Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

Sahh Vegyes ineslerverseny Ereszt vény ben A megyei sakkszövetség a korábbi évekhez hasonlóan ez évben is megrendezi a szokásos vegyes mesterver­senyt. A versenyen hét sakk­mester és hét mesterjelölt vesz részt az alábbiak szerint. Mesterek: Meleghegyi Csaba (Bp. Vasas), Varnusz Egon (Bp. Sp.), dr. Eperjesi László (BVSC), Szúróvszky Elek (DVTK), Szőliősi László (Bp. Tipográfia), Hradeczky Ta­más (MTK-VM), Káposztás Miklós (Bp. Vasas). Mester­jelöltek: Král Péter (M. Me­dicor), Szokács László (Bp. Stat), Tóth László (STC), Erink Ferenc (STC), Gál Gá­bor (STC), Főnyi Attila (STC), Kánya Zoltán (STC). A verseny színhelye: Hotel Sal- gó (Eresztvény). A verseny július 30-án vasárnap délután 15 órakor kezdődik és tart két héten át mindennap ugyanebben az időben. A ren­dezőség várja a szíves érdek­lődőket. Kői labdarúgócsapat A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet dolgo­zói körében is egyik legked­veltebb sportág, a labdarúgás. Természetesen emellett szíve­sen vesznek részt a tömeg­sport keretében egyéb sport­ágak versenyein is. A férfi kispályás labdarúgócsapat az elmúlt évben megnyerte az OK1SZ Kupa országos döntő­jét, az idén pedig a második he­lyezést szerezte meg. A legfájóbb az, hogy ebben az évben éppen Salgótarjánban rendezték meg az országos döntőt és idehaza csúsztak le az első helyről. A férfiak mellett a nők is tnind többen bekapcsolódnak a kispályás labdarúgásba. A napokban, amikor Túrán Ist­vánnal, az egykori neves lab­darúgóval és edzővel beszél­gettünk, örömmel újságolta, hogy 10 fős női gárdával meg­kezdte a felkészülést az OKISZ Kupa keretében sor­ra kerülő mérkőzésekre. A szakember nagy kedvvel lá­tott munkához és bízik a csa­patban. Meri remélni, hogy megfelelő előkészítéssel nem vallanak szégyent a gyengébb nem képviselőiből álló csapat­tal sem. Az edzéseket a STÉSZ ájtal kivitelezett pályán tartják, amely jó környezetben van és megfelel a követelményeknek. Nemzetközi sportlottó tárgy nyeremény'jegyzék A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Nép­stadion presstermében megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó­szelvények tárgynyeremény­sorsolásán ezer darab nyere­ménytárgyat sorsoltak ki. A Lada személygépkocsit a 7 923 234-es, a Moszkvics személygépkocsit a 2 796 366-os szelvény tulajdonosa nyerte. ,,Ismerje meg a Szovjet­uniót" társasutazást nyert a 6 832 193-as és a 4 931 893-as szel­vény tulajdonosa. A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, esetleges szám­hibákért nem vállalnak felelős­séget. Néhány jó tanács a tömegsporthoz Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a nyár nagy színpadán mind többen bekapcsolódnak a tömegsportba, üzemi versenyek­be, mind többen érzik a mozgás, a testedzés szükségességét. A grundok, a gyerekek hangjától zengenek, a sportlétesítményeket is egyre több felnőtt látogatja és veszi igénybe. Ugyanakkor meg­telnek az erdők tisztásai, mind többen túrázunk, és a fürdőhe­lyeken is nagyobb a nyüzsgés, a szabad „parcellákon" szívesen tollaslabdáznak, kiskapuznak. Bizony nagyon fontos az, hogy a fáradt testrészeket jál megmozgassuk, kitörjünk az egyhangúságból, s ezáltal frissebb, egészségesebbé váljunk. Az elmúlt években elkezdődött valami, amely ma is tart és reméljük néhány éven belül elérünk oda, hogy általánossá válik a rendszeres mozgásban, testedzésben való részvétel. Egyszóval, hogy igénnyé válik a testkultúra ápo­lása. Közben azonban valamiről nem szabad megfeledkeznünk és éppen ez az amire szeretnénk felhívni mindazoknak a fi­gyelmét, akik csupán a tömegsport keretében kapcsolódnak be a testedzésbe. Azért szólunk most az alábbiakról, mert az ősz- szegyűjtött sok-sok tapasztalat alapján ezekről az intelmekről szinte sehol sem esik szó és Így sérülések, problémák is bekö­vetkezhetnek. Azzal kezdenénk, hogy ha valaki bizonyos korban elhatá­rozza magát rendszeres testedzésre, ne próbáljon mindjárt ki­lométereket futni, ne törekedjen új csúcseredmény felállítására sem. Ez úgy sem megy, nem sikerül. Ellenkezőleg! Az ellenhatást váltja ki. Tehát módszeresen kezdjünk gyaloglással, túrázással, lassú kocogással, futással. Azt sem ajánljuk, hogy mindjárt 4-5 kispályás labdarúgó-mérkőzést játszón a foci szerelmese. Az sem vezet célra, ha egy nap alatt pótolni szeretnénk a tollas­labdában elmulasztottakat. Egyszóval az a helyes, ha fokozato­san növeljük az adagot, a terhelést. Arról sem szükségtelen beszélni, hogy a különböző üzemi, szakmai sportvetélkedőkön - üvegipari sportnap, vasassportnap stb. - nem tapasztaltuk még, hogy megfelelően bemelegítenének a résztvevők. Ennek következtében 'történhet meg, hogy az üzemi bajnokságokban is elég sokan szenvednek húzódásos sérülést. Tehát az alapos bemelegítést soha sem mulasszuk el. Ugyan­akkor ha lejátszottuk a mérkőzést, lefutottuk a távot, ne üljünk, feküdjünk le azonnal, mert ez sem tesz jót. De ne vegyünk azonnal szánkba cigarettát és ne húzzuk meg az üdítőnek szánt, vagy vélt söröskorsót sem. Ezzel ártunk egészségünknek. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy tapasztalható még a tömegsportversenyeken a mindenáron való győzelemre törek­vés. Ez helytelen, ne tegyük. Nem az a cél, hogy a tömeg­sportversenyek után megteljenek az üzemi rendelők és csökken­jen az amúgy is kevés munkaerő. Az a cél, hogy minél többen kapcsolódjanak be a tömegsportba, ott hasznosan töltsük el időnket és felfrissültén térjünk vissza munkahelyünkre. Az a cél, hogy állóképesebbek, fizikailag erősebbek legyünk. Azt szokták mondani, hogy századunk divatja a sport. Va­lóban igaz az, hogy a sport igen népszerű, nagy tömegeket vonz. A baj csupán az, hogy ezek a tömegek még a pályákon kívül, a lelátókon helyezkednek el. Nyilván szurkolni, biztatni könnyebb, mint gólokat rúgni, csúcsokat javítani. Azonban a szebbnél is szebb akció, a jobbnál is jobb eredmény csak ak­kor születik meg a pályákon, küzdőtereken, ha a Hatolok és idő­sebbek egyaránt magukénak vallják a sportot, tevőlegesen részt is vesznek abban. Mindezt azonban csak fegyelmezetten, sport­szerűen, módszeres készüléssel, rendszerességgel érhetjük el. A tömegsportversenyeken összegyűjtött tapasztalatok közül még sok mindenről lehetne beszélni. Leglényegesebbeket el­mondtuk. S, ha már csak ezeket szívlelik meg a soron követ­kező versenyeken, sportnapokon, akkor is előbbre lépünk, ami fontos is, a tömeges testedzés eredményessége, a testkultúra ápolása szempontjából. Demény László Gyakorlati tábor Pásztóit A közelmúltban két héten keresztül a Pásztói SE adott otthont az országos birkózó segédedző vizsgatábor részt­vevőinek. Nagykanizsától Nyíregyházáig, Pécstől Mis- kolcig a vidék szinte minden birkózófellegvára képviselte magát a gyakorlati táborban. A pásztói szakszervezetek a nagyközség birkózósportja el­ismerésének, megtisztelő fela­datnak tekintették, hogy megfelelő körülményeket biz­tosítsanak, a sportág alapjai­nak oktatásához szükséges ismeretekkel segítsék a leen­dő edzőket. Illés Rudolf táborvezető, a PSE edzője és Barna Péter, az STC edzője a gyakorlati fela­datok elsajátíttatását irányí­totta, míg Előd József, aNóg- rád megyei Birkózó Szövetség tagja a bíráskodási szabá­lyokra oktatta a hallgatókat. A változatos programok, a ke­mény munkával kitöltött na­pok bizonyították, hogy a tá­bor irányítói tapasztalatuk, tudásuk legjavát igyekeztek átadni a résztvevőknek. Mind­két fogásnem oktatását alapos­ság, tervszerűen előkészített munka jellemezte. Egyénre szabott feladatok, filmvetíté­sekkel illusztrált előadások követték egymást. Külön él­ményt jelentett, hogy Pász­tora ellátogatott Tóth Gyula, a Vasas vezető edzője, akinek a szakeljnélet területét érintő előadása ugyancsak sok hasz­nos ismeretet nyújtott. A két hét rövid idő ahhoz, hogy a gyakorlati tábor mély­ségében, tartalmában maxi­mumot adjon a birkózósport­ág oktatását illetően. Mégis a hallgatók egyöntetű, elismerő véleménye azt tükrözi, hogy a tábor oktatói, a Pásztói SE szakemberei ezt a feladatot maradéktalanul teljesítették. Nem beszélve az egyesület szemszögéből arról a tényről, hogy a két hét alatt az or­szág minden területével az ed­digieknél szorosabb, a továb­biakra nézve gyümölcsöző kapcsolatok születtek a se­gédedzők révén. A huszonhét fő befejezésül vizsgán adott számot a Pász- tón eltöltött időszak során megszerzett ismeretekről. S hogy a tábor elérte-e célját? Erre a jövő, a segédedzők munkája ad választ, akik bi­zonyára ugyanolyan lelkese­déssel oktatják majd a sport­ág alapjaira a fiatalokat, mint ahogyan ebben a tá­borban kapták az értékes is­mereteket Adorján László Egy súlyemelő vallomása A Széchényiek ismét bizonyítani akarnak Négy évvel; ezelőtt egy súly­emelést szerető és gyakorló fiatalember került a szécsényí KTSZ-hez dolgozni. A hír eljutott Domszky György já­rási sportfelügyélőhöz, aki fel­kereste Gemer Ferencet, s rövid időn belül a szécsényí sportegyesületben — megyénk­ben elsőként — megalakult a súlyemelő-szakosztály. — Akkor, 1974-ben én vol­tam a szakosztályvezető, ed­ző és mindezek mellett aktív sportoló. Gyuri bácsival sok utánajárással sikerült az anyagiakat előteremteni az eszközök megvásárlására. A tanács termet biztosított ré­szünkre. A sportág egyre nép­szerűbb lett a fiatalok köré­ben, akik közül sokan rangos versenyeken vettek részt és igen figyelemre méltó ered­ményeket értek el. Bronz és ezüst ifjúsági és serdülő szin­tet teljesítő sportolóink vol­tak. Később a szakosztályve­zetői teendők ellátásának „sú­lyát” levették a vállamról. — A szakosztály, és vele együtt Gemer Ferenc felfelé ívelő pályája 1976-ban meg­szakadt . . . — Igen. Akkor közel álltam az első osztályú szint teljesí­téséhez, Tatabányán országo­san ismert versenyzők társa­ságában léptem dobogóra. Bi­zonyítani akartam. Közvetle­nül a verseny előtt rosszul éreztem magam. Az orvos kö­zölte velem, hogy sérvem van. Elképzelheti, hogy mennyire letört a hír. A betegségem, a bizonyítani akarás annyira megbénított, hogy nem sike­rült az első osztályú szintet teljesíteni. Borzalmasan neki­keseredtem. Megoperáltak, öt hónapig nem edzettem. — Az edző betegsége a töb­biek leállását is jelentette? — Igen. Az eltelt két év ke­vés volt ahhoz, hogy kinevel­jek egy edzötársat. A súly­emelés nem a látványos, azon­nal babérokat termő sport­ágak közé tartozik. Itt nagyon komolyan, rendszeresen kell dolgozni. Nem tudtam a gye­rekek között ott lenni, így lassan elmaradoztak az edzés­ről. — Ügy tudom, hogy az el­múlt évben, egy évvel az ön betegsége után még mindig csak vegetálgatott Szécsény- ben a súlyemelő-szakosztály. Többen a megszüntetés gon­dolatával foglalkoztak. — Valóban így van. Mikor a betegségem után elkezdtem az edzéseket, többen támad­tak. „Gemer már nem a ré­gi", „fölösleges a súlyemelésre költeni” — és hasonló meg­jegyzéseket hallottam. Érzé­keny ember vagyok, ilyen lég­körben nem tudtam komolyan edzeni, a szétzilált szakosz­tályt újra lábra állítani. Mind­ezt betetőzte, hogy a termün­ket elvették, magyarul, az ut­cára kerültünk. Én megértet­tem, hogy arra a tornateremre az általános iskolásoknak szüksége van, de nehezen tud­tam elképzelni, hogy a mi problémáinkat nem tudták megoldani. így siklottunk ki, és így telt el problémákkal bőven megtűzdelve, kevés sportsikerrel az 1977-es év. — Az idén új szelek fúj­nak a szakosztály táján. Újra sínre kerül a súlyemelés Szé- csényben? — Már sínre került és ha­lad előre. Az elmúlt év végén többször is felkeresett Gyuri bácsi, elmondta, hogy szeretné, ha újra a régi intenzitással foglalkoznék a súlyemeléssel. Hosszú utánajárással elérte, hogy fedél legyen az újjászer­veződött szakosztály felett. így ez év elején ismét hozzáfog­tunk a rendszeres edzéshez. Több új fiatal került soraink­ba, de a régiek közül is sokan visszatértek, hogy is­mét bizonyítsanak. Megyei versenyen már részt vettünk és készülünk a további verse­nyekre.’ El kell mondanom, hogy nem éppen optimális körül­mények között végezzük az edzéseket. A termünket csak vékony fal választja el egy lakástól, melynek lakói nem szívesen hallgatják a súly zörgését. Megpróbáltuk az ed­zéseinket az ö kérésükhöz iga­zítani. Most a jó időben kint a szabadban edzünk. Remél­jük, hogy az új általános is­kola felépítésével visszakapjuk eredeti tornatermünket. — Mint edző és mint ver­senyző milyen célt állít maga elé? — A környék tehetséges fia­taljait szeretnénk a súlyeme­léssel megismertetni. Minél több minősített versenyzőt felnevelni. En, személy sze­rint? Nem mondtam le az első osztályú szint teljesítésé­ről. sz. f. OB-ölés A hét elején ülésezett az vevőket, a tömegsportmoz- Edzett ifjúságért járási opera- galom koordinációs bizottsá- tív bizottsága Balassagyarma- gának eddig végzett munká- ton. Fábián Jánosné, a járói. Domszky György járá­járási hivatal elnökhe- si sportfelügyelő szólt a moz- lyettese tájékoztatta a részt- galom további feladatairól. Ax et»S e'őhésxüleli mérkőzésén STC—ÖMTE 19—1 (12-1) lomé« »port Munkahelyi spartakiád megyei döntője Balassagyarmaton Ragyogó időben, pattogó in­duló hangjaira vonultak fel Balassagyarmaton a munka­helyi spartakiád megyei dön­tőjének résztvevői a meg­nyitóünnepségre. A felsora­kozott üzemek csapatait Vass Miklós elvtárs, a Balassagyar­mati városi Tanács elnöke üdvözölte és kívánt eredmé- -nyes, jó versenyzést a részt­vevőknek. Ezután több hely­színen folytak a versenyek. A jól előkészített pályákon az alábbi eredmények születtek. A Nádor utcai sportcent­rumban- bonyolították le a kispályás labdarúgást (férfi­női), és a röplabdát (férfi­női). Eredmények. Kispályás lab­darúgás, férfi: 1. Balassagyar­mati Szolgáltató Szövetkezet (Bgy. város), 2. ELZETT (Szé- cséryi járás), 3. Pásztói Készü­lékgyár (Pásztói járás), 4. Rétsági Globus (Rétsági já­rás), 5. Érsekvadkerti ÁFÉSZ (Bgy. járás), 6. Kisterenyei Építők (St. járás). Női: 1. B.-gyarmati Kerá­mia (Bgy, város), 2. S.-tarjá- ni öblösüveggyár (St. város), 3. N.-bátonyi Harisnyagyár (St. város). Röplabda, férfi: 1. ZIM Lampart St. Gyára (St. város), 2. B.-gyarmati Pedagógus (Bgy. város). Női: 1. S.-tarjá- ni Öblösüveggyár (St. város), 2. Szécsény ÁFÉSZ (Szécsényí járás). A Bajcsy-Zs. úti Általános Is­kola udvarán és a Balassi Gimnázium udvarán kerültek lejátszásra a férfi és női ké­zilabda-mérkőzések. Eredmények. Kézilabda, férfi: 1. Fémmunkás B.-gyar- mat (Bgy. város), 2. St. Öb­lösüveggyár (St. város), 3. Vizslási Űtkarbantartó Üzem (St. járás), 4. ELZETT Szé­csény (Szécsényi j.). Női: 1. Ér­sekvadkerti SZIM (Bgy. já­rás), 2. Pásztói Kézműipari Vállalat (Pásztói járás), 3. Bp. Finomkötöttárugyár Bgy. telepe (Bgy. város), 3. St. KSH SZÜV (St. város). A sportcsarnokban rendez­ték meg a férfi, női tollas­labda-mérkőzéseket, csak egyéni versenyre került sor. Végeredmény. Tollaslabda női: 1. Hulitka Károlyné (St. város), 2. Bagyinszki Jenőné (St. város), 3. Ocsovai István­ná (Bgy. város), 4. Kenyeres Lászlóné (Bgy. város), 5. Nagy Istvánná (Rétság járás), 6. Altách Katalin (Rétság járás). Férfi: 1. Kenyeres László (Bgy. város), 2. Szabó Ottó (Pásztó járás), 3. Balogh Já­nos (Pásztó járás), 4. Ter- mann Sándor (Rétság járás), 5. Csurja Mihály (Rétság já­rás), 6. Szima György (Bgy. város). Szécsényben került megren­dezésre a tekeverseny egyé­ni és csapatverseny. Részle­tes eredmények: Tekecsapat, férfi: 1. Mén- kesi Bányász (St. járás) 749, 2. St. Öblösüveggyár (St. város) 704, 3. Ipoly Bútorgyár Szé­csény (Szécsényi járás) 596, 4. Diósj enő „VILTESZ” (Rétság járás) 578 fa. Egyéniben: 1. Bakos Albert (St. járás) 210, 2. Bakos István (St, járás) 193, 3. Batta Géza (St. város) 186, 4. Pongrácz Sándor (St. járás) 182, 5. Huram Sándor (St. város) 181, 6. Hegedűs Sándor (St. város) 177 fa. Járások—városok közötti pontverseny eredményei: 1. Salgótarján város 83, 2. Ba­lassagyarmat város 75, 3. Sal­gótarján járás 49, 4. Szécsény járás 34, 5. Pásztó járás 27, 6. Balassagyarmat járás 20 (több I. hely), 7. Rétság já­rás 20 pont. Nagy versenyt vívott a két város a megyei sporthivatal által felajánlott vándorserle­gért, melyet végül is nagyon szoros, 8 pontos különbség­gel Salgótarján város nyert el és őriz meg egy évig. Az ez évi spartakiád- versenyek jelentőségét növel­te, hogy férfi és női kézi­labdában, röplabdában, férfi kispályás labdarúgásban az első helyezett csapatok terü­leti döntőn vehetnek részt, melynek időpontja: 1978. au­gusztus 13. Helye: Dunaújvá­ros, ahol a Fejér, Komárom, Pest, Nógrád megye csapatai versenyeznek az országos döntőre való kerülésért. Az országos munkahelyi sparta- kiáddöntőt ez évben 1978. augusztus 26—27-én rendezik Tatabányán. Spaiek János Salgótarján, 200 néző, v.: Gáspár S. STC: Szűcs — B. Kovács, Kovács J., Varga, Ádám — Földi, Répás, Básti — Szoó. Bíró, Kajdi. Szünet után az’ alábbi összeállítás­ban játszott az STC: Szikora — Cséki, Kovács J., Budai, Tóth K. — Kiss L., Lisztócz- ki, Balga — Szlivka, Berin- dán, Radics. ötvözetgyári MTE: Hulitka K. (Földi E.) — Kese P., Römer, Földi Z. (Szabó L,), Morva (Szekeres) — Szabó I., Hulitka I., Ko­vács — Imre, Nagy, Szabó J. (Balázs). Az első előkészületi labda­rúgó-mérkőzésén szerda dél­után a Kohász-stadionban rekkenő hőségben az újonc NB I-es STC az újonc me­gyei I. osztályú ötvözetgyári MTE csapatával mérte össze tudását. A piros-kékek nem állították különösebben ne­héz feladat elé az STC-t, egyébként is még a felkészü­lés elején tartanak. Az első félidőben játszott jobban az NB I-es gárda, különösen Bíró és Kajdi volt elemében. Szünet után a tegnapelőtt le­igazolt Radics (Budafok) és a Debrecenből érkezett Kiss L. vágta ki a rezet. A ven­dégek közül Földi E., Römer és Nagy K. jeleskedett. Gól­lövő: Bíró (8), Kajdi (4), Ra- ' dics (3), Kiss L. (3), Berin- dán, ill.: Nagy K. Legközelebb szombaton, nemzetközi labdarúgótornán lép pályára az STC Közép- Szlovákia fővárosában, Bans­ka Bystricán, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés Kupa el­nyeréséért küzd a Slovan Bratislava, a Banska Byst­rica I. osztályú gárdájával, valamint a Koreai NDK vá­logatott csapatával. Az első napi mérkőzést — mely Sal­gótarjánban fogható — köz­vetíti a szlovák televízió is. NÓGRÁD - 1978. július 27., csütörtök i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents