Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

« Az SZKP KB plénumának a mezőgazdasági termelés ' Az SZKP Központi Bizott­sága kétnapos plenáris ülésé­nek zárónapján, kedden hatá­rozatot hoztak a Szovjetunió mezőgazdasága további fej­lesztéséről. Az SZKP KB plé­numa — mutat rá a határozat — teljes egészében jóváhagy­ta a Leonyid Brezsnyev elő­adásában foglalt értékelést mind az elért pozitív ered­ményekről, mind pedig a párt-, tanácsi és mezőgazdasá­gi szervek munkájában ta­pasztalható hiányosságok bí­rálatáról. A határozat húsz pontban foglalja össze mindazokat a feladatokat, amelyeket a mezőgazdaság további fejlesz­tése szempontjából a Közpon­ti Bizottság megvalósítandó- nak tart. Külön leszögezi: az elmúlt évek tapasztala­tai bebizonyították a Szovjetunió Kommunista Pártja mezőgazdasági po­litikájának tudományos megalapozottságát és élet­erejét. Ezért továbbra is következe­tesen azon az úton kell ha­ladni, amelyet a párt Köz­ponti Bizottságának 1965. márciusában megtartott tel­jes ülése kijelölt és a -párt kongresszusai jóváhagytak, továbbfejlesztettek. A határozat egyetért azok­kal a tervekkel, amelyeket a Politikai Bizottság dolgozott ki a mezőgazdaság fejleszté­sére. Ennek megfelelően a KB kötelezi az illetékes párt- és állami szerveket, a párt alap­szervezeteit, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a meglevő hiányosságok felszá­molására, érjék el a növény- termesztés és az állattenyész­tés hozamának jelentős nö­vekedését, biztosítsák, hogy a mezőgazdaság minden vo­natkozásban teljesítse és túl­teljesítse a X. ötéves terv előirányzatait, ugyancsak tel­jesítse és túlteljesítse a tervet a mezőgazdasággal összefüg­gő valamennyi iparág is. Az SZKP KB határozata ugyanakkor nyomatékkai mutat rá a még meglevő hi­ányosságokra a gabona és más mezőgazdasági kultúrák termelésében, az állattenyész­tés intenzívebbé tételében, a takarmányellátásban. A hatá­rozat arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy nem kielégítő a kolhozok és szovhozok tech­nikai ellátottsági színvonala, a mezőgazdasági gépgyártá­sért felelős minisztériumok és főhatóságok lassan és nem következetesen hozzák a gép­gyártás minőségi színvonalát emelő döntéseket. Nem min­dig tapasztalható kellő gon­dosság a beruházások megva­lósításában, a műszaki és más anyagi források felhasználá­sában. Egyes gazdaságokban nem ritkán pazarlóan bánnak a műtrágyával, megsértik az agrotechnikai szabályokat, csökkentik a kemizálás haté­konyságát. A Központi Bizottság plé­numának határozata rámu­tat, hogy a X. ötéves terv első két évének tervét a mezőgaz­dasági bruttó termelés általá­nos, valamint néhány kultúra termésnövelési mutatóit nem valósították meg. Egyes területeken a ter­vezettnél alacsonyabb volt a mezőgazdasági bruttó termelés szintje, néhány területen pedig különösen alacsony termésnöveke­dést értek el. Számos probléma nehezíti Szibéria és a Távol-Kelet elő­írt gazdaságfejlesztésének végrehajtását, a helyi terme­lés egyelőre képtelen bizto­sítani e hatalmas országrész lakosságának ellátását. A határozat rámutat, hogy a jövőben tovább kell tökéle­tesíteni a tervezést, valamint az agráripari komplexumok ágazatai közötti gazdasági kapcsolatokat. A termelési előirányzatok közül az SZKP Központi Bi­zottsága a gabonatermelés évi átlagát a következő ötéves terv időszakára 238—243 millió tonnában jelöli meg, azzal, hogy 1990-re minden lakosra számítva átlagosan egy ton­na gabonát kell termelni. A hústermelésnek a következő ötéves terv végére el kell ér­határozata fokozására nie a 19,5 millió tonnát, nö­velni kell a tej, a tojás, a gyapjú, a főzelékfélék, a bur­gonya, a cukorrépa, a gyapot és más termékek termelését is. Az állattenyésztésről szólva a határozat hangsúlyozza: an­nak korszerűsítése, gyors fej­lesztése valamennyi párt- és állami szerv, valamennyi párt- szervezet, kolhoz és szovhoz alapvető fontosságú feladata. Az elsődleges feladat a húster­melés növelése. Ezen belül a határozat részletesen szól a vágómarha-, a sertés- és bir­katenyésztés feladatáról. Ugyancsak meghatározza a tejtermelési előirányzatot is, az országos fejési átlagot évi háromezer, megfelelő adottsá­gú vidékeken 4—5000 literben szabja meg. A gabonatermesztés orszá­gos átlagát — figyelembe vé­ve a természeti adottságokat — a határozat országosan húsz mázsában jelöli meg, de a kedvező adottságú körzetek­ben ennél magasabbra szabja. Szól a begyűjtés és a felvá­sárlás korszerűsítésének szük­ségességéről. Igen részletesen foglalkozik a határozat a mezőgazdasági termelő­üzemek, a kolhozok és szovhozok gazdálkodásá­nak korszerűsítéséről, ha­tékonyságuk növeléséről, a termelés megnövelése feltételeinek biztosításá­ról is. „A Központi Bizottság plé­numa azt a szilárd meggyő­ződését juttatja kifejezésre, hogy a kolhoztagok, a szov- hozmunkások, a mezőgazda- sági gépészek, a szakemberek, a tudósok, a gazdasági veze­tők, az ipari munkások, a város és a falu összes dolgo­zói egyöntetűen helyeslik a Központi Bizottság teljes ülé­sének ezt a határozatát, és önfeláldozó munkával bizto­sítják sikeres megvalósítását, Ez lehetővé teszi a párt fő feladata megoldásának meg­gyorsítását is, hogy jelentősen emeljék a szovjet nép jólétét” — fejeződik be az SZKP KB­határozat. (MTI) A reakciós arab rezsimek rágalmai ellenére Jemen békében akar élni Kereszty Andris, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Három nappal azután, hogy az arab országok egy csoport­ja Kairóban a demokratikus Jemen politikai és gazdasági elszigetelésére hozott határo­zatot, Abdel Aziz Vali, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság ipari és tervezési mi­nisztere Kuvaitba utazott. Adeni tájékoztatás szerint — a gazdasági tárgyalásokon kí­vül — a miniszter pontos ké­pet festett országának belső helyzetéről, külpolitikájának alapelveiről. A miniszter hangoztatta, Szalem Ali Rubia volt elnök sikertelen puccskísérletének a leverése után az ország ellen politikai és sajtókampányt in­dítottak. A kampányban a je­lek szerint a szaúd-arábiai tö­megkommunikációs eszközök haladnak az élen. A rijadi rá­dió kedden hosszan idézett a szaúd-arábiai lapok vezér­cikkeiből. A kairói értekezlet célja „olyan nemzetközi ak­ció bevezetése volt, amely megakadályozza a kommuniz­mus terjedését az Arab-fél­szigeten”—, hangoztatta a rádió. Kuvaiti nyilatkozatában Abdel Aziz Vali rámutatott: a jemeni néppel és a forrada­lommal szembenállók a leg­különbözőbb ürügyekkel — a „szovjet befolyás visszaszorí­tásának”, az „ateizmus elleni harcnak” az ürügyével — há­borús helyzetet próbálnak te­remteni, mit sem törődve azokkal a veszélyekkél és kö­vetkezményekkel, amelyekkel a térségben egy háború, jár­hat. A Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság békében — a kölcsönös megbecsülés, a be nem avatkozás és az együttműködés alapján — kí­ván élni szomszédaival, az Arab-félsziget államaival. A kormány másik tagja, Mahmud Abdullah Asis, köz­lekedési miniszter Bej rútban tartott hasonló értelmű tájé­koztatást. A dél-jemeni infor­mációs szervek ugyanakkor meghívták a világ sajtójának képviselőit, látogassanak el az országba, győződjenek meg személyes tapasztalataik alap­ján a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság ellen fel­hozott vádak alaptalanságáról. Az országban egyébként to­vábbra is tartanak a politi­kai gyűlések és tanácskozások a különböző kormányzóságok­ban, az ipari üzemekben, a mezőgazdasági területeken. Ezeken egyrészt részletes tá­jékoztatást adnak a közelmúlt politikai eseményeiről, más­részt előkészítik a nemzeti front egyesített politikai szer­vezetének kongresszusát, amely az ország történelmé­ben először mondja ki majd a marxizmus—leninizmus alapján álló forradalmi él­csapat párt megalakulását. Szódat Becsbe készül Walter Mondale amerikai alelnök közel-keleti tárgyaló körútjáról kedden hazaérke­zett az Egyesült Államokba. Az alelnök Izraelben tett; négynapos látogatása után rövid időre megállt Alexand­riában, ahol Szadat egyipto­mi elnökkel tárgyalt. Ehhez fűződik Mondale közel-keleti küldetésének egyetlen ered­ménye: az, hogy az egyiptomi elnök beleegyezett: elküldi külügyminiszterét, Mohamed Ibrahim Kamelt a háromol­dalú londoni külügyminiszte­ri értekezletre. Ez a találko­zó hírek szerint július 17-én vagy 18-án kezdődik Kamel, Dajan izraeli és Vance ame- , rikai külügyminiszter között. Begin izraeli miniszterelnök azonban még mindig nem adott határozott választ a kül­ügyminiszterének szóló meg­hívásra. Az amerikai ABC- televíziótársaságnak hétfőn este adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Dajan rész­vételét azután döntik el, hogy megkapták a Ciszjordánia és a gázai övezet jövőjére vo­natkozó egyiptomi javaslato­kat. Begin szerint a találko­zónak csak akkor van értel­me, ha ez az egyiptomi— izraeli tárgyalások tényleges felújítását jelentené, amit Tel Avivban pozitív fejleménynek értékelnének. Kedden az osztrák főváros­ban megerősítették, hogy a hét végén Ausztriában sor kerül Anvar Szadat egyiptomi elnök. Willy Brandt, a Szoci­alista Internacionálé elnöke és Simon Peresz, az ellenzéki izraeli munkapárt vezetőjének hármas találkozójára. A kö­zel-keleti helyzettel, valamint az egyiptomi—izraeli külön- tárgyalás felújításával kapcso­latos újabb találkozót Bruno Kreisky osztrák kancellár ja­vasolta, illetve hívta meg résztvevőit az osztrák fővá­rosba. Szadat elnök a csúcstalál­kozót követően pihenés céljá­ból több napot Salzburgban tölt, így továbbra sem kizárt, hogy létrejön Carter ame­rikai elnökkel tervezett „soron kívüli” találkozója. A hírt azonban még egyik fővárosból sem erősítették meg. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1978. július 5., szerda SUBA A „hatodik csúcs palotája“’ Havannában most elsősor­ban a VIT-re készülnek, de már gondolnak a jövő évre is. 1979-ben a kubai főváros lesz a színhelye az el nem kö­telezett országok csúcskon­ferenciájának. Az 1960-ban Belgrádban létrehozott szer­vezet, mely eddig Kairóban, Lusakában, Algírban és Co- lombóban tartotta legmaga­sabb szintű tanácskozásait, először rendezi államfői ér­tekezletét a nyugati féltekén. Külön jelentősége van an­nak, hogy a választás éppen Kubára esett. A szocialista szi­getország kormánya és népe mindent elkövet, hogy méltó otthont adjon majd e tanács­kozásnak. A párt és kormány döntése értelmében külön pa­lota épül a hatodik csúcs céljaira. Az építkezés 1977 augusz­tusában kezdődött el az Ötö­dik sugárúton, mély Havan­na egyik legfontosabb útvo­nala, s amelynek pálmafákkal szegélyezett útjai az egykori kiváltságosok városrészébe vezetnek. Azon a helyen, ahol a palotát építik, egykor a Country Club terült el, vagy­is az a sportlétesítmény, aho­vá egyszerű kubaiak a Ba- tista-időkben legfeljebb csak labdaszedőkként tehették a lábukat. A palota egy nagy központi épületből áll majd. Konferen­ciatermét kétezer küldött be­fogadására méretezték, s mel­lette kisebb tanácskozóter­meket alakítanak ki. Az egész Havanna 23. utcája, ahol sok-sok étterem, klub, mozi hívo­gatja a járókelőket. Több minisztérium is ebben az utcá­ban van. A líépen: a Yara mozi és a kubai rádió és tv-in- tézet székhaza. épületet a legmodernebb technikával szerelik fel: a delegátusok egyszerre hat nyelven hallgathatják a be­szédeket és vitákat, s az új­ságíróknak is biztosítják a távközlés minden vívmányát. Arra is gondot fordítanak: olyan palotát építsenek, amely a modern építészeti elveket egyesíti a kubai népi hagyo­mányokkal. így a hatodik csúcs palotája szervesen be­illeszkedik a havannai vá­rosképbe és vonzó idegenfor­galmi látványosság lesz. Az is természetes, hogy a hatodik csúcs elmúltával a hatalmas épület nem marad kihasználatlanul. Itt tartják a nagy tanácskozásokat és koncerteket, színházi előadá­sokat. Noha a palota még épül, azok, akik a csúcskonferen­cia idején ott dolgoznak, mint eligazítok, tolmácsok, szaká­csok, takarítók stb., máris különtanfolyamokon sajátít­ják el mindazt, amire ehhez a munkához szükségük lesz. A vendéglátók azt szeretnék, hogy minden küldöttség ottho­nosan érezze magát a kubai fővárosban, s ezért a tőlük telhetőt meg is teszik. A. I. A természet múzeuma A szovjet tudósok összeállí­tották a Távol-Kelet délkeleti tengerparti részén levő Vé­dett terület térképét, amely az Usszuri-tajgának, földünk páratlan természeti csodájá­nak egy részét ábrázolja. A föld harmadkorában bekö­vetkezett nagy eljegesedés nem érte el az Usszuri-tajgát, ezért ezen a vidéken fennma­radtak azok a különféle nö­vény- és állatfajok, amelyek már az ember megjelenése előtt is léteztek. A hatszáz éves, 40 méteres, vörös kérgű cédrusok a tajga ökológiai szabályozói: termé­süktől függ a tajgát benépesí­tő állatvilág léte. Ha bő a termés, több az állat A cédrusnál csupán a topo­lya magasabb a tajgában. Kö­rülfogni is csak három ember képes. Az északi nyírfa mel­lett nő fel ez a bársonyos tapintású fa. Az északi fe­nyőket futómagnóliák indái nőtték be. A fagyai, amely Moszkva környékén bokor, itt 30 méter magas, terebélyes fává növekszik. A tavak vizén a lótusz vi­rágzik. Az Usszuri-tajgában a botanikusok 570-féle gyógy­növényt, 580 ipari, 300 élel­mezési és több száz, egyéb célokra szolgáló növényt számláltak össze. Ugyanilyen gazdag és vál­tozatos a vidék állatvilága is. A tajga „briliánsa”, a coboly, és rettenetes uralkodója a tig­ris; óriási vadkanok vezérle­tével vaddisznócsordák kóbo­rolnak itt, amelyek elől páni félelemmel menekülnek a medvék. Óriási szarvascsor­dák élnek itt és az ember minden tavasszal leszedi e gyönyörű állatok kifejletlen agancsait, amelyek gyógyha­tású, bioaktív anyagokat tar­talmaznak. A legendás hírű glnszengről ábrándozik minden távol-ke­leti. A hagyomány szerint a szerencsés ginszengkeresőnek előbb el kell vetnie a talált növény magvait és csak ez­után áshatja ki az „élet gyö­kerét”. A tergermelléken je­lenleg már ültetvényeken is eredményesen termesztik ezt az értékes növényt. Képün­kön: Az erdős tajga lakója, az értékes coboly. Wartburg A morva Betlehem vára Az elsenachi 900 éves Wart- burg-vár kertjeit és belső he­lyiségeit a nyolcvanas évek közepéig alapos szépségkúrá­ban részesítik. Különösen a középkori alsó vártermeket, a hosszú ebédlőt, az Erzsébet- asszonyházat és a címerter­met újítják fel az építészek és restaurátorok. Különösen értékesek a fel­újítók számára a Wartburg- alapítvány és a weimari ar­chívum dokumentumai, me­lyek az egykori ősi várat áb­rázolják. A sétányokat XIX. századi mintára kívánják ki­alakítani. A történelmi jelentőségű építmény felújítására, mely a turisták kedvelt kirándulóhe­lye, eddig több mint hatmil­lió márkát költöttek. Stramberk városkát festői fekvése miatt gyakran „mor­va Betlehem”-nek nevezik. A gótikus vártorony alatt elte­rülő különleges városka fel­tűnően hasonlít a bibliai Bet­lehemhez, ahogyan azt a régi népi faragásokon ábrázolják. Ha Stramberk látképéhez hoz­závesszük a környező tájat is, nem is csodálkozunk azon, hogy a várost 1969-ben védett műemlékegyüttessé nyilvání­tották. S, ha meggondoljuk, hogy a gyönyörű rétek és er­dők néhol egészen a város központjáig húzódnak, ötlik fel bennünk a kérdés: létez­het-e füstös és túl zajos év­századunkban ideálisabb kör­nyezetű város Csehszlovákiá? ban? »

Next

/
Thumbnails
Contents