Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
„Környezel - közérzet - közízlés” Kétségkívül a közelmúlt ki- lenlétével esztétikai értékeket különbözőbb területeken dol- emelkedő megyei eseményei is hordoz, mely hat az érzel- gozó alkotókat igyekezett kö- közé tartozott a Salgótarján- mekre. zös platformra hozni, az ban megrendezett II. országos Korábban az egyes korok együttes cselekvés, gordolko- környezetesztétikai konferen- tudati világát hűen tükrözték dás céljával. Nem véletlen ke- cia. Mint arról lapunkban is a művészeti stílusok, (barokk, rült erre épp most sor. Töb- beszámoltunk, több mint száz reneszánsz stb). A XX. szá- ben úgy fogalmaztak, hogy hazai szakember — építész, zad hajnalán bekövetkezett „Itt a történelmi pillanat”, formatervező, művészettörté- nagy ipari-technikai fejlődés napjainkban a feltételek tehenész, képzőművész — jött el következtében a művészetek tővé teszik a lemaradás pót- a háromnapos tanácskozásra, autonómiára törekedtek. Ki- lását, még nem késő össze- Bár a konferencián — szak- alakult a „tiszta” szobrászat, fogni környezetünk humani- mai jellege miatt — csak a „tiszta” festészet (lásd: abszt- zálása, emberibbé tétele érmeghívottak vehettek részt, rakt). Annak, hogy ma nem dekében. Nem öncélú kezde- úgy véljük, olvasóink körében beszélhetünk egységes építé- ményezésről van szó, hanem is érdeklődésre tarthat szá- szeti, képzőművészeti stílus- egy társadalmi szinten is lé- mot az előadásokon és az eze- ról természetesen egyéb tár- tező — még meg nem fogaikét követő vitákon elhangzót- sadalmi okai is vannak. Gon- mázott — igényről, mely csak tak, annál is inkább, mert a dőljünk arra, hogv az elmúlt szervezett összefogással való- környezetesztétika a vizuális 50 évben a világ épületállo- sítható meg. kultúra fejlesztése mindnyá- mányának több mint fele A konferencia résztvevői lünk közös ügye. épült fel, vagy egy hazai pél- felismerték azt is, hogy a Az alábbiakban Fekete dával élve, 1945 óta 4,5 mii- művészeknek — lemondva az György belsőépítésszel, Kar- liő ember változtatta meg lak- önmegvalósítás individualista mazsin László formatervező- helyét és a számítások szerint formáiról — tehetségüket, ön- vel, Dargay Lajos kinetikus 2000-re csaknem az egész or- ként vállalt társadalmi felszobrásszal Tilles Béla for- szag lakossága cserélődik meg adatként a közösség szolgála- matervezővel, Tatár Péter helyileg. Ennek a hatalmas tába kell állítaniuk, iparművésszel, Lantos Ferenc léptékváltozásnak törvénysze- tanárral és Szatmári Béla rű velejárójaként a kömyezetépítész-képzőművésszel, a kon- esztétika nem nyerte el jelen- Első lépésként 1976-ban a ferencia intéző bizottságának tőségét. Ma elsősorban a tár- XI. pártkongresszus célkitűzé- titkárával folytatott kerekasz- gyak fizikai funkciója kerül seinek megfelelően miniszter- tal-beszélgetésen megfogal- előtérbe. Pedig nem elég, hogy tanácsi rendeletre megalakult mázott gondolatok alapján fedél legyen a fejünk felett, az Ipari Formatervezési Ta- szeretnénk bepillanást nyúj- a lakásnak „otthonná” kell nács, mely a Formatervezési tani a környezetesztétika leg- válnia, mint ahogy társadalmi Tájékoztató Központon ke- fontosabb kérdéseibe. jelentőséggel bír egy esztéti- resztül valósítja meg a „mikkus környezetben levő mun- rokörnyezet” (munkahely, la- HÉTKÖZNAPI MŰVÉSZET kahely is, ahol az emberek kás, kisebb tárgyak) kulturált szívesebben dolgoznak, tehát alakítását. A konferencia Esztétika alatt a köznapi hasz- hasznosabb munkát végeznek, résztvevői egyetértettek ab- nálatban a művészi alkotások Az esztétikus tárgyak fejlesz- ban, hogy az általános vizuá- elméletét, és magát a művé- tik szépérzékünket, fogéko- lis kultúra megteremtéséhez szetet értjük. A művészet fo- nyabbá tesznek bennünket a — a mikrokörnyezettel egy- galma azonban kiterjed az társművészetek, zene, iroda- ségben — a „makrokörnyezet” élet minden területére, maga- lom stb befogadására, értésé- (lakótelepek, parkok stb) ala- ban foglalja környezetünk re. Napjainkban a művészet- kítását elősegítő szervezetet is egészét. Egy lámpabúra, egy nek új funkciót kell betölte- célszerű volna létrehozni, telefonfülke, egy lakótelep épp nie- A ma méS csak itt-ott Egyúttal elhatározták, hogy a úgy közvetíthet művészi érté- fellelhető esztétikai környezet III. környezetesztétikai kon- keket, mint a zene, irodalom jelenti a vizuális kultúrát. ferenciára bővítik a meghí- stb. vottak létszámát, hiszen a Funkciója szerint minden TÁRSADALMI IGÉNY környezet, közérzet, közízlés tárgy kettős feladatot lát el, fejlesztésében mindenki részt egyrészt fizikai (használati) A II. országos környezet- vállalhat, funkciót, másrészt puszta je- esztétikai konferencia a leg- Pintér Károly A televízióból jelentjük Don Juan és az elektronika ŰJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó új- balti köztársaságot. Ebben a kát, a magyar társadalmi élet donsága Tadeusz M. Jaro- helyzetben sokan megtánto- megannyi megdöbbentő jel- szewski Gondolatok a gyakor- rodtak, vagy próbáltak „sem- legzetességét. latból című tanulmánykötete, legesek” maradni. Csak Ma- A Szépirodalmi Könyvkiadó A lengyel szerző kitűnő átte- rius, a partizán tudta kezdet- megjelentette Hegedűs Géza kintést ad Marx fiatalkori tői, hogy melyik út vezet el Európa közepén című regénymunkásságáról, ismerteti a nemzetének boldogulásához, s ciklusának újabb, immár ne- gyakorlat fogalmáról folyó vi- ennek érdekében vállalta a gyedik kötetét, amely az író tát, s annak szerepét a filo- fegyveres harcot. Egyéni, s négy kisregényét (Palota a zófiai antropológiában, végül sok-sok szenvedéssel járó hegytetőn, Katonadolog, Ide- részletesen tárgyalja a gya- egyben tipikus figurák népe- genben, Az életművész hagya- korlat és a megismerés ősz- sítik be az 1976-ban Lenin- téka) foglalja magában. A XX. szefüggéseit, kölcsönhatását, díjjal kitüntetett, a Szovjet- századi magyar történelmet Ránki György történelmi mo- unió népeinek összetartozását feldolgozó regényfolyam újabb nográfiája — 1944. március 19 dokumentáló kitűnő regényt, kötete az ötvenes évek jelen- — Magyarország német meg- A Móra Könyvkiadó — tősebb fordulataihoz kapcso- szállását ismerteti a most má- Majtényi Zoltán átdolgozásá- lódik, középpontjában 1956- sodik, átdolgozott és bővített ban, Würtz Ádám illusztrá- tál. A kiadó a pozsonyi' Makiadásban publikált kötetben, cióival — megjelentette Eöt- dách Kiadóval közös gondo- a korábbinál részletesebben vös József A falu jegyzője zásban jelentette meg Szabó és alaposabban, újabb törté- című regényét. Eötvös e fő Gyula Betű és forma című kö- neti források, hozzáférhetővé műve múlt századi regényíró- tétét, amely verseket és rajvált dokumentumok felhasz- dalműnk egyik legkiválóbb al- zokat tartalmaz. továbbá nálásával elemezve hazánk kotása, amely most felfrissí- Csontos Vilmos Dalol a föld történetének e tragikus idő- tett nyelvezettel, átdolgozott, című verseskötetét, szakát. A Győzelem könyvtá- s némileg rövidített szöveggel A Magvető Könyvkiadó ra sorozatban jelentette meg kerül a fiatalok kezébe. A ha- legújabb verseskönyve Bertók a kiadó Jonas Avyzius Elve- ladó gondolkodású jegyző és László Emlékek választása cí- szett hajlék című regényét. A a becsületes jobbágy összecsa- mű kötete, amelyről így vall cselekmény hátterét az 1941— pását a nagybirtokos Réthy maga a költő: „Ez a könyvem 43-as évek, történelmi forgata- családdal, az őket támogató emlékek választásáról és vá- ga adja, amely ugyancsak hivatalnokrendszerrel, az író laszutak kínálkozásáról tudómegpörgette a litván népet az egész feudális rendszer kri- sít. Mivel számomra a vers is, alighogy visszaállították a tikájává tágította; kegyetlen mindig a megoldás lehetősé- szovjetrendszert Litvániá- realitásukban mutatva be a ge, hiszem, hogy több út ve- ban, a hitleri fasizmus — vil- választási visszaéléseket, az zet ugyanoda, de köztük van lámháborús győzelemben re- igazságtalan bíráskodást, az az is, ámelyiken csak én irt-, ménykedve — lerohanta a embertelen börtönviszonyo- dúlhatok tovább”. Rajnai András rendezései a televízió stúdiójában mindig színes, mozgalmas látványosságot jelentenek. A színek, a kosztümök, a díszletek és a választott téma különös világa minden esetben lenyűgözi a forgatásra betévedőt. Még a rendkívül edzett, sokat tapasztalt tv-stáb is érdeklődve figyel. Ezúttal csipkefehér háttér, reneszánsz bútorok és szépséges fekete, vagy éppen vörös sevillai ruhákba öltözött nők látványa ragad meg. Köröskörül ott sorakoznak az elektronikus felvételekhez oly nélkülözhetetlen épületmakettek; pompás reneszánsz palotabelsők egzotikus látványa, sőt még egy kripta is koporsókkal és szobrokkal. — Kérek egy próbát — utasít a rendező valahonnan a magasból láthatatlanül és az első asszisztens sietve beállítja a jelenetet. A pamlag előtt talpig feketében maga a hírneves bűnös: Don Juan Tenorio áll. Karjában áldozatainak egyikével, egy ragyogó szemű, lángoló ajkú, de egyelőre még aranyálarc mögé rejtőzködődé szépséggel. Az operatőrök mellett hév;-: rő forgatókönyv első lapján ez a munkacím szerepel: „Don Juan és a kővendég legendája, ahogy azt Tirso de Molina eredetileg megírta.” Fordította Berczeli A. Károly. Tv-re alkalmazta Baudalaire ötlete alapján Rajnai András . . . A stúdióban tehát „Don Juan és a kővendég” című tv- játékot forgatják elektronikus eszközökkel. A XVI—XVII. században élt Tirso de Molina Lope de Vega és Calderon mellett az „aranyszázad” nagyjai közé tartozott háromszáz drámájával (nyolcvan fennmaradt). Az egykori irgalmas rendi szerzetes elsőként dolgozta fel a „Forró dél Faustjának” a „sevillai szédelgőnek”, azaz Don Jüannak történetét. Ez a fausti história nem egyértelműen negatív hősként állítja elénk Don Jüant. Inkább a reneszánsz korabeli emberi életteli, vallási korlátokat ledöntő típusának megfelelően. Tirso de Molina „szédelgője” is képernyőre kerül, nem egyszerűen a képrögzítés, vagy filmezés, de a számos érdekes trükkre is lehetőséget kínáló elektronika segítségével és eszközeivel. A tv-játék a Pokolban kezdődik. — Don Juan Terrorio a Pokol kapujában állsz! Itt esztelen bűneidért felelned kell — harsogja a Fekete Páncélos! A stilizált pokol bejárata felett fémkarmok, és közöttük egy kígyó teste tekereg. Feje magasba emelkedik. A kígyó nyaka fekete páncélban folytatódik fenyegetően. Oldalán kard és körötte sűrű köd gomolyog. A Háttérből félmeztelen nők, szép asszonyok, her- cegriők, utcalányok, megcsalt szeretők és férjek közelednek fenyegető mozdulatokkal. — Ti feleltek mindenért, pokoli erők — kiáltja félelmet nem ismerve Don Juan. — Ti szabadítottátok rá a világra fekete rácsaitokat, hamis pompákkal, édeskés hitszegéssel, önző törvényekkel és ájtatos- kodó erőszakkal. — Ezerháromszáz asszonyt elcsábítottál, vőlegények es apák haltak meg miattad. Te megszegted a világ törvényét. Nézz a fekete füstbe és lássad bűneidet! És elkezdődik Don Juan visszapergetett bűneinek története. A stúdióban jelenlevő szép nők, hét „sevillai szépség” átalakulását figyeli a stáb. Hét gyönyörű, odaadó mosolyú csábos asszony tűnik át egyik képről a másikra az őket ölelő Don Juan karjai között. S, mint kegyetlenül éles, vádló jelenség, vagy álom bukkan fel képről képre egy vad, érthetetlen ritmust táncoló fekete álarcos asszo- nyi alak (Pártos Lilla baletttáncosnő). — Elvesztetted a csatát Don Juan Tenorio — mondja mindannyiszor! Don Juan, azaz Juhász Jácint fáradtan egyenesedik fel a villanásnyi forgatásszünetben. De már a következő szépség lép a pamiaghoz ... — Csöndet kérek . . . Folytatjuk a felvételt — kiáltja az asszisztens. És Don Juan ismét útra kél. A tv-játék többi szereplője: Eárdy György, Bár.ffy György, Bodrogi Gyula, Szokolay Ottó, Szaiay Edit, Moór Mariann. Szémann Béla „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" t Kiállítás a Vajdahunyad-várban A Mezőgazdasági Múzeumban — a budapesti Vajdahunyad-várban —, az elmúlt ősszel meghirdetett „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatának legsikeresebb darabjait kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. A pályázat népszerűségét bizonyítja, hogy ezer iskola tanulói vettek részt a beérkezett 4800 pályamunka elkészítésében. A középiskolások 95, az általános iskolások 133 alkotását díjazták, illetve jutalmazták. Hagyománnyá vált, hogy 1969-től, minden év májusában — a pályázatra beérkezett anyagokból — tárlatot rendeznek a Mezőgazdasági Múzeumban. Az ősszel meghirdetett pályázatra beküldött legszebb rajzokból, festményekből, batikokból és kisplasztikákból rendezett kiállítás július 1-ig tart nyitva. A tárlaton összesen 275 pályamunka látható. A képeken csodálatos színekkel elevenedik meg a táj, az otthon, a kedves állatok. A középiskolások a pályázaton szakdolgozattal vettek részt. Az ajánlott témák közül a legtöbben „Az én falum története” című témát választották. E tárgyban 110 dolgozat érkezett a pályázatra. A Hazánk mezőgazdasága diák- szemmel pályázaton legsikeresebben szereplő középiskola a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium- volt, második a büki művelődési ház honismereti szakköre. A legeredményesebben szereplő általános Iskola: a keceli Arany János Általános Iskola, a kunszentmiklósi Fürst Sándor Általános Iskola és a kiskunfélegyházi Batthyány utcai Általános Iskola volt. Érdekessége az idei pályázatnak, hogy 20 rajzzal a legfiatalabb korosztályhoz tartozó óvodások is részt vettek. A szépen rendezett kiállítás is jól tanúsítja, a gyerekek' ötletességét, játékos kedvét, és alkotótehetségét. Az ország minden részéből érkező pályamunkák a rajztanárok ügyszeretetét, aktivitását és magas színvonalú felkészültségét bizonyítják. Szente Erzsébet 29. az Adjazt, hát a végére akartam jutni, mire is járunk. Jó Alig bírom lábul ven- háromórás száraz sietés után ni magam alá a nyergese- rátérülünk a sziondai gyöpek met, bizonyos Bejrám neveze- szélére. Gondoltam, egy kis tű török hátast, úgy jó látó- spanyol menyecskére készül a távolságról be is érem vele az török bestia! Na, mikor meg- Adjazt, lesem, mire megyünk, közelítjük a fakósárga spa- Sietéséből nem eresztve, időn- nyolokat, látom, szépen elle- ként ő is hátra-hátranéz, de rülközve legelésznek, s leg- mintha csak attól kapna erő- szélről az én török ménesemre, magabiztosan, mintha zsi- bői való két remek kanca, a nóron húznák, trappol óm Zefír, meg az Ejrám. De ját- Battonya irányába. A szag a szanak a fakószőrű spanyol lónak olyan posta, mint . ne- csődörurakkal, olyan maguk- kem a levél. Sejtettem én, bafeledkezve, hogy észre sem hogy a spanyöl kancaménestől vették jöttünket. Mert a leváló postaszagok irányítják vak tudnak olyan szépen játszadozni, szerelmük Idején, amelyik a Zefírrel cicázott. hogy friss házasok alulmarad- Egy szempillantás alatt az nának abban. Felágaskodnak, oldalához farolt, hátsó lábbal hogy terülköző sörényük a akkorát rúgott rajta, hogy hátukat verik, mennek két megkondult, akár a törökök hátsó lábon, fejükkel, mint nagydobja ramazánkor. Na, tulipánok himbálnak, első Iá- annak se kellett több. Nem bukat, mintha kezük lenne, volt harcias csődör, fájhatott finomságosan eresztik a mo- is neki a figyelmeztetés, nyas szügye széleire, és nyi- Ahogy levegőt vehetett, csör- hároznak, de csak maguknak, tetett be a kancái közé. Aztán nem a világ örömére és va- Adjáz az Emfira udvarlója el- lóságos lappantyús lejtőtán- len fordult, de azt is elrúgta cot forognak, farkuk iombo- a két lábáról olyan villar.at zata söpörgeti léptük nyomát, alatt, hogy el is esett sze- a gyöpöt. Orrcimpáikkal bö- gény, mint sündisznó a réten, ködik, szagulják, tajtékos po- A két kóborló kanca meg fával nyakon, térdkalácson, csak bámult kigúvadt sze- farcsumán puszilják egymást, mekkel. Lábukat szétvetve Csikós létemre látfiattam éle- várták a vezércsődör intézke- tem során már sokféle lösze- dését. Sok várakozásra nem reimet. Szomorúan kezdődőt, maradt idejük, mert Adiaz, ímmel-ámmal menőt, sebes de adta ám a hátukra azok- vágtában történőt, halálos nak is az áldást, két első lá- végződésűt, legényes-lányost, bával dörömbölt rajtuk, mint kényeskedőt, igazit, muszáj- téli temetéskor a Koporsóra ból. tévedésből valót, de ilyet? hulló fagyos göröngy. Csak Magam is elgyönyörködtem úgy zuhogott. Tudta a két műveskedésükön, de az Adjaz menyecske a bűnt, annyi bi- egy pillanatot se várakozott zonyos, hiszen vették az Közéjük dobbantott, s már irányzomot hazafelé. Az Ad- rúgta is a spanyol csődört, jaz meg harapta őket a mar-; jukon, a farszíjukon, ahol érte, hogy minél sebesebbre vegye a hazafelé vezető utat. Amikor azok kicsit «ocogóra fogták volna, hogy netán a Kupa partján vízre hajtsák kiszáradó pofájukat, nát Adjaz megihingette őket. Harapott akkorákat rajtuk, hogy hetek múlva is virított nyakukon, farukon a foga helye. Otthon aztán hetekig figyeltem, az Adjaz kint állt a ménes szélén, ügyintette asz- szonyait. Ha csak pár lépést is elszakadt valamelyik a többitől, már ott pandú.-olta, lökdöste visszafelé őket. Na, én ezt elmesélem Sze- pinek. Mindom, egy jó vezércsődör egész csorda kancát kordában tart, nehogy tgy menyecske kifogjon az eszén. De Szepi csak sírta a magáét, valóságos bánatkőnnve- ket eresztett ez a nagy csúnya, vörheriyes képű, szalmaszínű morva. Azért egy lépésnyit emberebb lett <■ lőttem. Mert mint katonát, nem tartottam érző szívűnek. (Folytatjuk)
