Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
A határozatok végrehajtása többet kíván a Nógrádi Szénbányák kommunistáitól A Nógrádi Szénbányák párt- bizottsága számvetést készített legutóbbi ülésén a XI. kongresszus óta végzett munkájáról. A vállalati pártbizottság titkára — Godó György — elöljáróban megállapította, hogy a kongresz- szus és a pártértekezletek határozatainak a végrehajtását annak idején kedvező körülmények között kezdhették, hiszen stabilizálódott a szénbányászat helyzete, megkezdődött a fejlesztés időszaka. A kongresszuson megszabott követelményeknek megfelelően végezték a vállalat kommunistái a munkájukat. Az elmúlt években élénkült a pártalapszerveze- tek eszmei, politikai nevelő munkája. Erősödött a taggyűlések vitaszelleme. Fokozódott a politikai, az általános és szakmai műveltség fejlesztésére való igény, de továbbra is fontos feladat annak tudatosítása, hogy. a párt vezető szerepének erősítéséért minden párttagnak többet kell tenni. A párt- és tömegszervezetekben jelentősen megnövekedett a munkástestületi tagok száma. Ez befolyásolja a döntésekbe való érdemi részvételt, a tudatosságot, a közösségért érzett felelősséget, az üzemi és munkahelyi demokrácia fejlesztését, a munkások élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló munkát. A következő időszakban viszont még nagyobb figyelmet kell fordítani a párt- és tömegszervezetekbe beválasztott munkások segítésére, politikai felkészítésére, beiskolázásukra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat dolgozóinak —, bár szűk rétege —, közömbös. Hajlamosak a fegyelemsértésre, általános és szakmai műveltségük is elmarad a kívánt színvonaltól. Erre is oda kell figyelni a pártszerveknek a jövőben. Az elmúlt időszakban jó feltételek alakultak ki az üzemi demokrácia további fejlesztésére. Tartalmasabb a különböző fórumok munkája. Erősödött a szocialista brigádmozgalom hatóköre. Ma már csaknem négy és fél ezer tagot számlálnak a szocialista brigádok. A társadalmi viszonyok helyi fejlesztése érdekében azonban összpontosítani kell a figyelmet, a munkások élet- és munka- körülményeinek további javítására. az üzemi demokrácia fejlesztésére, a termelési tanácskozások politikai, tartalmi előkészítésére, a műszaki értelmiség eszmei, politikai nevelésére, a tömegszervezetek kezdeményezőkészségének fokozására, önállóságuk növelésére, irányító. ellenőrző munkájuk javítására — állapította meg a pártbizottság. A gazdasági építőmunkával kapcsolatban megállapította, hogy az évi egymillió tonna széntermelést összességében, időarányosan teljesítette a kollektíva és nagy erőfeszítések kezdődtek a technikai színvonal emelésére. A gépesítés mértéke a korábbihoz viszonyítva nöFélidő az építőtáborokban Ma befejeződik az első, és vasárnap kezdődik a második „félidő” a KlSZ-építőtá- borokban. Eddig 25 ezer fiú és lány állt helyt az önkéntes munkában, s már számos rekordteljesítményt örökítettek meg a tábori krónikák — mondották el a KISZ kb építőtáborok bizottságán. Az Uralmasi Gépgyárban készülő új exkavátor puttonya 20 köbméteres. Ennek a gépnek a teljesítménye többszörösen felülmúlja a jelenleg sorozatban gyártott exkavátorokét. A hatalmas gépet Jakutiá- ban állítják üzembe, ezért főbb szerkezeti elemeit fagyálló acélból készítik. A gémet úg- rögzítik, hogy az mindA diákmunkások 75 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik: szedik a nyári almát, az őszibarackot, címerezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket. Derekas helytállásukat bizonyítja, hogy 130—140 százalékos átlagteljesítményeket értek el az építőtáborozás első szakaszában. addig szolgáljon, amíg a berendezés üzemképes marad. A gépkezelő fülkéjében a levegő légkondicionált, külön pihenőhelyiség van villanytűzhellyel, hűtőgéppel és ruhás- szekrénnyel. Az Uralmas mérnökei az ötéves terv kezdete óta már több mint harminc magas hatásfokú ipari berendezést terveztek. vekedett, de az időarányos tervtől mégis elmaradt. A körülmények rosszabbodása miatt gyakori létszám-átcsoportosításokra volt szükség és ez is hozzájárult, hogy a teljesítmények nem javultak a kívánt mértékben. A tervezett intézkedések nem valósultak meg minden területen. Annak ellenére, hogy a vállalat irányítási rendszere korszerűsödött. Kritikusan állapította meg a pártbizottság azt is, hogy a jelenlegi széntermelésben és vágathajtásban tapasztalható lemaradást nem lehet csak objektív körülményekkel indokolni. A figyelmet tehát arra kell irányítani, hogy megtalálják a lemaradásokból kivezető utat, megteremtsék hatékonyabb szervező munkával, a tervteljesítés feltételeit. Jelentős melléküzemi tevékenység is folyik a vállalatnál és ezen a területen tervtúlteljesítést lehet elkönyvelni. A technikai színvonal viszont alacsony. A jövőben a szelektív fejlesztésre kell nagyobb figyelmet fordítani. Sokat javult az elmúlt időszakban a vállalatnál a szociálpolitikai munka. Jelentős fejlődés kezdődött, de súlyos, korábbi elmaradást kell pótolni, hogy a Nógrádi Szénbányák szociális létesítményekben is felzárkózzon az iparági átlaghoz. A pártbizottság az eredményeket elismerve olyan következtetést vont le, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság 1974. szeptember 10-i állásfoglalásában megjelölt feladatokat időarányosan több vonatkozásban nem teljesítették. Az elmaradás pótlására — az új követelmények színvonalán — a vállalat politikai, gazdasági vezetésének nagyobb figyelmet kell fordítani. Vonatkozik ez a termelési tervek, a párt cselekvési programjainak, a komplex intézkedési tervek végrehajtására, a megyei párt- vb ez évi, áprilisi állásfoglalásában megjelölt feladatok ütemes megvalósítására. Igen, fontos feladat hárul ebben a pártszervezetekre. Következetesebben kell számon kérniük a gazdasági, műszaki vezetőktől, mozgalmi szervektől is az ilyen irányú munkát — állapította meg a pártbizottság. Az ülésen részletesen foglalkoztak az ideológiai és a kulturális munka egyes kérdéseivel, a pártszervezetek tevékenységével, feladataival. A beszámoló és a vita hosz- szabb időre jelölte meg a Nógrádi Szénbányák kommunistái előtt álló feladatokat. (bodó) * Oziás exkavátor Döntés-előkészítés — demokratikusan Viták Ha egy adott jogszabályt, úgymond, túlhalad az idő — nincsen benne semmi különös. Sőt. Természetes jelenség ez, hiszen minden , törvény, rendelet pillanatnyi helyzetet tükröz, még akkor is, ha megvan benne a szándék az előre mutatásra: paragrafusai felölelik a jövő ismerhető tendenciáit is. Korántsem hihető persze, hogy a fent említett különös anakronizmus eleve kizárja a törvényalkotást megelőző sokoldalú elemzést. Az ilyesfajta vizsgálatok nélkülözhetetlenek, ez nyilvánvaló. Nincs ez másképpen a készülő Büntető Törvénykönyvvel sem. A jogszabályt — a tervek szerint — még az idén megtárgyalja az országgyűlés, s ha minden jól megy hatályba is i lép egy esztendő múlva. A közelmúlt szokása, hogy egy-egy megalkotandó törvényről, rendeletről — pontosabban a tervezetéről — társadalmi vitákat rendeznek országszerte. A Hazafias Népfront szervezte fórumok látszólag szükségtelenek esetünkben, a Büntető Törvénykönyvnél, hiszen a kérdés, hogy mi tekintendő bűncselekménynek vagy mi legven a büntetés neme — inkább szakmai, mint társadalmi. És mégis. A nemrég befejeződött viták arról tanúskodnak, nem volt hiábavaló megkérdezni a közvéleményt a készülő újról. Már csak azért sem, mert az efféle eszmecserék rávilágíthatnak: miként vélekedik a lakosság a közrendről, a köz- biztonságról' — általában a törvényességről. Budapesten két, Vas megyében három, Baranyában, Bács- Kiskunban, Hajdú-Biharban és Nógrádban egy-egy társadalmi vitát rendeztek. Meghívott előadó számolt be a büntetőkódex előkészítésének eddigi eredményeiről, s elmondta az okot is, amely szükségessé teszi az újat. Az indok pedig — furcsa módon — a jövőben keresendő. A statisztikai adatok szerint ugyanis Magyarországon a bűnözés trendje két évtizede stagnál. A változatlanságnak nyilvánvalóan vannak pozitív és negatív oldalai egyaránt, ám ami a lényeg: a jelenlegi kép nem valószínű, hogy kedvező minősítést érdemel ki, mondjuk újabb két évtized múlva. Az akkori, a várható társadalmi-gazdasági helyzet tükrében. A szükségesnek tetsző változásért nélkülözhetetlen tehát az új törvény. uláu A társadalmi vitákon a hozzászólók érthetően arról beszéltek, érveltek és vitatkoztak a legtöbbet, hogy milyen cselekmények minősüljenek bűncselekménynek. Érdekes tapasztalat, hogy a felszólalók legtöbbje például tiltakozott a tervezet azon szándéka ellen, mely szerint a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűn- cselekményeknél a feljelentési kötelezettség elmulasztása ezután nem büntetendő. Érveik szerint egy ilyesfajta intézkedés megerősítheti magatartásukban azokat, akik maguk körül csendben el-elné- zegetik teszem azt az üzemi szerszámok elcsenését, az aprónak tetsző lopásokat, anyagi visszaéléseket. „Én a közönyt is bűncselekménnyé nyilvánítanám!” — mondotta egyikük. A másik sokat vitatott kérdés a visszaesők megbüntetése volt. A tervezet szerint súlyosabban bűnhődnek majd azok, akik ismételten vétenek a törvény ellen. A vitatkozók hozzászólása szerint — még így sem elég súlyosan. Volt aki igencsak szélsőségesen foTavalyi eredményeik alapján nyolc szocialista brigád nyerte el a Vállalat kiváló címet a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A szigorú követelmények elé állított kollektívák közül a DEXION-üzemben dolgozó Nógrádi Sándor MHSZ szocialista brigád is kiérdemelte a megtisztelő címet. A nagy feladatok jegyében végzi munkáját Pats György és Szabó Béla a profildaraboló gépen. Közvetítés „két fél” között? Kezük munkája sokat számított a féléves jó eredményben. A VEGYEPSZER salgótarjáni gyárában dolgozó Május 9. Szocialista Brigád úgy készítette elő a mérőállomások alkatrészeit, hogy miattuk még véletlenül se adódott fönnakadás, sőt —, mint Jánosi Miklós brigádvezető mondta — „utcahosszal” húztak el a készre szerelő csoporttól, normájukat 115 százalékra teljesítve. Ezek szerint minden rendben van a brigád körül? oOo — Nem a legkönnyebb a helyzetünk — mondta Jánosi Miklós —, mert sok az „új fiú” nálunk. Négy fiatalunk van, akik most szabadultak föl, bele kell jázódniuk a munkába. — Nyolcból négy egészen fiatal tényleg sok. Miképp sikerült mégis jól teljesíteni a föladatokat? Volt egy újításunk: „ösz- szeállító készülék”. Evvel jó sok időt takarítottunk meg, mert a korábbi módszertől ötször gyorsabban elkészülünk. Mint megtudtuk: be sem adták elbírálásra a javaslatot, hogy elejét vegyék a néha nehézkes bürokratikus hercehurcának: ők maguk állították össze a segédeszközt. Nem is sajnálják a vele való vesző- dést, mert a rászánt fáradság alaposan megtérült a munkájukban. Sőt más brigádok is elkérték tőlük a készüléket, s dolgoztak vele. galmazott, követelve, hogy a bűnismétlőket egyszerűen kényszermunkára kellene ítélni. A javasolt megoldás természetesen keresztülvihetet- len, ám arra mindenképpen utal, mennyire nehéz megtalálni a társadalmi humanizmus és a megérdemelt büntetés helyes arányát az ítélkezésben. A vitatott kérdések — az érvek és ellenérvek — természetesen még vég nélkül sorolhatók. Ma még megállapíthatatlan, hogy a különféle javaslatok közül melyik lesz része a majdan hatályba lépő Büntető Törvénykönyvnek. Ami viszont mindenképpen értékelendő: az érdeklődés. A viták népszerűek voltak, s a meghívottak — a társadalom minden rétegéből — hozzászólásaikkal bizonygatták: a tervezet ismeretében elgondolkodtak a „mit” és a „hogyan” kérdésén. És ami mindenképpen lényeges, nemcsak ötleteket adtak laikusként, hanem figyelmeztettek is. A közismert tételre, mely szerint minden jogszabály annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. Esetünkben ez annyit jelent: a jogszabály kidolgozásával egyidőben megteremtődnek a — A munkához észt is, tapasztalatot is kell használni — így a brigádvezető. — Nem mindig a nagykalapács a döntő. oOo A jó eredményben természetesen — a becsületes munkának is része volt. — j Brigádteljesítményben dolgozunk — mondta Kiss Lajos 29 éves lakatos —, így mindenki a többiek által ösztökélve van arra, hogy férfiasán dolgozzon. Ha valaki netán leállt, vagy lazított, láthatta, hogy a többi helyette dolgozik. így aztán szégyen- letiben ő is rákapcsolt. A fiatalember azt is elmondta, hogy az ő kollektívájuknak a környékbeli csapatoknál is jó híre kerekedett: kisebb-nagyobb segítségre gyakorta megkérik őket. Ilyenkor szinte mindig segítenek, ámbár a saját munkájuk szenved csorbát. A művezető elsősorban a pontosságukat dicsérte. — Tapasztaltak vagyunk már — jegyezte meg erre Kiss Lajos. — Tudjuk már, ha ránézünk egy-egy szerkezetre, hogy hol kell hozzákezdeni. Nemigen fordul elő, hogy valamit még egyszer meg kelljen csinálnunk, mert először „eltoltuk” . . . oOo — Szerintem nincs itten nagy lelkesedés — vetette föl Varga Béla 46 esztendős lakatos. — Több dolog is kedvét szegi az embernek. Például az, hogy aki már régóta itt dolgozik (én már hét éve), jóformán ugyanannyit keres, ha nem kevesebbet, mint aui most jön ide fiatalon. Ebből az ember azt látja, nem becsülik meg a törzsgárdát. Érdemes vándormadárnak lenni. Ezen kívül nincs eléggé ösztönözve a dolgozó. Megesik. hogy a célprémiumot túlórakeretnek használják fól — érvelt a tapasztalt munkás társainak sűrű helyeslése közepette. — Nincs lehetőség arra — fűzte hozzá Kiss Lajos —, hogy pénzt keressünk, ha kicsivel több kéne a szokásosnál valami miatt. Ha 115 százalékon fölül teljesítünk, akkor csak minden második százalékért kapunk pénzt. Tehát például 119 százalékos teljesítéskor csak 117-ért fizetnek... oOo — Az új dolgozók fizetésével kapcsolatban sokszor kényszerhelyzetben vagyunk — mondta Galló István művezető. — Mert termelőmunkás kell mindenképpen. A fizetést tényleg sokszor sérelmezik, és van is valami igazuk néha. Az utóbbi időben már úgy oldjuk meg, hogy a munkaügyi osztályról leszólnak, s megkérdik, hogy az új munkásnak mennyi fizetést javasol az üzemvezető. Akkor az üzemben is megbeszélik, hogy mennyi volna az a pénz, amennyi nem okoz feszültséget. oOo — Ügy tudom — kezdte Mohai László munkaügyi osztályvezető —, hogy a városban többé-kevésbé hasonlóak a munkások fizetései. De a vállalatok közti vándorlás legtöbbször a magasabb bér miatt történik. Aki tőlünk elmegy, vagy aki hozzánk jön, mind a több pénzért vált munkahelyet. Igyekszünk a határokat nem túllépni, de így is becsúszik hiba. Azt hiszem, a vállalatok közti Kapcsolatot kell tovább javítani, hogy a pénzért való vándorlás csökkenjen. Tőlünk is megy el egy fiatal segéd, aki tizenkét forintos órabérért dolgozott, s ahová megy tizenötöt kap. Ilyenkor nem tudunk mit tenni . . . oOo — A negyedévenkénti 15 ezer forintot nem kizárólag célprémiumra kapjuk, hanem vagy túlórára, vagy prémiumra. Jobb volna, ha mind prémiumra mehetne — így Galló István —, de a folyamatos üzem érdekében az ösz- szeg egy részét egyelőre célszerűbb túlórában kifizetni, így tudjuk irányítani, hogy mindig ott túlórázzanak, ahöl épp szükséges. oOo — Az első fél év alatt a 30 ezer forintból 24 ezret fordítottunk túlórára, a maradék hatezret prémiumban fizettük ki — tudtuk meg Mohai Lászlótól. — A túlórázást teljesen ki szeretnénk küszöbölni, de az importanyagok és a kooperációs munkák késése eg 3'e- lőre nem teszi lehetővé. Prémiumot kitűzni csak megalapozott feladatra lehet, erre pedig a szóban forgó üzemrészben ma még nincs mód. A szerelőüzemben például, ahol belföldi partnerekkel dolgoznak, csak prémiumot fizetünk nincs szükség túlórára . . . oOo A vezetőktől megtudtuk azt is: a 115 százalékon túli „regresszív” teljesítménybérezést az indokolja, hogy nem eléggé kidolgozottak a normán. Előfordulhatna például 170 százalékos teljesítmény is, ami pedig mindenképpen irreális volna. Igazságot szolgáltatni a kérdésekben nem óhajtunk, talán nem is volna helytálló valamelyik fél mellett lándzsát törni. Azt ellenben furcsálljuk. hogy egy olyan jó Kollektíva, amelyről mind a termelési osztályon, mind a művezetők körében jó hírek keringenek, egy újságcikken keresztül ismerheti csak meg a „másik fél” véleményét. Molnár Pál végrehajtás feltételei is. m. p. NÓGRÁD — 1978. július 29., szombat 3 *>*,»*. #..V
