Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-14 / 164. szám
A „csontváznál” tartanak Épül Salgótarján telefonközpontja Az építőanyagokat elszállították, eltűntek a betonkeverők, Salgótarján új telefon- központjának sárga kerámiával burkolt dekoratív épülete úgy áll a háromemeletes házakkal körülzárt területen, mint a titokzatosság palotája. Az építkezés befejeződésével a stafétabotot a Budapesti Híradástechnikai Gyár szerelői vették át. — Május másodikétól vagyunk itt — mondja Burg- hardt Imre szerelésvezető. — Akkor kezdtük a levonulást, lehetőséget biztosítottunk az anyag fogadásához, a munka elkezdéséhez. A tulajdonképpeni szerelés júniusban kezdődött. még mindig előkészítő munkákkal. A kábelcsatornák kialakítása, az állványzatok szerelése folyik jelenleg is. Ezek végeztével augusztusban indul a kábelezés és a női munka. — Női munka? — Igen! A forrasztást, a formázást — huzalkötegek kialakítását — nők végzik. Ezért hívjuk így. A határidőről nem mondhatok semmit. (Vajon miért nem? — a szerk.) De eddig az anyagellátás, a körülmények, kielégítőek. Nagyon szép ez az épület, csak azt sajnálom, hogy ilyen eldugott helyen van. Lehetett volna jobban szem elé építeni, hogy többen láthassák. Dolgozzon-e a nö? Bulgáriában a vezetők negyedrésze, a tanácsok dolgozóinak 37,4 százaléka, a képviselők egyötöde, a felsőoktatási szakemberek 41,8, a középiskolai tanárok 56,7 és az egyetem padjaiban tanuló diákság 53,6 százaléka nő. A nők kiveszik a részüket a társadalmi munkából is. A sokoldalú gondoskodás, a szociálpolitikai kedvezmények lehetővé teszik azt, hogy a fiatal anyák helytálljanak az élet minden területén. A mindenkinek járó ingyenes gyógykezelés, a biztosított munka, a jogvédelem mellett számos kedvezmény jár. Évente 140 000 fiatalasszony részesül fizetett terhességi szabadságban, heti munkaidő-könnyítésben, vagy kap a csecsemő ápolásához szabadságot. Megváltozott a bolgár nő helyzete a családon belül is. Egy közelmúltban megrendezett közvélemény-kutatás alkalmával fény derült arra, hogy a bolgár családok 85 százalékában a férfi és a nő egyenlően osztozik a feladatokban. A közvélemény-kutatásnak arra a kérdésére, hogy „dolgozzék-e az asszony?”, a férfiak 88 százaléka igenlő választ adott, 70 százalékuk hozzáfűzte, hogy örülnének annak, ha a feleségük a hivatásában jól haladna. — Hányán dolgoznak jelenleg? — Tizenketten vannak tőlünk. Részben budapestiek, részben debreceniek, akik már több hasonló munkában részt vettek. Mind gyakorlott szakemberek. Az állványozás után még jönnek nyolcán, majd az év végére harmincra nő azok száma, akik a szerelést végzik. Meg kell mondanunk, hogy a helybeliek nagyon készségesen segítik munkánkat, igyekeznek lehetőleg mindent megtenni a sikerért. IBUSZ-szobákban lakunk, s hogy mi mindenre kiterjed a tarjániak segítsége, arról Gál Dániel mondhatna többet. A fiatalember épp a szobában tartózkodik, egy dokumentációt böngész. Debreceni, ez érzik a beszédjén is. Tulajdonképpen vizsgáló műszerész, de jelenleg az állványokat szereli. Ezekből áll össze a központ tulajdonképpeni ..csontváza”, mely a kapcsolóelemek és a kábelek tetemes súlyát viseli. — Ilyen szép központépületet én még nem láttam — mondja. — Nemcsak kívülről szép, de belülről is. Nem egy sötét betonlyuk, mint Debrecenben. Ez az üvegfal nagyon jó dolog. A szakállas szakember ujján karikagyűrű csillog. — Mit szól a felesége, hogy hétszámra itt él? A mongol nép sajátos kultúrájában nem csupán a hagyományos jurták, az ősi öltözködési szokások, hanem a különleges ételek is jellegzetesek. A fogások általában egyszerűek, könnyen elkészíthetőek. A leggyakrabban birka-, marha- vagy kecskehúsból főznek, de kedvelik a lóhúst és a baromfit is- A konyhaművészet jelenleg mintegy kétszáz nemzeti receptet tart számon: százféle húsételt, 50 tésztaféleséget, 50 tejes készítményt. — Kérdezze meg tőle! — mutat huncut mosollyal az íróasztal fölé hajló fiatalasz- szony felé. Kiderül, hogy a feleség követte férjét, de nem ám féltésből! Az asztalon két bodorfürtű kislány fényképe, öértük, a családért adta fel az édesanya az állását és vállalt itt munkát. így együtt maradhattak négyen. — A salgótarjániak elintézték — mondja Dániel —, hogy fölvegyék őket óvodába, bölcsődébe. Tudom, milyen nagy dolog ez. De csak így tudtuk elvállalni a munkát. Azt hiszem, a gyerekek szempontjából ez a legjobb. — Erre gondoltam — mondja a szerelésvezető — amikor maximális támogatásról beszéltem. De nemcsak ebből tudjuk, milyen fontos Salgótarjánnak az új központ. Nemrég például Budapestre telefonáltunk a vállalatunkhoz. Az ott dolgozó háziközpont vezetője nekemesett, hogy ez már borzalmas, két napja hívja Salgótarjánt... Csináljuk már gyorsabban ezt a központot! Reméljük, nem merülnek fel akadályok, így a megye- székhely új és korszerű, nagy befogadóképességű és fejleszthető telefonközpontja a vártnál hamarabb „szolgálatba áll”. A szerelés folyamatáról a továbbiakban többször tájékoztatjuk olvasóinkat. — g. — A tejtermékek közül a legnépszerűbbek a kumisz, a kefir, a sajtok és az árul nevű túró. Az étkezést —, akárcsak a magyarok — hús-, vagy csont- levessel kezdik. A második fogás lehet csebureki (finom húspástétom), bűze (gőzben készített gombóc), vagy saslik, szórsz (májételek). A körítés rendszerint főzelék, dara, vagy tészta. Szeretik a különböző hússalátákat is. Az étkezést az elmaradhatatlan tea fejezi be, amihez tejet és sót adnak. 288 lakás — naponta Az elmúlt évben 300 000 ember költözött új lakásba. Az idén, 1978-ban további 11 200 új lakás építését tervezik, ugyanakkor az új lakóterületeken korszerű iskolák, tornacsarnokok, bölcsődék, óvodák, vásárcsarnokok, orvosi rendelők épülnek. Tavaly naponta 288 új lakást építettek az NDK-ban. Az ország 15 nagyvárosában, 100 közepes méretű és 100 kisvárosában, valamint 7300 falusi településén 6,4 millió a lakások száma, értékük 150 milliárd márka. A lakásállomány 54 százalékában van gázvezeték, 10,6 százalékában központi fűtés, 38,9 százalékában fürdőszoba. Az új építményekben azonban ennél jóval magasabb az arány, 1975-ben ugyanis az új lakások 93,7 százalékában volt központi fűtés, 98,4 százalékában melegvíz-szolgáltatás, és valamennyi újonnan épült lakás fürdőszobás, illetve zuhanyzóval ellátott. A lakások átlagos nagysága 56 négyzet- méter, két-három személyes háztartásra számítva. Csebureki, saslik, szórsz A szandál vár afaft Törekvő községek Vácról indultak, Hollókőre tartanak, Szandán megpihentek a vállalkozó kedvű nagykanizsai úttörők. A szandai tanács előtti kertet általános iskolás gyerekek „szállták meg”. Van, ki levelet ír, más rajzol vagy olvas. Az úttörő-vándortábor helybeli főhadiszállása ugyanis az oldalépületben van. — Nagykanizsáról jöttünk, harmincfős csoporttal — mondja Horváth Klára, az energikus túravezető, aki termetét tekintve alig-alig tűnik ki védencei közül. — A legfiatalabbak hatodikosok — négyen vannak — a legidősebbek nyolcadikosok. A kíváncsi idegent hamar körülveszik a gyerekek, akik szívesen válaszolnak a kérdésre. — Mi volt eddig a legérdekesebb ? — Amikor megmásztuk a Naszályt!... meg a Királyrét! ...meg amikor a Büki elveszett... A nevezett fiatalember hamarosan előkerül. A délutáni álmot törülgeti a szeméből, inkább ezért durcás, nem a tréfákért. — Nem is vesztem el, csak lemaradtam. ★ Pelsőczi András tanácselnök szobájában éppen együtt ül a 2200 lelket számoló terület — Szanda, Szandavár- alja, Terény és a környező töredéktelepülések — „vezérkara”, Az elnök mellett Majoros János vb-titkár, Szabó Lajos párttitkár és dr. Be- recz Ferenc, a termelőszövetkezet főagronómusa. Tőlük érdeklődünk arról, hogy telnek a hétköznapok, az égbe magasodó vár romjai tövében. — Épp a vár környéke miatt vagyunk ma együtt — mondja az elnök. — Természetvédelmi terület, s a járási pártbizottság kezdeményezésére a turizmus fejlesztése érdekében szeretnénk a környéket rendezni. Többek között egy esőbeállót hoznánk létre. Kialakítanánk szalonnasütőt, sétautakat. Erre 20 ezer forint támogatást kapunk, a munka többi részét pedig közösen, a község lakói végzik. A továbbiaKban kiderül, hogy a központi községben igen jó társadalmi munkaeredmények születtek. A szandaiak szívesen tesznek lakóhelyükért, s így az egy főre jutó közérdekű munka értéke a múlt évben 308 forint volt. A tanács területén sem kevesebb 210 forintnál. Nem rossz eredmény, hiszen a megyei átlag 230 forint. A teljesítmény nemcsak a lakosság lelkesedésén múlik, behatárolják a lehetőségek. A tanács karbantartási, fejújítási költségvetése 200—220 ezer forint, ebből az idén egy-egy útszakasz burkolatát hozták rendbe a szandavár- aljai Dózsa utcában és a szandai Béke úton. A pénz nem lett volna elég, ezért a megyei tanács 300 ezer forint támogatással járult hozzá a munkához. A község útjainak nagy része már megfelelő burkolattal rendelkezik. Ez azonban nem jelenti, hogy nincs több szükség fejlesztésre. Sok a feladat még a jár- dásítás terén, gondot jelent a községben az ivóvíz is, mivel a kutak vizének minősége nem mindenütt éri el az elő-' írt szintet. Lehetne még sorolni a tennivalókat, melyek valóra váltásához nem elég a lakosság lelkesedése, sem a tanács meglehetősen szűkös anyagi lehetősége. A község munkára fogható lakosságának 60 százaléka eljár dolgozni. Váctól Balassagyarmatig sok munkahely foglalkoztat idevalósiakat. A fennmaradókon, elsősorban az asszonyokon, a helyi téesz és műanyagüzem, a nem ingázó férfiakon a kőbánya „osztozkodik”.. Talán az alkalmazó vállalatok is hozzájárulhatnának valamiféle módon — mint arra már más községek és más vállalatok esetében — már volt példa — a községek gyarapodásához. A helybeliek persze nem várnak ölbe tett kézzel. A szandai Béke utcában például 240 ezer forint megyei támogatással és 10 ezerrel több saját erővel pedagóguslakást építettek. Ezt megelőzően az évek során óvoda, művelődési ház, iskola és sok egyéb létesítmény épült újonnan a törekvő közösségekben. * A szandai rom szép panorámával csalogatja a turistákat. A vörösbarna bazaltszikláról egyszerre befoghatja a pillantás a középkorban török, tatár, martalóc elől völgyek mélyébe bújt falvakat. Valamikor azt mondták volna rá, „isten háta mögötti vidék”. Ma már nem illik rá a jelző. Az itt élők is jobbat, újat akarnak, s amit tudnak, megtesznek érte. — gáspár Társadalmi öss a bűnözés ellen Ä közelmúltban fejeződött be Zakopanéban a szocialista országok kriminológusainak nemzetközi kongresszusa, amelynek témái között a bűnözés elleni társadalmi küzdelem is szerepelt. E rendkívül fontos és érdekes témáról dr. Molnár József kandidátussal, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk. — A magyar kriminológusok szerint a bűnözés nem számolható fel kizárólag a büntető jogszabályok- i ban foglalt tilalmak út* ján. Aki bűncselekményt követ el, meg kell büntetni, ez törvényi alapelv. — Kétségtelenül így van. Minden ország számára nélkülözhetetlenek azok az állami és társadalmi szervek, amelyek a bűnözés gazdasági, demográfiai, szociális-kulturális, valamint egyéb okainak és feltételeinek fokozatos megszűnését készítik elő. Különösen így van ez a szocialista országokban, ahol a bűnözés felszámolását szolgáló adminisztratív és társadalmi megelőzés (prevenció) eddig nem ismert formái és lehetőségei bontakoztak ki. Talán éppen az ilyen tapasztalat adott alapot olyan távlati nézetek kialakítására, hogy „a szocialista átalakulás eredményeképpen a jog szabályozó szerepe fokozatosan csökken”. Mindezt objektív törvényszerűségnek tartják, ami azzal van összefüggésben, hogy az állampolgárok öntudata, erkölcsi, felelőssége, fegyelme minősé-'' gi változáson megy keresztül és egyre inkább szükségtelenné teszi a jog tiltó, fegyelmező beavatkozását. — Létezik más álláspont is? — Igen. Az említettel ellentétes felfogás a bűnözés társadalmi megelőzését a jogi szabályozásban látja megoldhatónak. Azaz: ki kell dolgozni egy olyan jogszabályt, amely megfogalmazná, a bűnözés megelőzésének feladatait, eszközeit. Véleményem szerint a végső cél: az emberek mindennapi életének, olyanirányú befolyásolása, hogy azok a törvényeknek megfelelően viselkedjenek- A törvényességben egyre nagyobb szerep jut a kulturáltságnak, s ez az állampolgárok mindennapi kapcsolataiban, viselkedésében jogilag nem szabályozható. — Kielégítőnek tartja-e, a bűnözés társadalmi megelőzésének mai helyzetét, és szervezettségét hazánkban? — Nem teljesen. Véleményem szerint még a lehetséges szabályozáson belül sem tettünk meg mindent a különböző állami és társadalmi szervezetek ez irányú együttműködésének összehangolására. Nincs ténylegesen funkcionáló, koordináló erő a gazdasági, politikai, ideológiai, demográfiai, szociális-kulturális és egyéb intézkedésekben, amely lehetővé, sőt kötelezővé tenné a bűnmegelőzési feladatok végrehajtását. Sajnos, a bűnözés megelőzésének még nincs szervezete Magyar- országon. Mindössze az országos és helyi, állami és társadalmi szervezetek és mozgalmak szabályaiból, intézkedéseiből, törekvéseiből alkothatunk képet. — A büntetőjogi és igazgatási jellegű intézkedéseken kívül igen nagy a jelentősége annak, hogy a törvénytisztelő állampolgárok is részt vesznek a megelőzés realizálásában. — Valóban, de nem lehet elválasztani az előbbiekben említettektől. Abból indulok ki, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást például csak akkor szükséges alkalmazni, ha más eszközök elégtelenek— Közbevetöleg: az egyes bűncselekmények elbírálásába nem lehetne-e bevonni a társadalmi bíróságokat, vagy más szerveket? — Ez nem állna összhangban az „igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján” — elvével. Természetesennem jelenti a társadalmi szervezetek kirekesztését a bűnözés elleni küzdelemből. A társadalmi bíróságok például — annak ellenére, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést nem bírálhatnak el — jelentős szerepet töltenek be a bűnözés elleni küzdelemben. A büntetőjogi megelőzés fontos összetevője, a jogszabály- alkotás demokratizmusa is. — Az össztársadalmi megelőzés tehát széles körű közreműködést feltételez? — Igen. Az össztársadalmi bűnmegelőző feladatok megvalósításában számos, olyan intézmény, szervezet, vagy mozgalom — Hazafias Népfront, szakszervezet — vesz részt, amelyek tennivalói egy kissé távol esnek a büntetőjogi feladatoktól. Fontos feladatot töltenek be a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek és intézetek, továbbá a büntetésből szabadultak utógondozásával foglakozó hálózat is. Ami nagyon fontos: az általánosan jónak elismert belső gazdasági és társadalmi körülmények megteremtik a lakosság jó közérzetét. A társadalmi megelőzés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a közvélemény- Az általános bűnmegelőzés hatékonyságának jelét látjuk abban a tényben is, hogy a tízezer lakosra jutó elkövetők száma, az utolsó fél évtizedben — minden hullámzás ellenére — csökkent. A bűnelkövetők száma az egész lakosság számához viszonyítva, mindössze 0,7 százalékot tesz ki. Jelentősen csökkent például a hivatalos személy elleni erőszak, valamint a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények aránya is. A bűnözésnek, mint társadalmi jelenségnek a felszámolása csak a társadalmi erők, fokozott egybehangolásával valósítható meg. Hazai tevékenységünket most a kongresszus után külföldi tapasztalatokkal is gazdagíthatjuk. d. f. NÓGRÁD — 1978. július 14., péntek 5
