Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

Kent pírt** találkozó — történet eh SPOR T és vidámság Néhány nap múlva Salgó­tarjánban elkezdődik a IV. or­szágos ifjúmunkás-kempingta- lálkozó, amelyen várhatóan több mint másfél ezer fiatal vesz részt. Zászlóbontás előtt idézzük fel az eddigi találko­zók érdekesebb eseményeit. Tulajdonképpen már 1971-től évenként rendeztek kemping­találkozót, de az „újkori szá­mítás” az 1975-ös verőcemaro­si táborozást számozza a római egyessel. Ekkor a KISZ-kb és a Pest megyei bizottság volt a rendező szerv, s a tá­borozáson 850-en vettek részt. A helyszín az Express nemzet­közi üdülőtábora és környéke volt. A rendező szervek célul tűzték, hogy a diákok mellett (érts: ODOT) a munkásfiata­lok és a mezőgazdasági dolgo­zók körében is népszerűsödjön a turizmus, a természetjárás. Néhány számadat az első OIKT-ról. A tábor résztvevői­nek fele indult az összetett honvédelmi versenyeken, s há­romszázan rajtoltak a tájéko­zódási futóversenyeken. A nagy lelkesedés szépséghibája volt, hogy ez utóbbi versen­gésben a célba éréskor alig másfél százig számolhattak a versenybírák... A megyék csapatai kispá­lyás labdarúgásban, lábtenisz­ben, úszásban, kosárlabdában és még több sportágban mér­hették össze erejüket. A kultu­rális programban a Korall és a Bojtorján együttes mellett Koncz Zsuzsa lépett fel, a kok­télhajón pedig az Apostol ze­nekaf foglalkoztatta a táncos- lábúakat. A búcsúesten a nemzetközi üdülőtábor és a kempingtalálkozó vendégei együttesen eleveníthették fel tábori emlékeiket. ★ „Ügy kezdődött, hogy sátor­verés közben eleredt az eső. És már ekkor kiderült, hogy itt mindenért mozogni kell. Nem tétlenkedhetnek a lábak, a kez-'c, a fejek. Foci, kézi­labda, kosárlabda és saslengés, függeszkedés a kötélen, fekvő­támasz meg sok egyéb bohóság tette próbára a bicepszeket és vádlikat...” — olvashattuk a Magyar Ifjúság . 1976. augusz­tusi számában Hegyhódító if­júmunkások címmel a II. OIKT-ról adott tudósításban, melynek helyszíne az Eger szomszédságában levő tardosi tábor volt. A sport- és turisztikai prog­ramokon kívül a találkozó résztvevői megismerkedhettek Eger nevezetességeivel is. Négynapos táborozásukat a fiatalos jókedv, hangulat jel­lemezte. A legsikeresebben sze­replő csapat címét a szabolcsi­ak nyerték el, jutalmul a KISZ-kb kristályserlegét vi­hették haza. ★ Harmadik alkalommal, múlt év augusztusában Zalakaroson adtak randevút egymásnak a kempingező fiatalok. Több mint ezerötszázan érkeztek szerte az országból, hogy élvezhessék a zalaiak vendégszeretetét, s megismerhessék az „ezervölgy” vidékét „Azt akarjuk, hogy az or­szágos ifjúmunkás-kempingta- lálkozón ne csak szavakban, hanem az élményeket, sport­sikereket, örömöket és pihe­nést biztosító gondoskodásban is érezze minden résztvevő a megye vendégszeretetét” — mondták a ^zalaiak, s bizonyí­tásként ; huszonkét autóbusz állt a táborlakók rendelkezé­sére, hogy bejárják a zalai dombokat, láthassák a göcseji falumúzeumot, a rádiházi lo­vardát, s még egyéb nevezetes­ségeket. A szokásos sport- és turisz­tikai programok mellett nagy sikert arattak a Kirovgrád megyei szovjet népi tánco­sok, akik a barátságvonattal érkeztek a találkozó színhelyé­re. Bizonyára sokáig emlékeze­tes marad a résztvevőknek a „kollektív ebédfőzés”, mikor is mindenki saját szája íze sze­rint készíthette el paprikás­krumpliját. Arról nem készült statisztika, hányán nem fo­gyasztották el. Mindent összevetve Nógrád megye szép és megtisztelő fel­adatra vállalkozott, amikor meghívta az ország kempin- gezni vágyó ifjúmunkásait. Hogy ki, milyen emlékekkel, benyomásokkal tér haza „Pa­lócországból”, az majd július 16-án, a záróünnepélyen min­den bizonnyal kiderül. X. L. Egy perc telefon Népszerűek a belföldi utazások Ahogy közeledik a nyári kielégíteni, mivel lehetősé- autóbusz megy csaknem 150 Idény „főszezonja”, úgy soka- geink igen korlátozottak vol- utassal; a Szegedi Szabadtéri sódnak az akták, az igényié- tak. Játékokra 300-an, a gyulai sek az IBUSZ irodáiban. Földi Földi Józsefné elmondta várjátékokra szintén több szá- Józsefnétól az iroda helyettes még, hogy külföldre ez évben zan jelentették be utazási vezetőjétől a megyénkből el- várhatóan több mint ezren igényüket. De az említetteken utazók, kirándulók számáról, mennek megyénkből, ami az hívül, külön kérésre szerve- útirányáról kértünk rövid tá- elmúlt évek adataihoz mérve zünk más utakat is, amelyre jékoztatást növekedés. Még ennél na- idegenvezetőt biztosítunk, — Az év eddigi részében a gyobb arányban változott a és egyéb szolgáltatásokat Szovjetunióba utaztak a leg- belföldi utazásban résztvevők — És lehetőség van az többen — tudtuk meg. — száma: háromszor többen ke- IBUSZ szervezésében egyéni Nyolc csoport mintegy két és resik fel hazánk tájait me- üdülésekre is. így például fél száz utazóval vett rész gyénk lakosai, a múlt évi- Sopronba, Hajdúszoboszlóra, szovjetunióbeli utazásokon, hez képest. Zalakarosra, Szilvásváradra és Nagyon kedveltek a cseh—len- — Melyek a legnépszerűbb Gyulára. Természetesen e rö­gyel utak, és a jövő hónapban belföldi utak? vid ízelítő csak a nyári prog­indul az első turnus Jugoszlá- — Sokan jelentkeztek a hor- ramok egy részét jelenti, hi- viába. Sokan jelentkeztek az tobágyi lovasnapokra, a sze- szén az említetteken kívül jó olasz—spanyol utakra is, de gedi és a gyulai programokra, néhány út szervezésével is fog­nem tudtunk minden igényt Az idén Hortobágyra három lalkozunk. (tanka) óvoda Bánkon Találtak megoldást Szép helyre tervezték a bánki óvodát. Tágas, kert ve­szi körül az egyszerű, nyugodt épületet. A játszóudvarban hinták, mászókák, hatalmas gumikerekek. A gyerekek fan­táziáját megmozgatóak. Kép­zelhetik sok tornyú várnak, te­herautónak, meghódításra vá­ró hegynek... A kertben sok-sok virág. Nyílóak, pirosak, sárgák, bor­dók. Öröm rájuk nézni. Varga Jánosné óvónő odapillant: — Csodálkozik? A sok vi­rág, a gondozott kert nálunk nevelési eszköz. Ha egy gye­rek kicsi korában megszokja és meglátja a szépet, termé­szetessé válik számára, hogy mindig ilyen vegye körül. így tartják a bánki óvodá­ban. Az ötvenszemélyes épü­letre másfél millió forintot költöttek. Melléje sok-sok tár­sadalmi munkát. 'Megyeszerte híre volt az építkezés idején, hogy a bánkiak összefogtak. Nejn sajnálták á kezüket, az erejüket, árkot ástak, falat húztak, keverték a betont. Százezer forintot is meghala­dott a társadalmi munka érté­ke. Elkészült. Ünnepélyesen fel­avatták és büszkék voltak rá, hogy ebben a kis nemzetiségi községben ötvenszemélyes óvodát teremtettek. ötven gyereknek volna hely. De nincsenek ennyien. Jelen­leg harminchat a beíratott gyerekek száma. Az óvoda be­lül pontosan ugyanolyan szép, korszerű és tágas, mint ami­lyennek kívülről látszik. Szí­vós leleményességgel tették kényelmessé, vonzóvá. Tulajdonképpen kétcsoportos óvoda. Pontosan a korszerűsé­ge miatt vonták be a megyei továbbképzésbe. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — A környező tíz-tiz'enkét községből hozzánk járnak az óvónők környezetismereti be­mutatókra. Szívesen csinálom, de tavaly ilyenkor például már nem volt hangom... A vezető óvónő Varga Já­nosné mondja mindezeket. A harminchat gyerekre a ve­zető óvónő mellett van egy szakácsnő, egy dajka és egy hivatalosan élelmezésvezető­nek nevezett asszonyka. Azért teszem hozzá a „hivatalosan” jelzőt, mert ő félig óvónő, fé­lig szakácsnő, félig dajka. Min­dig ott segít, ahol éppen kell. Az asszonykát I’rarucs Já- hosnénak hívják. .Azzal kezdi a napot, hogy bevásárol. Ha­zacipeli a kosarakat, aztán se­gít a tízórai elkészítésében. Ha mindezzel elkészül, beáll óvó­nőnek. Amíg Varga Jánosné mondjuk a legnagyobbakkal foglalkozik, ő gondjaiba veszi a kisebbeket. Vargáné beszél saját ma­gukról. Nehezen oldódik ben­ne a szó, nehogy valaki azl higgye, panaszkodni akar. — Pontosan az épület tá­gassága okozza gondjaink egy részét. Amennyire jó az, hogy külön szobában alusznak a gyerekek, másutt játszanak, esznek és foglalkoznak, annyi­val több munkát jelent a ta­karítás. A dajkánk Csizmár Mária, nagyszerű teremtés. Huszonhét esztendeje neveli, szereti, dédelgeti a gyerekeket. Olyan „bútordarab”, aki nél­külözhetetlen. Szegény mégis gyakran kifakad. Azt hiszem a dajkának iga­za van. Hogy tisztaságot tart­son, rendet teremtsen, naponta tíz-tizenegy órát dolgozik. Amikor fűteni kell, fél hatra már az óvodában van. Aztán fogadja a gyerekeket, felügyel, mosogat, takarít, súrol, abla­kot tisztít Ragaszkodik az óvodához, de néha mondogat­ja, hogy ezért a pénzért má­sutt sokkal könnyebb munkát találna... A szakácsnőnek pontosan elég a főzés és a ve­le járó dolog. Ez a helyzet a bánki óvodá­ban. Tavaly öt gyereket nem vettek fel. Egyszerűen nem tudták felvenni őket. Nem azért, mert nem fértek volna el. Hanem azért, mert egy csoportba belezsúfolni eny- nyi gyereket és a felnőttekre még több munkát rakni, lel- ketlenség lett volna. A vezető óvónő hozzáfűzi, olyan szülők­ről van szó, ahol az édesanya gyermekgondozásin van. Per­sze ilyen esetben sem árt a nagyobb gyereknek — ha er­re mód és lehetőség van — az óvoda, a közösség, a mese, a játék. tanácstag elintézte Maradt Attila Hiába költözött jó néhány \ esztendeje Rácz Sándor, nóg- rádmegyeri kovács és család­ja a régi cigánytelepi Attila utcából, az új házsorokkal övezett illatos nevű Orgona utcába. Megmaradt végig, a mai napig Attila utcainak. Ennek hosszú sora van. utcaiakat képviselte. Akkor Egetrengető, téglafalat re- is az egészben gondolkodott, pesztő zajban állok a ková- Három év után aztán bevá- csológép mellett. Nézem, ho- lasztották a végrehajtó bi- gyan forgatja a szerszámot, zottságba. lábával milyen finoman irá- Ötven lakás — körülbelül nyitja a gép mozgását a _ ko- ennyi az Attila utcai „telep”, vács. Meg kell várni, amíg a ami tulajdonképpen nem a munkadarab elkészül, a vas hagyományos putrivilág ré- tüzes, ütni kell. Intenék, kia- sze. A felszabadulás utáni hálnék türelmetlenül, men- években épültek ott a házak, jünk már. kint tágasabb, le- s talán egyetlen lényeges do- vegősebb, csendesebb. A régi log amiben eltérőek az Orgo- kovácsológép zaja minden na utcai szép, új otthonoktól, ütésnél behorpasztja a mell- hogy nagyon kis területet ka­kasomat. Hogyan lehet ezt pott egy-egy építő. Mindösz- bírni? sze 150 négyszögöl telket. így Aztán elcsendesedik a gép, aztán kertnek csak nadrág- Rácz Sándor ledobja a szer- szíjnyi maradt, s az semcso- számot, kilép a fényre, a da, hogy a legtöbben ragasz- nógrádmegyeri cigányszövet- kodnak ehhez a kis zöldhöz, kezet udvarára. Milyen áron is? Arca élénk, a tűziemberek — Tanácstagként megpró- vonásai vibrálnak így. Mi- háltam elintézni, hogy járda lyen, amikor a tanácsban ül, is épüljön az utcában, de a amikor az Attila utcaiak lakosok többsége nem egye- ügyét képviseli, milyen, ami- zett bele, hogy a kertjéből kor a községi tanács végre- még elvegyünk. Am az út­hajtó bizottságának tagjaként építést sikerült elérni. Ko- érvel, vitázik a többiekkel? rábban, a mentő sem tudott — Mondták már az Orgona bemenni az Attila utcába, utcában is, hogy miért va- olyan nagy volt a sár. A nyílt gyök még mindig az Attila kutat is sikerült fedett kúttá utcaiak tanácstagja, amikor átépíteni, s ennek is örültek majd tíz éve nem ott lakom, az ottaniak, s örültem én is. Kérem, én nem hagyom el Rácz Sándor tanácstag, vb- őket! tag, szövetkezeti küldött, hu­Tanácstagként három évig szónkét esztendeje párttag, a dolgozott, akkor is az Attila szabálysértési bizottság és az ifjúságvédelmi bizottság tag- Mivel foglalkozik mostaná­ra is egyben. És kovács. ban, mit szeretne tanácstag­Tudja, kérem minek örü- ként elintézni, mit a végre- lök igazán? Annak, hogy a hajtó bizottság tagjaként? cigányság, néhány kivételtől — Az Attila utcai járdáról eltekintve Nógrádmegyer- le kellett mondanom. A ker­ben, olyan körülmények kö- tek miatt. Tudja, ott sok idős zött él, olyan házakban, ott- él, és azok ragaszkodnak a honokban lakik, s úgy is gé- kis kertekhez. Megértem őket pesítettek ezek a lakások, is. Aztán meg a fiatalabbja mint bárhol máshol az or- is szívesen megtelepszik ott, szágban, a hasonló adottságú amíg a pénzt összeszedi, hogy parasztfalvakban. Az otthoni máshol szép, nagy házat épít- környezete az Attila utcainak, sen, kertet kerekítsen magá- Orgona utcainak sokkal jobb, nak. Más foglalkoztat most en- mint teszem azt a munkakö- gém. Azt intézem, amennyire rülménye. A szövetkezet fej- tudom. Nógrádmegyerhez tar- lődik, a minap volt a kijelö- tozik Kisgéc is, Magyargéc is. lése az új kovácsolórészleg- A kisgéci cigányok panaszol­nék, 16,5 millióból épül az új ták, hogy a községi út nem telep. Ott a kovács is jobb épült tovább csak az ő házuk, körülmények között dolgozik, házsoruk végéig. A cigánylak- Rácz Sándor egész családja ta házak elé már nem jutott, a szövetkezetben dolgozik, Amikor szóvá tettem, azt bátyjának a fia technikus, az mondták „persze, mert ci- ő fia most katona, nyolc hó- gány vagy a cigányt nézed”, napja van még hátra. Akkor, Hát kit nézzek? Az Attila ha leszerel, szeretné tovább utcaiakkal is így vagyok, taníttatni. Kovácsolna ő két- őket nézem, őket nem ha- szer annyit is, csak a gyerek, gyom cserben. De van ez szíve szerint, eljusson a mis- másként is! A kisgéci cigány kolci egyetemre. Az érettsé- is fizet községfejlesztési adót. gije, szakmunkás-bizonyítvá- Aztán akkor miért nem szól- nya már megvan. Mért ne ta- tak, hogy most meg nem a nulhatna akár levelezőn az cigányt nézem, amikor egy egyetemen? idős parasztasszony adómen­— Elkelne itt a tanult ci- tességét intéztem, kértem? gánygyerek — mondja Rácz Nézek én mást is, nézem az Sándor. egészet, úgy jó, ahogy van. S, Szabó felvétele ha még arra is kiváncsi, mi­nek örültem a legjobban, el­mondom. Amikor az Orgona utcában is elkészült az út, és a cigánydolgozók reggel, tisz­ta cipővel érkeztek a műhely­be. Kezet fogunk. Visszamegy a műhelybe a repülő szikrák közé. T. Pataki László Nincsen megoldás? Vargá­né elmondja, már nagyon so­kat gondolkoztak, töprengtek közösen, mit kellene tenni, mi lenne a legcélravezetőbb? Kér­ték a nagyközségi tanács és a járás segítségét, megértését is. — Jól tudom, hogy a rend­tartás értelmében a mi óvo­dánknak nem jut két óvónő. De egy technikai beosztású dol­gozó kisegítene bennünket. Bel­ső szervezéssel megoldanánk, hogy az élelmezésvezető gond­jait átvegye, Ivanicsné pedjg, aki ugyanis hivatást érez az óvónői pálya iránt, többet le­gyen a gyerekekkel. Haszno­sabb lesz az óvodásoknak és mindjárt kevesebb a feszült­ség. Lényegesen könnyebb a dajkának. Közben forog a meselemez. A bánki gyerekek meseszóra ébrednek. A másik teremben az uzsonna megterítve. A kö­telességét mindenki teljesíti. Az élet nem áll meg... ír Nincs megoldás? A bánki helyzet, az óvoda gondjainak tárgyilagos meg­ítélésével akadt megoldás. A Rétsági nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy ha­tározott, hogy a rétsági általá­nos iskola napközi otthonából egy asszony a bánki óvodában segédkezik. Kohnyhai kisegítő­ként dolgozik augusztus, leg­később szeptember 1-től. Hogy szokták mondani? Mindent lehet, csak akarni kell... Csatai Erzsébet NÓGRÁD— 1978. július 2., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents