Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

/ Mozgókiállítás Egy hónapig járta a megyét a közlekedésbiztonsági mozgó­kiállítás csuklós autóbusza, tegyük hozzá, nagy sikerrel. A kiállítást több ezren tekintették meg a megyében. Miijen szabályok vonatkoznak az elsőbbségadásra? A közúti közlekedési bal­esetek jelentős hányada el­sőbbség meg nem adásából következik be, mely különös veszélyt jelent a gyalogosok­ra. Az elsőbbség megadásának módját a hatályos KRESZ számottevően — a biztonságos közlekedés érdekében — mó­dosítja, amikor a járműveze­tőnek előírja: „Útkeresztező­dést járművel csak olyan se­bességgel szabad megközelíte­ni, hogy a vezető eleget te­hessen elsőbbségadási kötele­zettségének, és e tekintetben másokat a jármű sebességé­vel ne tévesszen meg.” A gyakorlatban ez a szabály még nem nagyon érvényesül, mert a legtöbb konfliktusnak és az elsőbbségadás elmulasz­tásának az oka a sebesség helytelen megválasztása­Nagyon fontos az elsőbbségi szabályok megtartása, de fo­kozottan kell ügyelni erre a kijelölt gyalogosátkelő helyek­nél! A járművezetők nagy része helytelenül értelmezi a gyalogos elsőbbségére vonatko­zó szabályt, különben nem akadályozná és zavarná a gya­logost oly sokszor, mondván, hogy az megáll vagy lassan megy. Ebből arra következtet­nek, hogy a gyalogos lemon­dott elsőbbségéről, holott csak fél, mert a jármű sebességé­ből arra következtet, hogy az nem fog megállni s emiatt nem mer érvényt szerezni el­sőbbségi jogának. A kijelölt gyalogosátkelő helyen haladó gyalogosnak nem kell forgalmi sávonként megszereznie az elsőbbséget, mert ez a jog attól kezdve megilleti őt, amikor lelépett a járdáról. Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki akkor, ha a gyalogosok egy része megáll, vagy int a ‘jármű vezetőjének — mintegy lemondva elsőbb­ségéről — a többi pedig to­vább halad elsőbbségének tu­datában. Minden körülmények között érvényes az, hogy az elsőbbségről való lemondást csak akkor szabad elfogadni, ha az egyértelmű, s a jármű­vezető meggyőződött róla, hogy más veszélyhelyzet nem alakulhat ki. lUBegrőfulc Molnár László balassagyar­mati lakost, aki Balassagyar­mat belterületén szeszes ital­tól befolyásolt állapotban ve­zette a tulajdonát képező személygépkocsit és könnyű sérüléssel járó közúti balese­tet okozott. A Nógrád megyei Bíróság 6500 forintra büntet­te és a járművezetéstől 1 év 6 hónap időtartamra eltiltot­ta. Takács Gábor Gyula ka- rancskeszi lakost, aki igen súlyos fokú alkoholos állapot­ban vezetett személygépko­csit Karancsalja belterületén és könnyű sérüléssel járó köz­úti balesetet okozott. O sem kerülte el a törvény szigorát. Ugyanis a Salgótarjáni Járás- bíróság 4 hónap fogházra <2 évre felfüggesztve) és 2000 forintra büntette, a járműve­zetéstől 2 évre eltiltotta. Mikes Tibor drégelypalánki lakost, — a „mesterhármas” utolsó tagját —, aki A laskenli metró Az Üzbég SZSZK fővárosá­ban befejeződtek a metróépí­tés munkái. Az első vonal 12,2 kilométer hosszúságú és egy új lakótelepet köt össze a vá­rosközponttal. A metróvonal­nak 10 állomása van. A tas- kenti metró a Szovjetunióban már a nyolcadik földalatti vasút. Tervbe vették, hogy a jövőben újabb három vonallal bővítik a taskenti metrót, amelyeknek együttes hosz- szúsága 60 kilométer lesz. ugyancsak a pohár fenekére nézett. Mit sem törődve a törvény előírásával — azt fi­gyelmen kívül hagyva — kö­zepes fokú alkoholos befolyá­soltság állapotában vett részt a közúti forgalomban a reá bí­zott vontatóval, Nagyoroszi község belterületén. A Rétsá­gi Járásbíróság sem volt „szűk markú” és a jogosan megérdemelt büntetést — 3500 forint, a vezetéstől 1 év 6 hónapra való eltiltást — kiszabta. Misurák Sándor vizslás! lakost, aki személygépkocsit vezetve Salgótarján belterü­letén a megengedett sebessé­get jelentősen túllépte. A sza­bálysértési hatóság 1500 fo­rintra bírságolta és a sze­mélygépkocsi-vezetéstől 3 hó­napra eltiltotta. Belencsák József balassa­gyarmati lakost, aki tehergép­kocsit vezetve, Szécsény bel­területén szabálytalanul elő­zött egy pótkocsit vontató te­hergépkocsit, majd a Szé­csény—Grhalom közötti 22-es számú útszakaszon a megen­gedett sebességet jelentősen túllépte. A szabálysértési ha­tóság 2400 forintra bírságolta és a tehergépkocsi-vezetéstől 4 hónapra eltiltotta. Oláh József balassagyar­mati lakost, aki Magyarnán- dor belterületén segédmotor­kerékpárjával közlekedve, durván megsértette az áthala­dási elsőbbségre vonatkozó rendelkezést. A szabálysértési hatóság 900 forintra bírsá­golta és a járművezetéstől 3 hónapra eltiltotta. Követési távolság, sebesség helyes megválasztása BALESETI KRÓNIKÁK­BAN^ rendőrségi hírekben gyakran olvashatjuk, hogy a bekövetkezett közúti baleset oka a követési távolság, va­lamint a sebesség helytelen megválasztása, a relatív gyorshajtás. Sokan a követési távolság jelentését rosszul értelmezik, a mindennapi életben gyak­ran úgy fogalmaznak, hogy a vezető „nem tartott követé­si távolságot”. Ez a kifeje­zés így helytelen, mert hi­ányzik a mondatból az „ele­gendő” vagy „kellő” szó. A követési távolság az elől hala­dó jármű vége és a mögötte haladó jármű eleje közötti távolság. Ebből látható, hogy e távolságot mindig két jár­mű kapcsolatára kell értel­mezni. A KRESZ szabálya szerint a követő járművezető­nek mindenkor olyan távol­ságban szabad követni az előtte haladó járművet, hogy mögötte, annak esetleges hir­telen fékezése esetén is biz­tonságosan meg tudjon állni. Természetesen az elől haladó jármű részére is előírás, hogy járművét hirtelen fékezéssel csak veszélyhelyzet elhárítása céljából állíthatja meg. A járművezetőt menet köz­ben számtalan információ éri. Tudata ezekből választja ki a cselekvéshez szükséges infor­mációt. Az adott helyzethez nem szükségeseket . tudomá­sul veszi, a szükségesekre in­tézkedéseket tesz. Ilyen pél­dául a fenti esetnél az elől haladó jármű féklámpájának «felvillanása. A követő jár­művezető észleli a fékezés megkezdését és az ehhez szükséges cselekvés a tuda­táig jut. Az agy „kiadja” a parancsot a végtagoknak, és ezek után kezdődik a tényle­ges cselekvés, a fékezés. A fékezés megkezdéséig viszont a cselekvési idő alatt mindkét gépjármű bizonyos utat tesz meg. így a féktávolságon be­lül a követő jármű ezen ide­jét cselekvési időnek nevez­zük. A tényleges fékhatás kez­detétől a teljes megállásig megtett út pedig a fékút. A fékút és a cselekvési, vagy észlelési idő összege a féktá­volság, melynek kisebbnek kell lennie a követési távol­ságnál, hiszen ha azonos len­ne, akkor csak az előttünk megálló jármű érintésével tudnánk megállni. ' A cselekvési idő általában egy másodperc, normális kö­rülmények között. Kedvezőt­lenül befolyásolja a jármű­vezető fáradtsága, figyel­metlensége, esetleg szeszes­ital-fogyasztása. Több befo­lyásoló tényezője van vi­szont a fékút nagyságának. Gondoljunk például a jár­Két halálos áldozat Szendehely—Katalinpuszta belterületén történt a baleset. Ennek következtében ketten életüket vesztették, míg egy fő súlyosan, kettő pedig könnyebben megsérült mű fékberendezésének ál­lapotára, a gumik futófelüle­tére, az útburkolat fajtájára, minőségére. Természetes, hogy egy aprókockás, vizes útfelü­leten, lekopott gumikkal nem­hogy nagyobb távolság szük­séges a megálláshoz, hanem még a fékhatás is erősen két­séges, inkább a megcsúszás veszélye áll fenn. A fékút nagyságát azon­ban legnagyobb mértékben a jármű sebessége befolyásol­ja. Éppen ezért, a követési távolság megválasztásánál mindig elsősorban a jármű sebességét kell figyelembe venni. Különböző rangú útvonala­kon, különböző járművek részére a KRESZ tételesen állapít meg sebességi hatá­rokat. Ez azonban csak lehe­tőség és nem azt jelenti, hogy a járműveknek ilyen sebes­séggel kell haladniuk. A jár­mű sebességét mindig úgy kell megválasztani, hogy az adott körülmények között megfeleljen: a jármű és rako­mány sajátosságainak; az útviszonyoknak; az időjárási, valamint a forgalmi viszo nyoknak. Fentiek szerint a sebesség­megválasztás a járművezetőre van . bízva. Igen fontos a he­lyes és adott viszonyoknak _ megfelelő sebesség alkalma­zása, mivel a baleseti okok első helyén legtöbb esetben a gyorshajtás szerepel. Ha a járművezető az adott és engedélyezett sebességha­tárokon belül úgy közlekedik, hogy az a fentiekben előír­tak valamelyikének nem felel meg, relatív (viszonylagos) gyorshajtásról beszélünk. Egyértelmű tehát, hogy sűrű idődben, 5—6 méter látástá­volság esetén hiába engedé­lyezett lakott területen kívül személygépkocsi részére 100 kilométer/óra sebesség, az adott körülmények között csak esetleg 30—35 kilométer/ óra sebességgel haladhat. A SEBESSÉG NÖVEKEDÉ­Megdi csérjük SÉVEL ARÁNYOSAN nö­vekszik a baleseti veszély is, ezért mindig tartsuk szem előtt az alábbiakat: „Jármű­vel mindig olyan sebességgel haladjunk, hogy a jelentkező olyan akadály előtt meg tud­junk állni, amelyre az adott körülmények között számíta­nunk kell.” Gyarmati Győző MKBT-tag Nem kívánt találkozás Pirosra festett, nikkelezett kerekű Jáwa motorkerékpár egymaga, szinte büszkén állt a járda mellett, csillogtatva magát. Hűtlen gazdája, aki ko­rábban sem tagadta meg ön­műforgalom miatt. Mégis ész­revette, hogy távolban egy fénycsóva jobbra-balra imbo- lyog, mely feléje közeledik. Kellő távolságból az elem­lámpa körbeforgatásával meg­magát, most is a vendéglőben állj jelzést adott a motorkerék­volt. Nem kellett noszogatni, itta a szeszt magától is- Ar­ca már olyan piros volt, mint a motorkerékpárja, a borvirá­got akár csokorba lehetett volna kötni. Régen besötétedett, mikor a motorkerékpár gazdája, bi­zonytalan léptekkel a vendég­lőből kijött. Széjjelnézett, nem látja-e rendőr vagy valaki más, aki az elindulásban meg­akadályozná. Mikor erről meg­pár vezetőjének. Az lassított is. Mikor a rendőr járőrt meg­közelítette, gyorsított és ki­kerülve elhajtott- A rendőr- járőr kocsijába ülve a motor- kerékpáros után hajtott. A motorkerékpár hátsó, erős, piros fényű lámpája mindig mutatta neki, hogy a motor hol halad. Egyszerre a piros fény eltűnt. Ahol sejtette a rendőr a piros fény eltűnését, gépkocsiját megállította. Elem­lámpájával az út mellett a győződött, a motorkerékpárját környéket végigpásztázta, mi­beindította és elindult lakása felé. A forgalomellenőrző rendőr­járőrnek bőven akadt dolga a meleg nyári estén, a sűrű jár­kor egyszer csak a sűrűn nőtt csalánba az árokban valami megcsillant. A Jáwa motorke­rékpár, alatta a gazdájával, aki azzal takarta be magát. A rendőr felszólította a mo­torkerékpár vezetőjét, hogy jöjjön ki az árokból. Felszó­lításnak eleget téve a moto­ros kiment az útra. Az elem­lámpa fényénél az arca még pirosabbnak tűnt, melyet számtalan hólyag tarkított, úgyszintén kezeit is- A rendőr megkérdezte: Ké­rem, nagyon megcsípte a csa­lán? Válasz: Biztos úr, kinek van az ilyenkor eszébe, mikor a jogo­sítványt, melyet nemrég kap­tam vissza, megint elveszik. Valóban, a felelősségre vonás nem maradt el, ismét meg kellett válni — hosszú időre — vezetői engedélyétől. Sávolyi Tivadar rendőr zászlós MKBT-tag Klenóczky Józsefet, az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárának gépkocsi- vezetőjét. 1950 óta vezet gép­járművet és jelenleg a 750 000 kilométeres baleset­mentes-plakett tulajdonosa. A „közlekedési” brigád tagja, a brigádmozgalomban aktívan részt vesz. Középfokú gépjár­művezetői jogosítvánnyal ren­delkezik. Munkatársaihoz való kapcsolata jó; az általa veze­tett gépjármű műszaki és esz­tétikai állapota szintén jó. Több alkalommal, jó munká­jával kiérdemelte a Kiváló dolgozó kitüntetést. ■niRinnii Fazekas Józsefet, az Üveg­ipari Művek salgótarjáni öb­lösüveggyárának gépkocsive­zetőjét. 1953 óta vezet gép­járművet. A „Közlekedési’* Szocialista Brigád vezetője. Az általa vezetett brigád hat esetben kapott kitüntetést. Munkája elismeréseképpen há­romszor Kiváló dolgozó jel­vényt, társadalmi munkájáért aranygyűrűt és plakettet ka­pott. Húsz éve teljesít szolgá­latot a munkásőrségben is, ahol munkájáért több eset­ben dicséretet érdemelt. Csa­ládi élete rendezett, munka­társai szeretik. /yit hajit a az aulát ? Világszerte különböző kí­sérletek folynak azzal kapcso­latban, hogy mivel lehetne he­lyettesíteni a gépkocsik egyre drágább hajtóanyagát, a ben­zint. Lengyelországban a ben­zin és a metanol keverékével próbálkoztak. A nyáron alkal­mazott keverék 80 százaléka 78-as oktánszámú benzin, 20 százaléka metanol. A téli ke­verék 82 százaléka benzin, 15 százaléka metanol, 3 százalé­ka izobután. A keverékeket Fiat—125p típusú személy- gépkocsik üzemeltetésében próbálták ki kísérleti jelleg­gel. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az új fajta hajtóanyag-keverék alkalma­zása 8 százalékkal növeli a mo­tor teljesítményét. Ugyanak­kor a kipufogógáz széndioxid­tartalma kisebb, mint akkor, ha a motort kizárólag benzin­nel üzemeltetik. A moszkvai taxisofőrök most próbálják ki az új típu­sú Volga személygépkocsit, amelyet propán-bután meg­hajtású motorral láttak el. Rövidebb időszakokon át ez a motor normálbenzinnel is üzemeltethető. Az új személy- gépkocsi gáztartálya 86 literes és a csomagtároló térben he­lyezkedik el. A bal hátsó sár- hányóra szerelték fel azt a berendezést, amely lehetővé teszi a gáztartály feltöltését. NÓGRÁD — 1978. július 26., szerda /

Next

/
Thumbnails
Contents