Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV ÉVF.. 171. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JÚLIUS 22., SZOMBAT Kibővített SZMT-ütéa :akszervezeti mozgalom a megnöuekedett feladatok jö elvégzésére Kibővített ülést tartott pénteken Salgótarjánban a szak­szervezetek megyei tanácsa, amelyen részt vettek a füg­getlenített és társadalmi tisztségviselők is. A tanácskozáson megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Simó Tibor, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának ve­zetője. Az előzőleg írásban kiküldött beszámolóhoz, amely a szakszervezetek XXIII. kongresszusának és a megyei kül­döttértekezlet határozatainak időarányos végrehajtásáról szól — Kovács László, az SZMT vezető titkára fűzött szó­beli kiegészítőt. A testület megállapította, hogy a megye szakszervezeti mozgalma lépést tartott a politikai, a társadalmi és gaz­dasági fejlődéssel. A szakszervezetek a felada­toknak megfelelően előtérbe helyezték a termelést, gazdál­kodást segítő tevékenységü­ket. Hatására a gazdálkodó- egységek többsége lényegé­ben jól oldotta meg a közép­távú termelési tervével kap­csolatos feladatokat. E mun­ka során nőtt a tervezés de­mokratizmusa, a végrehajtás­ban való aktív részvétel. A tervek kialakításába, véle­ményezésébe és teljesítésébe aktívan bekapcsolódtak a dolgozók. Körükben tovább erősödött az a felismerés, hogy a munkakörülmények, a jö­vedelmek fejlesztése döntően a termelési eredményektől függ. Szó volt még a terme­lést zavaró körülményekről. A szakszervezeti mozga­lomnak, a tisztségviselőknek nagy részük van abban, hogy az elmúlt két és fél évben megyénk dinamikusan fej­lődött, javult a nagyüzemek műszaki ellátottsága, tech­nikai felkészültsége, nőtt a termelékenység, kedvezően alakult a gyártmányszerkezet. A további fejlődés megkí­vánja az anyagellátás javí­tását, az üzem- és munka- szervezés színvonalának nö­velését, a megrendelések idő­beni eljuttatását. A beruházá­si tevékenység javítása so­rán kiemelt figyelemmel kell segíteni az ipari beruhá­zásokat és a lakásépítéssel kapcsolatos elképzeléseket. A gazdasági hatékonyság növelésében, a belső tartalé­kok felhasználásában fontos szerepe van az üzem- és munkaszervezésnek, a munka­erő-gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztésére. Az előb­bieknél a formális elemeket kell kiküszöbölni, az utóbbi­aknál pedig gyorsabban és következetesebben kell a központi határozatokat és jogszabályokat megvalósítani. Az elért eredményekben nagy része van a szocialista munkaversenynek, a szocialis­ta brigádmozgalomnak. Fej­lődése töretlen, eredményei egyre számottevőbbek. Ezért továbbra is kiemelt figyelmet és fokozott támogatást kí­ván ez a munka a szakszer­vezetektől. A gazdasági célkitűzések megvalósításához hozzájárult a szakszervezetek termelést segítő agitációs és propagan­damunkája. A sok jó hatást kiváltó, eredményes akciókat elindító kezdeményezések ellenére sem lehetünk elége­dettek az elért eredmények­kel. A nevelő munka fő he­lye továbbra is az üzem, a munkahely. Eredményessége attól is függ, milyen képzet­tek a szakszervezeti tiszt­ségviselők, propagandisták. Az üzemi demokratizmus tartalmának javításában nagy szerepe volt, van és lesz a szakszervezeteknek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a szakszervezetek folyamatnak tekintették. A munka során fokozódott a munkások tulaj­donosi érzése. Kialakításában nagy szerepet töltöttek be a szakszervezeti bizalmiak, akik eleven kapcsolatot tartanak tagjaikkal, ismerik munkatár­saik véleményét, elképzelése­it, gondjait, problémáit. Mun­kájuk javítása érdekében to­vább folytatják képzésüket, javítják a számukra adott in­formációk mennyiségét és minőségét, közérthetőbben és rövidebben fogalmazzák meg számukra az írásbeli előter­jesztéseket és szóbeli tájékoz­tatókat. Az előbbiek mellett a szak- szervezetek jól megoldották a dolgozók életszínvonalával, élet- és munkakörülményeinek javításával kapcsolatos fel­adatokat. Tovább nőtt a mun­kások _ átlagkeresete, meghét- szereződött a vállalati szociá­lis- és kulturális célokra szánt összeg, megkétszereződött a lakásépítkezések támogatása, folyamatos intézkedések szolgálták és szolgálják a dolgozók munka- és baleset- védelmi helyzetének javulását. A beszámolót követő vitá­ban felszólaltak: Király Atti­la, a Nógrád megyei A’lami Építőipari Vállalat szb-titká- ra. Bogár Gyuláné, az SZMT tagja, Vályi Károly, a szoros­pataki bányaüzem szocialista brigádvezetője. Bodor Lászió­né, a közalkalmazottak me­gyei titkára, Pócsik László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek dolgozója, Farkas József, az SZMT-elnökség tagja, a Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottságának titká­ra, Balkó lmréné, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyárának szb-titká- ra, Király Pál, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság osz­tályvezetője, Balázs Barnabás, a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének dolgozója, Bonivárt Ferenc, az SZMT-el­nökség tagja. A vitában felszólalók lénye­gében kiegészítették, megerő­sítették az előterjesztéseket, jelezték az azzal való azono­sulást, valamint azt a készsé­get, hogy a megnövekedett feladatokat is jól akarják el végezni. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Géczi János is. Elmondta, hogy megyénk szakszervezeti mozgalma je­lentősen hozzájárult politikai, társadalompolitikai, gazdaság- politikai, kultúrpolitikai cél­jaink időarányos teljesítésé­hez. Mivel a megyei küldött- értekezlet jól határozta meg a középtávú tennivalókat, nincs szükség alapvető változ­tatásokra. Ezt követően részle­tesen foglalkozott az időszerű gazdasági, gazdaságpolitikai feladatokkal. Végül hangsú­lyozta: a megye szakszerveze­tei képesek a megnövekedett feladatok jó elvégzésére. Si­mó Tibor elismerte, hogy az SZMT sok újjal gazdagította a szakszervezeti munkát, ön­állóan és aktívan kezdemé­nyezett, majd rátérve a fel­adatokra a végrehajtás javítá­sát szorgalmazza. Az előterjesztéseket, a vitá­ban elhangzottakkal kiegészít­ve, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését a testület egyhangúlag elfogadta. Köszö­netét fejezte ki azoknak a tisztségviselőknek, aktíváknak, szakszervezeti tagoknak, akik áldozatos és felelősségteljes munkát végeztek. Ezt követően az alábbi SZMT-tagokat felmentette, il­letve kooptálta a szakszerve­zetek megyei tanácsába. Más megyébe történt eltávozásuk miatt, és saját kérelmükre felmentette Asztalos Zoltán- nét, Kiss Istvánnét. Mezővári Zoltánnét, Veres Gábornét, dr. Tuba Gábort és Csikortás Gá­bort. Az SZMT-tagságának meghagyása mellett az SZMT elnökségi megbízatása alól felmentette dr. Zelnik Józse­fet. Az SZMT-be a követke­zőket kooptálta: Vámos Ist­vánnét, Füzessy Tibornét, Varga Bélánét, Szabó Mihályt, Vályi Károlyt, Gonda Jánost. Az utóbbit az elnökségbe is. A testület elfogadta az SZMT, az elnökség és a tit­kárság második félévi munka­tervét is. 1977. decemberében helyezték üzembe a salgótarjáni ötvözetgyárban azt az alapanyag­fogadó rendszert, amely létszám-megtakarítás mellett a rendkívül nehéz fizikai munka megszüntetését, illetve gépesítését jelentette. Ez annak a munkának a folytatása volt, melyet a vállalat műszaki ko llektívája, minden dolgozója 1975—76-ban kezdett megva­lósítani a kohók alapanyag-ellátásának gépesítésével. A képen Oláh Ferenc, Kovács Ferenc és Szabó László villanyszerelők az alapanyag-fogadó rendszer vezérlőpultjának hibaelhárítását végzik. (báb—) Hogyan készültek fel a gabona felvásárlására ? A termés zavartalan átvételét ígérik Közel nyolcezer vagon gabona — Éjjel-nappali szolgálat Szerelők készenlétben A megyei operatív bízott- hogy a gazdaságokban leg- vanezer forint túlóraátalányt ság közelmúltban megtartott alább 1700 vagon termést tá- biztosított, az alapbéren le­ülésén széleskörűen foglal- roljanak, tekintettel arra, lül. koztak az idei gabonabeta- hogy a vállalat tárolólehető- karítással. Ezen a tanácskozá- sége szűkös. Gondot okoz. son adott számot a felvásár- hogy az üzemek az igénytől lásra, tárolásra való felkészü- eltérően csak 1360 vagon ga- Legnagyobb gondot terme­lésről Janák Sándor, a Nóg- bona tárolására kötöttek ed- szetesen az időjárás miatt a rád megyei Gabonaforgalmi dig szerződést. Tehát néhány termés szárítása okozza. A és Malomipari Vállalat igaz- száz vagon gabona tárolása jelenlegi vállalati szárítóka- gatója. Beszélgettünk az igaz- eddig nem megoldott. Ezzel pacitás a 4 százalékos vízel- gatóval, hogy mennyiben vál- kapcsolatosan a megyei ob vonás mellett huszonnégy óra tozott a helyzet a beszámoló megfelelő határozatot hozott, alatt 104 vagon. De szükség SZAKÍTANI kell A TERMÉST óta. SZERZŐDÉS ALAPJÄN i Ennek alapján adhatunk számot arról, hogy a megyé­Az igazgató jelentése sze- van az üzemek szárítókapa­rint a termés átvétele zavar- citására is, amely a megyé- talannak ígérkezik a megyé- ben huszonnégy óra alatt ei­ben. Negyvenöt az átvevőhe- éri a 670 vagont. A termés lyek száma, de az úgyneve- megmentése érdekében ezen zett átvevővonal hetvenöt. Az szárítókapacitást teljes egé- átvevők tizenkét órás napi szében üzemeltetni kell. A munka mellett 510 vagon tér- vállalat egyébként a szárító­ben megkezdődött az aratás m£st tudnak átvenni. A rak- gépek kezelőit gondosan ki es a gabona átvétele. A mun­ka zavartalanul folyik, a raktárak tiszták, fertőtlení­tárak és a vállalat más üze- oktatta, de azt is vállalja, mei az aratás idején szómba- hogy az esetleges üzemza- . , ,, .. , , ton, vasárnap teljes műszak- vart szakembereivel elhárít­ettek, a gabonaatvevo helye- kal dolgoznak. de az éjszakai ja, a hibákat kijavíttatja, vet is rendbe tettek. A gabo- óikban is biztosítják a szál- A megyei operatív bizottság f-/,, k„fi1 V£ífHm,„eS,ia^r-,a lítmányok átvételét, ha a tér- Janák Sándor jelentését el­melőüzemek erre igényt tar- fogadta és biztosította, hogy tanak. A vállalat egyébként a gabona tárolásához és fel- a nyújtott műszakban részt vásárlásához a legmesszebb­vevő dolgozók számára hat- menő támogatást biztosítja. írásbeli megállapodások szü lettek a termelőüzemek és a vállalat között. Ennek ér­telmében az idén több mint hétezer vagon étkezési ke­nyérgabonát, nyolcvan vago takarmánybúzát, tizenhét va­gon takarmányárpát, hatszáz- ötvenkilenc vagon sörárpát értékesítenek a tsz-ek és ál­lami gazdaságok a gabonafor­galmi vállalatnál. A megyé­ben egyébként 12—13 ezer vagon gabonaterméssel szá­molnak. SZÜKSÉG VAN MINDEN TÁROLÓRA A vállalat és az üzemek közötti megállapodás értel­mében szükség van arra is, Javuló ellátás, átmeneti hiányokkal Tájékoztató a belkereskedelem félévi forgalmáról Több mint nyolc százalékkal nőtt az év első felében a kis­kereskedelmi áruforgalom a múlt év azonos időszakához képest. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium, féléves forgalmi jelentéséből kitűnik, hogy a lakosság áruellátása összessé­gében megfelelő volt az év el­ső hat hónapjában. Élelmi­szerekből, és élvezeti cikkek­ből csaknem tíz százalékkal többet adtak el, mint tavaly ilyenkor. Több volt a hús is az üzletekben, bár tőkehúsból nem mindig tudták kielégíte­ni az igényeket. Ugyanakkor, baromfiból, folyamatos ellá­tást biztosítottak. A megfelelő volt a kínálat tojásból, hal­ból, tej és tejtermékből, édes­ipari és konzervipari cikkek­ből. Kevés volt a gyorsfa­gyasztott gyümölcsfélékből és a kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsök késve érnek, ezért a boltokban is 20—25 százalékkal kevesebb friss gyümölcs került. Mindez a gyümölcsök áraiban is megmu­tatkozott. Javult a kereskedelem áru­kínálata, ruházati cikkekből és lakástextíliákból. A tavalyihoz képest a kereskedelmi kész- (Folylatás a 2. oldalon) Megnyílt a szegedi ipari vásár Pénteken megnyitotta kapu- vásár jelentőségét növeli, hogy it a több mint egy évszáza- a jugoszláv cégek is mind na- dos múltra visszatekintő sze- gyobb érdeklődést tanúsítanak gedi ipari vásár. Színhelye a iránta. Marx tér és környéke. A a vásáron 22 000 négyzet­megnyitón Csikós Ferenc, a méternyi fedett csarnokban, városi tanács titkára köszön- metve nyitott területen 327, tötte az ünnepségre érkezett hazai és jugoszláv üzem, vál- vendegeket, közöttük a test- íalat, szövetkezet állít ki több vervarosok: Szabadka és Túr- száz termékújdonságot. Ezek ku képviselőit, majd Sághy közül a megyei tanács . nagydí- Vilmos belkereskedelmi mi- ját a hódmezővásárhelyi Met- niszter mondott megnyitó be- rípond Mérleggyár elektroni- szédet. Hangoztatta: a pécsi kus vezérlésű tartálymérlege, es szegedi vásárok sajátos sze- valamint a szegedi gabona- repet töltenek be, amennyi- termesztési kutatóintézet, nagy ben a tavaszi és az őszi BNV fehérjetartalmú, K. G- Tisza- közötti időszakban is lehetősé- tái nevű- bőtermő új búzafaj­tája érdemelte ki. A vásár július 30-ig tart get teremtenek az iparnak, kereskedelemnek az újdonsá- nyitva, gok bemutatására. A szegedi. (MTI) Nógrádi iparművészek szemléje Mind jelentősebb szerepet hat ki jelenleg a kívánt mér- töltenek be, s még inkább tékben. Továbbá, esetenként tölthetnek be a jövőben Nóg- a valóban művészei értékű és rád megye művészeti életé- az úgynevezett eladható tér­ben az iparművészek. Annál mék között is van feszültség, is inkább, mert napjainkban az iparművészek bizony né­mái' egy tucat ipanművész te- ha a giccshatáron kénytele- vékenykedik a nógrádi üze- nek dolgozni. S még sorol- mekben. Közülük tízen tag- hatnánk az ellentmondásokat, jai a Művészeti Alapnak is. A megyei kulturális iránví- Keramikusok, üvegtervezők, tás hasznos kezdeményezése, textilesek munkája realizáló- hogy a jövőben nagyobb te- dik a megye üzemeinek ter- rét kíván adni az iparművé- mékeiben, amelyek gyakorta szék és a közönség találkozá- hazánk határain túl is sának, e lehetőségek bővíté- keresettek. Az iparmű- sének. Ennek egyik lehetősé- szek többsége Salgótarján- ge az iparművészeti kiállító­ban. Romhányban tevékeny- sok rendszerének megterem- kedik. tése. Az első Nógrád megyei Amennvire örvendetes az iparművészeti kiállítás anya­iparművészek növekvő száma, gát éppen a napokban zsü- s főként az, hogy tevékeny- rizték Salgótarjánban. A nóg- ségük ipari üzemi kereteken rádi iparművészek tárlata belül zajlik, annyira nem augusztus 12-én nyílik meg mentes a gondoktól sem. Igaz, Salgótarjánban, s szeptember az ipari fbrmatervezés jelen- 10-ig várja az érdeklődő kö- tősége napjainkban egvre nő, zönséget. A kiállításon nyolc s a nógrádi iparművészek Nógrádban élő iparművész munkája éppen ebben telje- szerepel, üvegtervezők, texti- sedik ki. Az üzemi keretből lesek, keramikusok. Mintegy azonban némi gond is adó- 200 kiállítandó üveg műtárgy dik. Például az. hogy ipar- mellett 45 szőnyeg, kerámia, művészeinknek nagyon sze- vegyes technikájú kompozí- rénv terük marad egyéni al- állítanak ki. Ez a kollek­, ' .................................. , tiv vállalkozás a maga ne­k otomu veszi ambícióik kibon- mében elsö ,esz Nógrádban, takoztatására, művészi köz- méltán tart igényt az érdek­életi szerepük sem bonlakoz- lődésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents