Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

A határozatok végrehajtása többet kíván a Nógrádi Szénbányák kommunistáitól A Nógrádi Szénbányák párt- bizottsága számvetést készí­tett legutóbbi ülésén a XI. kongresszus óta végzett mun­kájáról. A vállalati pártbi­zottság titkára — Godó György — elöljáróban meg­állapította, hogy a kongresz- szus és a pártértekezletek határozatainak a végrehaj­tását annak idején kedvező körülmények között kezd­hették, hiszen stabilizálódott a szénbányászat helyzete, megkezdődött a fejlesztés idő­szaka. A kongresszuson meg­szabott követelményeknek megfelelően végezték a vál­lalat kommunistái a munká­jukat. Az elmúlt években élénkült a pártalapszerveze- tek eszmei, politikai nevelő munkája. Erősödött a tag­gyűlések vitaszelleme. Fokozódott a politikai, az általános és szakmai művelt­ség fejlesztésére való igény, de továbbra is fontos feladat annak tudatosítása, hogy. a párt vezető szerepének erő­sítéséért minden párttagnak többet kell tenni. A párt- és tömegszerveze­tekben jelentősen megnöve­kedett a munkástestületi ta­gok száma. Ez befolyásolja a döntésekbe való érdemi rész­vételt, a tudatosságot, a kö­zösségért érzett felelősséget, az üzemi és munkahelyi de­mokrácia fejlesztését, a munkások élet- és munkakö­rülményeinek javítását szol­gáló munkát. A következő időszakban viszont még na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a párt- és tömegszerve­zetekbe beválasztott munká­sok segítésére, politikai fel­készítésére, beiskolázásukra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat dolgozóinak —, bár szűk rétege —, kö­zömbös. Hajlamosak a fe­gyelemsértésre, általános és szakmai műveltségük is el­marad a kívánt színvonal­tól. Erre is oda kell figyelni a pártszerveknek a jövőben. Az elmúlt időszakban jó feltételek alakultak ki az üzemi demokrácia további fejlesztésére. Tartalmasabb a különböző fórumok munká­ja. Erősödött a szocialista bri­gádmozgalom hatóköre. Ma már csaknem négy és fél ezer tagot számlálnak a szocialis­ta brigádok. A társadalmi vi­szonyok helyi fejlesztése ér­dekében azonban összponto­sítani kell a figyelmet, a munkások élet- és munka- körülményeinek további ja­vítására. az üzemi demokrá­cia fejlesztésére, a termelési tanácskozások politikai, tar­talmi előkészítésére, a mű­szaki értelmiség eszmei, po­litikai nevelésére, a tömeg­szervezetek kezdeményező­készségének fokozására, ön­állóságuk növelésére, irá­nyító. ellenőrző munkájuk ja­vítására — állapította meg a pártbizottság. A gazdasági építőmunká­val kapcsolatban megállapí­totta, hogy az évi egymillió tonna széntermelést összes­ségében, időarányosan telje­sítette a kollektíva és nagy erőfeszítések kezdődtek a technikai színvonal emelésé­re. A gépesítés mértéke a korábbihoz viszonyítva nö­Félidő az építőtáborokban Ma befejeződik az első, és vasárnap kezdődik a máso­dik „félidő” a KlSZ-építőtá- borokban. Eddig 25 ezer fiú és lány állt helyt az önkén­tes munkában, s már számos rekordteljesítményt örökítet­tek meg a tábori krónikák — mondották el a KISZ kb építőtáborok bizottságán. Az Uralmasi Gépgyárban készülő új exkavátor putto­nya 20 köbméteres. Ennek a gépnek a teljesítménye több­szörösen felülmúlja a jelen­leg sorozatban gyártott exka­vátorokét. A hatalmas gépet Jakutiá- ban állítják üzembe, ezért főbb szerkezeti elemeit fagy­álló acélból készítik. A gémet úg- rögzítik, hogy az mind­A diákmunkások 75 száza­léka a mezőgazdaságban te­vékenykedik: szedik a nyári almát, az őszibarackot, címe­rezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket. Derekas helytállá­sukat bizonyítja, hogy 130—140 százalékos átlagteljesítménye­ket értek el az építőtáboro­zás első szakaszában. addig szolgáljon, amíg a be­rendezés üzemképes marad. A gépkezelő fülkéjében a leve­gő légkondicionált, külön pi­henőhelyiség van villanytűz­hellyel, hűtőgéppel és ruhás- szekrénnyel. Az Uralmas mérnökei az ötéves terv kezdete óta már több mint harminc magas hatásfokú ipari berendezést terveztek. vekedett, de az időarányos tervtől mégis elmaradt. A körülmények rosszabbodása miatt gyakori létszám-átcso­portosításokra volt szükség és ez is hozzájárult, hogy a teljesítmények nem javul­tak a kívánt mértékben. A tervezett intézkedések nem valósultak meg minden te­rületen. Annak ellenére, hogy a vállalat irányítási rend­szere korszerűsödött. Kriti­kusan állapította meg a pártbizottság azt is, hogy a jelenlegi széntermelésben és vágathajtásban tapasztalható lemaradást nem lehet csak objektív körülményekkel in­dokolni. A figyelmet tehát arra kell irányítani, hogy megtalálják a lemaradásokból kivezető utat, megteremtsék hatékonyabb szervező mun­kával, a tervteljesítés felté­teleit. Jelentős melléküzemi te­vékenység is folyik a vállalat­nál és ezen a területen terv­túlteljesítést lehet elkönyvel­ni. A technikai színvonal viszont alacsony. A jövőben a szelektív fejlesztésre kell nagyobb figyelmet fordítani. Sokat javult az elmúlt idő­szakban a vállalatnál a szo­ciálpolitikai munka. Jelentős fejlődés kezdődött, de súlyos, korábbi elmaradást kell pó­tolni, hogy a Nógrádi Szénbá­nyák szociális létesítmények­ben is felzárkózzon az iparági átlaghoz. A pártbizottság az eredmé­nyeket elismerve olyan kö­vetkeztetést vont le, hogy a megyei párt-végrehajtóbizott­ság 1974. szeptember 10-i ál­lásfoglalásában megjelölt fel­adatokat időarányosan több vonatkozásban nem teljesí­tették. Az elmaradás pótlásá­ra — az új követelmények színvonalán — a vállalat po­litikai, gazdasági vezetésének nagyobb figyelmet kell for­dítani. Vonatkozik ez a ter­melési tervek, a párt cselek­vési programjainak, a komp­lex intézkedési tervek vég­rehajtására, a megyei párt- vb ez évi, áprilisi állásfog­lalásában megjelölt felada­tok ütemes megvalósítására. Igen, fontos feladat hárul ebben a pártszervezetekre. Következetesebben kell szá­mon kérniük a gazdasági, mű­szaki vezetőktől, mozgalmi szervektől is az ilyen irányú munkát — állapította meg a pártbizottság. Az ülésen részletesen fog­lalkoztak az ideológiai és a kulturális munka egyes kér­déseivel, a pártszervezetek tevékenységével, feladataival. A beszámoló és a vita hosz- szabb időre jelölte meg a Nógrádi Szénbányák kom­munistái előtt álló feladato­kat. (bodó) * Oziás exkavátor Döntés-előkészítés — demokratikusan Viták Ha egy adott jogszabályt, úgymond, túlhalad az idő — nincsen benne semmi különös. Sőt. Természetes jelenség ez, hiszen minden , törvény, ren­delet pillanatnyi helyzetet tük­röz, még akkor is, ha meg­van benne a szándék az elő­re mutatásra: paragrafusai felölelik a jövő ismerhető ten­denciáit is. Korántsem hihető persze, hogy a fent említett különös anakronizmus eleve kizárja a törvényalkotást megelőző sok­oldalú elemzést. Az ilyesfajta vizsgálatok nélkülözhetetlenek, ez nyilvánvaló. Nincs ez másképpen a ké­szülő Büntető Törvénykönyv­vel sem. A jogszabályt — a tervek szerint — még az idén megtárgyalja az országgyűlés, s ha minden jól megy hatály­ba is i lép egy esztendő múlva. A közelmúlt szokása, hogy egy-egy megalkotandó tör­vényről, rendeletről — pon­tosabban a tervezetéről — társadalmi vitákat rendeznek országszerte. A Hazafias Nép­front szervezte fórumok lát­szólag szükségtelenek esetünk­ben, a Büntető Törvénykönyv­nél, hiszen a kérdés, hogy mi tekintendő bűncselekménynek vagy mi legven a büntetés neme — inkább szakmai, mint társadalmi. És mégis. A nemrég befejeződött viták ar­ról tanúskodnak, nem volt hiá­bavaló megkérdezni a közvé­leményt a készülő újról. Már csak azért sem, mert az effé­le eszmecserék rávilágíthat­nak: miként vélekedik a la­kosság a közrendről, a köz- biztonságról' — általában a törvényességről. Budapesten két, Vas megyé­ben három, Baranyában, Bács- Kiskunban, Hajdú-Biharban és Nógrádban egy-egy társadalmi vitát rendeztek. Meghívott előadó számolt be a büntető­kódex előkészítésének eddigi eredményeiről, s elmondta az okot is, amely szükségessé te­szi az újat. Az indok pedig — furcsa módon — a jövőben keresendő. A statisztikai ada­tok szerint ugyanis Magyaror­szágon a bűnözés trendje két évtizede stagnál. A változat­lanságnak nyilvánvalóan van­nak pozitív és negatív oldalai egyaránt, ám ami a lényeg: a jelenlegi kép nem valószínű, hogy kedvező minősítést érde­mel ki, mondjuk újabb két évtized múlva. Az akkori, a várható társadalmi-gazdasági helyzet tükrében. A szüksé­gesnek tetsző változásért nél­külözhetetlen tehát az új tör­vény. uláu A társadalmi vitákon a hoz­zászólók érthetően arról be­széltek, érveltek és vitatkoz­tak a legtöbbet, hogy milyen cselekmények minősüljenek bűncselekménynek. Érdekes tapasztalat, hogy a felszólalók legtöbbje például tiltakozott a tervezet azon szándéka ellen, mely szerint a társadalmi tu­lajdon kárára elkövetett bűn- cselekményeknél a feljelenté­si kötelezettség elmulasztása ezután nem büntetendő. Ér­veik szerint egy ilyesfajta in­tézkedés megerősítheti maga­tartásukban azokat, akik ma­guk körül csendben el-elné- zegetik teszem azt az üzemi szerszámok elcsenését, az ap­rónak tetsző lopásokat, anya­gi visszaéléseket. „Én a kö­zönyt is bűncselekménnyé nyilvánítanám!” — mondotta egyikük. A másik sokat vitatott kér­dés a visszaesők megbünteté­se volt. A tervezet szerint sú­lyosabban bűnhődnek majd azok, akik ismételten vétenek a törvény ellen. A vitatkozók hozzászólása szerint — még így sem elég súlyosan. Volt aki igencsak szélsőségesen fo­Tavalyi eredményeik alapján nyolc szocialista brigád nyerte el a Vállalat kiváló címet a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A szigorú követelmények elé állított kollektívák közül a DEXION-üzemben dolgozó Nógrádi Sándor MHSZ szocialista brigád is kiérde­melte a megtisztelő címet. A nagy feladatok jegyében végzi munkáját Pats György és Szabó Béla a profildaraboló gépen. Közvetítés „két fél” között? Kezük munkája sokat szá­mított a féléves jó eredmény­ben. A VEGYEPSZER salgó­tarjáni gyárában dolgozó Má­jus 9. Szocialista Brigád úgy készítette elő a mérőállomá­sok alkatrészeit, hogy miattuk még véletlenül se adódott fönnakadás, sőt —, mint Já­nosi Miklós brigádvezető mondta — „utcahosszal” húz­tak el a készre szerelő csoport­tól, normájukat 115 százalék­ra teljesítve. Ezek szerint minden rendben van a brigád körül? oOo — Nem a legkönnyebb a helyzetünk — mondta Jánosi Miklós —, mert sok az „új fiú” nálunk. Négy fiatalunk van, akik most szabadultak föl, bele kell jázódniuk a munkába. — Nyolcból négy egészen fiatal tényleg sok. Miképp si­került mégis jól teljesíteni a föladatokat? Volt egy újításunk: „ösz- szeállító készülék”. Evvel jó sok időt takarítottunk meg, mert a korábbi módszertől ötször gyorsabban elkészü­lünk. Mint megtudtuk: be sem ad­ták elbírálásra a javaslatot, hogy elejét vegyék a néha ne­hézkes bürokratikus hercehur­cának: ők maguk állították össze a segédeszközt. Nem is sajnálják a vele való vesző- dést, mert a rászánt fárad­ság alaposan megtérült a munkájukban. Sőt más brigá­dok is elkérték tőlük a készü­léket, s dolgoztak vele. galmazott, követelve, hogy a bűnismétlőket egyszerűen kényszermunkára kellene ítél­ni. A javasolt megoldás ter­mészetesen keresztülvihetet- len, ám arra mindenképpen utal, mennyire nehéz megtalál­ni a társadalmi humanizmus és a megérdemelt büntetés helyes arányát az ítélkezés­ben. A vitatott kérdések — az érvek és ellenérvek — ter­mészetesen még vég nélkül sorolhatók. Ma még megálla­píthatatlan, hogy a különféle javaslatok közül melyik lesz része a majdan hatályba lé­pő Büntető Törvénykönyvnek. Ami viszont mindenképpen értékelendő: az érdeklődés. A viták népszerűek voltak, s a meghívottak — a társadalom minden rétegéből — hozzászó­lásaikkal bizonygatták: a ter­vezet ismeretében elgondol­kodtak a „mit” és a „hogyan” kérdésén. És ami mindenkép­pen lényeges, nemcsak ötlete­ket adtak laikusként, hanem figyelmeztettek is. A közismert tételre, mely szerint minden jogszabály annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. Esetünkben ez annyit jelent: a jogszabály kidolgozásával egyidőben megteremtődnek a — A munkához észt is, ta­pasztalatot is kell használni — így a brigádvezető. — Nem mindig a nagykalapács a döntő. oOo A jó eredményben termé­szetesen — a becsületes mun­kának is része volt. — j Brigádteljesítményben dolgozunk — mondta Kiss Lajos 29 éves lakatos —, így mindenki a többiek által ösz­tökélve van arra, hogy férfia­sán dolgozzon. Ha valaki ne­tán leállt, vagy lazított, lát­hatta, hogy a többi helyette dolgozik. így aztán szégyen- letiben ő is rákapcsolt. A fiatalember azt is el­mondta, hogy az ő kollektívá­juknak a környékbeli csapa­toknál is jó híre kerekedett: kisebb-nagyobb segítségre gyakorta megkérik őket. Ilyen­kor szinte mindig segítenek, ámbár a saját munkájuk szen­ved csorbát. A művezető elsősorban a pontosságukat dicsérte. — Tapasztaltak vagyunk már — jegyezte meg erre Kiss Lajos. — Tudjuk már, ha ránézünk egy-egy szerke­zetre, hogy hol kell hozzákez­deni. Nemigen fordul elő, hogy valamit még egyszer meg kelljen csinálnunk, mert először „eltoltuk” . . . oOo — Szerintem nincs itten nagy lelkesedés — vetette föl Varga Béla 46 esztendős laka­tos. — Több dolog is kedvét szegi az embernek. Például az, hogy aki már régóta itt dol­gozik (én már hét éve), jó­formán ugyanannyit keres, ha nem kevesebbet, mint aui most jön ide fiatalon. Ebből az ember azt látja, nem be­csülik meg a törzsgárdát. Ér­demes vándormadárnak len­ni. Ezen kívül nincs eléggé ösztönözve a dolgozó. Meg­esik. hogy a célprémiumot túlórakeretnek használják fól — érvelt a tapasztalt munkás társainak sűrű helyeslése kö­zepette. — Nincs lehetőség arra — fűzte hozzá Kiss Lajos —, hogy pénzt keressünk, ha kicsi­vel több kéne a szokásosnál valami miatt. Ha 115 százalé­kon fölül teljesítünk, akkor csak minden második száza­lékért kapunk pénzt. Tehát például 119 százalékos teljesí­téskor csak 117-ért fizetnek... oOo — Az új dolgozók fizeté­sével kapcsolatban sokszor kényszerhelyzetben vagyunk — mondta Galló István mű­vezető. — Mert termelőmun­kás kell mindenképpen. A fi­zetést tényleg sokszor sérel­mezik, és van is valami iga­zuk néha. Az utóbbi időben már úgy oldjuk meg, hogy a munkaügyi osztályról leszól­nak, s megkérdik, hogy az új munkásnak mennyi fizetést javasol az üzemvezető. Akkor az üzemben is megbeszélik, hogy mennyi volna az a pénz, amennyi nem okoz feszültsé­get. oOo — Ügy tudom — kezdte Mohai László munkaügyi osz­tályvezető —, hogy a város­ban többé-kevésbé hasonlóak a munkások fizetései. De a vállalatok közti vándorlás legtöbbször a magasabb bér miatt történik. Aki tőlünk el­megy, vagy aki hozzánk jön, mind a több pénzért vált munkahelyet. Igyekszünk a határokat nem túllépni, de így is becsúszik hiba. Azt hi­szem, a vállalatok közti Kap­csolatot kell tovább javítani, hogy a pénzért való vándorlás csökkenjen. Tőlünk is megy el egy fiatal segéd, aki tizen­két forintos órabérért dolgo­zott, s ahová megy tizenötöt kap. Ilyenkor nem tudunk mit tenni . . . oOo — A negyedévenkénti 15 ezer forintot nem kizárólag célprémiumra kapjuk, hanem vagy túlórára, vagy prémium­ra. Jobb volna, ha mind prémiumra mehetne — így Galló István —, de a folya­matos üzem érdekében az ösz- szeg egy részét egyelőre cél­szerűbb túlórában kifizetni, így tudjuk irányítani, hogy mindig ott túlórázzanak, ahöl épp szükséges. oOo — Az első fél év alatt a 30 ezer forintból 24 ezret fordí­tottunk túlórára, a maradék hatezret prémiumban fizettük ki — tudtuk meg Mohai Lász­lótól. — A túlórázást teljesen ki szeretnénk küszöbölni, de az importanyagok és a koo­perációs munkák késése eg 3'e- lőre nem teszi lehetővé. Pré­miumot kitűzni csak megala­pozott feladatra lehet, erre pe­dig a szóban forgó üzemrész­ben ma még nincs mód. A szerelőüzemben például, ahol belföldi partnerekkel dolgoz­nak, csak prémiumot fizetünk nincs szükség túlórára . . . oOo A vezetőktől megtudtuk azt is: a 115 százalékon túli „reg­resszív” teljesítménybérezést az indokolja, hogy nem elég­gé kidolgozottak a normán. Előfordulhatna például 170 százalékos teljesítmény is, ami pedig mindenképpen irreális volna. Igazságot szolgáltatni a kér­désekben nem óhajtunk, talán nem is volna helytálló vala­melyik fél mellett lándzsát törni. Azt ellenben furcsáll­juk. hogy egy olyan jó Kol­lektíva, amelyről mind a ter­melési osztályon, mind a mű­vezetők körében jó hírek ke­ringenek, egy újságcikken ke­resztül ismerheti csak meg a „másik fél” véleményét. Molnár Pál végrehajtás feltételei is. m. p. NÓGRÁD — 1978. július 29., szombat 3 *>*,»*. #..V

Next

/
Thumbnails
Contents