Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Levelezőink jelentik Újabh crcdmÓMifckrc ke felez a zászló Kán\$ásosri Kevés ifjúsági s%5cialista brigád büszkélkedhet olyan eredményekkel, mint a ká- nyási aknaüzem Kandó Kál­mán villanyszerelő ifjúsági szocialista brigád, mely az Ifjúkommunisták az V. öt­éves terv teljesítéséért ver­senymozgalomban 1976-ban a II. helyezést érte el, az 1977- es értékelés alapján pedig az I. helyre került. Egy évig tu­lajdonosai a vörös vándor- zászlónak, mely műhelyüket ékesíti, sőt anyagi elismerés­ben is részesültek. Bizony nem kis munkával érdemelte ki a brigád a di­csőséget, s hogy mégis elérte, nagyban ’hozzájárultak mun­kájukkal, hozzáállásukkal, s úgy is mondhatnám mazgató- rúgói voltak a feladatok vég­rehajtásának: Susán Tibor, Bodor András, Kovács And­rás, Vincze Gyula villanysze­relők — mondta Sütő János, a brigád vezetője, majd foly­tatta: — De nekünk nem az eredmények fényében kell sütkéreznünk, a babérjainkon ülve, hanem már az ez évi/ feladataink végrehajtására kell összpontosítani minden erőnket. Amelyhez eddig az üzem gazdasági és politikai vezetése minden támogatást megadott. A felajánlás keretében a brigád elvégezte a 2 MKE típusú önjárós front villamo­sítását, az F 6-os elővájó és rakodógép, valamint az EIMCO angol gyártmányú ra­kodógép hatáskörön belüli üzembe helyezését, melyek a legfontosabbak- voltak az üzemmenet szempontjából. Továbbá az üzemet segítő társadalmi munkaórák száma 168. A brigád valamennyi tagja részt vett a VIT-akció kere­tén belül szervezett kommu­nista műszakokban, s kive­szi részét a KISZ- által szer­vezett minden társadalmi munkaakcióból. A brigád erőfeszítéseit arra is irányít­ja, hogy az üzemzavarokat és kieséseket a minimumra csökkentse, ezért a szervezett­séget hatékonyabbá akarja tenni. A továbbiakban a bri­Egv a ieUzónk, a béke... (2) Budapesti emlékek A MÁSODIK vilAgifjű- SÄGI és Diáktalálkozót a DÍVSZ és az NDSZ már közö­sen szervezte. A fiatal, a szocializmus építésének út­jára lépő Magyarország adott otthont a fesztiválnak. Az újpesti stadionban 1949. au­gusztus 14-én megrendezett megnyitón 84 ország 11 ezer küldötte vett részt. Pedig az utazás elé még nagyobb aka­dályokat gördítettek. A tőkés­hatalmaknak az USA vezeté­sével 1947—49. között kez­deményezett hidegháborús politikája meggyorsította a világ két ellentétes táborra való szakadását. Megalakult a KGST, a NATO, a nyuga­ti hatalmak külügyminisz­tereinek washingtoni tanács­kozásán megállapodás szüle­tik külön nyugatnémet állam megteremtéséről. Az imperi­alista országok antifasiszta egysége felbomlott, propa­gandájukat a szocialista or­szágok ellen irányították. Ilyen nemzetközi helyzetben eleve kudarcra számítottak a VIT ellenzői is. Olaszország­ban, Izraelben nem kaptak az utazni akarók útlevelet, Ja­pánban a megszálló ameri­kai hatóságok tagadták meg tíz japán fiataltól a kiutazási engedélyt. Az ausztrálok két hónappal a megnyitó előtt hajóra szálltak, hogy Buda­pestre érjenek. Sok távoli, gyarmati országból az ifjú­ság nemzetközi összefogása révén jöhettek el a magyar fővárosba. A MÁSODIK VIT jelszava: „Fiatalok egyesüljetek, elő­re a tartós békéért, a demok­ráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért, és egy jobb jövőért!” Többek között elő­ször vett részt a fesztiválon a Szabad Német Ifjúság szer­vezete. Budapest szívesen fo­gadott minden vendéget, így többek között a legendás hí­rű Mereszjev ezredest is. Ba­logh Imréné, Nógrád megye egyik küldöttének legkedve­sebb emléke a híres ezredes­hez fűződik. „Mi a szovjet küldöttekhez csatlakoztunk. Egyszer csak futótűzként terjedt köztünk egy név, Mereszjev ezredes. Igen, az a bicegő ember ő volt, a hős pilóta. Én is oda­nyújtottam emlékkönyvem, melybe beírta nevét. Emlék­könyvek dedikálását szavak, a szavakat mondatok, a mon­datokat ismét a vidámság, a zene, a tánc váltotta fel. En­gem is táncra kértek. A tánc­ra kérő Mereszjev ezredes volt. Kis zömök ember, egy­szerű civil ruhában, mégis mindenkit elbűvölt megje­lenésével, egyéniségével és a — Polejov könyvéből, va­lamint filmről is ismert — hősiességével. Mint ismere­tes Mereszjev ezredes egy légi csatában repülőjével le­zuhant, és mindkét lábát el­vesztette. Hihetetlen akarat­erejéről téve tanulságot, mű­lábbal megtanult járni, újra gépre szállt, és mint a tör­ténet bizonyítja, táncra is vállalkozott. A nevét az em­lékkönyvemben ma is őrzöm.' A táncra 29 év után is em­lékszem. Aztán szeptember­ben még egyszer találkoz­tunk a Parlamentben, a DÍVSZ II. kongresszusán”. A VIT-tel egyidőben ren­dezték meg — ekkor első al­kalommal — a főiskolai vi­lágbajnokságot. A sportver­senyeken 16 ország ezernél több sportolója mérte össze tudását, s 36 főiskolai világ­csúcsot döntöttek meg. A kulturális rendezvények egymást követték. Tizenöt színházban 42 ország 112 kul­turális műsort mutatott be. Ezek közül három nemzet­közi program szabadtéren, az Előre-pálván' kapott helyet. A POLITIKAI RENDEZ- VÉNYEK középpontjában a nemzetközi élet eseményei álltak. A viták hangulatán is érződött a hidegháborús han­gulat. Nemcsak elemezték a küldöttek a növekvő kato­nai kiadások, a fegyverkezési hajsza várható következmé­nyeit, hanem konkrét felada­tokat is elhatároztak. A fesz­tivál záróünnepélyére a Hő­sök terén került sor augusz­tus 28-án. Kétszázötvenezer fiatal mondta az esküt: „Mi, demokratikus ifjak, akik a föld minden részéből érkez­tünk Budapestre, a Világifjú­sági Találkozóra, együttesen kifejezzük lángoló akaratun­kat, hogy boldogan'éljünk, olyan világban, amely nem ismeri többé a nyomort, a há­borút”. T. L. Képünkön: a 2 MKE kontaktóráinak összeállításán dolgoz­nak a brigád tagjai, Balról: Kovács András, Sütő János. Pervei Ferenc és Orosz László. gád életébe enged bepillan­tást nyerni a brigádvezető: — ötfős csapattal indul­tunk a VIT-vetélkedőn, VIT- ajándékot készítettünk Kubá­ba. A közelmúltban volt az összevont brigádértekezlet, ahol a hozzátartozók Is be­tekintést nyerhettek a bri­gád munkahelyi életébe. A brigád szem előtt tartja tag­jainak szakmai és politikai képzését, mert valamennyi tagja részt vesz valamilyen oktatási formán. Ezen túl­menően a fiatal szakmunká­sok beilleszkedését, jó szak­munkássá, valamint becsüle­tes ifjúkommunistává válását elsődleges feladatának tartja a kollektíva. A hármas jelszó maradék­talan betartásával, és annak szellemében élve igyekszünk mindazt a feladatokat meg­valósítani, melyeket célul tűztünk magunk elé. Mert a hagyományaink köteleznek és az elnyert vörös vándor­zászló úgyszintén — fejezte be gondolatát a brigád veze­tője, Sütő János. Király Albert, Kányás-aknaüzem Házi Jo2tanácsadó Lakásigéesiftés és lakáselosztás A lakás elemi szükségle­tünk. Nem csoda, hogy a róla szóló tájékoztató közlemények hallatlan népszerűségnek ör­vendenek. Ennek tudatában állította össze a Házi Jogta­nácsadó szerkesztősége leg­újabb — immár ez évi hato­dik — jogszabályismertető fü­zetét, amely a lakásigénylés- re és a lakáselosztásra vonat­kozó rendelkezések részletes feldolgozását tartalmazza. Az általános tudnivalók után rátér a kiadvány a nap­jainkban is változatlanul leg­főbb lakáselosztási formára, s a tanácsi bérlakásokkal kap­csolatos ismereteket foglalja össze. Mint pl: Hogyan jelölik ki a bérlőt? Ki tekinthető jo­gosultnak? Mi a lakásigény mértéke? Hogyan kell az igényléseket elbírálnia a ható­ságnak? Melyek a kiutalás szábályai? A tanácsok ma már nemcsak a bérlakásokkal gazdálkodnak, hanem olyan lakásokkal is, amelyek sze­mélyi tulajdonba kerülnek. E lakások vevőire, vagy építte­tőire ugyancsak a lakásügyi hatóságok tehetnek javasla­tot. Erről szól a kiadvány harmadik fejezete, melyhez azután' a lakás visszadását és újraelosztását tárgyaló rész kapcsolódik. A Házi Jogta­nácsadó júniusi száma kapha­tó az újságárusoknál és a po*fea fcírlspbolijaiban. Visszavonták Lapunk Július 5-1 számában „A bajra készülni kell” című cik­künkben arról írtunk, hogy megyeszerte gépszemléket tartanak a mezőgazdasági üzemekben. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetke­zetben a tűzvédelmi és munkavédelmi előadó azt nyilatkozta, hogy „Most fogják ellenőrizni a készülékeket. Ígérték ugyan már a múlt héten, hogy jönnek, de nem állták a szavukat. Orhalomból járnak hozzánk az ellenőrök”. A riport megjelenése után a nógrádmegyeri Petőfi Mezőgazda­sági Termelőszövetkezetből az alábbi nyilatkozat közlését kérték szerkesztőségünktől: „A bajra készülni kell c. cikk, mely a Petőfi Termelőszövetkezet gépszemléjével foglalkozik, elmarasztaló kijelentéseket tartalmaz a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet (örhalom) tűzoltókészülék-el- lenőrző tevékenységéről. A cikk elmarasztaló részét a Petőfi Tsz visz- szavonja, mert az őrhalmi termelőszövetkezet az írásbeli kötelezettsé­gének, amit a tűzoltókészülékek ellenőrzésére vállalt, eleget tett”. Terék Gyula, biztonsági megbízott mgtsz. Nógrádmegyer Tőrvényegségi óvást emelt a Legtelsőbb Bíróság Hová lett az alperes ? Lapunk 1978. február 2-i számának Olvasók fórumá­ban Őszinte szó helyett...? címmel közöltük M.-né mun­kaviszonyának megszünteté­sével kapcsolatos visszássá­gokat. A munkaügyi bíróság sem változtatta meg a mun­kaadó döntését, s azzal zárta a határozatot, hogy további fellebbezésnek helye nincs I Ennek ellenére olvasónk érez­ve saját igazát, fellebbezését eljuttatta a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósá­ga elnökéhez. Ügyét a Leg­felsőbb Bíróság kollégiuma megvizsgálta, melynek alap­ján közölhetjük, hogy M.-né munkaviszony-helyreállítása iránt indított perében a salgótarjáni munkaügyi bí­róság ítélete ellen a Legfel­sőbb Bíróság elnöke M. 1978. El. VI. C. 264. sz. alatt tör­vényességi óvást emelt A törvényességi óvás elbírálá­sára a Legfelsőbb Bíróság 1978. június 16-ára megidézte olvasónkat, valamint munka­adóját (mint alperest), ahol az alperes nem jelent meg. így az ügy folytatásárá au­gusztusban kerül sor. Az íté­let ismertetésére visszaté­rünk. Válaszolt az illetékes Magyarázkodástól nem fesz jobb a kenyér,.. Nlchpkwtck higßyiink? A NÓGRÁD-ban nemrég megjelent Vita kenyérügyben című glosszára válaszolt Lécz László, a Nógrád megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatója, levelében többek között ezt írja: „A kenyér minősége örökös vitatéma úgy a fogyasztók, mint a kereskedelem részé­ről. Igaz, a cikk azon megál­lapítása, hogy a kenyér lehet­ne jobb is, és jó lenne, ha a lakosság a magyar ízlésnek megfelelően állandóan meleg kenyeret vásárolhatna. A ke­nyér minősége, a liszt jó, vagy gyengébb minőségétől, válla­latunk munkájától, és a ke­reskedelemtől függ, mert köz­ben van még nagyon mostoha raktározás, szállítás is. Mi elismerjük, hogy vannak esetenként technológiai hibák, emberi mulasztások a kenyér gyengébb minőségében. Az is igaz, hogy nem ez az általá­nos, mert a kenyér megfelel a magyar szabvány előírásai­nak." Nem meglepő az, hogy előző napi címkés kenyeret is szállítunk, mert három mű­szakos kenyértermelés van, de az igények kielégítése inég így is akadozik. Könnyű be­látni, hogy egynapi Kapaci­tással ennél sokkal nagyobb igényt meleg kenyérrel kielé­gíteni nem tudunk sem most, sem a belátható időben . . . Nem tudjuk feloldani azt az ellentmondást sem, ami a meleg kenyér iránti kereslet, a raktár és a szállítás kö­zött van. Mert a meleg ke­nyér a rekeszekben összeia- pul, deformálódik. Ha ezt megoldanánk, nem lehetne úgynevezett friss, meleg ke­nyeret kapni a jelenlegi mennyiségben sem. A rekeszekben szállított már összenyomódott kenyér minősége tovább romlik az üzletek raktáraiban. Aztán kevés rendelés esetén az üzle­tek eladják az előző, vagy két nappal előbb szállított kenye­ret is azzal a megjegyzéssel, »ilyet szállított a sütőipar«... Baj van üzemünkben a nagy alagútkemencével. A sülés technológiája, miután nyolc éve, három műszakban dolgo­zik, már gyenge, hasonlóan a gőzszolgáltató kazánok, az egyes feldolgozógépek. Ehhez jön a gyakori néhány perces áramszünet, a létszámhiány, és, ha fegyelmezetlenség mi­att gyengébb a pékek munká­ja, oda a kenyér minősége. Az adott lehetőségek mel­lett arra törekszünk, nogy a szubjektív tényezőkből adódó problémákat megoldjuk, kija­vítsuk, a vitákat csökkentsük. Mindezek anyagi lehetősé­geinket azonban messze meg­haladják. Így nagy minőségű javulásra, egyenletesen jó ke­nyér sütésére ígéretet nem tehetünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a fogyasztónak gyenge vigasz, de az elvárá­sok és feltételek között jelen­leg és még néhány évig megmarad a szakadék . . * Megjegyzésünk: Ügy lát­szik, tehát továbbra sem ehe­tünk magasra kelt, jól meg­sült, ízre is, szemre is jó ke­nyeret. Magyarázkodni, az okokat „objektív” és „szub­jektív” nehézségeket felsorol­ni lehet. De haszna nem sok van! Ettől még nem lesz elé­gedett a vásárló. Továbbiba is a sütőipart szidja. A sok, „hogyan és miért nem lehet” helyett inkább azt lenne cél­szerű fejtegetni, hogyan kel­lene változtatni a mostani helyzeten. Biöszönet Salgótarjánban, a főtéri postán található, Illetve látható a fönti rébusz. Az egyik tábla szerint a nyitvatartási idő 0,7 (nulla egész hét tized?!) órától 21-ig, a másik szerint 07- től 20 óráig tart. Tetszés szerint értelmezhető? (báb-) A MÁV Salgótarján-külső pályaudvaron lakom, mint vasutas nyugdíjas özvegye. A pályaudvaron több szocialis­ta brigád dolgozik, így töb­bek között a Landler Jenő nevet viselő szocialista bri­gád is, amelynek vezetője Nyerges Sándor. Ez a brigád nagy segítségemre van, mert már évek óta ők látnak el tüzelővel. A közelmúltban is nagy mennyiségű szenet és fát vásároltak nekem és be is rakták a pincébe. Ez na­gyon jólesik és hálára köte­lez, hogy nehéz, felelősség- teljes munkájuk mellett ar­ra is szakítanak időt, s pénzt, hogy velem törődjenek. Ezt Szeretném a nyilvánosság előtt megköszönni a brigád vezető­jének és valamennyi tagjának. Köszönettel: özv. Kondorosi Alajosné, Salgótarján, Rákóczi út 177. Összeállította: Tóth Jolán. NÓGRÁD - 1978. július 20., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents