen érin­ti. Ezért nélkülözhetetlen tehát e tekintetben is a szoros együttműködés, mert ha a szükséges intézkedést megte­szik, akkor a vadkár igenis megelőzhető. A feladat meg­oldását eljárási szabályok se­gítik elő. A vadkárügyeket ezek szerint kell elrendezni, mert ha ezt nem veszik fi­gyelembe, akkor véget nem érő viták keletkezhetnek ter­melők és vadgazdák között, amelyek sok esetben a bíró­ságon fejeződnek be, amire egyáltalán nincs senkinek szüksége. Mi legyen tehát a közös te­endő? A védekezés és a kór megelőzése. Azok a vadász­társaságok járnak el helye­sen, amelyek a legkisebb mér­tékű kár észlelése esetén ha­ladéktalanul értesítik az in­gatlan használóját, a veszély­re és segítséget kémek a to­vábbi károk közös megelőzé­sére. • Ezt követően a sport­vadászok, a hivatásos vad- és mezőőrökkel riasztással, a lelőhető vadat elejtéssel tá­vol tartják a területtől. Ha ezek az intézkedések kellő időben történnek, akkor mi­nimálisra csökkenthető a vad által okozott mezei kár. A termelő kötelessége viszont riasztószerek, -tárgyak alkal­mazása. Ez lehet erős szagot árasztó vegyszer, vagy más folyadék, különböző csörgő­hangokat adó tárgyak, bizo­nyos helyeken gyújtott riasz- tótüzek és sok minden más, amit a vad előfordulási he­lyein már nagyon jól ismer­nek vadászok, termelők egy­aránt. Az a baj, hogy nem alkal­mazzák ezeket következetesen hanem amikor a kár elkövet­kezik, megkezdődik a peres­kedés. A legnagyobb elővigyá­zatosság ellenére is, ha kárt tesz a vad a növényi kultú­rában, méghozzá nagymérté­kűt, akkor annak következ­ményei csak eljárás útján rendezhetők. Ilyen esetben a termelő kö­teles a kárt bejelenteni az il­letékes tanácsi szakigazgatási szervhez. Az rendeli el a vad­kár becslését. Erre megidézi a termelőt is, a vadgazdálko­dót is és szakértő bevonásá­val helyszínen felmérik a kárt, a megállapításokat jegy­zőkönyvbe foglalják- Később a szakértő mégegyszer fel­becsüli a végleges kártételt. Ha a két fél megállapítások ellenére nem tud megegyezni, akkor a szakigazgatási szerv határozatot hoz a kár mérté­kére és annak kifizetésére. Ezen határozat meghozatala­kor körültekintően mérlegelik viszont, hogy a termelő és a vadgazda milyen intézkedést tett a kár megelőzésére és el­hárítására. Ne kerüljön sor erre, ha­nem közös összefogással — vadászok és mezőgazdasági dolgozók — tegyék meg a szükséges intézkedést. A vad­állomány a népgazdaság tu­lajdona, oktalanul nem pusz­títható, a mezei termények megvédése is közös érdek. Dolgozzanak tehát együtt az érdekeltek és ebben a vadá­szok kezdeményezzenek. Még nem késő, gondos munkával a vadkár megelőzhető. Bárdos László, MA VOSZ megyei fővadász HUMOR — Nézd azt a hapsit! A leg­lustább ember, akit életem­ben láttam! Több mint két órája támaszkodik arra a la­pátra, anélkül, hogy megmoc­canna! — Honnan tudod? — Figyelem őt. — Igaz, hogy ön hamis pénzzel fizetett a fogorvos­nak? — De hiszen a fog sem volt valódi, bíró úr. Felhívás! Felhívjuk az utazóközön­ség figyelmét, hogy 1978. július 12-én 12 órá­tól július 16-ig bezárólag a 6-os jelzésű autóbuszok csak a lóslrandig közlekednek — a IV. ORSZÁGOS IFJŰ- MUNKÁS-CAMPINGTA- LÁLKOZÖ miatt. MEGYEI KISZ-BIZOTT­SÁG, VOLÁN 2. SZ. VÁLLALAT A városi tanács VB mélyépítő üzem. Felvételre keres: felsőfokú munkaügyi tanfolyamot végzett munkaügyi és bérelemzö, építőipari gyakorlattal rendelkező előkészítő technikns, anyagbeszerző szakembereket, valamint villanyszerelőket, géplakatosokat, nyugdíjas őröket. Pályázni lehet személye­sen, vagy írásban. Salgótarján, Kertész út 2/a. Egész évben gyűjtse a „MÁRKA^-kupakot! Ötven „Márka’’-kupakcrt egy-egy sorsjegyet adunk, ha 197* december 31-ig eljuttatja vagy elhozza a bcgyűjtőbelyre. Cim: 1061 Budapest, Hegedű o 9. Az átvétel Időrendje: hétfőn, szerdán és Pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka” üdítő italos kupakkal szerencséje lehel Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli sze­mélygépkocsi, további értékes nyereményen. Tipizálás AGRIA Bútorgyár. Eger, felsőfokú szakirányú vég­zettségű és gyakorlattal miatt rendelkező személyt keres eladó munkaügyi, jó, üzemképes állapotban: 1 db Máz 500/A tip. teher­gépkocsi. KOR—2000 tip. osztályvezető daru, MTZ—50 tip. trak­torra szerelve. Gaz 4045 tip*- homlokvillás targon­beosztásba. ca. 4 db. L6—UF egyten­Fizetés a kollektiv szerző­gelyű utánfutó, 2 db. Máz 500/A tip. tehergépkocsi bontott alkatrésznek 1 db. dés szerint. D492/A tip. dózer. Jelentkezni személyesen, -vagy írásban a személyzeti Érdeklődni lehet: Erdőgaz­daság. Eger. Telefon: 11-30­vezetőnél lehet. Knézich Károly út 36. A KISZ Dlóqrád meqifci bizottsága és az Ezermester- és Úttöröbolf Vállalat 1978. július 13-án 16 órakor a József Attila Művelődési Kózponl mozaikcsarnokában nyitja meg a vállalat tevékenységéi bemutató, a VIT és a IV. OIKT jegyében július 24-ig tarló kiállítását. A kiállítás megtekinthető naponta 10 órától 18 óráig. Szeretettel várunk minden kedves látogatót. Apróhirdetések Z-s írsz, Trabant Combit vennék. Pá­dár László. Szuha, Kossuth út 23. ELADÓ ház kert­tel, gyümölcsössel. Karancsalja, Bercsé­nyi út 20. KARAMBOLOZOTT Moszkvics 408-as al­katrészként is eladó. Megtekinthető: Sal­gótarján, Ifjúgárda úton, Farkas István kisiparosnál. FIATAL házaspár lakást, vagy garzont bérelne. ,,Kisbabá­val 50261’* jeligére a salgótarjáni be. hirdető­KERTES családi ház beköltözhetően eladó. Salgótarján, Kővár utca 8. HARMINC kaptár NB méhcsalád eladó. Kispál Gábor, Nagy- bátony, Végvári út. NAGYMAROSON kitűnő dunakanyari panorámás víkend- telek eladó. Érdek­lődni. Pásztó 197-es telefonon. ANYAKOCA 140 kilós, 8 darab négy­hetes malaccal eladó. Alexovics László, Ipolyszög, Szügyi út 22. ELADÓ Pásztó központjában 2 és fél szobás OTP-örök- lakás. Érdeklődni Pásztó, Stromfeld Aurél út 3. II. erp., 5. Kiss. Délután 5 órától. BALASSAGYARMA­TI LAKOSOK FI­GYELMÉBE! Hirde­tésfelvétel a NÖG- RÁD c. megyei lapba Balassagyarmat. Luther utca 8., Kard­hordó Miklósnénál. Hétfőtől péntekig 8- tól 17 óráig, szomba­ton 8-tól 13 óráig. SKODA HO L. négy­éves eladó. Salgótar­ján, Katona József út 4/A. Eper j es­telep. Szabó. KÜLÖNFÉLE bútor olcsón eladó. Telefon: 28-76 rrlunkaidőben. Megtekinthető az esti órákban. Salgótarján, Főtér 13. I. lh. Hl. em. 3. PÁLYÁZATOT hir­detünk vidéki teiA- pünk vezetésére. Mű­szaki végzettségű, gépekhez értő szak­emberek jelentkezé­sét várjuk. A pályá­zatokat kérjük buda­pesti központunkba, Smidelik Istvánné sze­mélyzeti vezető részé­re küldeni. Cím: 1149 Budapest. Pillangó út 408-as Moszkvics 2 évig jó műszakival tízezerért eladó, az ecsegi rendőrnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents