Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
1 szabásminta = négy ruha A bemutatott empire szabású ruha elsősorban azok számára előnyös, akiknek vékonyabb alakjuk, illetve kis mellbőségük van. A szabásmintát célszerű hosszú ujjal és a legzártabb (2. sz.) modell szerint elkészíteni, a mélyebb hegyes, illetve kerek kivágást pedig csak jelöljük szaggatott vonallal a papíron. A csíkos, spicces kivágásü ruha készülhet hosszú, illetve könyökig érő ujjal is, az időjárásnak megfelelő anyagból. Jól, illik hozzá a hosszú, megkötött sál. A második ruha elkerekített, zárt nyakú, két nagyobb rátett zsebbel, oldalt magasan sliccelve. Jó kiegészítője a vékony fonalból horgolt, fodrosszélű kis vállkendő. Némi alakítással elegáns délutáni ruhát varrhatunk két régi ruhából. Az eredeti modell négerbarna és rozsdavörös-világoszöld kockás jersey kombinációjával készült. A vállon bőrből készült virágokból kitűző. S végezetül: bársony és fémszálas lurex variációjából szép alkalmi összeállítás. , Ba Ka Hogyan neveljünk citromfát? A citromfa — még akkor Is, ha termésre nem számíthatunk — igen szép és mutatós szobai növény. Nagyon távolról érkezett hozzánk —, de lassan már kezd meghonosodni. Őshazája: India, Kina, Japán, Burma, Vietnam, Fülöp-szigetek, Ausztrália. Nagyon régtói fogva termesztik már: spanyol, olasz, görög területeken. Nálunk is igen hamar megkedvelték *— és bár természeti viszonyaink nem a legkedvezőbbek számára, de szobai disznövényként nagyon sokan termesztik. Nevelését: csakis megoncok ne- velősével tudjuk megoldani. Az érett citrom magjait egykét napig langyos vízbe kell áztatni, azután cserépbe Só tápdús földbe — 2 centiméter mélységbe elvetni. A cserepet napos, meleg, világos helyre tegyük. Nagyon fontos naponta állott vízzel megöntöznünk, hogy a talaj állandóan nedves legyen. Időnként a talajt nagyon óvatosan lazítsuk fel. A kis mag körülbelül egy hónap múlva kicsírázik. Amikor a magon- cok kikeltek, egyenként ültessük cserépbe Lehetőleg mély pálmacserepet vegyünk, mert hosszúra növő karógyökereinek nagy hely kell. A citrom nagyon fény- és melegigényes növény. Igényli továbbá azt is, hogy a relatív páratartalom legalább 75 százalékos legyen. Kicsírázás után az első évben gyorsan fejlődik a kis növény. Amikor a kis magoncok már 8—10 milliméter átmérő- jűek, akkor — tavasszal — kell beoltani. Mindig termőfáról kell szerezni az oltóvesszőt, amivel az oltást, vagy szemzést végezzük. Oltás többféle módon lehetséges : összeforrasztásos, héj alá oltás és kecskelátroltás- sal. A szemzést úgy végezzük el, hogy — nagyon éles, fertőtlenített késsel (denaturált szesz plusz fungicid hatású szer) a korona alatt egy T alakú vágást készítsünk. A kéregrészt felnyitjuk és a szemet belehelyezzük. A szemzés helyén helyezzünk el egy vattacsomót, melyet gyakran kell majd megnedvesíteni. Azután az egészet lazán; ritka szövésű anyaggal (pl. géz) kössük ót. Körülbelül 10—14 nap múlva ered meg. Ekkor — szintén nagyon éles késsel a szem fölött — levágjuk az alanyt. Szaporítani szokták még bujtással — erre a tavasz vége, nyár eleje a legalkalmasabb időpont. A bujtást úgy kell végezni, hogy a vízszintesen fejlődő ágakat — fokozatosan és finoman" — meghajlítjuk és tőzeges vagy lombfölddel telített ládába, vagy cserépbe fektetjük. (Feltétlen fontos, hogy a földbe kerülő részt a rügy alatt kissé megmetsszük.) A földből az ág csúcsának legalább 2—3 centiméterre kell kiállnia. Jól öntözzük meg állott vízzel, azután egy nagyobb földrögöt tegyünk ró nehezéknek. A rendszeres Öntözést is mindig állott vízzel végezzük, öntörések után a földnehezéket mindig tegyük vissza. Dugványozás. A szaporításnak szintén egyik ismert módja. Nemes, oltott, már termő növényről kell a dugványt szedni. A korona külső, érett hajtásaiból a legalkalmasabb. 4—5 leveles érett hajtást kell mindig szedni. A meggyökeresedés terméRepül a sárkány Régi időkből származó és megunhatatlan játék a sárkány. Tavasztól késő őszig lehet vele szórakozni. Elkészítése nem boszorkányság, türelem és kis fáradozás árán hamar megvan. Vékony lécből, vagy jó erős, hibátlan nádból készítjük az ötszögletű vázat. Az érintkezési felületeket vékony, erős zsineggel vagy dróttal szorosan összekötjük. Az x-szel jelölt két helyen rögzítjük a húzózsinórt, s ezután ragasztjuk rá a papírt, amely lehet selyempa- pir, zsírpapír, sőt vékonyabb tapétapapír is. A sárkány farka következik: hosszú csíkokat vágunk s egymástól 5—10 cm távolságra középen megkötjük. A végére bojtot készítünk úgy, hogy 12 cm magas, 30 cm széles papírcsíkot 6 cm magasságig bevagdosunk 2 cm szélességben. Szorosan összesodorjuk, a végét leragasztjuk és a farok végéhez erősítjük. A húzózsinórt a biztonság kedvéért mindig erős botra vagy kis lécre tekerjük fel, így nem gubancolódik össze. Jó munkát és kellemes szórakozást, gyerekek! B. K. szetesen nem megy egyik napról a másikra. Átültetéshez a tavasz vége a legalkalmasabb időszak. A fiatal növényeket évente, az idősebbeket 2—3 évenként ültessük át. Minden alkalommal csak 3—4 centiméterrel nagyobb átmérőjű cserépbe és gyökérlabdával együtt ültessük át a citromot. A kiegészítő földet a cserépbe jól kell tömöríteni, és alaposan beöntözni. Legelőnyösebb, ha az ültetéshez használt föld: homok, érett komposzt és jó minőségű föld azonos arányú keveréke. A citromnövényt májustól szeptemberig tarthatjuk a szabadban is. Nagyon előnyös megoldás, hogy cseréppel együtt süllyesszük a földbe. (Az erősen tűző nap kimondottan káros a növény számára, tehát kissé árnyékos helyre tegyük.) Az idő alatt, míg a növény a szabadban van, kéthavonta tarpós oldattal is öntözzük meg. Betegségeinek fő okozói: hőingadozás, fényhiány és az erős füst. (Pl. vasúti töltések melletti kert, gyárak közelében stb.) Amennyiben gombás megbetegedés tüneteit észlelnénk, akkor bordóilé 1 százalékos oldatával permetezzük. Levelei igen érzékenyek. Az 1,3 százalék feletti töménység már perzseli a leveleit. Állati kártevői ellen Fosz- fotiont használjunk. Időnként igényli a műtrágyázást. A nitrogén—foszfor—kálium kombináció „Citromfoska” néven vásárolható a szaküzletekben. (Egy liter vízhez 2—3 gramm szükséges.) (Kalocsay) Fiú lcßifcn-c vaß\jj lávsif ? A napokban beszélgettem zasításhoz hozományt kellett egy szülés előtt álló asszony- gyűjteni és várni... várni..., nyal. Megkérdeztem, tél-e a amíg eljön a nagy lehetőség szüléstől? — a férjhezmenés. — A szüléstől nem félek, de Igen. Azt hiszem ezekből a attól igen, hogy kislányom társadalmi motívumokból rajlesz. Látva elképedt arcomat, tovább folytatta: — A férjem ugyanis kijelentette, hogy be sem jön a kórházba megnézni a gyereket, ha lány lesz... Hát ezért nem szeretnék kislányt. Pedig nekem mindegy lenne, hogy lány-e, vagy fiú — csak egészséges legyen. — És nem próbálta meggyőzni a férjét, hogy a leány- gyermeket éppen olyan szeretettel kell fogadni, mint a fiút? — De igen. Am hiába volt minden szó. A baj az, hogy ha nem is nagyon gyakori, de mégsem egyedi eset az ilyen. Sokak tudatában ott ragadt az a régi felfogás, hogy jobb, ha fiú születik, mintha leány. Vajon miért? Ha a múltban keressük az okokat, könyvnyire terjedő sokat találunk: a felszabadulás előtt a férfi sokkal több joggal rendelkezett, sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint a nő az élet szinte minden területén. A pályaválasztástól kezdve a párválasztásig. Olyan kiváltságokat élvezett a nővel szemben, amelyek a „teremtés koronájává" emelték a férfit egy ősi hagyományokkal megerősített „ranglétrán”. S ez így szállt nemzedékről nemzedékre, családról- családra. Ha egy családban, fiú született, örömben úszott mindenki. Ha leány lett a kis jövevény, az öröm kisebb volt, mert „csak” egy leánnyal lett nagyobb a család, aki ezernyi gondot jelentett. Ha megnőtt, a kiházolódott át — tudat alatt — még ma is sok családba az a vágy, hogy bárcsak fiú születne. .«/■, De hiszen ma már harminc évvel túl vagyunk ezeken! A* nő minden téren egyenrangú társa a férfinak. Egyforma lehetősége nyílik az érvényesülésre az élet minden területén. Miért járják egyesek mégis az elmúlt idők útját? Miért nem lépünk tovább erről a maradi álláspontról? Miért jelentene nagyobb örömet egy fiú, mint a leány-: gyermek? Hiszen nem a gyermek neme szabja meg, hogy mennyi örömet jelent majd szüleinek és milyen hasznos,' becsületes tagja lesz a társadalomnak. Nem a gyermek neme dönti el, hogy érvényesül-e a széles körben választ-- ható pályán, hanem az, hogy milyen munkaszeretetre neveltük és milyen példát látott szüleitőL És nem a gyermek neme dönti el, hogyan sikerül a házassága, mert a mai nőnek nem kell otthon ülnie és várni a „jószerencsét”, hogy férjhez menjen, hanem ezer lehetőség kínálkozik kulturált formában a párkere-. sésre, párválasztásra. Lehetne még sorolni az in2 dokokat, de minek? A magva mégis csak az marad: az embernek ezen a téren i* tovább kell lépnie a haladás útján. Ideje, hogy a női egyenjogúság már a pólyában is megkezdődjön és egyforma szeretettel várjuk a kis jövevényt, akár. fiú, akár leány? Egy a lényeg: hogy egészsé-; ges legyen ... Fási Katalin A védőnő tanácsolja A csecsemő-tanácsadásról Napjainkban az egészségügyi szervezés lehetővé teszi, hogy a csecsemők fejlődését figyelemmel kísérje az orvos és a védőnő. Ez kétféleképpen történik, az orvos és a védőnő házhoz megy, ott látja el tanácsokkal az anyát, a másik eset, amikor az anya a gyermekkel keresi fel a csecsemő-tanácsadót. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyák szívesen élnek ezzel a lehetőséggel is. Mi is történik az ilyen tanácsadáson? Általában a két helyiség közül az egyikben folyik az orvosi vizsgálatot megelőző előkészítés. Itt megmérik a csecsemők súlyát. Az anya és a védőnő megbeszélik, hogy a súlyfejlődés elegendő volt-e az elmúlt hetekhez képest, ötletekkel, tanácsokkal látja el az anyát a további táplálásra vonatkozóan. A tanácsadás következő állomása a rendelő, ahol az orvos vizsgálja meg a csecsemőt. Benyomásairól, észrevételeiről .tájékoztatja az anyát. Itt kapják meg a szülők a beutalókat a szakrendelésekre, ha ennek szükségessége felmerül. Napjainkban a csecsemők csípőszűrése már szervezetten történik, lehetőség van arra, hogy minden gyermeket szakorvos lásson. Az ilyen problémák megbeszélésére kifejezetten a tanácsadási alkalmak a megfelelők. Ilyenkor határozzák meg a csecsemő D-vitaminellátását. Téves az a felfogás, hogy nyáron nem szükséges a gyermekeknek D-vitamint adni. Természetesen nyáron kisebb dózisban kell szedni, de ezt mindenkor az orvos döntse el, egyéni szempontokat figyelembe véve. Magunktól soha ne adagoljunk gyógyszereket, még akkor sem, ha csak vitaminról van szó, mert a túladagolás nagy veszélyt jelenthet a gyermek számára. A tanácsadáson olyan légkört biztosít az orvos és a védőnő, hogy az anyáknak van idejük hosszabban is elbeszélgetni a gyermekről, s a problémákat feltárni. A csecsemő-tanácsadáson kizárólag az egészséges csecsemőket látják el. Még a legkisebb településen is ügyelnek arra, hogy a beteg gyermekek ne érintkezhessenek az egészséges csecsemőkkel. Nem kell tehát a szülőknek attól tartaniuk, hogy gyermekük valami fertőző betegséget itt megkap. Ahol a tanácsadás és a betegrendelés egy helyiségben történik, ott a rendelések után alapos fertőtlenítést vé-, geznek. Az egészséges csecsemőt egyéves koráig tanácsos havonként megmutatni, a veszélyeztetett csecsemőket pedig még ennél is gyakrabban, ahogyan ezt az orvos elrendeli. Scholz Lujza NŐGRÁD — 1978. június 11., vasárnap XI