Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
I Könyvekről /Mázsától a Niagaráig földrajzi nevek etimológiai szótára Karinthy Ferenc idézi Szerb Antal egyik regényhősét a nyelvünk életrajzírójával, Bérezi Gézával 1967-ben készített interjú egyik kérdésében, aki szerint: „Bölcsész vagyok, a fölösleges tudományok doktora”. Hatvány Lajos véleményét is idézi ugyanitt a filológiáról, mint „a tudni nem érdemes dolgok tudományá”- ról. (Az interjúkötet az idei könyvhétre jelent meg Dialógus címmel, a Magvető Tények és tanúk sorozatában.) De most az etimológiáról van azó. Tehát: az etimológia? Felütjük az idei könyvhét egyik szenzációjának számító könyvét, Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárát (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.) Íme, a találomra felütött könyv 463. lapja második hasábjának négy teljes szócikke: New York, utána, mindjárt Nézsa, majd Nezsi- der s végül a Niagara. Lássuk, mit jelentenek ezek a nevek a földrajzi szótár szerint. Utazni csaknem mindenki szeret, s ez a böngészés, bizony szellemi bolyongásnak (nem tévelygésnek!) sem utolsó. New York — ki ne tudná s— az USA legnagyobb városa. Az angol New York (Űj- York) átvétele. A települést 1626-ban hollandok alapították, s Nieuw Amsterdamnak (Üj -Amszterdam) nevezték el. 1664-ben angol fennhatóság alá került, és nevét Jakab yorki hercegnek, a későbbi II. Jakab angol királynak (ur. 1685—1688), tiszteletére New Yorkra változtatták. Vö. York — áll a szócikk végén. Vessük össze. Röviden: York angliai város. Etimológiailag minden bizonnyal összetartozik a „tiszafa” jelentésű gall ebo- rus, ír iubhar köznévvel, végső York hangalakját az óskandinávban nyerte. Vesd össze még Torontó — végződik a szócikk. Itt álljunk meg, a láncreakció, úgy látszik, az etimológiában is érvényes. Mint mindenben, úgy hiszem. Hiszen éppen a mai József Attilának írta: akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ. De lássuk most már Né- zsát. Helység Nógrád megyében. Szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, vö. a szerb—hor- vát nyelv Nisa személynévvel. S a szócikk még több női nevet is felsorol, bolgárt, szerb—horvátot. Aztán egy szócikket átugorva Nézsáról máris a Niagaránál vagyunk, amely az Onta- rio-tóba ömlő, hatalmas zu- hatagáról híres folyó. Az angol Niagara átvétele. Legvalószínűbb végső forrása egy írókéz Ongniaahra (kettébe vágott földdarab), amely eredetileg a folyó két partján elterülő indián településnek lehetett a neve, s amelyet franciák alkalmaztak a folyóra. Kevésbé meggyőző az a magyarázat, amely szerint egy „dübörgő víz” jelentésű indián nyelvi kifejezésre megy vissza. Egyébként — teszem hozzá — ez utóbbi magyarázattal szolgálnak az angol nyelvkönyvek is. Kiss Lajos könyve az első korszerű földrajzi szótár, amely magyar nyelvterületen megjelent. Nem teljesen előzmények nélkül való — ezekre maga a szerző is utal a mű előszavában, s egy további előzményről Ruffy Péter tesz említést a Magyar Nemzet június 4-én megjelent cikkében —, óm a földrajzi etimológiában hazai vonatkozásban időtálló alapvetésnek számít. A mű 6850 szócikket tartalmaz, bemutatva a világ földrajzi neveinek származását. Tengerek, tavak, folyók, hegyek, helységek nevét fejti meg. Köztük a jelenlegi Magyarország 3183 helységének nevét (1975-ös adat.) S természetesen, több helységet dolgoz fel Európából, a környező államokból, de figyelme az egész földkerekségre kiterjed, világszótárt ad tehát ebben a műfajban. Három részből áll minden szócikk, nyelvtörténeti adatokból, etimológiai magyarázatból, s nem utolsósorban irodalomjegyzékből. Mindazonáltal a könyv nemcsak földrajzi, sőt történelmi, irodalmi érdekességgel bír, hanem a nyelv olyan mélységeibe is bepillantást enged, amelyre az úgynevezett átlagolvasó talán nem is gondol. Alapkönyve lehet annak a mintegy tizenötmillió embernek, aki jelenleg magyarul beszél és ért a világon. Kitűnő ajándékot adott az akadémiai könyvkiadás 150 évében az Akadémiai Kiadó, és mindenekelőtt Kiss Lajos. Tóth Elemér — Tudtam én, hogy nem ment el az eszed — jegyezte, meg egy toliseprűvel a kezében Berta. — Mert akármi is volt köztünk... a testvér az csak testvér — állapította meg e vitathatatlan tényszerűséget. — Hidd el, Márikám, mikor olvastam azt a cédulát, majd meghasadt a szívem. — Miféle céduláról beszélsz? — kérdezte ravaszul az öregasszony. — Hát amit az a szélhámos fiú írt... Ekkor belépett Gábor. Megvetően végigmérte Markónét, egy hanyag mozdulattal kikapta kezéből a toliseprűt, s egészen közel hajolva az arcához, erőszakolt nyugalommal mondta. — Ne fárassza magát! Ha négy hónapon ót egyetlen alkalommal sem jutott ideje és ereje, hogy legalább egyszer itt is kitakarítson, akkor most se szorgoskodjon. Az asszony, mint egy pulykakakas elvörösödött a meglepetéstől, torkán akadt a szó. Férjére várt, aki már ütni készült. Gábor gyorsan sarkon fordult, s még mielőtt komolyabbra fordult volna a helyzet kezében a toliseprűvel kiment. Az ajtóból visszaszólt. — Nyugalom. Egy beteg asszony szobájában vagyunk... — Mért tűröd meg ezt a huligánt? — kérdezte az öregasszonytól felelősségre vonóan Markóné. — Más nem viseli gondomat. .. — hangzott röviden a válasz. — Nézd, Mária — kezdte merni a forró kását a férfi. — Beszéljünk egymással őszintén, mint ember az emberrel. Értsük meg egymást! Ugye, neked szükséged van gondozásra, ápolásra, ugyanakkor van pénzed, vagyonod, amivel ezt megfizeted. Az öregasszony itt közbe akart szólni, de visszatartotta szavait. Árgus szemekkel, és hosszú bólintásokkal biztatta sógorát: mond csak bátran, te vén csibész, tudom én hová akarsz kilyukadni, tudom én milyen mohó és kegyetlen szivetek van, mondjad csak, te gazember! Markó mondta is. — Manapság mindenki dolgozik, iparkodik... mert ugye az idő pénz... Tudod, ezt te is, Márikám... No, már most mi gondodat viselnénk, tiszta ágyneműt adnánk, szép ruhát, főznénk rád .. tudod, a Berta milyen jól főz...? Honnan tudta volna szegény öregasszony, mikor tíz éve, hogy utoljára a testvérénél járt. De azért bólogatott, mint az eperfa lombja. — Nálunk lennél, s úgy szeretnénk mint... mint édestestvérünket — folytatta Markó sután, hiszen épp a felesége édestestvéréről volt szó. — Cserébe pedig ránk íratod az ingó és ingatlan vagyonodat, ahogy az ilyenkor lenni szokott — fejezte be beszédét, megkönnyebbülve és felszaba- badulva. Felesége egy állóhelyben megkövesedett, úgy figyelte, mint veszi az ajánlatot a nővére.-r- Jólesik, hogy gondoltatok rám — kezdett mondókájába Mária. — Felőlem akár most azonnal is megköthetjük a szerződést. Ha nektek megfelel ez a rozoga házam, néhány bútordarabom, ruhám, ékszerek... Berta nem bírta ki közbeszólás nélkül. — Milyen ékszerek? — Sokat mondok, ha érnek négyezer forintot. És persze, van némi készpénzem.. .öö... tízezer forint. — És a betétkönyv? A bankban, pénz? — Ott nincs, sajnos. — Ne hazudj, Mári! — szólt fenyegetően Berta. — Isten a tanúm rá. Tudhatnátok, hogy negyvennégyben a bombázás mindenünket tönkretett. Azóta pedig miből gyűjtöttünk volna? — Megvert téged a jó isten, mert fukar vagy! — villantotta fel fehér fogait Mar; Káldi János: Egy velkőző-táncosnö műsora után A szánalom virágzik szívemben. Milyen sors Is az Övé? A rózsaszagü lányé? Mutogatja magát nap-nap után mezítlen. „Titkait” kiteríti a bárgyú, kíváncsi szemek elé. Mire való ez? Mire való? De —- miért nem szánom magamat, mikor nap-nap után vetkOzOm én I«. Sót: ott kezdem el, ahol 6 abbahagyja. Mutogatom idegszálaimai, agyvelőm íehérjét, csontjaim közt átsüvit a szél, szivemen semmi takaró. Hát ez mire való? Mire való? Tamás István: Favágók fejszéjét hordom vállamon s tarisznyájuk rágós gondolatát madarak asztalára viszem Áldjatok meg az erdők illatával hajnali rigók. Minden ragálytól tiszta a kezem s mély szomjamban források kék aranya cseng mikor az ég pirkad és fény felé sokasodnak a karok. Iskolában is követelmény! Hatékonyságról, minőségről a gépiparban A párt határozatainak egy- tődik. A feladattervnek meg- A mozgalmi munkával, ti séges értelmezése, iskolai vi- felelően a felnőttoktatás új ne- közművelődéssel és az oktatás- szonyoknak megfelelő alkal- velési módszereit dolgozták ki. politikai célok megvalósításá- mazása, végrehajtása számos A szakmai képzés hatékony- val egyaránt összefügg a KISZ- feladatot hozott az elmúlt na- ságának fokozása a jövőben is klub funkcionálása. A korábbi pókban lezárt mozgalmi évre feladat. Jó úton halad a szó- időszakhoz képest ugyan sike- a salgótarjáni Stromfeld Aurél cialista életcélok, a művelő- rült előbbre lépni — többféle Gépészeti és Gyártástechnoló- dési igények felkeltése, kiala- rendezvényt tartottak, táncta- giai Szakközépiskola MSZMP kítása, az önképzés segítése. Ez nulást, politikai dalok tanulá- alapszervezete számára. Most, szorosan összefügg a KISZ-ben sát indították be például —, amikor a XI. pártkongresszus végzett politikai nevelő mun- de még ma is alacsony a Jci- óta eltelt időszak munkáját is kával. 1977. őszén kidolgozták használtsági foka, mindössze mérlegre tették, megállapíthat- a patronáló tanári rendszert: 35—40 százalékos. Pedig a taták: az utóbbi két-három év- 1978. januárjától az iskola nulók egy részénél jelentkező ben az oktató-nevelő munká- mind a nyolc KISZ-alapszer- műveltségbeli hátrányok megbán sok pozitív változás kö- vezeténél egy-egy patronáló ta- szüntetése, a tanórán kívüli nevetkezett be, az intézmény dől- nár és helyettese tevékenyke- velés hatékonyságának növelé- gozói, különösen a tantestü- dik, ők segítik a taggyűlések se érdekében sok lehetőség rej- let kommunista nevelői jól fel- és egyéb rendezvények szfnvo- lik a klubban. Ugyanez vonatkészültek az új képzési for- nalas lebonyolítását, a politikai kozik az Iskolarádióra is: tarma, az új nevelési-oktatási do- oktatást, ennek egyik formája talmas programokat, megem- kumentumok bevezetésére. a Kilián-kör volt — három lékezéseket biztosíthat, ha ta- Érdemes néhány területen működött belőle. A mozgalmi nácsadó-patronáló tanár segí- megnézni, hogyan értelmezték évben 6—8 foglalkozást tar- tene ebben a munkában is. és hajtották végre a párthatá- tottak színes, játékos vetélke- Szép sikereket hozott az rozatokat. Sajátos feladatot je- dőkkel, politikai totókkal, cső- Ifjú Gárda tevékenysége. A lent például ebben az iskolá- portos foglalkozásokkal gazda- nemrégiben lezajlott városi ban a közművelődés-politikai gítva. Lemorzsolódás szinte szemlén egyenruha nélkül is párthatározat célkitűzéseinek nem volt: 70 fiatalt készítettek elsők lettek az összetett érszolgálata, hiszen a nevelő- fel a KISZ-tagságra. A két tékelésben (egy második, két munka mind a nappali, mind aktivista-, illetve KISZ-vezető- első helyezés alapján). Meg- a levelező tagozaton, tanfolya- képző kört is párttagnevelők érdemlik, hogy a következő mokon a munkásosztályhoz kö- irányították. tanévben a hivatalosan előírt gyakorló- és díszegyenruhákat is beszerezzék a fiataloknak. Sokrétű feladatokat határoztak meg a KISZ következő mozgalmi évének segítésére is: például „Kiváló tanulmányi közösség” cím alapítását, Alkotó ifjúság pályázat hirdetését, a politikai képzés további támogatását, amatőr együttesek létrehozását, a sport- és kulturális tevékenység erősítését. A beszámoló után — melyet Huszár Miklós, az alapszervezet titkára terjesztett elő — élénk vita bontakozott ki. A hozzászólók közül legtöbben a KISZ-ben folyó politikai nevelő munka segítéséről, az új képzési tervre való áttérésről, az iskola társadalmi kapcsolatairól, a ZIM-mel folytatott együttműködésről szóltak. Szót kért a városi pártbizottság résztvevő munkatársa, Vincze János is. Értékelésében elmondta, jó munkaterv alapján, az oktató-neVelő munkát, a KISZ-tevékenységét hatékonyabban segítve dolgozott az iskola pártalapszervezete. A pedagógusok megítélésének legfontosabb kritériuma a jövőben is a pedagógiai munka hatékonysága, minősége lesz — a konkrétan megfogalmazott pártmegbízatásokat ennek szellemében kell kialakítani. A tantestület demokratikus légköre, az ifiúsági mozgalom tartalmi gazdagodása, a kitűzött feladatok azt mutatják: jő úton jár az iskola. G. K. M. J kóné. — Anyám örökségét Is elmartad előlem... akkor is tízezret vallottál be... Oszt, ki tudja mennyi volt?! — Én gondoztam, Berta. Nem! — motyogta közbe az öregasszony. — Gondoztad, gondoztad? Mégis meghalt! — Hagyjuk, nem használ, ennek a szép szó — mondta Markó türelmetlenül —, menjünk innen! Gyorsan összepakolták amit hoztak, s indultak. Berta az ajtóból még visszaszólt. — Ha meggondoltad magad... ha megjön az eszed... De nem fejezte be, mert a szomszéd szoba kanapéján meglátta Gábort, aki az egész jelenetet végighallgatta. A fiú borbélyos eleganciával mutatott az ajtó felé. — Remélem, még ebben az évben újra látjuk egymást. Az asszony fújtatott a dühtől. — Hülye! — sziszegte a fogai közül, aztán termetes csípőjét mutatósán riszálva távozott. ★ Egy fél óra múlva az öregasszony újra csengetett. — Gábor, szánjon rám egy kis időt — kérte a belépő fiút. — Tudja, a sors csúnyán kibánt velem, testvérem, roijo; nőm, mindenki magamra hagyott — kezdte vallomását. — S mindenki azt hitte, hogy micsoda vagyonom van... Igaz, még a háború előtt szállodára is futotta meg cselédekre meg utazásokra, de annak már harmincöt éve. Amit ez idő alatt gyűjtöttünk az urammal, azt szegény halála óta elhordták tőlem szinte az utolsó fillérig... Talán még a temetésemre futná belőle... Tegnap este azt hittem, hogy vége mindennek, ma meg már úgy érzem magam, mint akinek makkegészsége van... Ilyen a betegségem... De az este... igaz, hagyjuk. Hanem hozza ide nekem az almáriumból azt a diófaládikót... — Mári néni, hagyjuk, most azt, én elhiszem, hogy nincs mesés vagyona, anélkül is. — De szeretném, ha tisztán látnád a valóságot, és eldön- tenéd: maradsz velem, vagy te is elmész? — Ügy döntöttem, hogy maradok, ameddig akarja — felelte a fiú — és úgy érzem, nekem is mondanom kell valamit. .. Mári néni... tudja... — kezdte a fiú, de aztán mégsem fejezte be a mondatot. Csak önmagának gyónta meg bűnét. És az öregasszony sem kíváncsiskodott. Ujjaitok fekete dárdáit dobnátok felém kik csak abban hasonlíthattok rám hogy emberszabástok van. Nem kérünk már hogy járuljatok elé a Napnak Szítottatok tüzet magatoknak ^ Lesz hely hát hol megdermedjetek Favágók dús lombja takar az átkok elől ím S madarak ajkán pengék éle villan Es sejtjeim fényes országútján mogorva emberek szűk szava ömlik. i
