Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

A Zánka, úttörőváros Balaton észak! part­ján Zánka és Bala- tonakali között talál­juk az úttörők városát, a zánkai úttörőtábort, amely 1975. má­jus 25-én nyitotta kapuját. A tábor 200 hektárnyi területen olimpiát, a sakkozók, honvé- megbeszélték az „Együtt — egy- a Csorsza-patak völgyében delmi versenyzők, szolgálatéi- másért” mozgalomban elért fekszik, s odalátszanak a Tű- látók táborát. Az irodalom te- eredményeket és további út- hegy és a Balázstető dombjai, rületén kiemelkedő Kazinczy- mutatásokat kaptak a jövő Évente 22 ezer úttörő táboro- jelvényes úttörők találkoztak évi, nemzetközi gyermekév zik itt, ahol élményekben gaz- Péchy Blankával, Deme Lász- keretében megrendezendő „Mi dag program várja őket. A lóval (a Kincskereső főszer- világunk” című akció lebo- tábornak szépen kiépített kesztőjével), Lőrincze Lajos- nyolításához. Beszélgetések, strandja, kikötője és saját sál, Trencsényi Lászlóval és viták, tanácskozások alkalmá- vasútállomása is van. más neves irodalmárokkal. val parnereknek tekintjük az Nádházi Lajostól, a tábor Érdekes programjuk volt úttörőket. Növelve ezáltal ön­igazgatójától tudtuk meg, a bélyeggyűjtőknek, a nemze- állóságukat és felelősségérze- hogy az idei nyár különösen tiségi, orosz, eszperantó nyel- tűket. gazdag programot tartalmaz, veket beszélők, a kis matema- — Komoly feladat vár a Az öt nyári üdülőturnus kö- tikusok, a természettudomány pedagógusainkra a táborozás zül a július 27-én nyíló és iránt érdeklődők és a képző- alatt. Többek között, hogy a havannai VIT-tel egyidőben művészek táborának. Ez utób- megrendezendő nemzetközi biak számára lehetőség nyílt, tábor ígérkezik a legérdeke- hogy többek között Kiss lst- sebbnek. Ebben a turnusban ván, Mikus Sándor, Vasas Rá­vesznek részt a külföldi or- roly művészekkel találkozza- szágokból meghívott gyerekes nak. is. A tábor főtere közelében Programjukban figyelemmel szabadtéri szoborkiállításon gyerekek. Minden turnusban kísérik a VIT napi eseménye- Vasas Károly, Kerényi Jenő. rendezünk sportbemutatókat, it. S a havannai VIT befeje- Makrisz Agamemnon szobrai ügyességi és bátorsági verse- zése után alkalmuk lesz talál- keltik fel az érdeklődést a kozni a Kubában járt KISZ- szép szobrok iránt, esekkel. Az egész év a VIT szellemé­ben zajlik táborunkban — említi az igazgató. — Minden turnusban beszélgetünk Ku- — A július 27. és augusztus bárói, vetélkedőt rendezünk', 10. közötti időszakban hat­ki tud többet Kuba történe!- féle táborunk lesz: a sziíiő- méről, jelenlegi helyzetéről, föld-expedícióban kiváló őr­szerepéről. Az eddigi VIT-ek sök tábora, VIT-akció győzte- dalaiból, táncaiból, játékaiból seinek tábora, filmművészeti bemutatót is tartunk. tábor, béke és barátság nem­tábor, szolgálatellátó sort adnak, és vándortá­borozó — mondja Nádházi r» Ifogultság nélkül mond- — A tanulásban és a közös- Lajos. Jq, hatjuk, hogy az ittel­ségi munkában egyaránt ide- ». ... ... . töltött két hét minden — Nyujt-e a tabor az is- úttörő számára emlékezetes kólái ' munkához valami marad. Gyakran szövődnek segítséget? komoly barátságok az együtt­— Természetesen — jegyzi táborozok között. A gazdagon együttes meg az igazgató. — Sok hasz- vesznek nos tapasztalatot gyűjthetnek — A nyár folyamán me­lyik a legtöbb programot tartalmazó tábor? — Kik jönnek táborba? a zánkai ... uttorok tábora megismertessék az úttörőkkel a közösségi élet és munka szépségét és hasznosságát. — Az itt eltöltendő 2 hetes turnusokban jó és rossz idő­ben egyaránt találnak sokrétű és érdekes elfoglaltságot a nyékét. A nagyobbak részére gyalogtúrákat tervezünk Tű­hegyre, Balázstetőre és Zádor- várra, ahol éjszakára' sátrat vernek és 2 napos 12 kilomé­teres gyalogtúra után ismét visszajönnek Zánkára. A tá­borban együtt fürdenek, vi­torláznak, közösen tanulnak úszni, és társadalmi munká­ban vesznek részt. Este a parton tábortüzeket gyújta­nak, énekelnek és kultúrmű­melkedő pajtások számára nyí­lik üdülési lehetőség táborunk­ban. A gyerekek nemcsak pi­henni jönnek ide. Érdeklődési körüknek megfelelően szakfoglalkozásokon felszerelt könyvtár, úttörőtör­téneti múzeum, 500 személyes színházterem, 3000 fős stadion is hozzájárul, hogy a gyere­részt — jegyzi meg a tábor itt az úttörők, az úttörőév fel­vezetője. adataihoz. Itt készülnek fel az — Hagyományainkhoz hí- iskolai év alatti közös munká- ke‘t megtanuljanak hasznosan ven az idén is megrendeztük ra. A júniusi tanácstitkárok szórakozni,’ közösen játszani, az éneklő ifjúság kórusainak táborában minden úttörőcsa- énekelni és örülni, táborát, a XIV. nyári úttörő- patból a csapattitkár jött el, Kádár Erzsébet Sláger: az útikönyv, a térkép Romhányi beszélgetés A nyitvotartósi idő már sok mindent elárul egy-egy könyv­tárról, mielőtt belépnénk. Ha csak heti egy-két alkalommal, pár órára jöhetnek a könyvek közé az érdeklődők, biztos: csak tiszteletdíjas kölcsönző dolgozik itt. Ahol az esti órák­ban nyitnak, ott elsősorban a helybeliekre számítanak, a munkába messzire eljárókra is gondolnak a hét Végi nyltva- tartással és így tovább. Rom- hányban a Mikszáth Kálmán klubkönyvtár elég sajátos nyit- vatartású: hétfőn, szerdán, pén­teken délután, kedden, csü­törtökön és szombaton délelőtt tartanak könyvtári órákat. — Miért döntöttek így? — kérdezem a főfoglalkozású könyvtárostól, Varga Istvánnétól. — Az igényekhez igazítottuk az időpontokat, azaz a két mű­szakban dolgozókra gondol­tunk ezzel. A szombati kölcsön­zést pedig a szabad szombat elterjedése indokolja. Igaz per­sze, hogy a helybeli vállalatok­nál is vannak letéti könyvtá­rak, saját műszaki könyvállo­mány, ami nem kis elszívó ha­tással van, megérezzük az olva­sók és a kikölcsönzött kötetek számában. — Mennyire? — Az első félévi statisztika szerint 141 beiratkozott olva­sónk van — év végére 300-ra szeretnénk emelni. Ez azért meg­lesz, úgy látom, talán még több is. Egész évre 7000 kötetes for­galmat terveztünk, ennek csak­nem fele az első fél évben „be­jött”, 879 látogatóval. Ittjártunkkor főleg gyereke­ket, fiatalokat láttunk. A klub­szobában lapozgatták az újsá­gokat, folyóiratokat, vagy az ügyességi játékokat próbálgat­ták. Egy fiatalember Marx Gaz­dasági-filozófiai kéziratok 1844- ből című művét keresi — a könyvtáros fiatalasszony saj­nálkozva mondja, hogy nincs meg. — Pedig sokszor tudunk olyan könyveket is kölcsönözni, ame­lyért nagyobb könyvtárba hiá­ba mennek, mert nálunk még nem „fedezték" fel az olvasók egyik-másik írót. Nyaranta több az idegen amíg itt üdül, rendszeresen eljár, kölcsönöz tőlünk, folyóiratokat és újságo­kat olvasgat. — A nyárra jellemző, hogy kevés a felnőtt a látogatók kö­zött, vagy általában így van? — Év közben több a felnőtt, különösen télen. De most be­jött a málna, az uborka sze­zonja, öregek és KISZ-es korú­ak, a középkorosztály egyaránt kiveszik a részüket a szüretből, ez bizony elvonja őket az olva­sástól. Ilyenkor a gyerekek jár­nak leghűségesebben. Van olyan, aki kétszer is benéz egy délután, vagy délelőtt. Mosta­nában az idő sem kedvezett a vakációzó diákoknak. Szerve­zett gyermekprogramokat nem csinálok, de ha többen össze­jönnek és látom, hogy unat­koznak, meséket mondok ne­kik, vagy vetítek. — Mi mostanában a kedvenc olvasmány, mit keresnek leg­többen? — Korosztályonként, az isko­lázottság szerint ez változó. A fiatalok — különösen a közép- iskolások, vagy az érettségizet­tek — körében a pálmát Mo­csár Gábor és Moldova György viszi. A középkorúak és idősek a három klasszikus magyar írót, Móriczot, Mikszáthot és Jókait szeretik legjobban. Van egy közös terület az utazások, az üdülések terjedésével: az úti­könyvek, a térképek iránti ér­deklődés. A Szlovákiai utazások című kötetet például már hóna­pok óta nem lehet a polcon látni, kézről kézre terjesztik. Ha ezt is számítanák a statiszti­káknál, magasabb kötetszám jönne ki, az biztos... — Vannak-e törzsvendégei a könyvtárnak? — A beiratkozott olvasók ne­gyede annak mondható. Szá­mukra nem telik el úgy egy-egy hét, hogy be ne néznének, már a folyóiratok miatt is. 52-féle kiadványt járatunk, lehet bön­gészgetni. Látom, egy srác választott már könyvet magának, elbú­csúzunk. A gyerekek még ma­radnak - a logikai játék és a képes újságok vonzóbbak a kinti borús, cseperészős időnél... G. K. M. 4 NÓGRÁD —1978. július 27., csütörtök Megjegyzések Nem annyira az a szoba fontos, ahol ünnepelnek, nem is az ételek és az italok vá­lasztéka, hanem a hangulat! És mivel a hangulat szó a „hang”-ból ered (én leg­alábbis így képzelem), önnél otthon tökéletes összhangnak kell lennie, ha ünnepelni akar. És ezt minél gyakrab­ban tegye. (Berta Waterstradt) A vendégeket nem kell so­káig kérdezgetni, hanem mindjárt kínálni kell őket. Az apa sem mondja a gyermeké­nek: „Akarod-e?", hanem: „Nesze, itt van". (Ludwig Aurbacher) (1784—1847) A váratlan vendég — vá­ratlan öröm. (Román közmondás.) Mai tévóaján latunk 21.00: Házimuzsika — rádió- hallgatóknak, tévé­nézőknek Amikor a zenekedvelők ott­hon, vendégségben azért ta­lálkoznak egymással, hogy együtt énekeljenek, zenéljenek, kizárólag a zene öröméért — ez a fajta „házimuzsika” na­gyon régi találmány, évszáza­dos múltra tekint vissza. A parasztházakban éppúgy ösz- szeültek nótázni, citerázni, mint a főúri kastélyokban. A rádiózás feltalálása for­radalmasította a zenehallga­tást, sokak kincsévé tette a muzsikát. A rádió régóta köz­vetít ilyen közös zenélést, ép­pen Czigány György vezetésé­vel, aki ez esetben is a műsor vezetője lesz. A házimuzsika ezúttal nemcsak hallható, lát­ható is. A Kertészeti Egyetem díszterméből színesben köz­vetített „házimuzsika”, re­méljük, megőrzi az együtt- éneklés-zenélés ősi varázsát. A házigazda-műsorvezető „vendégei”: Fülöp Attila, Lan­tos István, László Margit, Só­lyom Nagy Sándor és még sokan mások. ü Salgótarján' nemzetközi . vendégei Janina Biala-Szypula A madarak éneke kíséri az ember életét. Madarak élnek — segítő, vagy ártó szárnyasok, csoda­lények — ősi mítoszaiban, mondáiban, művészeti alkotá­saiban. A bibliai világterem­tés magában foglalja a ma­darakat is, a „mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint", hogy repdessenek a föld felett, az ég mennyeze­tén. A vízözön után ugyan­csak egy madár, galamb hoz­za az olajfalevelet. Noénak. Belőle lett immár száza­dunkban Picasso híres raj­zával a béke szimbóluma. Az egyiptomiak szent madara az íbisz, a kócsaghoz hasonló fehér testű madár. Az ugyan­csak egyiptomi főnixmadár poraiból való újjáéledésének mítoszát pedig a görögök al­kották meg... Edgar Allan Poe hollója a modern ember éji ablakán kopogtat: „Nincs-e, nincs-e ír szí­vemre? nincs gyógyító moha sem? Szólt a Holló: „Sohasem". (A holló). Végtelen a példák sora. A boldogság kék madarát pedig valamennyien várjuk, ha el nem is érhetjük. A földön mintegy 8000 ma­dárfaj él. Életük kedves moz­zanatai közé tartozik fiókáik szárnypróbálgatása, a fészek­rakás. Többségük tevékeny élete az ember szeme előtt folyik, de hogy hol vannak pusztulásuk óráján — Déry Tibor is feltette e kérdést —, nem tudjuk. Janina Biala lángoló szi­nti, tarka tollú sosemvolt ma­darakat teremt grafikai lap­jain. Katowicéből érkezett Salgótarjánba férjével, a szintén grafikus Ferdynand Szypulával. Diplomáját 1957- ben kapta meg a krakkói kép­zőművészeti akadémián. Mind a művészi, mind az alkalma­zott grafikát műveli. Rendsze­resen szerepel a lengyelorszá­gi, s a lengyel grafikát repre­zentáló külföldi tárlatokon, többi között Párizsban, Bécs- ben, Szófiában és másutt. Ha­zánkban egy miskolci tárla­ton szerepeltek már grafikái, most egy őszi ausztriai kiál­lításra készül. Hogyan telnek napjai Sal­gótarjánban? — Természetesen, munká­val — mondja, s egy készülő műre mutat. — Impresszió Salgótarjánból, valószínűleg ez lesz a címe. Magával hozott grafikai la­pokat is előszed. Már címük is utal Janina Biala munkás­ságának sajátosságára, mű­vészi felfogásának egyéni bá­jára és derűjére. Néhány cím: A virág lángjai, Varázsló, Vi­rágzó fű. Miben áll ez a de­rű7 Ügy tűnik, Janina Biala a mai lengyel grafika azon mű­velői közé tartozik, akik min­denekelőtt az élet naposabb oldalának művészi tükrözé­sét kedvelik. A harmónia ke­resése során, természetesen disszharmóniával is találka- ■ zik az ember. Nálg. e találko­zások nyomai az élet egyes jelenségeinek némi groteszk hatást is hordozó csoportosí­tásában lelhetők fel. Elsősor­ban azonban mégis a szépség felmutatásának igényéből születnek alkotásai. Ember és természet elválaszthatat­lan egységben él műveiben. Például a Varázsló ritmikus, lágy vonalvezetéssel készült női alakjától is elválasztha­tatlan a színes foltokból meg­alkotott madár. Kedveli a lírai finomságú metafórát. Impresszió Salgótarjánból cí­mű, már említett készülő mű­vében is meghatározó szere­pet tölt be a természet gaz­dag világa, bárcsak a való­ságban is mind közelebb ke­rülne az ember e magatartá­sát is kedvezően alakító szemlélethez. Janina Biala, aki egyéb­ként divattervezést tanít egy katowicei szakközépiskolá­ban, virágzó rétek álomi tar­kaságát varázsolja elénk. Ha nem is talált még a kék ma­dárra, más pompás tollú ma­darak már rátaláltak. Tóth Elemér Fáklya-előzetes A lap augusztus 6-án meg­jelenő 15. száma érdekes ol­vasnivalókat kínáL A magyar—szovjet vonatko­zású írások sorában olvasha­tunk a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távveze­ték befejező munkálatairól, a METRIMPEX grúziai kiállí­tásáról, s az őszi idényben Magyarországra érkező szov­jet vendégművészekről. A színes anyagok sorában vezető helyet foglal el a ha­talmas iparvidék, az Urál múltjáról, jelenéről és jövő­jéről készült fényképes ri­port. Figyelmet érdemel az 1970. decemberében alapított szovjet felső szintű vezetőkép­ző intézetről készült írás és a KGST tevékenységét bemu­tató sorozat következő része. A tudomány és a kultúra kedvelőinek ajánlhatjuk a Moszkva környéki Arhan- gelszkojét, a Juszupov herce­gek egykori birtokát bemu­tató képes riportot, a Dél- Kazahsztánban pár éve fel­tárt ősi város, Otrar egykori könyvtárának kutatásáról szóló cikket, a nagy szovjet színészről, Nyikolaj Cserka- szovról szóló megemlékezést (születésének 75. évforduló­ján). Újszülöttek légzésellenőrzése A müncheni Siemens cég új légzésmérőt hozott forga­lomba újszülöttek részére. Az élet első napjaiban, sőt hetei­ben is, az újszülöttek, különö­sen a koraszülöttek légzésében előfordulhatnak rendellenessé­gek. Az átmeneti, rövid lég­zésszünet nem szokatlan ná­luk. Nagyon fontos azonban a légzésszámnak és a légzési szünetek hosszúságának ál­landó ellenőrzése, mert ha hosszabb időre marad ki a légzés, agyi károsodás kelet­kezhet. Búcsú a Nyírjestől Július hónap harmincegy napjából húszat hazánkban töltöttek el a besztercebányai pionírok. A harmincnégy tagú csoport a Nógrád me­gyei úttörőelnökség meghí­vásának tett eleget. — Valamennyien jutalom­ként kaptuk a táborozási le­hetőséget — mondja tört ma­gyarsággal Valéria Samuelci- ková, a delegáció vezetője. — Hol jártak eddig? Turányi Istvánná Salgótar­ján város úttörőelnöke veszi át a szót. Elmondja, hogy ő volt a szlovák pionírok ma­gyar kísérője és nagyon gaz­dag programot állítottak ösz- sze részükre. — Káptalan- füreden töltöttünk el néhány napot, majd a főváros, Nóg­rád és Heves megye neveze­tességeivel ismerkedtünk. A tizenhárom éves Zuzanna Ambrusovának a balatoni ha­jókirándulás a legemlékeze­tesebb. — Tihanyban, Siófo­kon jártunk és sokat füröd­tünk a Balatonban. — övolt a csoport egyik tolmácsa. — Káptalanfüreden a ba­lassagyarmati Dózsa iskola úttörőivel szoros barátságot kötöttek a szlovák pajtások, az elcserélt jelvények, fény­képek és a lakóhelycímek a barátság szálait erősítik. Még a Nyírjesben is meglátogat­tak minket — mondja a pio­nírok csoportvezetője. A szlo­vák csoport vezetői is fiatalok voltak, valamennyien főisko­lára járnak, Besztercebányán, Pozsonyban tanulnak. — Lengyelországba, Bulgá­riába is mehettünk volna, de mi Magyarországot válasz­tottuk, és nagyon jól érez­tük magunkat — mondja Ja­na Svonabcova. — Budapest, Eger, Hollókő, Szécsény és Balassagyarmat nevezetessé­geivel is megismerkedtünk, nagyon köszönjük, hogy ilyen programot állítottunk össze — kapcsolódik a beszélgetésbe Olga Javomyicka és Viera Jakubiková. — Nagyon tet­szettek a múzeumok, az üze­mek, az ELZETT és a Balas­sagyarmati Finomkötöttáru­gyár, a romantikus ráróspusz- tai úttörőtábor. Az utolsó tíz napot a pász­tói és a salgótarjáni úttörők­kel együtt töltötték el a ven­dégek. A Nyírjesből indultak ki megyénk „felderítésére” és ha a táborban voltak, a ma­gyar pajtásokkal együtt ját­szottak, szórakoztak, akik szintén jutalomként táboroz­tak. — Milyen közös rendezvé­nyekre került sor? — kérde­zem Petik Erzsébettől, a ba­rátság tábor _ vezetőjétől, a pásztói járás úttörőelnökétől. — A nyírjesi lehetőségekkel jól éltünk. Gazdag, a gyere­kek érdeklődését felkeltő, igényeiket kielégítő progra­mot állított össze a tábor ve­zetősége. — Elmondja, hogy sportversenyeket, túrákat, akadályversenyeket, éjszakai számháborút, vetélkedőket, vidám kavalkádot szerveztek, de egymástól is sok játékot tanultak a pajtások. — Milyen a tapasztalata Valéria Samuelcikovának? — A tábori törvényeket a gyerekek nagyon fegyelmezet­ten betartották és hogy ilyen jó volt a hangulat, ilyen szo­ros barátság alakult ki, az annak is köszönhető, hogy az úttörőmunkára nagyon alkal­mas magyar és szlovák veze­tők is találkoztak Nyírjesben — összegezi röviden tapaszta­latait. A táborozás hagyományos volt. Előbb közösen, majd a szlovák pionírok külön is ér­tékelték az eltelt napok ese­ményeit. Megjutalmazták, megdicsérték a legjobb paj­tásokat, csoportokat. A Vad­macska, Béke, Cimea és a többi őrs tagjai a kiváló helytállásukkal érdemelték ki a táborvezetőség elismerését. A csehszlovák és a magyar nemzeti zászlót ünnepélyesen vonták le. A tábortüzet kö­rülülő gyerekek az elmúlt na­pokban tanult magyar ' és szlovák dalokat közösen éne­kelték, a vanyarci pajtások külön kis műsorral is köszön­tötték a vendégeket. A tá­bortűz lassan omlik össze, millió szikra száll a magas­ba, tekintetek kísérik a fe­nyőfák koronái között utat kereső apró csillagokat, me­lyek az elmúlt napokra emlé­keztetnek és a jövőre biztat­nak. A tábor elcsendesedik. Jó éjszakát! Viszontlátásra, Nyírj es! Rácz András ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents