Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

Na pjaink témája 1370431 dolgozik az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyár szé- csényi gyáregységében Mikula Kálmánná, a Zója zöldkoszo­rús szocialista brigád vezető­je. A kollektíva irányítása mellett az elkészült lakatokat minősíti, műszakonként négy­ezer darabot. Munkája elisme­réseként megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetést. A munkaszervezés A vállalat új, korszerű berendezést vásárolt, és a munka jó megszervezésével sikerült elérnie, hogy a gép beszerelése alatt a termelés átmenetileg sem esett vissza. A dolgozókat már az átállással egyidőben megtanították a gép kezelésére, az új munkamódszerekre. Nincs ebben semmi rendkívüli, hacsak az nem, hogy az ilyesfajta megoldások még mondhatók általánosnak. „Ez a szervezés” — mondjuk, ha arról hallunk, hogy valahol jelentős megtakarításokat érték el új gépek üzem' b - állítása nélkül, „csupán” a munkafolyamatok jobb össze hangolásával. De ezt állapítjuk meg akkor is — persze egészen más hangsúllyal —, ha az üzemben akadozik az anyagellátás, ha a lebontásra ítélt irodahelyiséget előbb még kifestik és új bútorokkal látják el, vagy amikor a frissen elkészült útburkolatot azért kell felszedni, mert a közmű vezetéket még nem helyezték el... Szervezés ez is. Leg feljebb rossz szervezés! A példákat — jókat, rosszakat egy aránt — hosszasan tudná sorolni bárki. Még évek múltán is beszédtéma az a munka, melyet svájci szervezők végeztek Zalaegerszegi Ruhagyárban. Külön-külön nem nagy változ tatásokról volt szó — ám az ésszerű megoldások tömeges al­kalmazása kiemelkedő eredményt hozott. A szervezés a termelés elemei — emberek, gépek, anya­gok — közötti összhang megteremtésének az eszköze. A cél. hogy minden, amire a termelésben szükség van, akkor, ott, olyan mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre, amely a legkedvezőbb működést, az elérhető legjobb ered­ményt biztosítja. A szervező munka fejlesztésének közép­pontjában azoknak az ésszerűsítési lehetőségeknek a kere­sése áll, melyek alapvetően a termelőerők jobb kihasználását eredményezik és csak kisebb mértékű kiegészítő beruházá­sokat tesznek szükségessé. Niylvánvaló, hogy a szervezés nem önmagáért és önma­gában — a vállalat egyéb tevékenységeitől elszakítva — töl­ti be funkcióját. Szoros összefüggésben áll a technikai, gaz­dasági és szubjektív tényezőkkel. Ha például egy munkahe­lyen rendszeresen több szerszám törik a megengedettnél, nem biztos, hogy a nem megfelelő minőség az oka. Lehet hl bás a technológiai előírás, a munkások betanításának hiánya, az érdekeltség torzulásai stb. A vártnál nagyobb szerszám­fogyasztás egy idő után minden bizonnyal fennakadást ered­ményez, és az adott munkahely a termelés folyamatában mint szűk keresztmetszet jelentkezik. A felszínen ez szerve­zési probléma, de az is látható, hogy a szerszámellátás jobb megszervezése csak személyi és technikai feltételek együt tes mérlegelésével, a kedvezőtlen tényezők kiszűrésével va­lósítható meg. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló 1971-es párthatározat megjelenése óta megélénkült a vállalatok szervezési tevékenysége. Sorra alakultak a szer- vezési osztályok, a gyárakban egyre több szakember foglal' kozik szervezéssel. Ez persze nem mindig jelenti, hogy a szemléletben is változás következett be. A szervezési javas­latok megvalósításánál akadnak még nehézségek: többségü­ket elfogadják, ám sok javaslat bevezetése késik, vagy tel­jesen elmarad. A további fejlődés feltétele, hogy a vállalati vezetők jobban igényeljék a szervezők közreműködését a tartalékok feltárásában, a veszteségidők csökkentésében. f. p. Aratás Az ipar gyarapodása A hatvanas években Viet­nam ipari és mezőgazdasági termelésének aránya még 35:65 százalék volt. Manapság ez az arány — az ipar javára ciumkarbidgyár számára — évről évre módosul. Új szítik. villamos árammal. Ennek a gyárnak két speciális termé­két, amelyek 1200 kV telje- 'sítményűek, a haiphongi kal­ké­iparágak fejlődnek ki az egy­kori agrárországban. A hanoi transzformátorgyárban1 pél­dául nemrégiben három új 100, 320 és 560 kV-os transz- íormátortípus gyártását kezdték meg, amelyek a Me- kong-delta vidékének mező- gazdasági üzemeit látják el Fejlődik a könnyűipar is. A textilgyárak a tavalyinál vár­hatóan ezer torna fonallal és egymillió méter textíliával többet gyártanak az idén. A leglendületesebbnek még­is az építőipar fejlődése mondható. 1977-ben 131 ipari üzemet és 750 ezer négyzet­méter lakást építettek. 1978- ban újabb hárommillió négy­zetméter lakást adnak át új lakóinak. Az ipari építkezé­sek legjelentősebbjei közé tartozik a Da folyónál épülő vízi erőmű és a Pia La-i hő­erőmű. Ennek megfelelően növelik az épőtőanyag gyártását: az idei terv 986 ezer tonna ce- mert, négyezermillió tégla és cserép, 15 millió köbméter homok, kétmillió tonna mész termelését irányozza elő. Indulásra készen a rétsági járásban és Pásztón Egyre több hír érkezik ar­ról, hogy az ország különbö­ző részein megkezdték a leg­korábban érő őszi kalászo­sok — elsősorban az őszi árpa'— aratását. A rétsági já­rásban azonban egyelőre csak készülnek a minden év­ben kiemelt feladatot jelentő fontos munkálatra. Az idei hosszantartó készülődést és a késést a kedvezőtlen idő­járás okozta. Még az utóbbi napokban is kevés napfény érlelte a gabonát, inkább az eső áztatta a földeket. A járás közös gazdaságai­ban már lezajlottak az aratá­si gépszemlék. Az alkatrész- hiányok ellenére a 44 kom­bájnból 40 indulásra kész. A hiányzó négyen pedig dolgoz­nak a szerelők és július első hetében ezek is kijavítva vár­ják az aratás kezdését. A tervek szerint e hét pén­tekén megalakul a rétsági já­rási aratási munkát segítő és koordinációs bizottság, amely hetente áttekinti a munka alakulását és meghatározza a gépek átcsoportosítását, vagy egy-egy fontosabb feladat el­végzését. Az aratást a hónap első hetében a 953 hektárnyi repce betakarításával kez­dik. Azután 774 hektár tava­szi árpát, majd július 10—15. körül minden termelőszövet­kezetben a 4 ezer 245 hektár őszi búzát, az idei kenyérnek valót szállítják a földekről a már előkészített tárolókba. Felkészültek, ha közben egy­két esős nap zavarná a mun­kálatokat és a gabonanedves­ség nagyobb lenne a meg­engedettnél. Minden terme­lőszövetkezetnek van gabona­szárítója és a hét gazdaságban összesen 39 tonnát tudnak óránként úgy megszárítani, hogy a magtárakba kerülhes­sen. A rétsági járásban a betakarításra váró 6 ezer 551 hektáron két hét alatt kíván­nak végezni a termelőszövet­kezetek. Bizakodnak, hogy a munka ütemét hosszabb eső­zések nem lassítják. A legnagyobb, legjelentő­sebb nyári mezőgazdasági munka a kenyérgabona-termés betakarítására készülnek a pásztói termelőszövetkezet­ben. Közel 1500 hektáron ka­lászos vár betakarításra. Eb­ből az őszi búza területe 900, a tavaszi árpa-420, az őszi árpa 80 és a mustár ugyan­csak 80 hektár. Bőséges ga­bonatermésre, 520 vagon ter­mény betakarítására számí­tanak, természetesen kedvező időjárási feltételek mellett. A tervezett hozamok vár­hatók. Ám szorgalmas, kitar­tó munkára lesz szükség az elkövetkező napokban. Bú­zából tpbb mint 40 mázsa — a tavalyi országos átlagnak megfelelő — tavaszi árpából 30 mázsa, őszi árpából 36 mázsa hektáronkénti átlag­terméssel számolnak. A közös gazdaságban a javításokat időben befejezték, lezajlottak a gépszemlék. A felkészülés még teljesebbé vált azzal, hogy a termelőszövetkezet két- két új kombájnt, szalmalehú- zót, valamint homlokrakodót, kazlazógépet vásárolt, össze­sen 10 kombájnnal rendelke­zik a tsz, s 8 nagy teljesítmé­nyű gép dolgozik. Közel 100 ember vesz részt a betakarítási munkálatok­ban, ezért a terveket a szocia­lista brigádokkal, a kollektí­vákkal munkaértekezleten megtárgyalják. A párt- és a gazdasági vezetés a sikeres végrehajtásért megfelelően felkészítette a dolgozókat. 25 millió nttiirö \ szovjet úttörőszervezet több mint 25 millió tagot számlál. A Szovjetunióban több mint 12 ezer iskolán kívüli gyermek intézmény működik, köztük 4400 úttörőház. számos könyvtár és stadion, mintegy 160 színház és 33 úttörővasút. Az OSZSZSZK Természetvédel­mi Társaságának IS millió pionír- és iskolás tagja van. A fiatalok körében nagy népszerűségnek ör­vend a „Kék és zöld őrjárat’* nevű országos mozgalom, melyet vizek és erdők védelmére szer veztek. Az állam évente 30 millió ru beit meghaladó összeget fordít oktatási célokra. A tanárok szá­ma 2,7 millió. Huszonnyolc gyermekújságot ad­nak ki 22 nyelven. Legnépszerűbb közülük a „Pionyerszkaja Prav­da”. Az újság 1925-ben mindösz- sze 50 000 példányban látott nap­világot, ma a lap több mint 9 millió példánya jut el a fiatal ol­vasókhoz. Moszkvában található a világ egyetlen hivatásos zenés gyer­mekszínháza. A színház megala­kulása óta (1965) 30 különböző if­júsági darabot mutatott be, köz­tük olyan klasszikus alkotáso­kat, mint Szergej Prokofjev szim­fonikus meséje, a „Péter és a farkas”, Mihail Ranhverger ope­rája a „Piroska és a farkas”, Eduárd Kolmanovszkij „Hófehér­ke” című musicalje. Amíg én ott voltam, a ZÖldko9XOVÚ9 brigád udvariasak, szolgálatkészek. Nógrád megyei Elehnlsze.- *• Mindenkihez volt egy-két jó kiskereskedelmi Vállalat 90- J*, . , , alle szavuk, érdeklődő kérdésük, es számú kazári bányatelepi I rAfi UP77AI YlPffl 111Pllf pL L I Biztos, hogy a jó áruellátás élelmiszerboltjából nem jött ut'lu UICUICI1 mellett ez is segített eredmé­ki senki üres kézzel. Pedig nyes munkájukban, a zöldko­éppen akkor volt a műszak- egyetértésben dolgozó család. Szavainak igazságát az áru- szor^ . elnyerésében. Nekik váltás is. A bolttal szemben Erinek tulajdonítható, hogy a val megtömött „gondolák”, a IS sikerült több tízezer levő Váci Kötöttárugyár kazári faluban székelő három bolt 15-féle hentesáru, a hűtőben túlszárnyalni az első gyáregységének utazó dolgo- közül egyedül az itt dolgozók található ötféle csirkehús ta- ie‘evi tervet, zói keresték fel az üzletet, nyerték el a szocialista bri- núsítja. Hivatásuk jó ellátása mel­Ilyenkor a - szokásosnál na- gádnak járó zöldkoszorút. — Tartanánk mirelitárut is. lett mindannyian aktív köz- fiy°bb a forgalom. Ebben Hársi Jánosnét udvarias ki- Sajnos a hűtőnk gyakran életi emberek. Kiszolgálás közrejátszik az is, hogy nem- szolgáiásáért oklevéllel tűn- rossz, einiatt nem merünk közben felhívják a vásárlók rég önkiszolgáló formává ala- tették ki, ami valójában az rendelni, nehogy tönkremen- figyelmét a különböző ren- kították át. egész kollektívának szól. A jen —, magyarázza a boltve- dezvényekre, szétosztják az — Kezdetben, főleg az idő- boltvezető pedig nemrég vet- zető, majd kissé kesernyés érdekelteknek a meghívókat, sebbek idegenkedtek ettől az te át a Kiváló dolgozó kitün- hangon a következőket mond- rendszeresen vért adnak, áru­új eladási formától, a fiata- tetést. ja. — Zöldárut hetente ked- sítják a Családi Lapot. Ami­labbak viszont hamarabb Kíuka Józsefné a felgyor- den és pénteken kapunk, kor nagytakarítás volt a megszokták. Akinek kell, an- suit forgalomban is szakít Amit a ZÖLDÉRT küld, álta- napközi otthonos óvodában, ott rak most is segítünk. Meg- egy kis időt, s megmutatja Iában elfogy. A legnagyobb is segédkeztek. Megtakarított kérdezzük, mit szeretne vásá- azt a levelet, amelyet Pék baj, hogy legtöbbször nem pénzükből játékokat vettek a rolni, ha szükséges, kosarába Tibor, az általános iskola friss, néha pedig egyenesen gyerekeknek. Aktívan tevé- helyezzük azt, amiért hozzánk igazgatója írt a vállalat köz- pocsék a minősége. Ha mást, kenykednek még az óvodai jött — mondja Kluka József- pontjához. Ebben elismerését jobb minőségűt küldenének, szülői munkaközösségben, né boltvezető, aki tíz évvel fejezte ki a bolt dolgozóinak jóval többet tudnánk eladni, Hogy jut mindenre idejük, ezelőtt kötelezte el magát ez- eddigi munkájukért. ■' Joggal mert igény van rá. amikor mindannyian családos zel a szép, de nehéz szakmá- büszkék erre a szocialista Ide jönnek vásárolni a bá- édesanyák, a háztartás és a val. brigád tagjai, jólesik nekik, nyatelepiek, akik az óvodába, család ellátása is sok időt kí­Az alapvető tudnivalókat hogy a kívülállók is megbe- vagy az orvosi rendelőbe vi- ván. Salgótarjánban sajátította el, csülik munkájukat. szik a gyerekeket, és a gyári — Férjeink is segítenek, no akárcsak kolléganője, Tőzsér — Mindent megteszünk, dolgozók. Az utóbbi helyre peg úgy osztjuk be szabad Gáspárné, aki jelenleg a hogy legyen elegendő árunk naponta tíz órakor csomagol- időnket, hogy jusson minden­pénztárgépet kezeli, s ha van — vészi vissza a szót a bolt- va átviszik a korábban meg- re — mondja a boltvezető és ideje, ő is segít a kiszolgálás- vezető, majd így folytatja. — rendelt árukat. Műszakváltás a pénztáros, ban és Hársi Jánosné, aki ha a férjem nem tud besegí- előtt és utána pedig előnyben Beszélgetésünk kisebb-na- szabadságon van. Ez utóbbi teni személygépkocsinkkal, részesítik a gyáriakat, mond- gyobb időre meg-megszakad, már 18 évet tud maga mögött akkor a tejeskocsival, vagy ván: ne késsenek le a buszról, mert a legfontosabb, hogy a a szakmában. busszal utazom Salgótarjánba ne várjanak rájuk a többiek... vásárlók elégedetten távozza­Mindhárman kazáriak. Ügy áruért. Most nem panaszkod- Jó volt látni, tapasztalni, nak. megértik egymást, mint az hatunk. Rengeteg árunk van. hogy minden vásárlóval igen V. K. Meddig jó a „kozmetika”? A futballhoz három dolog kell: labda, pálya és ellen­fél. Ha ezek adottak, perce­ken belül indul a játék. Sok­kal több feltétele var a len­dületes munkaversenynek. Ilyen anyag, olyan alkatrész, amolyan szerszám; jó gép, jó társak, testre szabott felada­tok, parázs versenyhangulat, reális és folyamatos értékelés, s talán karácsonyig is sorol­hatnánk. Megvarnak-e ezek a ZIM salgótarjáni gyárának II. sze- reldéjében? — ezt firtattuk látogatásunkkor. o O o A Gagarin brigád nem ke­vesebb, mint 18 esztendős múltra tekinthet vissza. Tíz­szer érdemelte ki az arany­koszorút a mozgalomban. Idén is ezt tűzte ki maga elé a 13 tagú kollektíva. Elérik-e vajon? — Var, aki nem akarja — mondta Fodor Balázsné szere­lőnő, a kollektíva vezetője. — Pedig szégyen volna tizen­egyedikre visszaesni... — Miért nem akarják? — Soknak találják a tár­sadalmi munkát. Tavaly 30 óra volt fejenként, idén pe­dig 3500 forint értéket kell megtermelni. Ez azt jelente­né, hogy alig maradna szabad szombatunk. A brigádvezető elmondta, hogy idén még egyáltalán nem végeztek társadalmi munkát, holott tavaly ilyen­kor már a javán túl voltak. Ebből kiviláglik, hogy bár ed­dig se pottyant ölükbe az .ararykoszorú” ezentúl még keményebben meg kell küz­deniük érte. Olyannyira, hogy némelyikük már eleve „be­dobta a törülközőt”. Külső szemlélő számára úgy tűnik: testre szabott feladatok „el­ve” szenvedett csorbát. o O o Gáztűzhelyeket szerelnek a gagarinosok. Műszakonként hatvanat-hetveret, mikor mennyire van mód. Egy-egy gáztűzhelyhez rakásnyi alkat­rész kell. Kéznél vannak-e időben? — Ma reggel is csak há­rom fekete ajtó volt. Pedig, hogy hozzá tudjunk kezdeni, kellett volna húsz. Vagy ti­zenöt, de legalább tíz — így a brigádvezető. Megtudtuk, hogy elég gyak­ran hiányzik különfajta alkat­rész: fedlap, disztető, hátlap stb. Es sok a hibás is! — A sajtolóban meg a többi előkészítő üzemben is létszámhiány van — mondta Pisch Ferenc művezető. — így aztán gyakran lemarad­nak. Az is előfordul, hogy egy-egy művezető áll a gép­hez, s ő fúr, mert ninqs más, aki végezze. o O o Ami azt illeti, a szerelők sem taposnak egymás lábára a zsúfoltságtól. — Ma reggel is hárman mertek el az éjszakások kö­zül — tudtuk meg Fodor Ba- lázsnétól. — De nemcsak az a baj, hogy kevesen vagyunk. Sok az igazolatlan hiányzás is. És ha kettővel-hárommal kevesebben jövünk be, akkor is ugyanannyit kell összesze­relni. Mi dolgozunk rá a hi­ányzókra... — És ráadásul — fűzte hoz­zá Kos Lajosné szerelő —, ha az illető visszajön, szabad­ságot írnak be neki, nem iga­zolatlant. — Nagyon kevesen vagyunk — mondta Pisch Ferenc mű­vezető. — Ha elmennek, nem jönnek helyettük. Szerintem azzal pern oldunk meg sem­mit, ha fegyelmivel elküldünk valakit. Ügy gondolom, alap­vető humánum az, hogy ha valaki egyszer-kétszer hiány­zik, nem írom be neki azon­nal az igazolatlant, hanem csak szabadságot, hogy legyen módja javítani. Megértjük a művezető gondjait. Az ellenben — et­től függetlenül — sajnálatos, hogy a versenyszellemnek csöppet se tesz jót az effajta „kozmetikázás”. — molnár — 211 közjegyzői hivatal a Jak osságért Az NDK polgárainak ügyin­tézői és tanácsadói az állami közjegyzői hivatalok íenállá- suknak 25. évfordulóján or­bízást és okirat-hitelesítést vállalnak. Az okirat hitelesí­téséhez tartoznak az örökölt telek, épület, ház vagy nyara­ságos tekintélyre tettek szert, lóval kapcsolatos ügyek. Min­den állami közjegyzői hiva­tal messzemenő segítséget nyújt a végrendelet és hagya­ték megfogalmazásában, vala­mint felelős az örökség, gyám­ság és gondnoksággal kapcso­latos rendelkezések biztosítá­sáért. Évente több mint egymillió polgárnak nyújt részletes fel­világosítást az állam 211 köz­jegyzői hivatala. A tanácsadás mellett gyak­ran jogvitákban is állást foglalnak a közjegyzői hivata­lok és évente 300 «szer meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents