Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
fl háztartási Megyénk életéből! A megyei parancsnokság törzsfoglalkozáson mutatta be a polgári védelem vezető állománya részére a szakszolgálati alakulatok irányításának módszerét. A foglalkozáson a parancsnoki állomány gyakorolta a mentő munka irányítását, az erőeszköz-szám- vetés elkészítését, és a biztosítási feladatokat. ★ A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály polgári. védelmi törzse az erdő- és fagazdasági üzemek önvédelmének parancsnokai részére kiképzést tartott. Az alegységparancsnokok megismerték az 1978- évben végrehajtásra kerülő felkészítési feladataikat. A salgótarjáni járás polgári védelmi parancsnoksága — egyéb honvédelmi feladatok megoldásával összekapcsolt — vezetési bemutatót tartott. A gyakorlat keretén belül a vezető állomány megismerkedett a járás területén különleges viszonyok között- végrehajtásra kerülő polgári védelmi feladatok vezetési, irányítási módszereivel. Amit mindenkinek jó tudnia Éléskamrák védelmében X munka sorrendje célszerűen a következő: Éléskamrák, és pincék nyílászáró szerkezeteinek (ajtó, ablak, szellőző) tökéletes lezárása, a belső légtér hermetikus izolálása. Erre a célra gumitömítést, ragasztószalagot, műanyag fóliákat, ponyvát, zsákot stb. lehet felhasználni, esetleg a nyílásokat be kell falazni. Zárt, belső terek tökéletes tisztaságának biztosítása, esetleg fertőtlenítése. Csomagolatlan élelmiszerek (kenyér, tészta, tej, zsír stb) jól zárható szekrénybe, hűtő- szekrénybe, tárolóedénybe, üvegbe rakása, az edény szoros, légmentes lekötése impregnált papírral, letakarása műanyag fóliával. Csomagolt élelmiszerek (cukor, só, rizs tea, kávé, konzervek stb) csoportosítása, letakarása papírral. vagy műanyag terítővei. Befőttek, edényben tárolt élelmiszerek letakarása, lekötése vászonnal, papírral, vagy műanyag terítővei. Füstölthúskészítmények becsomagolása több rétegű papírba, műanyag vagy celofárifóliába, esetleg nagyobb edényekbe lekötözve. Zöldség- és gyümölcsfélék zsákba, vagy ládába szedése, letakarása több rétegű papírral, ponyvával, vagy műanyag terítővei, esetleg elvermelése. A műanyag fóliával letakart zöldség, vagy gyümölcs rövid idő után befülled, romlásnak indul, ezért gyakran szellőztetni kell. Azokat az élelmiszereket, ■melyek különösen gyorsan romlanak, nagyin gondosan kell becsomagolni és ebben az időszakban kerülni kell huzamosabb tárolásukat. Egyébként a hűtőszekrényekben tartott élelmiszerek védve vannak a szennyeződéstől, cfek az ajtó kinyitásakor a másodlagos szennyeződés elkerülésére nagyon kell ügyelni. A megelőző RBV-védelem sarkalatos pontja a fokozott rend és higiénia betartása. Szorosan ehhez a témához tartozik a háztartási vízkészlet megelőző RBV-védelme is. A főzésre, ivásra és tisztálkodásra tartalékolt vizet, nagyobb méretű fedővel ellátott zománcozott, vagy horganyzott fazekakban, kannákban, üveg-, vagy műanyag edényekben, ballonokban teljes biztonsággal megvédhetjük a szennyeződéstől, fertőzéstől. Amennyiben huzamosabb időn keresztül kell a vizet tartalékolni, két-három naponként friss vizet kell venni és esetenként szellőztetni is szükséges. Vigyázni kell arra, hogy a víz közelébe ne kerüljön túlzottan szagos, aromás anyag, mert ettől a víz kellemetlen ízűvé, szagúvá válhat. Csapás utáni helyzetben, ha a tárolóedényeket a mechanikai hatások nem érték, a víz nyugodtan fogyasztható. Ellenkező esetben csak ellenőrzés, esetleg mentesítés, fertőtlenítés után szabad felhasználni. A háztartási élelmiszer- , és vízkészlet megelőző RBV-védelme tehát helyileg, egyszerű, a háztartásban is megtalálható -eszközökkel is megoldható. Ez a tény nagyon megnyugtató a túlélés feltételeinek biztosítása szempontjából. Gyakorlat közben Po|I|g[ár|i védelem n helyi vedelem formai serei A legtöbb ember természetes gondolata az, hogy elhagyja azt a helyet, ahol közvetlen veszély fenyegeti. Ahogyan az elmúlt világháborúban az emberek pánikszerűen menekültek a veszélyes zónákból, úgy biztos, hogy egy termonukleáris veszély esetén is ezt tennék — hatványozottabban. Az emberek egy másik része viszont munkájánál, beosztásánál fogva nem hagyhatja el azt a helyet, ahol közvetlen veszély fenyegeti. Ez a két jellemző vonás egyúttal meg is határozza a védelem alapvető formáit és módszereit, melyek a kitelepítés (távolsági védelem) és helyi védelem (óvóhely, egyéni védőeszköz-biztosítás) formájában jelentkeznek. Nyilvánvaló, a legcélszerűbb az, hogy a várható veszélyes gócokból időben kitelepítjük a lakosságot. A mai viszonyok között azonban nem engedhető meg, hogy a lakosság saját elhatározásából spontán meneküljön az adott területről: ezt tudatosan, tervszerűen kell végrehajtani. Ezzel a lakosság kitelepítési és befogadási tervei foglalkoznak. E tervekben részletesen kidolgozott, hogy az adott területről, ki, milyen formában, hová települ ki, illetve ki, kit fogad be. Ez a védekezési forma ma egyike a legeredményesebbeknek, különösen ott, ahol a területi adottságok erre kedvezőek. Nem lehet azonban mindenkit kitelepíteni. Még egy esetleges „villámháború” is hosz- szabb ideig eltarthat. Eközben az embereknek élni, táplálkozni kell, a hadsereg részére pedig megfelelő utánpótlást kell biztosítani. Az életritmus bár megváltozik, de az élet megy tovább, az üzemek, gyárak termelnek, a közlekedés üzemel. Ha pedig ez így van — márpedig így van — akkor azoknak a dolgozóknak, lakosságnak megfelelő védőképességű óvóhelyeket kell kiépíteni, s biztosítani kell számukra az egyéni védőeszközöket is. Vannak továbbá az országnak olyan részei is — s ez a jelentősebb — ahol közvetlen csapással ugyan számolni nem kell, az ismert másodlagos hatásokkal (radioaktív kiszóródással) viszont igen. Itt tehát kitelepítésre nincs szükség, sőt ide betelepítéssel is számolunk. Nincs szükség nagy védőképességű óvóhelyek építésére sem. Teljes védelmet, biztonságot nyújtanak itt az egyszerű, esetleg szükségóvóhelyek is, amelyek helyi erőforrásokból is megvalósíthatók. Az egyéni védelem is egyszerűbb — gyakorlatilag házilag előállítható — szükségvédőeszközökkel megoldható. A következőkben tehát erről a helyi védelemről, s ezen belül is alapvetően a kollektív védelemről lesz szó. Ez magába foglalja a különböző típusú és védőképességű óvóhelyeket, védőlétesítményeket, s lényegében azért kollektív védelem elsődlegesen, a terminológia, mert több személy együttes („kollektív”) védelmét biztosító létesímények ezek. Ilyen létesítményekben általában egyéni védőeszközök használata nem szükséges, az óvóhely a szennyezett levegő bejutását is megakadályozza, az egyéneknek tehát ott külön-külön védekezniük nem kell. Az óvóhelyek mellett az egyének védelme bizonyos körülmények között egyéni védőeszköz biztosítását, használatát is szükségessé teszi. A kollektív védelem létesítményei három csoportba sorolhatók: minősített (osztályozott) óvóhelyek, szükségóvóhelyek és kiszóródás elleni védőlétesítmények csoportjába. A védőlétesítményben tartózkodás Az óvóhelyeken a benntartózkodás során, illetve annak megkezdése előtt az alábbi követelmények betartását kell biztosítani: Levonulás során minden személy csak a legszükségesebb személyi felszereléseit — ruházat, élelem, személyi értéktárgyak stb — vigye magával kis terjedelmű, legfeljebb 20 kilogrammos zárt csomagban. A levonulás zárt sorban, a nyílászárók méretétől függően egy, illetve két sorban történjék, tolongás kerülendő, mert a feltöltés idejét feleslegesen meghosszabbítja. Az óvóhely-belsőterek ülőhelyeinek elfoglalása során az első beérkezők a legtávolabbi ülőhelyeket foglalják el, hogy annak feltöltése a viszonylag szűk közlekedőkön való torlódások elkerülése véget- folyamatosan biztosítható legyen. A személyi csomagokat a pad alatt, illetve —, ha ilyen van — a polcokon kell elhelyezni. Háziállatokat bevinni nem szabad, az óvóhelyet érthető mechanikai hatások következ- tt-en ezek megvadulásának elkerülése érdekében. szabályai A teljes feltöltés után valamennyi nyílászáró szerkezetet (zsilipajtók, vészkijáratok) be kell zárni és ezek csak az óvóhelyparancsnok engedélyével nyithatók ki. A rendszeresített kis elkülönítő helyiséget elfoglalni nem szabad. A szellőzőgépet szükség szerint be kell indítani. A bent tartózkodó személyek nyugodtan ülve kötelesek a belső terekben helyet foglalni és a légiriadó feloldását megvárni. Az óvóhelyeken tilos feleslegesen járkálni, a gyermekek futkosását meg kell akadályozni. Nem szabad falszerkezetekhez hozzátámaszkodni, dohányozni, nyílt lángot használni. Az óvóhelyen tárolt vízkészletet feleslegesen felhasználni nem szabad, abból vételezni csak az óvóhelyparancsnok által engedélyezett mértékben és időben lehet. A WC-k használata a támadás bekövetkezte előtti időszakban nem esik korlátozás alá, támadás bekövetkezése után a parancsnok utasításai szerint vehetők igénybe, a vízellátás helyzetének megfelelően. A légiriadó időszakában az óvóhelyről eltávozni csak a parancsnok engedélyével lehet, ügyelve a be- és kiközlekedés alkalmával a „zsilipéit közlekedés” előírásaira, azaz: a zsilip ajtajai egyidőben nyitott állapotban nem lehetnek, egy ajtó mindig zárva tartandó. Huzamosabb tartózkodás esetén a parancsnok rendelkezései szerint biztosítani kell a benn tartózkodó létszám „váltott pihenési rendszerét”. (Egyharmad állomány a fekvőhelyiségben pihen). Tilos szeszes italokat fogyasztani, izgató, lázító magatartást tanúsítani, a rendkívül izgatott idegállapotban levő személyeket el kell különíteni. Az elektromos áram kiesése esetén nyílt lángú világító- berendezést használni nem szabad és a bent tartózkodó személyek kötelesek az óvóhelyparancsnok utasításai szerint váltott rendszerben a szellőzőgépek kézi üzemeltetését ellátni. A légiriadó elmúlása után az óvóhelyet az óvóhelyparancsnok engedélyével — előzetes felderítés végrehajtása után — lehet elhagyni. A vegyivédelmi alegység tagjai a mentesítőállomás felállítását A mentesítési gyakorlatot sajátítják el a salgótarjáni öblösüveggyár gyakorolják. , URV-alakulatánál. megelőző RBV-védelme Az élelmiszerkészletek megelőző RBV-védelme, a mezőgazdasági termelő- és élelmiszeripari feldolgozó, belkereskedelmi, tároló- és elosztóegységekben szervezett keretek között, szakszerűen biztosítható. A háztartási élelmiszer-tartalékok megelőző RBV-védelme az előbbinél is bonyolultabb. Statisztikai adatok szerint az összes élelmiszerkészletből csaknem harminc százalék a háztartásokban van felhalmozva. Ennek az elaprózódott élelmiszer-tartaléknak az RBV-védelme nem biztosítható, meg kell elégednünk a megelőző intézkedések bevezetésével és szükséges megoldások széles körű alkalmazásával. A megelőző intézkedések alapjában véve szigorított közegészségügyi rendszabályok és követelmények. Ennek végrehajtása keretében, kell a háztartásokban helyileg adott lehetőségek, anyagok és eszközök messzemenő, ésszerű kihasználásával, az élelmiszerek szennyeződés, fertőzés elleni védelmét megoldani. Ezért a háztartási élelmiszerkészletek megelőző RBV- védelme, csak a lakosság széles körű, alapos felkészítésével, az adott háztartáson belül elszigetelten, öntevékenyen oldható meg. Ennek viszont előfeltétele, hogy az állampolgárok jói ismerjék a tömegpusztító fegyverek élel- miszer-károsító és -szennyező, hatását, a különböző fedő- és csomagolóanyagok védőképességét, használhatóságát, és az alkalmazható védelmi módszereket, eszközöket. A fedő- és csomagolóanyagok védőképessége különböző körülmények között, különféle behatásokkal szemben, igen sokféle lehet. A legismertebb és leggyakrabban használt csomagolóanyagok védőtulajdonságait a kővetkezőkben összegezhetjük: Papír: A több rétegű csomagolópapír, papírzsák a radioaktív porszennyeződés és a gázhalmazállapotú vegyi- harcanyag-hatások ellen jól véd, a nedvességet nem bírja. Impregnált papír. Egy vagy több rétegben mind a por-, mind a cseppszennyeződés ellen, több órán át kielégítő védelmet nyújt Celofán. Por- és gázhatások ellen megbízható, cseppszennyeződés esetén a védőképessége nem kielégítő. A nitrolakkal bevont celofán ilyen esetekben is alkalmas. Polietilén (PE). A polietilén típusú műanyag fóliák különösen alkalmasak por, permet, csepp és gáz szeny- nyező hatások elleni védelemre, mérgező vegyi harcanyag, gázok viszont átjutnak rajta' A kombinált (celofán -f polietilén) fóliák szinte tökéletes védőhatást biztosítanak- Polivinilklorid (PVC). A lágyító nélküli, PVC műanyag fóliák szinte tökéletes védelmet nyújtanak por-, permet-, csepp-, gőz-, gázszennyeződés ellen, tökéletes zárást is biztosítanak. Alufólia. Az alumínium fólia por- és csepp- hatások ellen biztos védelmet nyújt, de tökéletlen zártsága miatt önálló csomagolóanyagként nem tökéletes a gőz- és gázszennyeződés elleni védő- képessége. Gumírozott ihászon. A radioaktív por, vegyi harcanyag cseppszeny- ryező hatása ellen kielégítő védelmet biztosít, nem tökéletes zárhatósága miatt nem gáz- és gőzbiztos. Ezenkívül természetesen vannak még tökéletes védelmet nyújtó üveg, fémdoboz, vagy nem alkalmazható porózus felületű, lyukacsos szerkezetű vászon, juta fedő- és csomagolóanyagok. A megelőző RBV-védelmi módszerek igen sokrétűek- Ezért a háztartási élelmiszer- készletek megelőző RBV-védelme igen gondos, tervszerű munkát igényel. Elsősorban meg kell tervezni az éléskamrában, a pincében tárolt készletek, másodsorban a szabadban leföldelt, elvermelt tartalékok kielégítő RBV-vó. delmét.
