Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

I Egy fecske nem csinál nyarat.. 1S5lfne«en a hoxosaégért Utolsókból lesznek az elsők A tsz-beu dolgozó anyák Gy. Gy. Ipolytarnóctól Dédestapolcsányig Hol táboroznak az beosztott agronómus is . . . sofőrnek ment. * Mészáros Ágnes, a KISZ- alapszervezet gazdasági fele­lőse: — Az utóbbi hónapokban Péter ingerlékenyebb. Meg­tudta, hogy katonának vi­szik, s lehet, hogy úgy érzi, most már minden mindegy. — Valóban egyedül ma­radt? — Engem az idén tavasz- szal választottak vezetőségi taggá, így véleményem nem biztos, hogy reális. De az igazság az, hogy például én is megválasztásomkor tudtam meg, tulajdonképpen kik vol­tak az elmúlt mozgalmi év vezetőségi tagjai . . . Senkit nem választottak újjá, ki*véve Pétert. — Mi lesz, ha bevonul sor- kötelesi szolgálatra? Vállvonás a válasz. ★ Köztudottak a termelőszövet­kezeti fiatalság gondjai'-bajai, köztudottak az ifjúsági moz­galom szervezési nehézségei, a fiatalok hivatkozásai, s nem utolsósorban passzivi­tásuk. S nyilvánvaló az is, hogy egy fecske nem csinál nyarat. De érdemes lenne odafigyelni rá. (tanka) szabadnapja dűl nevelő apának, aki leg­alább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondoz­za — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor be­osztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgo­zik, a háztartás ellátása érde­kében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell en­gedélyezni. Jő fél órát kell várnunk Érsekvadkerten, a Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz KISZ-alapszervezetének tit­kárára, Szabó Péterre. A szo­kásos körúton volt, beosztot­tainak munkavégzését elle­nőrizte, ahogyan ő mondja. Míg várakoztunk a tsz-iroda folyosóján kitűzött, a helyi KISZ-fiataloknak címzett le­velét böngészgettük. A sorok kemény hangon figyelmeztet­ték a fiatalokat a közművelő­dési teendőikre, eddigi lagy­matagságukra, a gyenge szer­vezeti életre. Az írás több­ször leesett a falról, valaki megjegyezte: az eszmék súlya alatt szakadt le . . . — Lehetséges, hogy csupán egy könnyű szél fújta el? — kérdeztem Szabó Pétert. Érti a célzást, fiatalos argóval szólva „veszi a lapot”. — Sajnos, tengő-lengő szervezetünknek már a szél is megárt. Gyűléseket nagy rit­kán tudunk tartani, progra­mot meg alig-alig. Bár, az utóbbi hetekben mintha va­lami javulás észlelhető lehet­ne. ★ — A mezőgazdasági főisko­láról idekerülve úgy éreztem, hogy majd én megváltom a világot — mondta őszintén. — Már rájöttem, hogy ez balgaság volt, hiszen a kör­nyezetemben sem sikerült változást előidézni. Munkába állásomkor a KISZ-nek hírét sem hallottam, senki meg nem kérdezte, hogy volt-e kö­zöm valaha is az ifjúsági mozgalomhoz, vagy szeret­nék-e ilyen munkát végezni. Néhány hónap múlva sikerült összehoznom, mint tag, egy KISZ-gyűlést, ahol elmond­tam a fiataloknak, hogy ez a helyzet tarthatatlan valamit tennünk kell. Meglepődtem, hogy mennyien igazat adtak, és hasonló véleményüket is elmondták. Akcióprogramot készítettünk a hátralevő né­hány hónapra... Aztán nem történt semmi. — Kaptál segítséget? — Akkor is, most is, szinte, amit a szánkon kiejtettünk kérést a tsz vezetőinek, meg­adták. Csupán a fiatalok igé­nye hiányzott. * Részlet az 1977—78-as moz­galmi évet záró taggyűlés tit­A rendelet kimondja: A tíz éven aluli gyermek gon­dozása, vagy ápolása miatt igénybe vett oíjazás nélküli szabadság idejét — legfeljebb azonban egy évet — a fizetett szabadságra való jogosult­ság szempontjából munka- teljesítésként kell számítás­ba venni. Függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondozási segély, il­letőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek után is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermek- gondozási szabadságon levő tsz-tagként dolgozó anya a fizetés nélküli szabadságon töltött Időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabad­ságra, mintha ez alatt az idő alatt munkát végzett volna. A fizetett szabadságot a ko­rábbi, de ma is érvényben le­vő, jogszabályok szerint ese­dékességének évében, akadá­lyoztatása esetén annak meg­szűnésétől számított 30 na­pon belül kell kiadni. A munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról is intézkedik a most megje­lent kiegészítő rendelet: A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizen­négy évesnél fiatalabb gyer­meke után fizetett szabadnap illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek után öt nap. Három és ennél több gyer­mek után pedig kilenc fize­tett szabadnap jár évente. Egész éven át folyamatosan dolgozóknak azt a tagot le­het tekinteni, aki a termelő- szövetkezetben az előző év­ben’ 250 tízórás munkanapot teljesített. A fizetett szabad­napokat a tag kívánságának kárl beszámolójából: „11. közöttünk egy mélységesen passzív szemlélet él . . . Tag­jaink szívesebben töltik sza­bad idejüket a kocsmában, mint azonos korú fiatalok kö­zött, mozgalmi munkával. . . . Termelőszövetkezetünk állami vezetésével sem volt a kapcsolatunk tökéletes. Saj­nos, nem bíznak ránk konkrét feladatokat. Ez azonban a mi gyengeségünk is, mert nem vagyunk képesek meg­mutatni, hogy a gazdaság egészét érintő feladatok meg­oldására is képesek vagyunk... Sajnos, a tsz vezetése nem fogadta el az alapszabály mó­dosításával kapcsolatos ja­vaslatunkat az ifjúsági alap létrehozásáról . . . — Nincsenek könnyű hely­zetben a termelőszövetkezet­ben dolgozó fiatalok, hiszen ha belegondolunk: napi tíz órát dolgoznak, és nem is akármilyen munkakörülmé­nyek között. A fizetésük sem valami irigylésre méltó . . . — Például a tiéd? — Telepvezető vagyok, ha­vi 280—300 órára 3200 forin­tot kapok. — Fluktuáció? — Az utóbbi három hétben négyen kérték ki a munka­könyvüket, közöttük volt egy figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiad­ni. A szabadnapokra a jogo­sultság utoljára abban az év­ben áll fenn, amelyikben a gyermek a tizennegyedik élet­évét betölti. A fizetett sza­badnap a fizetett szabadsá­gon felül jár. Végül kimondja a jogsza­bály: Annak a tagként dolgo­zó nőnek és gyermekét egye­A nyáron csaknem 160 ezer kisdobos és úttörő számára szerveznek táborozást — mondották a Magyar Üttörők Szövetségében. Hazánk leg­szebb hegyvidékein és a ta­vak mentén újabb táborhe­lyek létesültek, így a múlt évinél is több, összesen 4000 úttörőközösség verhet sátrat. Másfél száz járási, városi és megyei táborban időznek a vakációzó gyerekek, s 700—800 csapat vállalkozott arra, hogy önállóan, saját fölszereléssel táborozik. A vándortáborozók első csoportjai már nyakukba vették az országot, ki gya­log, ki kerékpáron kelt útra. összesen 24 táborozási lehető­ség között választhatnak, kö­zöttük jó néhány újdonság is szerepel. így például Göcsej­ben először ütnek tanyát piros- és kéknyakkendősök: a vándortáborozók Zalaeger­szegtől a Vas megyei Nemes- medvesig a két megye neve­zetes vidékein vonulnak át. Ismerkednek az ipartelepülé­sek fejlődésével, Göcsejben, az őrségben pedig a népi épít­kezés jellegzetességeivel. A Kiskunsági Nemzeti Park is először „lát” táborozókat. Bat- tonya kerékpáros vándortá­bor tagjai a Dél-Alföldön ka- rikáznak át. Sokan választják az idén táborhelyül a somogyi erdőket. A Somogy—Zselic vándortábor bepillanthat majd az erdei munkások éle­tébe, a nagyüzemi fakiterma- lés műhelytitkaiba. A Ságvá- ri úttörő-vándortábor Szent­endre—Budapest útvonalán járja be az ifjúmunkásmoz­galmi, forradalmi emlékhe­lyeket. Nógrádi Sándor és Szőnyi Márton partizáncso­portjainak harcaira emlé­keznek a történelmi emlék­helyek felkeresésével a „Par­tizánok útjain” elnevezésű vándortábor kisdiákjai, akik Ipolytarnóctól Dédestapolcsá­nyig jutnak el. Gyalogtúrázók érkeznek a fővárosba, hogy felkeressék az KIMSZ-esek útjait, egykori találkozóhe­lyeit, s egyúttal megismer­Még a tavasszal történt, hogy a megyei tanács szerve­zésében Nagybárkányban ta­lálkozót rendeztek jó néhány, a társadalmi munkában sze­rényebb eredményt elért köz­ség részére. A nagybárkányi tapasztalatcsere hasznának jelei máris mutatkoznak. A lemaradt községek jó része az idén a korábbinál jóval nagyobb társadalmi munkaér­téket tervezett, s a megvaló­sításban is nagyobb ) lendület tapasztalható. A lemaradók egyike volt tavaly Nőtincs is, ahol mind­össze 99 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke. Az újabb keletű hírek azonban arról szólnak: Nőtincs is előrelép az idén. Erről beszélgettünk a községi tanács új elnökével, Bíró Ot­tóval. — Milyen adottságok jel­lemzik Nőtincset és környé­két? — Nőtincs székhelyközség, a társközségek: Ösagárd, Fel- sőpetény és Szendehely. A négy községben mintegy négy­ezer-kétszáz lélekkel lehet számolni. Nőtincs és Szende­hely körülbelül egyforma lé­lekszámú község, s hogy Nő­tincsre jutott a székhelyköz­ség feladata, az elsősorban központi fekvésének köszön­hető. Az adottságok között kell említeni azt is, hogy ezek nagyrészt nemzetiségi közsé­gek. Szendehelyen német, a másik három községben szlo­vák ajkú lakosság él. A terü­leten mindössze két munkál­tató nyújt lehetőséget a hely­ben dolgozásra, a felnőtt la­kosság részére. A Naszályvöl- gye Termelőszövetkezet és a felsőpetényi ásványbánya. A két munkahelyen mindössze 570 munkavállaló dolgozik, a többiek eljárók. A munkaké­pes korú lakosság mintegy ötven százaléka eljár községe­inkből a Pest megyei üze­mekbe, sokan vállalnak mun­kát a közeli Vácott is. Ugyan­Hogyan lehet valaki nagy ember? Azt mondják, aki nagy ember akar lenni, annak korán kell fel­kelnie. Napóleonnak, mint isme­retes, ebben segítségére volt a tudatalattija. Amikor este lefe­küdt, nem volt szüksége órára: tudatalattiját beállította a szük­séges időre. Ezt mondta magá­nak: holnap háromnegyed hatkor felkelek. És pontosan öt óra negy­ven perckor a tudatalattija fel­ébresztette. Háromnegyed hatkor már talpon volt — sőt olykor ló­háton. Nálam bezzeg nincs így. Kez­dem sejteni, hogy mégiscsak kü­lönbözöm a nagy hadvezértől. Lefekvéskor csak el kell hitet­nem magammal, hogy másnap öt­kor fogok kelni — és akkor sem­mi szín alatt nem tudok elalud­ni. Viszont, amikor elalszom, a tudatalattim remekül alszik ve­lem együtt reggel nyolcig. És nyolckor odasúgja nekem: már nyolc óra, pedig ötkor kellett volna felkelned — akkor most egyáltalán érdemes-e felkelned? Kétségtelenül nem érdemes. És tovább alszunk mind a ket­ten — a tudatalattim és én. úttörők? kedjenek Budapest új létesít­ményeivel, nevezetességeivel. Mindkét nagy táborunk, Zánka és Csillebérc is gazdag programot állított össze idei vendégeinek. Tizenötezer paj­tásnak lesz része zánkai tá­borozásban. A világ számos országából várt vendégekkel együtt élik majd vidám tábori napjaikat a VlT-pályázatok és -akciók legjobbjai, s a Szülőföld-expe­díció győztes őrsei. Ekkor ad otthont az úttörőváros a gyer­mekfilmszemlének is. Ezt követően az úttörőgárdisták érkeznek Zánkára, s táborozá­suk idején bonyolítják le az V. nemzetközi úttörőtechnikai versenyt. Csillebércre 6600 gyermeket várnak augusztus végéig. A KISZ kb vörös se­lyemzászlajával kitüntetett csapatok több mint ezer úttö­rője vehet részt csillebérci tá­borozáson. Megrendezik a VIT-tábort, s július 29-től két héten át az úttörőtanács-titká­rok táborát, majd az ifjú nép­művészek találkozóját akkor érdekes módon, évek — Jó példaként említhe- óta nem csökkent a lakosság tem a Fővárosi Vízmű Vál- száma, tehát az elköltözés nem lalatot. Naponta egy autóbusz jellemző, és még egy feltűnő viszi azokat a helybelieket, adat: nem növekedett az eljá- akik a vízműnél dolgoznak, ró dolgozók aránya sem. Évek óta komoly gond ná­— Az 6 társadalmi munká- lünk a vízellátás, s amikor az jukkái hol számolnak, Nőtln- üzem erről tudomást szerzett, csen, vagy a távoli munka- két újabb kutat készített, helyeken? amelyet éppen a napokban — Régen vitatott kérdés ezl adott át a megyei víz- és csa- Az eljárók gyakran végeznek tornamű vállalatnak. A két társadalmi munkát, kommu- új kút avatását augusztus hu­nista műszakot üzemeikben, szadikára tervezzük. De van ugyanakkor itthon élő csa- más példa is a segíteni aka- ládjuk igénye a több óvodai rásra. A Pest megyei 6. szá- férőhelyre, szilárd burkolatú mú Építőipari Vállalat rend­járdára, játszótérre abból a szeresen szállítja labdarúgó­munkából nem teljesülhet, inkát a vasárnapi mérkőzé- Néhány üzemmel, így példá- sekre. ul a váci DCM-mel, jó kap- Bíró Ottó mindössze három csolatot sikerült kialakíta- és fél hónapja került a Nő­nünk. ök méltányolva gond- tincsi közös községi Tanács jainkat és figyelembe véve elnöki tisztébe. Azelőtt a ,iá­dolgozóik érdekeit, családjuk rási hivatalnál dolgozott fe- életkörülményeit, segítettek. Idős beosztásban. Most, az Iskolát, óvodát patronál a ott szerzett széles körű ta- DCM, s ennek fejében előny- pasztalatok hasznosításán fá- ben részesülnek például az radozik. Munkaügyi főelő- óvodai felvételnél dolgozóik adóként volt alkalma tapasz­gyerekei. tálatok szerzésére. Mit tart a — És a többi üzem? legfontosabbnak új beosztásá­— Velük a jelenleginél ban, megbízatásában? gyümölcsözőbb kapcsolatot — Nagyobb hivatal! fe- teremteni a következő hóna- gyeimet, a határidős felada- pok, évek feladata. Hosszadal- tok pontos és korrekt telej- mas, folyamatos munkát igé- sítését, s az úgynevezett apró nyel ez, s éppen ezért első- munkák gondos elvégzését, ként felmérjük, honnan, mi- — Hogyan alakul az idén a lyen segítségre számíthatunk, társadalmi munka? A vállalatoknál sport- és kul- — Nagybárkányt sokan iri- turális célokra szánt össze- gyeltük szép eredményeiért, gek egy része itt hasznosul- A legfontosabb mégis az, hogy hatna, hiszen a dolgozók, kü- azon a találkozón számos, a Ionosén a bejárók a napi há- társadalmi munka szervezé- romórai utazgatás után csak séve] és elszámolásával kap- itthon tudnának sport-, vagy csolatos módszert, egységes kulturális eseményeken, ren- normatívát is megismertünk, dezvényeken részt venni. Eb- Községeinkben az idén 200 ben persze a vállalatoknál is ezer forint értékű társadalmi szemléletváltozásra lenne munkával többet tervezünk, szükség. Nem követelőzni a növekedés ötvenszázalékos, akarunk, csak azt szeretnénk, járdaépítésben, parképítés- ha jobban értenék gondjain- ben, a sportpálya bekerítésé­it. ben számítunk a lakosság, a — A már említett nagy- termelőszövetkezet és a sport- üzemen kívül, melyik válla- kör segítségére. lat mutat máris érdeklődést az itteni gondok iránt? T. Pataki László j Tájékozottság Lényeges kérdésekről bajosan állíthatja nálunk bárki: nem tudok róla. Hiszen párt- és állami határozatok gondos­kodnak róla, hogy mindenki, minden szinten megkapja azt a tájékoztatást, amelyre szüksége van nemcsak a munkája jó elvégzéséhez, hanem az általános gazdasági, politikai tá­jékozódáshoz is. Persze, nem tökéletes a tájékoztatásunk. S akadnak még, akik szándékosan befogják a fülüket, vagy azt vallják: amiről nem beszélünk, az nincs. A tájékoztatás kötelessége azonban kapcsolódik a tájé­kozódás felelősségéhez. Az utasítások módszerének elvetése egyúttal feladattá és kötelességgé teszi az állandó és folya­matos tájékozódást, hiszen akinek nincsenek naprakész, friss és megbízható értesülései, nem foglalhat állást, nem dönthet önállóan. A fogyamatos, egymást kiegészítő tájékoztatás és tájé­kozódás kötelességének teljesítéséből példamutatóan veszik ki részüket vezetőink. Szinte naponta kapjuk a híreket arról, hogy a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai, a miniszterek és államtitkárok melyik megyébe, vá­rosba, üzembe vagy intézménybe látogattak. A hírekből azt is megtudjuk, hogy a látogatók elbeszélgetnek a dolgozókkal, brigádvezetőkkel, meghallgatják a párt- és állami tisztség- viselők beszámolóit. Utána pedig aktívaértekezleteken, üze­mi gyűléseken, vagy más fórumokon tájékoztatót tartanak. A látogatásokról szóló beszámolók az érintett megyei, üzemi lapokban bővebbek, a központi sajtóban, rádióban, té­vében rövidebbek. Terjedelmüktől függetlenül azonban bi­zonyítják, hogy ezek a látogatások nem formális protokoll jellegűek, hanem a nagyon alapos, lényegbevágó tájékozó­dás, és a tájékoztatás rendszeres, lelkiismeretesen fölhasznált és örömmel, megelégedéssel fogadott eszközei. Ezt ország­világ ellenőrizhette-tapasztalhatta legutóbb Kádár János debreceni látogatása alkalmából. A debreceni látogatásból — a többi látogatáshoz hason­lóan — újból megbizonyosodhatott mindenki arról, hogy vezetőink türelemmel, figyelemmel, őszinte érdeklődéssel hallgatnak meg mindenkit, s ugyancsak őszintén, nyíltan, fe­lelősen tájékoztatnak. Ez nem is lehet nálunk másként. Felelős vezető — a párt első titkárától a művezetőig — nem dolgozhat jól, ha nem ismeri alaposan a rábízott területet — és ehhez szün­telenül tájékozódnia kell, mindenről tudnia kell. Ugyanak­kor semmiféle poszton, még az automata gép kezelője sem dolgozhat jól, ha nem tájékoztatják kielégítően, nemcsak a rábízott feladatokról, hanem arról a kisebb-nagyobb terület­ről is, amelynek nélkülözhetetlen része az ő munkája, az ő személye is. Ma, a szocialista demokrácia szélesítésére és hatékony­ságának növelésére törekedve, különösen fontos a tájékoz­tatás és a tájékozódás. Demokrácia nincs őszinte és nyílt tájékoztatás nélkül. A demokratikus jogokat viszont, nem gyakorolhatja tájékozatlan ember: akinek nincsenek kielé­gítő információi, nehezen ejthet érdemleges szót bármilyen kérdésben. Nem követelhetjük meg mindenkitől persze, hogy tudós értője legyen a legbonyolultabb társadalmi-gazdasági, poli­tikai kérdéseknek is. Alapvető tájékozottságra azonban min­denkinek szüksége van Nógrádban is. A látogatások sorában Debrecen is bizonyította: telje­sen őszinték, nyíltak vagyunk, mert nincs titkolni, rejtegetni, elhallgatni valónk, nincsenek leplezett céljaink. Hiszen a céljainkat a dolgozó néppel folyamatosan szót értve, az egyes embereket és szószólóikat meghallgatva, a milliók vágyai és törekvései alapján tűzzük ki, lehetőségeinket és képessege­inket okosan számba véve. H. J,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents